Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-04 / 208. szám

MINI A G AZIN A vízlépcső már ma fogalom «••■■■■■■■«■■■■MassBBaaBaaaamiaa A KISZ VII. kongresszusának védnökségvállalása alapján a KISZ Központi Bizottsága, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal 1968. május 31- én szocialista szerződést kötött. Ennek nyomán több mint száz érintett vállalat, intézet, mező- gazdasági üzem írta alá a köl­csönös megállapodások okmá. nvát. Az illetékes KlSZ-bizott- ságok, a védnökség szellemében, a K ISZ-szervezetek mozgósító erejét használják fél a határidő pontos betartása, a jó minőségű, gondos munka érdekében. K ialákult gyakorlat, hogy a KISZ-íiatalok a megren­delőlapokra ráütik az ún. „zöld utas” bélyegzőt, amelynek ered­ményéképp az érintett KISZ- szervezetek különös figyelem­mel követik nyomon az adott megrendelés útját, a határidői« szállítást. Minden erőt aláren­delnék a nagy cél, a Tisza—II vízlépcső mielőbbi elkészülte ér­dekében! A megfeszített tempóra jel­lemző: csak 1970-ben annyi ka­vicsot, cementet, követ kellett Kiskörére szállítani, hogy ezt a mennyiséget vasúti kocsikra rakva, a szerelvény Budapesttől Záhonyig érne. A második Balatonunk, a kis­köréi víztároló 1973—1978 között télik meg vízzel. A 127 négyzet- kilométeres tó. remek alkalmat biztosít majd a strandoLásra, fürdésre, üdülésre. Kisköre, Po­roszló, Tiszafüred közelében üdülési. centrumok jönnek létre, kiépül, a szálloda-, kemping-, és vendéglátóipari hálózat. A KISZ-védnökséggei épülő Tisza—II vízlépcső már ma fo­galom'. A tíz. és tízezrek össze­fogásából kialakuló mű hirdeti az utókornak az emberi alkotás szépségét. Fáy László B WnYereméity: Zsiguli Tóth József az első A mozgalom augusz+us 1-én indult be. Azok az AKÖV gép­kocsivezetők, akik a közúton különösen udvarias magatartást tanúsítanak „Dicsérő lap”-ot kapnak. A „Dicsérő lap” kiadá­sára több intézmény és szerv jogosult. A „Dicsérő lap”-ok sorszámozottak és a VOLÁN Tröszt sorsolásán vesznek részt. A sorsoláson Zsiguli személy­gépkocsit, társasutazásokat, tv- készülékéket, rádiókat, hűtő. szekrényeket, karórákat, vil- lanyborotvakészülékeket stb. le­het nyerni. Az akcióról csütör­töki számunkban írtunk. Most örömmel értesítjük a közutak szerelmeseit, hogy a Békés megyei Volán Vállalatnál megvan az első gépkocsivezető, e aki „Dicsérő lap”-ot kapott. Tóth József 24 éves gépkocsi- vezető, aki már szinte törzs- gárdatagnak számít, hiszen fia­tal kora ellenére 10 éve a vál­lalat dolgozója. Előbb mint gép­kocsiszerelő, s már öt éve mint gépkocsivezető dolgozik a vál­lalatnál. A közúton eddig L50 ezer kilométert vezetett baleset- mentesen, szolgálati felettesei­vel, idősebb munkatársaival mindig tisztelettudó, a rábízott feladatokat mindig lelkiismere­tesein hajtja végre. Azok szá­mára, akik Tóth Józsefet sze­mélyesein is ismerik, nem meg­lepő, hogy ő volt az első gépko­csivezető, aki „Dicsérő lapot” kapott. Értekezlet és 99lelhi emigráció 99 Bosszankodásomat Ilyenkor csak az enyhítette, hogy még mindig jobb nekem itt kint vá­rakozni, mint azoknak ott bent az unalmas, semmitmondó érte­kezleten ücsörögni. A lengyel Polityka szerint az értekezlet-járvány ellen az em­berek már kidolgozták a véde­kezési módot is. Ha tehetik, el­kerülik a haszontalannak ígér­kező tanácskozást. Például azt hazudjak, hogy egy másik, igen fontos értekezletre kell menniük. Legrosszabb esetben pedig a „lelki emigrációt” választják, aza.z testileg jelen vannak ugyan, de szellemük másfelé ka­landozik. Jegyzetelést színlelve — szerelmes levelet írnak, be­adványt szerkesztenek, vagy ál­latokat és sormintákat rajzol- gatnak. Persze, van azért hasznos, jó értekezlet is. De mint tudjuk: jóból is megárt a sok. Különö­sen, ha munkaidőben tartják és a vendég gyomrának korgása vagy az ügyfél türelmetlen to- pogása szolgál kísérőzenéül. B. D. ............................................................................................................. • aaaaaaaBaBiaiaaaaBaaaaaaaBaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaBaaaaasaai aaaaaaaaaa /ólfésült Frici és a kritika — Mély főhajtás. Zászlót félárbócra! S le­begjen körül mindenkit a tisztelet. Bemutatom nektek „Jólfésült Fricit”. Karinthy Frigyes szavaival élve, — röhög az osztály. „Jólfésült Frici" egyébként rendes nevén Kovács Ferenc, haja tövéig elpirul. Véletlenül lehet is látni a haja tövét, ugyanis közepes hosszúságúra nyí­rott. oldalt elválasztott frizurát visel, oldalsza­kálla a füle közepéig nyúlik. Szürke csíkos nadrágot hord. lábán szandál, bordó zoknival. Fehér, gallérján kékszegélyes pólóinget visel. Mégis röhög az osztály, mert: a haja egészen idiólikus, csak a beton fejek hordanak fésült frizurát. Mert előző nap este is „rendes" ru­hában jelent meg az Ifjúsági Park-i bulin. Már ott is nehezteltek rá. Ez a „Jólfésült Frici" úgy látszik ki akar tűnni. Már elnézést minden ifjú olvasótól, én azt hiszem, egy bizonyos jóízlés határain belül mindenki olyan hajat hord, amilyen tetszik neki és úgy öltözködik, ahogyan az ízlésének és pénztárcájának megfelel. Ebben a kis írás­ban igazán lehetek igazságosztó, már csak azért is, mert e vita terén úgyis csak szép lehetek, de okos nem. De ha már lehetőségem nyílik, hogy véleményt mondjak, megragadom az alkalmat. Szerintem Kovács Feri egyáltalán nem „Jólfésült Frici”. De ha ő „Jólfésült Fri­ci” akar lenni, hát hadd legyen. Ebben a rö- hejkritikában éppen az a legérdekesebb, hogy azok a srácok az osztályban, akik netán leg­szívesebben vállig érő, lobogó hajjal járnának, (de ez érthetően tilos az iskolában, éppen, mert az országosan elfogadott közízléssel el­lenkezik) a saját viseletűket akarják rákény­szeríteni egy, az én véleményem szerint jobb- ízlésű társukra. Vagy a szabadság kizárólag rájuk vonatkozik? Mellesleg szólva nem olyan nagy kérdés, hogy hány centis a haj, ha az tiszta. Az sem, hogy milyen a ruha, ha az rendes. Sokkal fontosabb, hogy ki hordja és hol. Évek óta vitatkoznak, hogy szórakozóhe­lyekre, elsősorban nyáron, eljárhatnak-e fiuk farmernadrágban (legyen az hagyományos Lee- fazonú, vagy cord-farmer). Vannak „erénycső­szök”, akik eleve a farmer ellen ágálnak. Szerintem nincs igazuk. A kérdésnek azonban van egy másik oldala is. Egész nap rendkívül kellemes lehet a. farmer, akár hol le lehet benne például heveredni. Ugye, azt se bánjuk, ha piszkos lesz. hiszen a kopott, ki fakult far­mer éppen a patinás! Na de ha este végre akad egy kislány, aki hajlandó elmenni a teenagerrel táncolni, — no persze ha ő maga is rendes — nem érdemelne-e meg partneré­től az egész napi viselettől elnyűtt farmer helyett egy rendes hosszúnadrágot, tiszta in­get? Na persze ki-ki maga dönti el, hogy mit érdemei a partnernóje. Mert mi férfiak, ugye, elvárjuk a lányoktól, hogy csinosak legyenek? A lányokon is múlik, hogy mit követelnek meg tőlünk! Ugye, hogy nem is a farmer a lényeg? Hanem a magatartás. Sokszor az egy­más iránti tisztelet, és megbecsülés. É$ ne tes­sék kérem ezt hegyibeszédnek venni. Bármi­lyen furcsán hangzik, de erre mind magam jöttem rá ’ Regős István Késett az ebéd az üzenni konyhán. Az éhes gyomor a per- ' cek múlását is nehezen várja, de istenigazából mégiscsak ak­kor kezdett el morgolódni a tár­saság, amikor a felszolgálónő így magyarázkodott: „Értekez­letre kellett mennünk”. Szóval, a vendég vár, mert a konyhai személyzet otthagyva kondért, kanalat, értekezik dél­előtt, azaz a munka csúcsidősza­kában. Vajon miről értekezik? Lévén egy kórház alkalmazottja, vajon miről értekezhet a főor­vos? Nyilván arról, hogyan le­hetne még többet tenni a páci­ensekért. De ücsörögtem már órákig aktámat szorongatva különböző hivatalok előszobáiban is — az értekezlet befejezésére várva. Ha nyitva maradt egy pillanat­ra az ajtó a feketét hordó titkár­nő után, elkaphattam egy-egy mondattöredéket. A szónok leg­gyakrabban arról szónokolt, ho­gyan lehetne még jobban ki­használni a munkaidőt, termé­szetesen azért, hogy gyorsabban intéződjenek el az ügyek. éhány éven belül az ország második legnagyobb tava nem a Velencei tó lesz, hanem a nála ötször nagyobb kiskörén víztároló. Nem a természet cso­dálatos teremtőereje — az em­ber változtatja meg ilyen gigá­szi méretekben a Tiszavidék ar­culatát, Érdemes felidéznünk a Tisza szabályozásának történelmi előz. menyeit. Nemzedékek fáradoztak a Ti- sza-vöigy rendezésének előké­szítésén. A nagy munka 1846. augusztus 27-én, a dóbszederké- nyi rész átvágásával kezdődött. A kezdetleges és befejezetlen gátak nem tudták „kormányoz­ni” a Tisza zabolátlan vizeit, a véd művek tönkrementek. Az 1850-es és az 1870-es években is. mét pusztító árvizek söpörtek végig az Alföldön. A kiegyezés után a Tisza sza­bályozása egyedül a helyi töl. desurakan, építési vállalkozókon múlott, akik nem siettek a költségles teendőkkel. Így az egy-két évtizedre tervezett mun­ka, több mint fél évszázadig el­húzódott, s zömmel csak a szár zadfordulóra fejeződött be. Ek­korra a Tisza hossza Magyar- országon 1000 kilométerről 600 kilométerre megrövidült. Majd ötven év szünet után, a felszabadulást követően indult meg újra a folyószabályozási munka. Az első lépés: a tiszalö- ki vízlépcső átadása volt, amely a felső Tiszántúl és a Körös­völgy egy részének öntözési le- lehetőségeit biztosította. Az építés alatt levő második, kiskörei vízlépcső és.annak ön­tözőrendszerei újabb 524 000 hold öntözését teszik lehetővé, A Széchenyi—Vásárhelyi terv, száz évvel a megszü­letése után, napjainkban valósul meg. 1966-ban kezdődtek meg a munkálatok. A nehéz buldóze­rek az építkezés befejezéséig, 1975-ig annyi földet mozgatnak meg, hogy vele a Margitszigetet huszonöt méter magasan, teljes egészében be lehetne takarna. A legifjabb nemzedék, a fia­talok