Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-26 / 227. szám

t Új szovjet szén fejtő gép A közlekedéspolitikai koncepció végrehajtása és tapasztalatai Az oroszlányi 16-os aknában dolgozik az első, új típusú, szov­jet hidraulikus önjáró komplex szénfejtő berendezés. A 14,5 mil­lió forintért beszerzett gép 270 torma súlyú, 71 biztosító tagja »0 méter széles termőterületen, szaknyelven, fronthomlokon biztosítja a termelést. Átlagosan naponta 755 tonna szenet ter­Lázár György munkaügyi mi­niszter és Horst Rademacher államtitkár, az NDK állami munka-és bérügyi ‘ hivatalának elnöke Budapesten öt évre szó. ló megállapodást írt alá a két ország munkaügyi szerveinek együttműködéséről. A megálla­podás értelmében munkaügyi szakembereket cserélnek, részt vesznek egymás kongresszusain, konferenciáin, szimpóziumain, Az MTI hírmagyarázója írja: A kormány határozata értel­mében a földügyi szakigazgatási hatósági jogkört és az ezzel kap­csolatos tevékenységet 1972. ja­nuár 1-től a tanácsoknak adják áit az illetékes minisztériumok. A jövő évben tehát egyebek kö­zött az ingatlan-nyilvántartással, a földminősítéssel és a térképé­szettel kapcsolatos feladatokat a megyei tanács önálló szakigaz­gatási intézményeként működő földhivatal látja el. A kormány döntése szerint a gyökeresen megváltozott társa­dalmi, gazdasági viszonyoknak megfelelően 1980 végéig folya­matosan új, korszerű ingatlan­nyilvántartási rendszert alakíta­nak ki az állami földnyilvántar­tás és a telekkönyv összevonásá­val. Az új nyilvántartás alapve­tő követelménye, hogy a valósá­gos állapotnak megfelelően tar­talmazza az ingatlanokhoz kap­Még az elmúlt évben elkészí­tették a békéscsabai termelőszö­vetkezeteik káderfejlesztési ter­vüket amelyben rögzítették a fejlesztésre váró ágazatok szak­emberigényeit. Ezenkívül arra is mel. Ezen a fronton az egy dol­gozó egy műszakra jutó teljesít­ménye 26.4 tonnára emelkedett, míg a magyar szénbányászatban átlagosan 1,5 tonna a műszakan- kénti teljesítmény. Képünkön: Bakány Bajos vá­jár előkészíti a ssaónfalat a gép, munkájához. (MTI Fotó: Hadas János felv.) rendszeresen kicserélnek doku­mentációkat, információkat. Az NDK munkaügyi delegá­ciója magyarországi tárgyalásai alkalmából felkereste a Magyar Optikai Műveket, ahol a mun­kaügyi módszereket tanulmá­nyozta. A küldöttség szombaton él­utazott hazánkból. Búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lázár György mun- I kaügyi miniszter. (MTI) csalódó jogokat és azokat min­denki számára közhitelesen ta­núsítsa. Az ingatlannyilvántar­tásba bejegyzett adatok haszná­lata az állami, a társadalmi és a gazdasági éleit minden területén kötelező. Az új nyilvántartás létrehozá­sáig azonban az állami földnyil­vántartást és a telekkönyvet ösz- sízevomtan tovább kell vezetni, ezért 1972. január 1-én összevon­ják az eddigi bírósági szervként működő telekkönyvi hatóságot, és a MÉM-hez tartozó földhiva­tali szervezetet. A teleköinyvi hatáság megszűnik és a telek­könyvi ügyek intézése, a telek­könyv további vezetése tanácsi (földhivatali) hatáskörbe kerül. A hatáskörváltozás miatt jog­hátrány senkit sem ér, mert a telekkönyvi ügyekben hozott földhivatali határozat ellen jog­sérelem esetén a bírósághoz le­het fordulni. törekszenek, hogy megfelelő számú szakmunkásokait is képez­zenek. Ez évben 60-an végezték el különféle szakmai tanfolya­mokat A közlekedéspolitikai koncep­ció országgyűlési elfogadása és jóváhagyása óta csaknem három esztendő telt el. Az élteit idő alkalmas arra, hogy eredmé­nyeit értékelj ülr tapasztalatait a jövőben hasznosítsuk. A közlekedésfejlesztési1 fel­adatok megoldása komplex, át­gondolt, célirányos munkát igé­nyel. A koncepció végrehajtása közben eddig kétirányú tapasz­talat jellemző: — az egyik je­lenség, amikor az előkészítő munkálatok során a munkabi­zottságok figyelmen kívül hagy­nak olyan, a forgalomáttereiés- sel kapcsolatos műszaki megol­dásokat .amelyek az átterelés feltételéként jelentkeznek. — A másik, hogy a megvalósulásra kerülő beruházások nem telje­sen tartalmazzák a különböző közlekedési ágazatoktól egyszer­re elvárt és helyileg szükséges­nek tartott közlekedésfejlesztési igények összességét. A jövőben az országos szer­vektől a helyi szervekig az ed­diginél még nagyobb figyelmet kell fordítani a pontosabb fel­mérési, illetve előkészítési mun­kálatokra. Ügyszintén a fiorga- lomátterelés fettételeinek és koordinált pénzügyi forrásainak megteremtésére, az átterelés és egyéb fejlesztési céloknak ösz- szehanigolt kivitelezésére. Az egyes közlekedési ágazatok kor­szerűsítésében és fejlesztésében eddig jellemző előrehaladás a következő: A megye vasúti hálózata Békés megyében a vasúti sze­mély. és árufuvarozási szükség­letek ellátására jelenleg rendel­kezésre áll: 451 kilométer nor­mál nyomközű, 334 kilométer keskeny nyomközű vasútvonal, összesen 785 kilométer vonal­hosszúságban. A megyében min­den 7,2 négyzetkilométer terü­letre és minden 595 lakosra esik egy kilométer vasútvonal, ami az országos átlagnál jóval sű­rűbb és kedvezőbb. A közleke­déspolitikai koncepció végrehaj­tásának befejezése után a me­gyében minden 13,4 négyzetki­lométer területre és minden 1049 lakosra esik egy kilométer vasútvonal. Ez az országos át­lag szintjén lesz. A közlekedéspolitikai koncep­ció gyakorlati végrehajtása so­rán eddig átterelésre került: a békéscsabai MÁV kisvasút 71 kilométeres ás a gyulai gazda­sági vasút 31 kilométeres vo­nalhálózata. Továbbá a kisfor­galmú vasútvonalak közül a for­galomátterelés megtörtént: a Pusztaföldvár—Mezőkovácsháza, a Sarkadi Gazdasági Vasúton, valamint az Elek—Kétegyháza vonalon. Ezenkívül részlegesen, áttereltük a forgalmat a Békés­csaba—Békéssámson keskeny nyomközű MÁV vasútvonalról. A közlekedéspolitikád koncep­ció keretén bedül először a Bu­dapest — Szolnok — Békéscsa­ba — Lökösháza törzsvonal korszerűsítése történik meg. Ennek nyomón pól yasebessége 60 lálométer/óráról 120 kdlomé- ter/órára növekszik. A pályare­konstrukcióra eddig 525 millió forintot ruháztak be. A IV. öt­éves tervben megkezdődik a Szeged — Békéscsaba — Köte- gyán vonal újjáépítése és állo­másainak korszerűsítése körül­belül 540 millió forint beruhá­zással. Gyorsított ütemben fo­lyik a Gyoma — Dévaványa — Vésztő vonalpálya korszerűsíté­se is. A vonóerő Dieselesítóse a jelenlegi 54 százalékról a TV. öt­éves terv végére 90—95 száza­lékra emelkedik, 1975-ben meg­jelenik a villamos vonóerő is. A megyében már az 1960-as évek elején hozzáfogtunk csak­nem 90 kilométer hosszban a keskeny nyomközű vasútvona­laknak a közútra való forgalom áttereléséhez. Így többek között Békéscsaba — Békés — Bédme- gyer — Vésztő — Orosháza — Gyopáros — Rákőczátelep; Gyu­la — Gyulavári — Deneemajor; Orosháza — Pusztaföldvár kö­zött. Ennek nyomán megépült a Békéscsaba — Békés — Tarhos — Vésztői, az Orosháza — Pusztaföldvár — Pusztaszőlős településeket összekötő út. A közlekedéspolitikai koncep­ció végrehajtása folytán folya­matban vannak az egyes állo­mások körzetesítésének munká­latai is, például a békéscsabai vasútállomásnak körzeti pálya­udvarrá való minősítése. Ezen­kívül a nagylapos—lakösházá vasútvonalak körzetesítése, amelyben Békéscsaba, Orosháza és Szarvas körzeti pályaudvar­rá, Gyoma, Mezőberény, Szaibad- kígyósi-tanyák, Kétegyháza for­galomfelvevő állomássá, Mu­rray, Lökösháza változatlan forgalmú állomássá, Csárdaszál­lás pótvágány forgalommal üze­melő állomássá, Nagylapos, Özedmajor körzetesftendő állo­mássá való minősítést kap. El­készült a Szeged — Békéscsaba — Kötegyán állomások körze­tesítés! terve is. A közúti közlekedés helyzete A megye közúti hálózatának sű­rűsége az országos átlaggal csak­nem azonos. Az országos átlag 0,31 ki lométer/négy zetkilomé­ter, a megyei átlag 0,30 ki'lomé- ter/négyzeikáloméber. A kiépí­tettség azonban már lényegesen alatta van az országos átlagnak mind a burkoilatszélasség, mind a burkolat minősége tekinteté­ben. Az 1960-as évektől az utak állapota elmaradt az országos átlagtól. Még inkább jellemző ez az átkelési szakaszokra. Ezért a IV. ötéves tervben a költségek jelentős hányadát az átkelési szakaszok korszerűsíté­sére kell fordítani. Az állami utak korszerűsítésére, illetve felújítására a IV. ötéves terv időszakában mintegy 600 millió, a tanácsi helyi utak-hidak fel­újítására és fenntartására a terv. időszakban mintegy 242 millió forintot fordítunk. A közlekedési koncepcióval kapcsolatos útépí­tésre és korszerűsítésekre a tervidőszakban további 500 mil­lió forintot költünk. Figyelembe véve a megye IV. ötéves tervé­ben megjelölt feladatokat és ez idő alatt a közlekedéspolitikai koncepció keretén belül az út­hálózatban bekövetkezett válto­zások az alábbiakban jellemez­hetők: Jelentős új útépítést a megyében nem terveznek. Zöm­mé] a meglevő utak korszerűsí­tésére, erősítésére kerül sor. Többek között korszerű burko­lattal látnak él 810 kilométer utat (az összes úthálózat 53,5 százalékát) míg a fennmaradó 704 kilométer (mely az össz- utaknak 46,5 százalékát teszi ki) továbbra is kő, illetve por­talan! twtt burkolatú marad. Jelenleg a megyében 780 ki­lométer állami út 4 méter vagy annál is keskenyebb. Ebből csaknem 300 kilométert szélesí­tenek. Ennek 75 százaléka a for­galomáttereléssel kapcsolatos. A IV. ötéves tervben a Köröstar- csa Kettős-Körös híd és a Kö- rösladány Sebes-Körös híd át­építésére is sor kerül, a rajtuk áthaladó főközlekedési utak korszerűsítésével egyidőben. A közlekedéspolitikai koncep­cióban történő forgalomáttere- lést az eredeti terv szerint 1985- ig programoztuk. A körülmé­nyek alakulása és több oldalú vizsgálat alapján várható, hogy ez hamarabb megtörténik. Ez nyilvánvaló fokozott és egyre nehezebb feladatot jelent a fel­tételek megteremtése, elsősor­ban az utak vonatkozásában. Egyrészt a források koncent­rálása, biztosítása, az építési át­futási idő hosszúsága, másrészt az egy időre megnövekedebt út­építési kapacitás elégtelensége miatt. A fenti objektív okok mi­att például az építési határidők rövid meghatározása több eset­ben kapkodást, tervszerűtlensé- get, az eszközök és a feltételiek megteremtésének elhúzódását jelenti. Ezért kívánatos ezt a jövőben tervszerűbben előkészí­teni. Ezt támasztja alá az Elek —Kétegyháza, a Békéscsaba— Békéssámson forgalom átterelé- eével kapcsolatos kivitelezési problémák is. A megye vezető testületéinek határozott álláspontja, hogy a közlekedés biztonsága, valamint éppen a népgazdasági érdekek figyelembevételével az áttere­léssel kapcsolatos építési fel­adatokat — a távlati követel­ményeket is tartalmazó feltéte­léket — időben kell végrehaj­tani, illetve megteremteni. A közúti közlekedés fejlesztést A III. ötéves tervben — be­leértve a forgalomátterelést is — összesen 250 járattal bővült a megye autóbuszközlekedése. Az áttereléssel az utazási sebes­ség 50—60 százalékkal javult. A közlekedéspolitikai feladatok közül kiemelkedő a Békéscsaba —Békéssámson közötti 60 kilo­méter hosszú keskeny nyomkö­zű vasúti forgalomnak 1971. szeptember 1-ei részleges köz­útra terelése. E vonalon a napi utasforgalom oda és viasza mint­egy 3 ezer 710 volt. Tekintve, hogy a forgaiomátterelésihez szükséges feltételek a meghatá­rozott időszakra (1971. szeptem­ber 1.) — az építkezések elhúzó­dása miatt — nem lettek bizto­sítva, ezért a vasúti személy- forgalmat Békéscsaba — Sza­badkígyós — Csabai tanyák kö­zött továbbira is üzemeltetni kell mindaddig, míg az átterelés fel­tételed megteremtődnek. 1971. október 1-től közútra te­relik a Szeghalom—Kertészszi­get közötti keskeny nyomközű vasút személy- és áruforgalmát. Ezzel egyidőben a Szeghalam belterületén levő egy kilométer hosszú Petőfi utca átépítésére is sor került. A személyforga­lom lebonyolítását Szeghalom térségében öt új autóbusz látja el, a teherforgalmat 16 teher­gépkocsi biztosítja. Az alapos minden területre kiterjedő országos, megyei és helyi szervek vizsgálata az érde­kelt fuvaroztatók bevonásával kimutatta, hogy a gazdasági vasút további üzemeltetése csak igen költséges fejlesztéssel és mintegy 2,5 millió forintot ki­tevő árkiegészítéssel rentóbilásL A gazdasági vasút felszámolá­sénak feltételeként megépült Kertészsziget és a Töviskesi Ál­lami Gazdaság között 7,4 kilo­méter út. Kiépítésre került Szeghalmon a Kinizsi u. 1,4 ki­lométer hosszban, megtörtént a Szeghalom MÁV állomás előtér burkolása, továbbá 12 kilométer út korszerűsítése. Hangsúlyozni szükséges az előkészítés és a ibrgalomáttere- lés politikai jelentőségét is. A munkálatokban nélkülözhetet­len a területi, a társadalmi szervek állásfoglalása, tevékeny­sége és közreműködése. A ta­pasztalatok mind azt mutatják, hogy minél inkább részesei a területi társadalmi szervek a forgalométterelesi munkálatok­nak, annál inkább eredményes egy-egy, a közlekedéspolitikai koncepció keretein belül történő forgalomátterelós. Jó példáját mutatja ennek a Szeghalom tér­ségében 1971. október 1-én át­terelésre kerülő forgalom. Az országban Békés megyében a legnagyobb méretű, a legtöbb községet és legtöbb fuvaroztatod; érintő forgalomátterelést kell végrehajtani. Ennek révén új szállítási munkamegosztás ala­kul ki, amely nyomán a megye hagyományos közlekedési szer­vezete , jelentősen átalakul, ará­nyaiban komoly mértékben meg­változik, egyes vonatkozásokban pedig teljesen új szállítási'tech­nológia bevezetésére kerül sor. Dr. Takács János, a megyei tanács osztályvezetője Megállapodás Magyarország és az NDK munkaügyi szerveinek együttműködéséről A tanácsok intézik a telekköny vi ügyeket Speciális tanfolyamok a termelőszövetkezetekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom