Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-23 / 224. szám

Napirenden a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat (Folytatás a* 1. oldalról) van. Esek a tényezők, összhang­ban a szövetkezeti mozgalom szi­lárd voltával, igénylik a tör­vényhozástól és a kormánytól', jogi téren is adjon további se­gítséget ahhoz, hogy a szövet­kezetek még hatékonyabban és intézményesebben beilleszked­jenek népgazdaságunk rendsze­rébe és egész szövetkezeti mozgalmunk még eredménye­sebben szolgálja általános szo­cialista fejlődésünket. Eze­ket a célokat szolgálja az előterjesztett törvényjavaslat A továbbiakban Korom Mi­hály elmondta — A törvényjavaslat a szö­vetkezet fogalmának meghatáro­zásánál abból indul ki, hogy a szövetkezet az állampolgárok ál­tal gazdasági és társadalmi tevé­kenység céljából önkéntesen lét­rehozott szocialista közösség, amely a szocialista szövetkezett tulajdon és a demokratikus ön- kormányzat alapján működik. Tevékenysegevel előmozdítja tagjainak anyagi jólétét, szocia­lista tudatának fejlődését, egy­ben pedig közreműködik a tár­sadalmi szükségletek sokoldalú kielégítésében. —- Szövetkezeteink a szocia­lizmust építő társadalmi es gaz­dasági környezetben léteznek és működnek. Dr. Korom Mihály ezután em­lékeztetett az MSZMP szövet­kezett politikájának irányelvei­re, amelyek aláhúzzák, hogy a szövetkezetek nálunk nem átme­neti alakulatok, hanem hosszú távon, a szocializmus teljes fel­építésének folyamán hasznos szolgálatot látnak el. Ebből ki­indulva, a szocialista állam min­den társadalmi, gazdasági és po­litikai segítséget megad szamuk­ra, hogy szerepüknek és jelentő­ségüknek megfelelően működ­hessenek és fejlődjenek tovább. II szövetkezetek vállalati gazdálkodást folytatnak bak azok a közös vonások, ame­Önkormányzat a Jogszabályok keretei kSztftt Szükség van a szövetkezet állam-jogi tevékenységére lyek mindegyik szövetkezeti for­mára egyaránt jellemzőek. Az egysége« szövetkezeti törvény megalkotásának lehetőségét ép­pen a közös ismérvek, az azonos elvek szerint működő közössé­gek, a szövetkezeteken belüli társadalmi viszonyok sok azonos vonása adják. Szükség van arra is, hogy az egy-egy szövetkezeti ágazat konkrét tevékenységi körét, a többi ágazattól eltérő sajátosságait az egységes törvé­nyen alapuló, azzal összhangban álló ágazati jogszabályok ren­dezzék. Egységes elvek, egységes nézőpont, egységes szabályozás a fő kérdésekben, de lehetőség az egye« szövetkezeti ágazatok spe­ciális követelményeinek rugal­mas szabályozására: ez az elő­terjesztett törvény szabályozási módszere. Következésképpen: a korszerű szövetkezetpolitikai el­vekhez korszerű jogi szabályo­zási módszer párosul. Az egységes törvények és az ágazati jog-szabályoknak közös vonásaiként említette meg Ko­rom Mihály, hogy tág teret en­gednek a szövetkezet önszabá­lyozása számára. Utalt arra, hogy a demokratizmus — a gaz­dasági önállósággal párhuzamo­san — a szövetkezeteiknek ae önkéntességen alapuló létreho­zása. szétválása, egyesülése vagy megszűnése, továbbá a belső ön- kormányzat útján kap igazi tar­talmat. dekképviseleta szervek mozgal­mi eszközökkel és szolgáltatások nyújtásával segítik a szövetke­zeteiket. Ennek érdekében a tör­vényjavaslat megfelelő jogosít­ványokat ad számukra. A tör­vényjavaslat demokratikus szemléletét érzékeltetve mutatott rá a miniszter, hogy egyenran­gúnak ismeri el a szövetkezet­ben végzett munkát a társadal­mi tulajdon más szervezeteiben végzett munkával, azonos anya­gi és erkölcsi elismerésben ré­szesíti azt, Ma még ugyan nem tudjuk teljesen azonossá tenni a társadalombiztosítási juttatáso­kat a két szektor dolgozói között, de a népgazdaság teherbíró ké­pességével összhangban mér ed­dig is sokat tettünk ama célkí- tű zésünk megvalósítására, hogy a társadalmi gondoskodás körébe tartozó Juttatások mér­téke a szövetkezeti tagok számá­ra fokozatoson megközelítse, il­letve