különösen sokat tesznek a kiskörei Tisza—II vízlépcső megszületéséért. Miért? Mert tudják, hatalmas. ma még szárazságtól sújtott terüle­tek válnak munkájuk nyomán terményekben gazdag vidékké. Alföldünk nagyrésze mesterség ges öntözéssel átalakul, s ma még ismeretlen táj képét ölti magára. Milyen formában segítik a fia­talok a Tisza—II vízlépcső mi­előbbi elkészül tér? A szovjet eszperantísta öata- ■ lók ez évben mái' tizenharmad- i szór jöttek össze a szokásos ééi ’ eszperantísta táborozásukra. Az I idén a nemzetközi eszperantó S ifjúsági táborozást a kijevi Pali. ; technikai Egyetem Komszomc. ] szervezete fennállásának 50. év- j fordulója alkalmából Kijev mel­lett, az egyetem Dnyeper-parti sporttelepén rendezték meg Ha. zánkat 15 tagú ifjúsági csoport képviselte, akik közül hárman voltak Békés megyeiek: Csapó Anna és Végh Erzsébet, a béké­si Verda stelo, Beretzky And- j rásné pedig a békéscsabai Bag- : hy Gyula eszperantó csoporttól. ! A 10 napos táborozás bővelke. ! dett kulturális, szórakoztató és i tudományos programokban. Volt j irodalmi verseny. Nagyon érdé- j kés volt a „Fiatalok a mai vi- j lágban” címmel megrendezett | szónoki verseny. A zene iránt ■ érdeklődők a hangversenyek so- j rozatán vehettek részt. Nagy si- ■ kert aratott Beretzky Andrásné, j aki hegedűn Portnof: Ukrajnai i emlék című darabját játszotta a S novoszibirszki Tolsztova Szvet- • lána zongorakísérete mellett. ! Nagyon sok fiatalt vonzottak ! a délutáni tudományos előadá- • sok, mint amilyenek voltak pél. • dául: A fiatal tudósok és a « nyelvi probléma, A matematika i alkalmazásának kérdései a köz- \ gazdasági kísérletekben, A szer- : vetlen kémiai vegyületek egyse- : ges elnevezésének tervezete. A : bioszféra és az emberiség jóléte : címüék. : Változatos szórakozást nyúj. j tott az esténként más-más nem. | zetiség által szervezett nemzeti- j ségi estek. Többek között volt j ukrajnai, uráli. balti-tengeri, | szibériai, közép-ázsiai est. A | magyar csoport az uráli esten ; adott változatos műsort. A tíznapos táborozás alatt a i nemzetközi eszperantó nyelv se- i gítségével a tábor résztvevői kő- ■ zött igazi nemzetközi barátság | alakúit ki. A szovjet eszperan- ! tista fiatalok jövő évi nemzet, i közi táborozásukat Novo6zi- ] birsekben kívánják megtartani, ] ahova a magyar eszperantísta j fiatalokat nagy szerettei várják. ! K. Gy. i DE JÓ NEKÜNK!? Kórterem. Man­dulások nyomják az ágyalcat. gargiüzál- ják operáit torku­kat. Együttérző csend mindenütt. Nyílik az ajtó. két aranyos apróság lép be rajta, anyuka és a nővérke kísére­tében. Gyors vet- köztetés, sok-sok vi­gasztaló szó, s a két gyermek már ágy­ban is van. Előke­rülnek az otthonról hozott kedves játé­kok, s a két kisle- gény önfeledt játék­ba kezd. Helyére kerül a maci, a vo­nat, miközben anyu­ka sirdoyáiva sur­ran ki a kórterem­ből. Anyuka távozá­sa nem zavarja a játszadozó gyerme­keket, olyannyira, hogy az egyik meg is jegyzi: — De jó nekünk, nem kellett óvodá­ba menni! A tudatlan kije­lentés mosolyt fa­kaszt a fájdalomtól komor arcokon, an­nál is inkább, mert mi már tudjuk, hogy holnap egészen más véleményen lesz, a most még aranyosan vonatoz- gató emberpalánta. Sz. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom