Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-26 / 227. szám
Tímár Mátyás hazaindult Ecuadorból Tábori András, az MTI külön- tudósitója jelenti: A magyar—ecuadori tárgyalások pénteken szakértői megbeszélésekkel! folytatódtak. A két ország gazdasági szakértői munkabizottsági tanácskozáson tárgyaltak az áruszállítások kölcsönös növelésének lehetőségeiről. Péntek délben Rafael Garcia Velasco külügyminiszter ebédel adott Tímár Mátyás és kísérete tiszteletére. Ezzel befejeződött a Minisztertanács elnökhelyettesének hivatalos ecuadori programja, egyszersmind véget ért a délamerikai kontinens négy országában folytatott háromhetes tárgyalássorozata. Timár Mátyás és kísérete szombaton helyi idő szerint a déli órákban hazaindult Qudtóból, Ecuador fővárosából. Találkozott Gromiko és Rogers Jelentés az ENSZ-kőzgyűlésről Az ENSZ-közgyűlés 26. ülésszakának kezdetével párhuzamosan élénk diplomáciai tevékenység indult meg az ENSZ-ben. William Rogers amerikai külügyminiszter pénteken este több mint háromórás megbeszélést folytatott Gromiko szovjet külügyminiszterrel. vA tanácskozáson a két országot kölcsönösen érdeklő kérdésekről és nemzetközi problémákról, köztük a Berlinre vonatkozó négyhatalmi megegyezésről, a közel-keleti helyzetről, az európai biztonsági konferencia kilátásairól és a SALT-tárgyalások legutóbbi fordulójáról volt szó. Gromiko szovjet külügyminiszter a tanácskozás színhelyéről, a Waldorf Astoria Hotelből Nem Nyugat-Berlinről — Nyugat-Berlínben A Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi egyezmény szeptember 3-i aláírása után első ízben fordult elő, hogy a Német Demokratikus Köztársaság részéről az ADN hírügynökség egy jelentés formájában tiltakozás történt amiatt, hogy Nyugat-Berlin- ben NSZK-beld hatóságok ülést tartottak. Erre a tiltakozásra a nyugatnémet és a nyugat-berlini újságok erőteljesen felfigyel- l tek, sőt a nyugat-berlini szenátus egy szóvivője hivatalosan is kijelentette, hogy az NDK részéről érkezett tiltakozás „merő ellentmondásban van a négyhatalmi keretegyezménnyel”. A valóság azonban ennek pontosan az ellenkezője. Az NDK ' ugyanis az ellen tiltakozott, ....hogy az NSZK tartományainak kulturálisügyi miniszterei a '"Reichstag hírhedt épületében az NSZK országos költségvetésének bizonyos problémáiról tanácskoztak, azaz olyan ügyekről, amelyek nincsenek összefüggésben a Nyugat-Berldnnél kapcsolatos kérdésekkel. Az NDK tehát éppen a négyhatalmi egyezmény szellemében lépett fel, mivel ez az egyezmény megengedi ugyan, hogy a Bundestag egy-egy bizottsága és frakciója Nyugat-Berlinben ülésezzék, de csak akkor, ha nyugat-berlini problémák vannak napirendjükön. Ismeretes, hogy néhány nappal a négyhatalmi megállapodás aláírása után Heinemann, az NSZK köztársasági elnöke három napot töltött Nyugat-Ber- linben, de mivel nem gyakorolt hivatali teendőket, hanem legfőbb ténykedése abban merült ki, hogy egy nagyszabású gar- den-partyt rendezett, az NDK részéről nem történt tiltakozás. Most azonban másról van szó. A Nyugat-Berliniben megjelent nyugatnémet hivatalos szervek egyértelműleg túllépték azokat a jogokat és lehetőségeket, amelyeket a négyhatalmi szerződés biztosit számukra. S ráadásul mindez olyan időpontban történt, amikor a nyugati felek szemmelláthatóan hátráltatná akarják az NDK kormányával folytatott tárgyalások sikeres befejezését. A jogok túllépése tehát nyílván nem volt véletlen az NSZK részéről, világos tehát, hogy ez maga után vonta az NDK — egyébként rendkívül enyhe formában és hangnemben bekövetkezett — tiltakozását. (MTI) Strauss „erőteljes figyelme a világbékére távozóban kijelentette, hogy találkozója amerikai kollégájával „hasznos” volt. Hozzátette: a szovjet fel pozitív tényként könyveli el, hogy megegyezés jött létre a Washington és Moszkva közötti közvetlen kapcsolatot biztosító „forró drót” korszerűsítéséről, azzal a céllal, hogy elkerüljék egy nukleáris konfliktus „véletlen kitörését”. Hírügynökségek megjegyzik, hogy a Gromiko—Rogers megbeszélésen nem volt szó sem a Kínai Népköztársaság ENSZ- tagságáról, sem U Thant ENSZ- főtitkár utódlásának kérdéséről. A szovjet külügyminiszter a pénteki nap folyamán Törökország külügyminiszterével is tárgyalt a két ország kapcsodatad- r6L Rogens, aid a tervek szerint tíz napon át vesz részt az ENSZ- közgyűlés munkájában, e tíz nap álatt mintegy «5 külügyminiszterrel kíván találkozni. A pénteki nap programja máris zsúfolt volt: az amerikai külügyminiszter Schumann francia külügyminiszterrel, valamint Izland, Törökország és Irán külügyminiszterével tárgyalt. Fogadta ezenkívül a Japán ENSZ- delegáció vezetőjét is. Parázs vita folyik a nyári szabadságról visszatért képviselők között a bonni Bundestagban, de úgy látszik, nem mindenkit egyformán érdekelnek a problémák: Franz Josef Strauss ellenzéki vezér például, mint képünkön látható, alig tudja nyitva tartani a szemét és hatalmasat ásít Brandt kancellár külpolitikai expozéja közben, (Telefotó — AP—MTI—KS) Kínai küldöttség utazik Párizsba Hivatalos párizsi közlés szerint a jövő hét közepén kínai kormányküldöttség érkezik a francia fővárosba Paj Hszian- Kuonak, a Kínai Népköztársaság külkereskedelmi miniszterének vezetésével. A tíznaposra tervezett látogatás során a küldöttség kulturális és gazdasági intézményeket tekint meg. Paj Hszian-Kuot fogadja Pompidou elnök, Chaban-Del- mas miniszterelnök és Schumann külügyminiszter is. (AFP) Légfontosabb: a szocialista demokrácia megerősítése Varsóban együttes ülést tar* tott a lengyel miniszter tanács és a SZEJM elnöksége. A tanácskozáson a javaslatok az állam és közélet irányítási stílusának, módszereinek és formáinak tökéletesítését a szocialista demokrácia elmélyítését es fejlesztését célozzák. Az ülés megállapította: Lengyelországban jelenleg kulcsfontosságú feladat a szocialista demokrácia megerősítése, formáinak és módszereinek tökéletesítése. Poitr Jaroszewicz irmnisartier- elnök beszédében hangoztatta, hogy a kormány egyik központi feladatának tartja az állami szervek és intézmények munkastílusának és módszereinek számát, s egyszerűsíti az állami és gazdasági irányítást. (MTI) 2 békís hmijbz: 1871. SZEPTEMBER 36. Igr látja a hetet kommenfátorntik, Réti Ervin: A harmadik kedd hagyománya Hz ENSZ hagyományainak értelmében, szeptember harmadik keddjén, tehát a most záruló héten, megkezdődött a közgyűlési ülésszak. Első főszereplői a mesteremberek voltak, a túlzsúfolt ülésteremben nekik kellett további széksorokat biztosítani az újonnan felvett tagállamok küldöttségeinek. A világszervezetben immár százharminc ország képviselteti magát, s úgy tűnik, hogy az idén fordulat következik be a kínai ENSZ-tagság kérdésében is. A mintegy száztíz napirendi javaslat között olyan fontos kérdések szerepelnek, mint a leszerelési világkonferencia ügye, a biológiai és vegyi fegyverek betiltása, a közel-keleti válság, a nemzetközi biztonság problémaköre. A legtöbb szó azonban kétségkívül arról esik, hogy az ENSZ egyetemességének érdekében elfoglalja-e végre törvényes helyét a népi Kína, s Tajvant, pontosabban a csangkajse- kista csoportot kizárják-e az ENSZ-ből. Az Egyesült Államok eddig a „két Kína” álláspontját vallotta, — vagyis a Kínai Nép- köztársaság a Biztonsági Tanácsban, de a közgyűlésben Tajvan is — ehhez toborzott szövetségeseket Egyre nehezebben tud azonban támogatókat szerezni, nem beszélve arról, hogy ez az amerikai magatartás kedvezőtlenül árnyékolja be Nixon tervezett pekingi útját. Kicsit az események iróniája, hogy miközben annyi szó hangzik el Kínáról, meglehetősen kevés a hiteltérdemlő értesülés Pekingből. Meglepetést kelthetett, hogy váratlanul lemondták a tradicionális október elsejei felvonulást, Mao Ce-tung szokásos találkozóját a néppel. A nemzetközi sajtó általában nem vette komolyan az indoklást, hogy „reformálják az ünnepséget”, viszont alkalom nyílott a legvadabb kombinációkra. Mao betegségétől a felsó vezetésen belüli harcokig terjedtek e találgatások, amiket lehetetlen megerősíteni. Figyelemreméltó a szovjet kommentár, amely rámutat, hogy egyes kínai források ismét elővették az „északi veszélyt”, s az ünnepségek lemondását szovjetellenes célzásokkal körítik. Visszatérve az ENSZ-hez: a New York-i eseményeknek csupán egyik részét teszik ki az üléstermi programok. Nem kevésbé fontosak a kötetlen találkozók, amelyeknek az élén a szovjet és a mer kai külügyminiszter eszmecseréje áll. A jövő héten egyébként Nixon is fogadja Gromikót. Hosszú idő után ez az első ilyen szintű érintkezés a két szupernagyhatalom között. A szovjet—amerikai párbeszéd folytatásához pozitív elemet jelent a SALT-megbeszélések haladása. (A Helsinkiben kibocsátott közlemény szerint lépések történtek a véletlen atomkonfliktus elhárítására, a „forró drót” korszerűsítésére, s a stratégiai fegyverkorlátozó tárgyalásokat rövidesen Bécsben folytatják). Ugyanakkor változatlanul súlyos tehertétel — a szovjet— amerikai viszonylatban Is — az Egyesült Államok indokínai agressziójának folytatódása, sőt helyenkénti fokozódása. Á hét során több alkalommal érték légitámadások a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Ezek a kalózakciók méltán váltották ki az egész nemzetközi közvélemény tiltakozását, s a vietnami küldöttségek válaszképpen lemondták a párizsi négyes konferencia csütörtökre esedékes összejövetelét is. Köztudomású az is, hogy a szovjet államfő a jövő héten utazik Hanoiba, az amerikai lépések ezért különösképpen bonyolítják a helyzetet A világsajtó adott esetben az útvonalakra is figyel: érdeklődést keltett, hogy Podgomij Indián keresztül közelíti meg a Vietnami Demokratikus Köztársaságot — a másik légiútvonal ugyanis Kínán át vezetII héten tovább tartottak a jelentős politikai találkozók kontinensünkön. Brezsnyev, az SZKP főtitkára jugoszláviai látogatást tett, amelynek során hosz- szabb véleménycserét folytatott Tito elnökkel. Kifejezésre jutott, hogy az ismert különbségek ellenére, nagy lehetőségek kínálkoznak a két ország kapcsolatainak fejlesztésében. A szovjet párt főtitkára tevékeny részt vállal a személyes csúcsdiplomácia nem mindig könnyű, de eredményre vezető mozzanataiban: a minap találkozott Brandt kancellárral, s nemsokára Párizsba vezet az útja. Brezsnyev és Brandt krími négyszemközt-je a hét egyik legtöbbet kommentált témája volt. A jelek szerint a felek egyetértettek abban a sarkalatos kérdésben, hogy meg kell gyorsítani az európai biztonsági értekezlet előkészítését. Gyakorlatilag az történik, hogy a Szovjetunió, s az NSZK, vagyis Nyu- gat-Európa legfejlettebb ipari országa között az eddig sok tekintetben kiélezett viszony a normális békés egymás mellett élés irányában halad. (Nem zavartalanul: erre elegendő idézni a nyugatnémet jobboldal hisztérikus kampányát, de a negatív tényezők között említhetjük az NSZK kormányképviselőinek sokszor ésszerűtlen magatartását a két német állam tárgyalásain.) A kedvezőtlen elemek azonban e pillanatban mégis viszonylag háttérbe szorultak a földrészünkön megindult kibontakozás főirányzatai mögött. > nemzetközi találkozók sorozatába, a magunk eszközeivel, mi, magyarok is bekapcsolódtunk. A heti eseménynaptár a világ két ellentétes „széléről” ad híradást: államfőnk a népi Koreában tett igen eredményes látogatást. Latin-Amerikában miniszterelnökhelyettesünk tett körutat. Budapestet — s erre a Vadászati Világkiállítás különleges alkalma is ösztönöz — továbbra is magasrangú vendégek keresik fel. a magyar ENSZ-kül- döttség pedig menetkészen áll, New York-ban mi is hallatjuk szavunkat a béke és biztonság érdekében. FELVÉTELRE KERESÜNK egyetemi végzettséggel és nagy gyakorlattal rendelkező KÖZGAZDÁSZT, külszolgálatos munkakörben történő foglalkoztatásra kereskedelmi mérlegképes oklevéllel rendelkező REVIZOROKAT, mérlegképes oklevéllel rendelkező adó- és pénzügyekben jártas PÉNZÜGYI ELŐADÓT. Ajánlatokat „INFORMÁLHATÓ” jeligére a békéscsabai Magyar Hirdetőbe kérjük. Erkölcsi bizonyítvány szükséges. 320492
