Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-07 / 210. szám
I Brandt üzenete a négy nagyhatalomhoz Tímár Mátyás megérkezett Dél -Amerikába Willy Brandt nyugatnémet kancellár vasárnap azonos szövegű üzenetet intézett a Nyugat- Berlinről szóló megállapodás alkalmából a négy nagyhatalom állam-, illetve kormányfőihez. Brandt üdvözölte a négyhatalmi megállapodást, amelyben „gyakorlati rendezést találtak Berlin helyzetére, anélkül, hogy a város státusát megváltoztatták volna”. . A bonni kormány mindent megtesz, hogy sikerre vigye a megállapodás értelmében az NDK-val folytatandó tárgyalásait —, hangoztatja a négy nagyhatalom kormányfőihez intézett üzenetében Brandt kancellár. — Ebben a szándékában abból indul ki, hogy az NDK is ugyanígy kész „teljesíteni az egyezmény végleges aláírásának ezen előfeltételét”. A megállapodás jelentőségét méltatva, a kancellár fontos lépésnek nevezi azt az európai enyhülés felé vezető úton. A Kosziginhez és Nixonhoz intézett üzenet egy-egy rövid függeléket is tartalmaz. A Kosziginhez írt üzenet függeléke így hangzik: „Teljes értékének megfelelően nyugtázom az ön kormányának szerepét (a megállapodás kidolgozásában). Ez lehetővé fogja tenni számunkra, hogy folytassuk azt a politikát, amely a kormányaink között 1970. augusztus 12-én kötött szerződésben nyert kifejezést”. (DP A) Érdemi tárgyalások az NDK és az NSZK között Hétfőn délelőtt megkezdődtek Bonnban az NDK és az NSZK . uidöttségének tárgyalásai a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás részleteiről. Az NDK küldöttsége Michael Kohl államtitkár vezetésével délelőtt tíz órakor érkezett meg a kőin—bonni repülőtérre. A két küldöttség 17. alkalommal találkozik, de első ízben kezd most érdemi tárgyalásokat egy olyan megállapodás megkötéséről, amely majd a Nyugat- Berlinben parafáit négyhatalmi keretegyezmény szerves részét alkotja. A bonni párbeszéd jelentőségét aláhúzza, hogy vele egyidő- ben a nyugat-berlini városházán is megkezdődött Ulrich Müller- nek, a helyi szenátus kancellári hivatala vezetőjének és Günter Kohrt-nak, az NDK államtitkárának 8. megbeszélése is. A jelenlegi tárgyalások — mint ma már bonni illetékes körökben is elismerik — két teljesen egyenjogú német állam [ azon törekvését tükrözik, hogy az európai realitások elismerésének alapján rendezzék a megállapodásban nyitvahagyott kérdéseket, majd pedig ezen túlmenően szerződésben szabályozzák a két állam viszonyát (MTI) , Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese és kísérete hétfőn, helyi idő szerint délben — dél-amerikai tárgyalás-sorozatának első állomására — hivatalos látogatásra Buenos Airesbe érkezett. Fogadására a repülőtéren meeielent Chescotta tábornok az argentin ipari, kereskedelmi- és bányaügyi miniszter. Az FKP üzenete Szadathoz A Francia Kommunista Párt háromtagú küldöttsége vasárnap felkereste az EAK párizsi nagykövetségét és átadta az FKP-nak Szadat elnökhöz intézett levelét. A levélben at FKP nyugtalanságát fejezi ki a Kairóban folyó per miatt, s hangsúlyozza az FKP, amely mindig tevékenyen támogatta az arab népek harcát a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért, emlékeztetni óhajt arra: az antiimpe- rialista harcosok között politikai ellentéteket nem szabad elnyomó módszerekkel megoldani. Az egyiptomi népnek az izraeli terjeszkedés és az amerikai imperializmus elleni igazságos harcára súlyos csapást mérne az, ha a kairói per vádlottjait azokkal a büntetésekkel sújtják, amelyeket a főügyész kért ellenük. Az FKP a két ország közötti barátság és szolidaritás nevében arra kéri Szadat elnököt: ne ítéljék el ezeket a férfiakat, akikről az egész világ tudja, hogy kiemelkedő módon vetted részt az egyiptomi népnek a szabadságáért, a méltóságért és a haladásért vívott harcában. (MTI Uhuvá a magyar delegáció ellátogat: _____0 C HILE Amikor a spanyolok Peru meghódítása után újabb „aranyország” után kutatva, azt kérdezték a vidék lakóitói, md van a hegyeken túl, az indiánok e szóval válaszolták: csili, ami nyelvükön hideget jelenít. E jellemzés azonban nem állja meg a helyét. Aligha van meg egy olyan ország, amely annyi természeti változatosságot mutatna, mint Chile. A térképre pillantva hosszú, keskeny szalag: 4235 kilométer hosszan nyúlik el északi-déli irányban, a trópusoktól a déli Jeges-tengerig. Felszíne csaknem csupa felföld, az Andoknak a Csendes-óceán felé eső lejtőjén. A múlt század nyolcvanas éveitől az első világháborúig az ország északi részén levő salétrom-sivatag jelentette Chilének a „fehér aranyat”, ennek kiviteli vámja fedezte az állami kiadásoknak körülbelül 50 százalékát Ez az ipar hozta létre a bérmunkások tömegét A következő korszakban rézbányászata válik világgazdasági jelentőségűvé s ma is ez szolgáltatja Chile exportjának 80 százalékát Az ország gazdag ásványi kincsednek kitermelése a külföldi tőke, s főleg az amerikai monopóliumok kezébe került. Területének alig 10 százaléka van mezőgazdasági művelés alatt, szinte napjainkig a feudális nagybirtok jellemezte az állapotokat. A megművelt föld 52,4 százaléka 625 nagybirtokosé volt, s parasztcsaládok százezrei éltek jobbágyi sorban. Az ország kilenc és fél milliónyi lakossága most harcol azért, hogy visszaszerezze az ország természeti kincseit, és hogy biztosítsa a gazdasági függetlenségét a Népi Egységfront programja alapján. Chilében már az 1930-as évék végén létrejött az első népfront- kormány Ua tin-Amerikában, amely felvázolta az ország legfontosabb gazdasági problémái megoldásának tervét. Gonzales Videla elnök azonban egy 50 millió dolláros amerikai kölcsön feltételeként kizárta a kommunistákat a kormányból, és illegalitásba kényszerítette a pártot. 1956-ban hét politikai párt, közöttük a Chilei Kommunista Párt és az Egyesült Szocialista Párt létrehozta a Népi Egységfrontot, amelynek jelöltje Salvador Allende, győztesként került ki az elnökválasztásokból. Háromnegyedé vés működése alatt az új kormány hozzálátott a földreform megvalósításához, és az amerikaiak által ellenőrzött rézipar birtokbavételéhez. Ez év július 15-én írta alá az elnök azt a törvényt, amely a természeti kincseket állami tulajdonnak nyilvánítják. A külföldi társaságokat 30 év alatt kártalanítják. A Chilei Köztársaság és hazánk kormánya 1965 februárjában újította fel nagykövetségi szinten diplomáciai kapcsolatait. 1967-ben egy magyar kormányküldöttség látogatása nyomán kereskedelmi megállapodást, műszaki együttműködési, valamint kulturális és tudományos együttműködési megállapodást írtak alá. Az idén júliusban magyar— chilei kereskedelmi megállapodás jött létre. A tárgyalásokon a chilei delegáció az iránt érdeklődött. hogy Magyarország bekapcsolódhatna-e néhány chilei iparág — a gyógyszer-, alumíniumipar, a bányászat, a gördülőanyag- és élelmiszeripar — fejlesztési terveinek valóra váltásába Akkor megállapodtak, hogy megvizsgálják az együttműködés lehetőségeit és formáit. A két ország közötti együttműködés kiszélesítése érdekében egyetértettek abban, hogy létrehozzák a két ország kormányközi vegyes bizottságát. A Clodomiro Almeyda Medina külügyminiszter budapesti látogatása után kiadott közös közlemény hangsúlyozza: kedvezőek a lehetőségek országaink gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak a szocialista elveken alapuló testvéri barátságra és a kölcsönös előnyökre épített jelentős növelésére. Máté Sándor Schumann Magyarországra látogat Maurice Schumann, a Francia Köztársaság külügyminisztere — Péter János külügyminiszter meghívására — szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezik, VOZARI EDIT, AZ MTI DIPLOMÁCIÁI MUNKATÁRSA ÍRJA: A francia külügyminiszter hi-1 vatalos látogatása újabb bizony-1 sága a magyar kormány kanét-j ruktív külpolitikájának, amelynek egyik sarkalatos pontja a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett: élésének és kölcsönösen hasznos! együttműködéséinek előmozdítása. Maurice Schumann küszöbön álló budapesti megbeszéléseit magyar vezető államférfiak Párizsban folytatott eszmecseréd előzték meg. A mostani tárgyalások jelentőségét aláhúzza az a körülmény is, hogy a találkozóra akkor kerül sor, amikor az európai politikád légkör érezhetően enyhült, amikor a Nyu- gat-Berlinnei kapcsolatos problémák megoldását célzó négyhatalmi egyezményt a nagykövetek már aláírták. A magyar közvélemény meggyőződése, hogy a francia külügyminiszter és a magyar vezetők budapesti megbeszélései mind az összeurópai és világpolitikai kérdéseket, mind pedig kétoldalú kapcsolataink továbbfejlesztését illetően gyümölcsözők, előremutatóak lesznek. Az utóbbi években egyébként a magyar—francia kapcsolatokban biztató fejlődés következett be. Mint emlékezetes. Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke 1968. mái-ciusában látogatást tett Franciaországban, s ékkor született meg a két ország kormánya közötti megállapodás, hogy kölcsönösen megvizsgálják, milyen módszerekkel lehet biztosítani gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozottabb fejlődését. Ugyanebben az évben a két kormány képviselői megalakítottak Párizsban a magyar—francia gazdasági és ipari együttműködési vegyes bizottságot, s már az első ülésszakon együttműködés jött létre a gépiparban, a vegyiparban, az alumíniumgyártásban, a színes televíziók és számítógépek felhasználásában, alkalmazásában. Azt is megállapították, hogy további lehetőségek realizálhatók az elektromos iparban, a távközlésben, a könnyűiparban és a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágakban. Az együttműködés lehetőségeinek egyrészt a magyar és francia vállalatók közvetlen megállapodásokkal aknázták ki. többek között létrejött a DUTRA és a Robuste magyar—francia vegyes vállalat; ötéves műszaki és gazdasági kooperációra kötött szerződést a BUDAVOX és a Carv nes-i telefonszerelő vállalat; magyar—francia kőolaj- és gázipari együttműködési szerződést írtak alá a nemzetközi piacon történő együttes fellépésről, s a győri Vagon- és Gépgyár és Renault vállalat megállapodása alapján megkezdődött Győrött a MAN- motorok kooperációs gyártása. A magyar—francia külkereskedelmi forgalom 1967 és 1970 között 33 százalékkal nőtt, s jóllehet, ez nem kis ütem — a gazdasági szakemberek véleménye szerint — mégis elmarad a fejlett tőkés államokkal lebonyolított forgalmunk átlagos bővülésének mértékétől. A kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének kedvező lehetőségei szerepeltek azoknak a tanácskozásoknak napirendjén, amelyeket dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter Párizsban, illetve André Betancour Bettencourt, Franciaország terv- és telepítésügyi minisztere folytatott Budapesten. A magyar—francia kulturális kapcsolatok régi hagyományait gazdagítják az 1966-ban aláírt együttműködési megállapodás alapján lebonyolódó programok. Mindkét ország kulturális életében eseményszámba mennek az évente megrendezésre kerülő francia filmnapok, illetve magyar kulturális hetek, képzőművészeti kiállítások, a hivatásos és amatőr művészegyüttesek kölcsönös vendégjátékai. A Párizsban működő magyar intézetben kulturális életünk jeles képviselői találkoznak a francia közönséggel, tudósokkal, írókkal, művészekkel. Hasonló célokat szolgál a Budapesti Francia Intézet. Hazánk könyvkiadásában előkelő helyet foglalnak el a francia írók, költők alkotásai: csupán a legutóbbi években több mint hetven francia regény jelent meg magyar fordításban. Az először hazánkba látogató Schumann, francia külügyminiszter 1911. április 10-én születet t Párizsban. A bölcsész-diploma megszerzése után az újságírói %>ályára lépett. 1940-ben Londonban csatlakozott De Gaüllehoz és a londoni rádió francia adásainak szerkesztője lett. Részt vett Franciaország felszabadításában is. Az 1944- ben megalakult MRP (Keresztény Demokrata Párt) egyik alapítója, majd elnöke. 1965-ben megszűnt hivatalos kapcsolata az MRP-vel. A felszabadulástól kezdve nemzetgyűlési képviseld és különböző parlamenti tisztségeket visel. A TV. köztársaság több kormányában töltött he külügyi, államtitkári funkciót, 1969. június 23-a óta áll a francia külügyminisztérium élén. Becsapják a Pentagont Az USA hadügyminisztere takarékoskodik Laird amerikai hadügyminiszter takarékosságra szólította fel beosztottait. A miniszter többek között érintette a katonai repülőgépek előállításának megnövekedett költségeit és hangsúlyozta, hogy még megvásárlásuk előtt ki kell próbálni a gépeket A Pentagon főnökének minden alapja megvan az ilyen kijelentésekre, mivel a hadiipari cégek már nem egyszer becsapták megrendelőiket. Például 51 millió dollár ment el az atommeghajtású harci repülőgépek terveinek kidolgozására és a tervek sohasem valósultak meg. Nem sikerült elkészíteni a „Skybolt” elnevezésű, „föld-levegő” rakétákat sem,! amelyeknek a terve azonban a hadiipari konszernek 440 millió dollár hasznot hozott. Laird takarékossági felhívásának megtételekor nyilvánvalóan arra számított, hogy a műit tapasztalataiból levonják a megfelelő következtetéseket, azonban egyáltalán nem így történt. Az amerikai kongresszus további összegeket szavazott meg az F—14 típusú vadászgépre, bár a gyártó cég már régen túllépte a tervezési költségeket A B—1 típusú bombázóra szintén anyagi eszközöket juttattak, noha a szakemberek többször kétségbevonták létrehozásának célszerűségét. (MTI)