azonossá váljék a munka- viszonyban állókéval. — Gazdasági tekintetben tehát a szövetkezeteket, mint az állami vállalataival azonos felté­telek mellett műkődó egysége­ket, a népgazdaság szerves al­kotórészének, összességükben egyik fontos szektorának tekint­jük. Jogilag is szabályozni kell, hogy a szövetkezetek vállalati gazdálkodást folytatnak. Mind­ehhez az is szükséges, hogy a társadalmi tulajdon egyik fajtá­jával, a szövetkezeti szocialista tulajdonnal gazdálkodó szövet­kezetek és az állami vállalatok gazdasági kapcsolatában a két tulajdoni forma azonos jogi meg­ítélés alá essék. Az a tény azon­ban, hogy a szövetkezeti tulaj­dont az állami tulajdonnal azo­nos jellegű szocialista tulajdon­nak, a szövetkezeteket pedig vál­lalatoknak tekintjük, nem je­lenti azt, hogy el akamók mosni a különbségeket az állami vál­lalatok és a szövetkezetek között Megmarad ezután is, hogy a szö­vetkezetek a tagok személyi és vagyoni társulásai, amelyek a tagok személyes közreműködé­sével és a szövetkezők tulajdo­nában vagy használatában levő vagyonnal gazdálkodnak. A szö­vetkezeti tagok egyrészt közvet­len tulajdonosai, másrészt dol­gozói is szövetkezetüknek, leg­alábbis a termelő típusú szö­vetkezetekben ; jövedelmük lé­nyegében a szövetkezet eredmé­nyeitől függ, élvezik a szövet­kezés előnyeit, de viselik gaz­dálkodásuk kockázatát is. — A Magyar Népköztársaság csakis a kizsákmányolástól men­tes szövetkezés szabadságát is­meri el, azt védi és támogatja. A törvényjavaslat hangsúlyoz­za. hogy gazdasági céljuk a ta­gok anyagi Jólétének előmozdí­tása és egyben tervszerű, gazda­ságos közreműködés a társada­lom sokrétű igényeinek kielégí­tésében. A jól működő szövetkezetek éppen Ilyen módon szolgálják helyesen a társadalom, de a szö­vetkezetek és a tagok egyéni érdekeit is. Amely szövetkezet­ben elfeledkeznének erről a fon­tos elvről, ott megsértik a köz­érdeket és előbb-utóbb a törvé­nyes rendet is. Ahol pedig ezt a fontos elvet tudatosan félrete­szik, ott csak álazövetkezetről beszélhetünk, amely fedőszer­véül szolgál egyes csoportok vagy egyéneit közösségellenes manipulációinak. Ezeket a szo­cialista állam nem tűrheti és gazdasági, valamint jogi eszkö­zökkel megakadályozza ilyen működésüket. De maga az egész­séges szövetkezeti mozgalom is kiveti magából az effajta kísér­leteket, szélsőséges jelenségek és esetek eddig Is előfordultak, ez­után is előfordulhatnak, de fö­löttébb káros lenne általánosí­tani és ezek után ítélni meg a szövetkezeteket. A társadalmi, a csoport és az egyéni érdekek vizsgálaténál alapvetően abból helyes kiindulni, hogy a mun- : kashatalom, a szocialista állaim viszonyai között ezek az érdekek többségükben megegyeznek és . szocialista módon érvényre jut­nak. Ennek az összhangnak po­litikai alapja a kölcsönös biza­lom. A szocialista allam bízik a szövetkezetekben, mint társadal­munk egyik fontos gazdasági és társadalmi intézményében, a szövetkezetekbe tömörült mil­liók ugyancsak bizalommal van-| nak szocialista államunk politi­kája, és az általa tervszerűen | irányított gazdasági rendünk iránt. A továbbiakban elmondotta a miniszter, hogy a tövényjavas- lat megszünteti azt a több, mint kétévtizedes egyenlőtlenséget, mely a különböző szövetkezeti ágazatok jogi szabályozását jel­lemezte. Ez az egyenlőtlenség különösen a gazdaságirányítási rendszer reformjával mutatko­zott meg, amikor a mezőgazda- sági szövetkezetek az 1967. évi 3. törvényben már az új köve­telményeknek és gazdasági sú­lyuknak megfelelő szabályozást nyertek. Az előterjesztett tör­vényjavaslat lényegében betető­zése annak a folyamatnak, amely az átfogó szövetkezetpolitikai elemzés nyomán az 1969-ben ki­adott átmeneti rendelkezésekkel az ipari és a fogyasztási típusú szövetkezeteket is kiemelte az egymástól függetlenül alakult, gyakran esetlege®, a tényleges fejlődés által már meghaladott korábbi jogi szabályozásuk köré­ből. — Az egysége« szövetkezeti törvény előkészítése kapcsán fel­merült a kérdés: beszélhetünk-e egysége« szövetkezeti mozgalom­ról, és lehetséges-e valamennyi szövetkezeti ágazat jogi kérdé­seinek egységes szabályozása? Lehetséges» mert: bár az egyes szövetkezeti ágazatok eltérő te­vékenységet folytatnak, es meg­vannak a maguk sajátosságai, mégis tisztázódtak és klforrot­A törvény rendelkezései ezt jól biztosítják. A szövetkezetre mint a demokratikus önkor­mányzat alapján működő szer­vezetre jellemző, hogy minden alapvető kérdésben — természe­tesen a jogszabályok keretei kö­zött — a tagság dönt : a szocia­lista önkormányzat nemcsak a nagyobb hatáskört, de a na­gyobb felelősségvállalást is ma­gába foglalja. A szövetkezetek országos és területi érdekvédelmi szervei­nek kiépítése az önkéntesség és az önállóság elvéből következő­en szintén csak önkéntes ala­pon történhet. Lényeges annak az elvnek törvényi szabályozása, hogy a szövetkezetek és azok ér­dekképviseleti szervei között nincs semmiféle alá- vagy fölé­rendeltségi viszony. A szövetke­zeti kongresszusok, illetve a szö­vetkezetek maguk hozzák létre ezeket a szerveket azért, hogy azok társadalmi és gazdasági sí­kon védjék érdekeiket. Az ér­— A szövetkezetekkel kapcso­latban is szükség van meghatá­rozott állam-jogi tevékenység­re, nem utolsó sorban éppen a szövetkezetek érdekében. A szo­cialista szövetkezeti mozgalom sem tűzött maga elé olyan célo­kat, hogy semleges, az államtól elkülönült, „területen kívüli” szervezet légyen. Arra azonban az állam és á szövetkezetek ré­széről egyaránt szükség van, hogy a kapcsolatok Igazán elvi alapokon nyugodjanak, és tar­talmukban u közös érdekek jus­sanak kifejezésre. Ezt csak a szocialista állam és a szocialista szövetkezetek kapcsolatai való­síthatják meg Igazán. A szövet­kezetekkel kapcsolatos állami tevékenység a szövetkezeti élet­viszonyok jogi szabályozása, az állam gazdasági irányítása és hatósági tevékenysége, végül a törvényességi felügyelet kereté­ben valósul meg. Ennek kap­csán megemlítette, hogy jogsza­bályok határozzák meg — egye­bek között — a szövetkezetek tevékenységi körének terjedel­mét is, tehát azt. hogy mivel foglalkozhatnak, illetve mi tilos a számukra, Növeli a törvény- javaslat a közgyűlés hatáskörét, a szövetkezeten belüli ellenőrzés hatékonyságát, a vezető szervek felelősségét, a felügyelő bizott­ság jogkörét is. A szövetkezetek gazdasági te­vékenységüket a Jövőben is a mindenkori gazdasági szabályo­zók, a társadalmi vagyonvédel­mi, szabvány, közegészségügyi, biztonsági stb. követelmények állami előírásai szerint végezhe­tik. Befejezésül az igazságügymí- níszter hangsúlyozta: —• A törvényjavaslat célja megállapítani az egész szövetke­zeti mozgalmunk száméira irányadó elveket és azokat az alapvető közös szabályokat, amelyek minden szövetkezetre egyaránt vonatkoznak annak érdekében, hogy a szövetkezeti mozgalom valamennyi ágazata szocialista építőmunkénk köve­telményeinek megfelelően fej­lődjék tovább. Kívánatos, hogy amilyen nagy aktivitás volt tapasztalható a törvény előkészítése során, ugyanilyen tettrekészség legyen a végrehajtásban is a nagyszámú szövetkezeti tagság és egész tár­sadalmunk javára, a szocializ­mus hasznára. Korom Mihály a kormány ne­vében kérte az országgyűlést, hogy a szövetkezetekről előter­jesztett törvényjavaslatot vitas­sa meg, é« emelje törvényerőre. Ezután dr. Bodnár Ferenc Borsod megyei képviselő szó­lalt fel, majd szünet követke­zett.. Szünet után Varga Gábomé elnökletével folytatódott az ülés. A szünet utáni vitában felszó­laltak: Dr. Molnár Frigyes Bács- Klslcun megyei, Fülöp László Tolna megyei, Kovács Sándor Pest megyeit Paipp János Bor­sod megyei. Szvtridov ívűmmé Sza'bolcs-Szatmár megyei kép­viselők. Ebédszünet után Apró Alttel elnökletével folytatta tanácsko­zását az országgyűlés. Elsőként Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szó­lásra. Fehér La fos elvtárs felszólalása Fehér Lajos elvtens bevezető­ül utalt arra, hogy a törvényter­vezet azokra az alapvető kérdé­sekre, szabályokra fordítja a fő figyelmeit .amelyek valamennyi szövetkezetre érvényesek. Az egyes szövetkezeti ágazatok sa­játosságaival összefüggő kérdése­ket, törvény erejű rendeLe tökkel, kormányhatározatokkal szabá­lyozzák, ezeket az egységes tör­vény elvei alapján ez év végéig kell elkészíteni és kiadni. Ezu­tán arról szólt, hogy acz utóbbi években az irányítás, a terve­zés korszerűsítése, a szabályozó- rendszer hatásai nyomán Javul­tak a szövetkezetekben az önál­ló vállalati gazdálkodás feltéte­lei, sokat fejlődött a szövetke­zetek belső élete. Mindez azért is figyelemre méltó, mert a ta­pasztalatok szerint ott emelke­dik a gazdálkodás színvonala, ahol az önkormányzat is fejlő­dik, ahol összhangban van a sző. vetkezeti demokrácia a vállalati vezetéssel. A miniszterelnökhelyette« ezu­tán a választott szervek s ezen belül a különféle bizottságok munkájának nagy jelentőségét hangsúlyozta. A szövetkezeti de­mokrácia érvényesülésének lé­nyeges elemei a többi között a felügyelő bizottság munkájá­nak fejlesztése hiszen a vállala­ti gazdálkodás erősödésével, a szövetkezeti önállóság bővülésé­vel a belső ellenőrzés felada­tai is nőnek. Ilyen szempontból még mindhárom szövetkezeti ágazatban sók a tennivaló. Emlé­keztetett a múlt évben kiadott kormányhatározatra, amely elő­írja, hogy a szövetkezetek és gazdasági társulásaik belső el­lenőrzésükhöz legalább két évenként külső szakértő munká­ját is kötelesek Igénybe venni. A tsz-ek területi szövetségéinél ed­dig 49. a kisipari szövetkezetek területi szövetségeinél, a KI- SZOV-otk és a szakmai szövet­ségek mellett 27, az általános fogyasztási szövetkezetek terü- Jetí Szövetségeinél, a MESZÖV- ök mellett már mindenütt léte­sült revizori iroda, amelyet a szó. vetkezetek tartanak fenn. He­lyes, hogy a kötelező rendsze­res külső ellenőrzést a szövetke­zeti önkormányzaton belül old­ják meg, ez felel meg a kor­mányhatározat intencióinak, mert me. ellenőrzésnek, éppen ebben van az ereje, üj szerűsége. A továbbiakban a dontóbizott »ág és a nóbízottség munkájá­nak fontosságára hívta fel a fi­gyelmet. Az utóbbinak azért is nagy a Jdemitősége, mert a me­zőgazdasági tsz-ek tagságának 38 százaléka, a tényleges mun­kát végzőiknek pedig 60—79 szá­zaléka nő. A nőbizottságok ak­kor látják ti jól feladatukat, ha elősegítik, hogy g nők lehetőleg számarányuknak megfelelően vegyenek részt a vezetésben, ha harcolnak az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényesí­téséért, a szociális normák be­tartáséért, a nőkkél szemben nem egy helyen tapasztalható indokolatlan fenntartások meg­szüntetéséért. anyagi és erkölcsi megbecsülésükért. Részletesen foglalkozott Fehér Lajos az érdekképviseleti szer­vek munkájával, kiemelve, hogy az Országos és a területi szövet­ségek a szövetkezeti mozgalom fontos részei, de nem alkothat­nak alá-, és fölérendeltségen ala­puló hierarchikus szervezetet. A tagszövetkezetek nincsenek egy­oldalúan alárendelve szö­vetségeiknek, sőt éppen ellenke­zőleg, a tagszövetkezetek hatá­rozzák meg a törvényes keretek között demokratikus képviseleti szerveik tevékenységét. Az ér­dekképviseleti szervek hatósági feladatokat nem láthatnak el, csak olyasmire vállalkozhatnak, amivel a tagszövetkezetek őket megbízzák. Három év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az országos és a területi szövetségekben jól kidolgozott és megalapozott ajánlásoknak nagy a tekinté­lyük. Az ilyen ajánlásokat a közgyűléseken elfogadják és aszerint dolgoznak. — Hazánkban — mondotta a miniszterelnökhelyettes — a szö­vetkezetek tevékenységének gaz­dasági szabályozása — bizonyos sajátosságokat leszámítva — lé­nyegében az állami vállalatoké­val azonos rendszerben történik. (Folytatás « & oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom