Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-07 / 210. szám
/ A VASÉRT számol a gázhiánnyal Négyszázezer olaikályha áll a vásárlók rendelkezésére Jó ám kín alatta! készült fel a fűtési idényre a VASÉRT — közölte Révész István vezérigazgató az MTI munkatársának adott tájékoztatójában. A legnagyobb vas-nagykereskedelmi vállalat idei árualapjának meigteremté- sénél figyelembe vette a tüzelő- berendezések iránti igény változásait. A gázprogram elhúzódása miatt a gázkészülékek iránti kereslet ugyanis elmaradt a korábban várt mértéktől, ezért a hagyományos, szalámi tüzelésű kályhák, valarrainit az olaj kályhák beszerzését növelték. A tavalyinál ötezerrel több „vaskályhát”, s csaknem kétszer több hordozható cserépkályhát hoznak forgalomba. A műit évi 45 OOO-rei szemben a második félévre 103 700 olajkályhát tud a kiskereskedelem rendelkezésére bocsátani a VASÉRT. A műit évben hiánycikknek számító zománcozott füstcsőből a tavalyi mennyiség kétszerese kerül forgalomba. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztályán hasonlóan kedvező országos helyzetről számoltak be. A kereskedelmi vállalatok importtal is törekeditek az ellátás javításáira, elsősorban a választék bővítésére. Gondot csupán a propán-butánigáz-tüzelés okoz, az is jobbára a kereskedelemnek, amely a múlt évben mintegy 170 000 propán-bután készüléket adott éL, s eredetileg eny- nyivel számolt az idén is, mivel azonban az első félévben vásárolt készülékek bekötését a gáz- szolgáltató vállalatok csak 1972-, 1973-ra vállalják, a forgalom visszaesett, úgyszólván csak a cserékre korlátozódott. A bekötések elhúzódása felvetette a garancia kérdését. A kereskedelem és az ipar megállapodott, hogy a garanciális kötelezettséget nem az eladás, hanem a gázbekötés napjától számítják. A szilárd tüzelésű kályhákból, tűzhelyekből lényegesen jobb az ellátás a tavalyinál. Az első félévi 23 000-rel szemben az év második felében 112 000 ilyen kályha került forgalomba. A múlt évben mintegy 900 000 olajkályhával fűtöttek. Az idén a hazai ipar termelésével és az importtal együtt a vásárlók rendelkezésére csaknem négyszázezer olajkályha áll. Az első félévben 148 000 fogyott belőle. Bővült az eddigi választék 10 000 jugoszláv kooperációban készült kályhával s a ZIM is mintegy 25—30 000, korábban csak exportra gyártott kályhát ad a kereskedelemnek. Olajtároló tartály, hordó, mairmon kanna ugyancsak van elegendő. Az APOR, a fogyasztási szövetkezetek és a TÜZÉP az idén több mint 200 új olajkutat helyez üzembe, a fűtőolaj-szállításnál azonban adódhatnak problémák. Növekedett a hazai villanytűzhely-gyártás és kínálat, de mert a gázprogram elhúzódása miatt a vártnál többen vezetik be a villainy tüzelést, az igényeket nem tudják kielégíteni. A kiegészítő fűtőkészüléknek számító 2—3 kilowattá? villany- kályháiból viszont a hazai termelés is fedezi a keresletet, s a választékot még lengyel importtal is bővítik. (MTI) Tanévnyitó az ország legnagyobb „iskolájában” Augusztus tetolső napján, a ko-1 ra esti órákban sugározták az, Iskolatelevízió tanévnyitóját, s ezzel megkezdődött a 10 hónapra szóló szorgos munka az ország legnagyobb „iskolájában” is. A műsort kellemes, zenés nyári pillanatképek vezették be, majd Kelemen Endre — néhány munkatársa és meghívott vendége segítségével — rögtön a közlendők sűrűjébe vágott. A gyorsan pergő információ-zuhatag- bói megtudhattuk többek között, hogy az Iskolaitelevízió az idei tanévben is megtesz mindent annak érdekéiben, hogy adásait a délelőttös és a délutá- nos csoportok is hasznosítani tudják. Örömmel hallottuk, hogy az alsó tagozat részére bővül a kömyezetásmereti adások skálája, a 8. osztályosok a történelem elsajátításához kapnak hathatós segítséget azzal, hogy a sikeres „Századunk” sorozatból kapnak rövid összeállítást. Végtelenül. sajnáljuk azonban, hogy az idei tanévben sem 5., sem 6. osztályban nem lesz orosz óra a -képernyőn, mivel ebben a két osztályban a tankönyvek jelentősen módosultak az utóbbi években, s ezzel az adásoknak nem sikerült lépést tartani. Tekintve, hogy idegen nyelv oktatásáról van szó, ez komoly veszteséget jelent majd azoknál az iskoláknál, ahol rendszeresen nézték ezeket az adásokat. A sikeres és sokrétű tanévnyitó kiemelkedően emlékezetes színfoltja völt annak az élő közvetítésnek a beiktatása, melyet az Apáczai Csere János gimnázium Cukor-utcai, új kollégiumából, Moldovanyi Ákos kaiauacflásávai nézhettünk végig. A kollégium 4—6 ágyas szobai szállodai színvonalon berendezettek. aminek szívből örül a pedagógus, különösen örül akkor, ha még azt is tudja, hogy ezekben a minden igényt kielégítő szobáikban vidéki, hátrányos körülmények között élő és tanuló diákok kapnak elhelyezést középiskolai tanulmányaik idejére. Ezt az örömet olvastuk ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorának szeméből is, akinek nevéhez, temniakarásához fűződik az új létesítmény megvalósításának alapgondolata. Túl ezen a a nagyszerű érdemen, jó volt hallani a rektortól azt is, hogy sürgősen pótolni kell a tanárképzésben azt a jelenleg még meglevő hiányosságot, hogy az Iskolatelevízió adásait még nem minden pedagógus tudja szakértelemmel, módszeresen feldolgozni. Ehhez a munkához az idei tanévben hathatósabb segítséget kíván nyújtani egyébként maga az Iskolatelevízió is. És hogy ez az akarás nem puszta év eleji lelkesedés, ennek döntő bizonyítéka, hogy végre sikerül megvalósítani, hogy a „Pedagógusok fóruma” sorozat olyan időpontban kerül adásra, amikor az minden érdeklődő számára elérhető. (Először szeptember 5-én, délután.) összegezve: a képernyő előtt ülve úgy éreztük, hogy a pedagógusoknak, szülőknek, gyerekeknek szánt évnyitó tartalommal teli év körvonalait rajzolta meg. Rajtunk a sor, hogy éljünk ezzel a nagyszerű lehetőséggel! Szilárd Ádám Izgalmas első napok Másnap már mindenki tudta a helyét és bátran válaszolt a kérdésekre is. Különösen az tetszett, amikor megkérdezne a tanító néni, ki szeret iskolába járni? Mindenki felemelte a kezét. Azaz... mégsem. Józsika nem jelentkezett. — Hát te miért nem nyújtod a kezed? — Mert nem szeretek iskolába járni... — Nem szeretsz? És miért? — Mert tanulni kell.. Q 1971. SZEPTEMBER 7. ** Katinál eltörött a mécses. (Fotó: Martincsek) Az anyukák talán izgatottab- bak voltak mint a kicsik, pedig az első nagy lépést nekik kellett megtenni. De nem féltek egy cseppet sem, hiszen még fogták anyu kezét, és ott voltak a negyedikesek is, akik fogadták őket, s velük együtt ülitek a padban. A szemek viszont kerekre tágultak a csodálkozástól. Hárt ilyen egy iskola? És ilyenek a padok? Mit fogunk itt csinálni? Játszunk is? Kérdések sokaságával lepték el Kovács Andrásáé tanítónőt az elsősök a békéscsabai 7-es számú iskolában. A mamák is sokat kérdezitek, nagyon sokait. Volt ebben egy kis időhúzás is, hogy későbbre tolják a búcsúzás perceit. Azután mégis csak el kellett válni. Egy-egy búcsúpuszi jutott Jancsinak, Andrisnak, Katinak és a többieknek. Varga Katinál ekkor tört el a mécses. „Anyuci, ne menj még el”... A helyzetet a tanító néni mentette meg. Előkerült a Tapsi füles, aki mindent lát és hall. Szégyen lenne, ha síró kislányokat látna. A könnyeket hamar felváltotta a nevetés, és közben anyuka észrevétlenül távozott. A Tapsinak volt még egy szerepe ezen a napon. A tanító néni bemutatkozott és felszólította erre a gyerekeket is. Ám két kisfiú ötödszöri figyelmeztetésre sem szólalt meg. Ejnye, ejnye, hogy lehet ez? Talán nem volnának itt? Ekkor lépett közbe Tapsi. Nagy füleivel meghallotta, hogy az utolsó padban valaki szöszmötöl. Jancsi ás Gyurka most már felállít és jó hangosan bemutatkozott. Nevüket így tudtuk meg mi is. Aztán a tanítónéni mesélt a három kismalacról meg Panni-* ról és Petiről, aki iskolába megy. Még egy búcsúpuszi jár«. A kérdések és válaszok így folytatódtak tovább, míg végül megértette, hogy a három kismalac meséjét is most tanulta meg, mert azelőtt nem ismerte. „Hát ez a tanulás? — kérdezte. — Hiszen ez nem is nehéz!” — és már mosolygott. Most már ötödik napja járnak az iskolába, de még mindig izgalmas minden, ami abban a nagy teremben történik. Ferkó például tegnap tíz óra felé felállt. és azt mondta: En most hazamegyek. Azzal fogta a táskáját és elindult. Alig tudták vtsz- szacsalogatni. A rendet, fegyelmet sem lehet öt nap alatt megtanulni. Hát még a többit! Sok-sok év kell hozzá. Jó tanulást, elsősök!... Kasnyik Judit Negyedikesek és a kicsik egy pad ban.
