Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-23 / 224. szám
Napirenden a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat (Folytatás a* 1. oldalról) van. Esek a tényezők, összhangban a szövetkezeti mozgalom szilárd voltával, igénylik a törvényhozástól és a kormánytól', jogi téren is adjon további segítséget ahhoz, hogy a szövetkezetek még hatékonyabban és intézményesebben beilleszkedjenek népgazdaságunk rendszerébe és egész szövetkezeti mozgalmunk még eredményesebben szolgálja általános szocialista fejlődésünket. Ezeket a célokat szolgálja az előterjesztett törvényjavaslat A továbbiakban Korom Mihály elmondta — A törvényjavaslat a szövetkezet fogalmának meghatározásánál abból indul ki, hogy a szövetkezet az állampolgárok által gazdasági és társadalmi tevékenység céljából önkéntesen létrehozott szocialista közösség, amely a szocialista szövetkezett tulajdon és a demokratikus ön- kormányzat alapján működik. Tevékenysegevel előmozdítja tagjainak anyagi jólétét, szocialista tudatának fejlődését, egyben pedig közreműködik a társadalmi szükségletek sokoldalú kielégítésében. —- Szövetkezeteink a szocializmust építő társadalmi es gazdasági környezetben léteznek és működnek. Dr. Korom Mihály ezután emlékeztetett az MSZMP szövetkezett politikájának irányelveire, amelyek aláhúzzák, hogy a szövetkezetek nálunk nem átmeneti alakulatok, hanem hosszú távon, a szocializmus teljes felépítésének folyamán hasznos szolgálatot látnak el. Ebből kiindulva, a szocialista állam minden társadalmi, gazdasági és politikai segítséget megad szamukra, hogy szerepüknek és jelentőségüknek megfelelően működhessenek és fejlődjenek tovább. II szövetkezetek vállalati gazdálkodást folytatnak bak azok a közös vonások, ameÖnkormányzat a Jogszabályok keretei kSztftt Szükség van a szövetkezet állam-jogi tevékenységére lyek mindegyik szövetkezeti formára egyaránt jellemzőek. Az egysége« szövetkezeti törvény megalkotásának lehetőségét éppen a közös ismérvek, az azonos elvek szerint működő közösségek, a szövetkezeteken belüli társadalmi viszonyok sok azonos vonása adják. Szükség van arra is, hogy az egy-egy szövetkezeti ágazat konkrét tevékenységi körét, a többi ágazattól eltérő sajátosságait az egységes törvényen alapuló, azzal összhangban álló ágazati jogszabályok rendezzék. Egységes elvek, egységes nézőpont, egységes szabályozás a fő kérdésekben, de lehetőség az egye« szövetkezeti ágazatok speciális követelményeinek rugalmas szabályozására: ez az előterjesztett törvény szabályozási módszere. Következésképpen: a korszerű szövetkezetpolitikai elvekhez korszerű jogi szabályozási módszer párosul. Az egységes törvények és az ágazati jog-szabályoknak közös vonásaiként említette meg Korom Mihály, hogy tág teret engednek a szövetkezet önszabályozása számára. Utalt arra, hogy a demokratizmus — a gazdasági önállósággal párhuzamosan — a szövetkezeteiknek ae önkéntességen alapuló létrehozása. szétválása, egyesülése vagy megszűnése, továbbá a belső ön- kormányzat útján kap igazi tartalmat. dekképviseleta szervek mozgalmi eszközökkel és szolgáltatások nyújtásával segítik a szövetkezeteiket. Ennek érdekében a törvényjavaslat megfelelő jogosítványokat ad számukra. A törvényjavaslat demokratikus szemléletét érzékeltetve mutatott rá a miniszter, hogy egyenrangúnak ismeri el a szövetkezetben végzett munkát a társadalmi tulajdon más szervezeteiben végzett munkával, azonos anyagi és erkölcsi elismerésben részesíti azt, Ma még ugyan nem tudjuk teljesen azonossá tenni a társadalombiztosítási juttatásokat a két szektor dolgozói között, de a népgazdaság teherbíró képességével összhangban mér eddig is sokat tettünk ama célkí- tű zésünk megvalósítására, hogy a társadalmi gondoskodás körébe tartozó Juttatások mértéke a szövetkezeti tagok számára fokozatoson megközelítse, illetve azonossá váljék a munka- viszonyban állókéval. — Gazdasági tekintetben tehát a szövetkezeteket, mint az állami vállalataival azonos feltételek mellett műkődó egységeket, a népgazdaság szerves alkotórészének, összességükben egyik fontos szektorának tekintjük. Jogilag is szabályozni kell, hogy a szövetkezetek vállalati gazdálkodást folytatnak. Mindehhez az is szükséges, hogy a társadalmi tulajdon egyik fajtájával, a szövetkezeti szocialista tulajdonnal gazdálkodó szövetkezetek és az állami vállalatok gazdasági kapcsolatában a két tulajdoni forma azonos jogi megítélés alá essék. Az a tény azonban, hogy a szövetkezeti tulajdont az állami tulajdonnal azonos jellegű szocialista tulajdonnak, a szövetkezeteket pedig vállalatoknak tekintjük, nem jelenti azt, hogy el akamók mosni a különbségeket az állami vállalatok és a szövetkezetek között Megmarad ezután is, hogy a szövetkezetek a tagok személyi és vagyoni társulásai, amelyek a tagok személyes közreműködésével és a szövetkezők tulajdonában vagy használatában levő vagyonnal gazdálkodnak. A szövetkezeti tagok egyrészt közvetlen tulajdonosai, másrészt dolgozói is szövetkezetüknek, legalábbis a termelő típusú szövetkezetekben ; jövedelmük lényegében a szövetkezet eredményeitől függ, élvezik a szövetkezés előnyeit, de viselik gazdálkodásuk kockázatát is. — A Magyar Népköztársaság csakis a kizsákmányolástól mentes szövetkezés szabadságát ismeri el, azt védi és támogatja. A törvényjavaslat hangsúlyozza. hogy gazdasági céljuk a tagok anyagi Jólétének előmozdítása és egyben tervszerű, gazdaságos közreműködés a társadalom sokrétű igényeinek kielégítésében. A jól működő szövetkezetek éppen Ilyen módon szolgálják helyesen a társadalom, de a szövetkezetek és a tagok egyéni érdekeit is. Amely szövetkezetben elfeledkeznének erről a fontos elvről, ott megsértik a közérdeket és előbb-utóbb a törvényes rendet is. Ahol pedig ezt a fontos elvet tudatosan félreteszik, ott csak álazövetkezetről beszélhetünk, amely fedőszervéül szolgál egyes csoportok vagy egyéneit közösségellenes manipulációinak. Ezeket a szocialista állam nem tűrheti és gazdasági, valamint jogi eszközökkel megakadályozza ilyen működésüket. De maga az egészséges szövetkezeti mozgalom is kiveti magából az effajta kísérleteket, szélsőséges jelenségek és esetek eddig Is előfordultak, ezután is előfordulhatnak, de fölöttébb káros lenne általánosítani és ezek után ítélni meg a szövetkezeteket. A társadalmi, a csoport és az egyéni érdekek vizsgálaténál alapvetően abból helyes kiindulni, hogy a mun- : kashatalom, a szocialista állaim viszonyai között ezek az érdekek többségükben megegyeznek és . szocialista módon érvényre jutnak. Ennek az összhangnak politikai alapja a kölcsönös bizalom. A szocialista allam bízik a szövetkezetekben, mint társadalmunk egyik fontos gazdasági és társadalmi intézményében, a szövetkezetekbe tömörült milliók ugyancsak bizalommal van-| nak szocialista államunk politikája, és az általa tervszerűen | irányított gazdasági rendünk iránt. A továbbiakban elmondotta a miniszter, hogy a tövényjavas- lat megszünteti azt a több, mint kétévtizedes egyenlőtlenséget, mely a különböző szövetkezeti ágazatok jogi szabályozását jellemezte. Ez az egyenlőtlenség különösen a gazdaságirányítási rendszer reformjával mutatkozott meg, amikor a mezőgazda- sági szövetkezetek az 1967. évi 3. törvényben már az új követelményeknek és gazdasági súlyuknak megfelelő szabályozást nyertek. Az előterjesztett törvényjavaslat lényegében betetőzése annak a folyamatnak, amely az átfogó szövetkezetpolitikai elemzés nyomán az 1969-ben kiadott átmeneti rendelkezésekkel az ipari és a fogyasztási típusú szövetkezeteket is kiemelte az egymástól függetlenül alakult, gyakran esetlege®, a tényleges fejlődés által már meghaladott korábbi jogi szabályozásuk köréből. — Az egysége« szövetkezeti törvény előkészítése kapcsán felmerült a kérdés: beszélhetünk-e egysége« szövetkezeti mozgalomról, és lehetséges-e valamennyi szövetkezeti ágazat jogi kérdéseinek egységes szabályozása? Lehetséges» mert: bár az egyes szövetkezeti ágazatok eltérő tevékenységet folytatnak, es megvannak a maguk sajátosságai, mégis tisztázódtak és klforrotA törvény rendelkezései ezt jól biztosítják. A szövetkezetre mint a demokratikus önkormányzat alapján működő szervezetre jellemző, hogy minden alapvető kérdésben — természetesen a jogszabályok keretei között — a tagság dönt : a szocialista önkormányzat nemcsak a nagyobb hatáskört, de a nagyobb felelősségvállalást is magába foglalja. A szövetkezetek országos és területi érdekvédelmi szerveinek kiépítése az önkéntesség és az önállóság elvéből következően szintén csak önkéntes alapon történhet. Lényeges annak az elvnek törvényi szabályozása, hogy a szövetkezetek és azok érdekképviseleti szervei között nincs semmiféle alá- vagy fölérendeltségi viszony. A szövetkezeti kongresszusok, illetve a szövetkezetek maguk hozzák létre ezeket a szerveket azért, hogy azok társadalmi és gazdasági síkon védjék érdekeiket. Az ér— A szövetkezetekkel kapcsolatban is szükség van meghatározott állam-jogi tevékenységre, nem utolsó sorban éppen a szövetkezetek érdekében. A szocialista szövetkezeti mozgalom sem tűzött maga elé olyan célokat, hogy semleges, az államtól elkülönült, „területen kívüli” szervezet légyen. Arra azonban az állam és á szövetkezetek részéről egyaránt szükség van, hogy a kapcsolatok Igazán elvi alapokon nyugodjanak, és tartalmukban u közös érdekek jussanak kifejezésre. Ezt csak a szocialista állam és a szocialista szövetkezetek kapcsolatai valósíthatják meg Igazán. A szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenység a szövetkezeti életviszonyok jogi szabályozása, az állam gazdasági irányítása és hatósági tevékenysége, végül a törvényességi felügyelet keretében valósul meg. Ennek kapcsán megemlítette, hogy jogszabályok határozzák meg — egyebek között — a szövetkezetek tevékenységi körének terjedelmét is, tehát azt. hogy mivel foglalkozhatnak, illetve mi tilos a számukra, Növeli a törvény- javaslat a közgyűlés hatáskörét, a szövetkezeten belüli ellenőrzés hatékonyságát, a vezető szervek felelősségét, a felügyelő bizottság jogkörét is. A szövetkezetek gazdasági tevékenységüket a Jövőben is a mindenkori gazdasági szabályozók, a társadalmi vagyonvédelmi, szabvány, közegészségügyi, biztonsági stb. követelmények állami előírásai szerint végezhetik. Befejezésül az igazságügymí- níszter hangsúlyozta: —• A törvényjavaslat célja megállapítani az egész szövetkezeti mozgalmunk száméira irányadó elveket és azokat az alapvető közös szabályokat, amelyek minden szövetkezetre egyaránt vonatkoznak annak érdekében, hogy a szövetkezeti mozgalom valamennyi ágazata szocialista építőmunkénk követelményeinek megfelelően fejlődjék tovább. Kívánatos, hogy amilyen nagy aktivitás volt tapasztalható a törvény előkészítése során, ugyanilyen tettrekészség legyen a végrehajtásban is a nagyszámú szövetkezeti tagság és egész társadalmunk javára, a szocializmus hasznára. Korom Mihály a kormány nevében kérte az országgyűlést, hogy a szövetkezetekről előterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg, é« emelje törvényerőre. Ezután dr. Bodnár Ferenc Borsod megyei képviselő szólalt fel, majd szünet következett.. Szünet után Varga Gábomé elnökletével folytatódott az ülés. A szünet utáni vitában felszólaltak: Dr. Molnár Frigyes Bács- Klslcun megyei, Fülöp László Tolna megyei, Kovács Sándor Pest megyeit Paipp János Borsod megyei. Szvtridov ívűmmé Sza'bolcs-Szatmár megyei képviselők. Ebédszünet után Apró Alttel elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Elsőként Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Fehér La fos elvtárs felszólalása Fehér Lajos elvtens bevezetőül utalt arra, hogy a törvénytervezet azokra az alapvető kérdésekre, szabályokra fordítja a fő figyelmeit .amelyek valamennyi szövetkezetre érvényesek. Az egyes szövetkezeti ágazatok sajátosságaival összefüggő kérdéseket, törvény erejű rendeLe tökkel, kormányhatározatokkal szabályozzák, ezeket az egységes törvény elvei alapján ez év végéig kell elkészíteni és kiadni. Ezután arról szólt, hogy acz utóbbi években az irányítás, a tervezés korszerűsítése, a szabályozó- rendszer hatásai nyomán Javultak a szövetkezetekben az önálló vállalati gazdálkodás feltételei, sokat fejlődött a szövetkezetek belső élete. Mindez azért is figyelemre méltó, mert a tapasztalatok szerint ott emelkedik a gazdálkodás színvonala, ahol az önkormányzat is fejlődik, ahol összhangban van a sző. vetkezeti demokrácia a vállalati vezetéssel. A miniszterelnökhelyette« ezután a választott szervek s ezen belül a különféle bizottságok munkájának nagy jelentőségét hangsúlyozta. A szövetkezeti demokrácia érvényesülésének lényeges elemei a többi között a felügyelő bizottság munkájának fejlesztése hiszen a vállalati gazdálkodás erősödésével, a szövetkezeti önállóság bővülésével a belső ellenőrzés feladatai is nőnek. Ilyen szempontból még mindhárom szövetkezeti ágazatban sók a tennivaló. Emlékeztetett a múlt évben kiadott kormányhatározatra, amely előírja, hogy a szövetkezetek és gazdasági társulásaik belső ellenőrzésükhöz legalább két évenként külső szakértő munkáját is kötelesek Igénybe venni. A tsz-ek területi szövetségéinél eddig 49. a kisipari szövetkezetek területi szövetségeinél, a KI- SZOV-otk és a szakmai szövetségek mellett 27, az általános fogyasztási szövetkezetek terü- Jetí Szövetségeinél, a MESZÖV- ök mellett már mindenütt létesült revizori iroda, amelyet a szó. vetkezetek tartanak fenn. Helyes, hogy a kötelező rendszeres külső ellenőrzést a szövetkezeti önkormányzaton belül oldják meg, ez felel meg a kormányhatározat intencióinak, mert me. ellenőrzésnek, éppen ebben van az ereje, üj szerűsége. A továbbiakban a dontóbizott »ág és a nóbízottség munkájának fontosságára hívta fel a figyelmet. Az utóbbinak azért is nagy a Jdemitősége, mert a mezőgazdasági tsz-ek tagságának 38 százaléka, a tényleges munkát végzőiknek pedig 60—79 százaléka nő. A nőbizottságok akkor látják ti jól feladatukat, ha elősegítik, hogy g nők lehetőleg számarányuknak megfelelően vegyenek részt a vezetésben, ha harcolnak az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényesítéséért, a szociális normák betartáséért, a nőkkél szemben nem egy helyen tapasztalható indokolatlan fenntartások megszüntetéséért. anyagi és erkölcsi megbecsülésükért. Részletesen foglalkozott Fehér Lajos az érdekképviseleti szervek munkájával, kiemelve, hogy az Országos és a területi szövetségek a szövetkezeti mozgalom fontos részei, de nem alkothatnak alá-, és fölérendeltségen alapuló hierarchikus szervezetet. A tagszövetkezetek nincsenek egyoldalúan alárendelve szövetségeiknek, sőt éppen ellenkezőleg, a tagszövetkezetek határozzák meg a törvényes keretek között demokratikus képviseleti szerveik tevékenységét. Az érdekképviseleti szervek hatósági feladatokat nem láthatnak el, csak olyasmire vállalkozhatnak, amivel a tagszövetkezetek őket megbízzák. Három év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az országos és a területi szövetségekben jól kidolgozott és megalapozott ajánlásoknak nagy a tekintélyük. Az ilyen ajánlásokat a közgyűléseken elfogadják és aszerint dolgoznak. — Hazánkban — mondotta a miniszterelnökhelyettes — a szövetkezetek tevékenységének gazdasági szabályozása — bizonyos sajátosságokat leszámítva — lényegében az állami vállalatokéval azonos rendszerben történik. (Folytatás « & oldalon)
