Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
Már akkor érettem, hogy kerülget a szerencse, amikor totó-saelivényemen. a két hasábon együtt 9 találatom volt. Ezt fokozta még a pénteki nap, amikor kiderült, hogy a lottón äs van egy találatom. Szombaton aztán igazolódott, hogy érzéseim nem csaltak: olyan eset szemtanúja lehettem, amilyet talán még senki sem látott az utóbbi húsz évben. Kép;: éljék esik el, egy olyan építkezés előtt mentem el, ahol senki sem 16- gászfca a lábát. Először meg is csipkedtem magam, hogy tudjam, ébren vagyok-e, de rögtön ki is derült, hogy nem álom, hanem a leghihetetlenebb valóság az, amit látok. Valami csoda történt, mindenki dolgozott! Egy jól olajozott gépezet nyikorgó öreg taliga- kerék ahhoz a tökéletesen szervezett munkához képest, amelyet ennél az építkezésnél láttam. Keverték a maltert, hordták az anyagot, rakták a falat, szerelték a víz- és villanyvezetéket, (már a festés előtt), az építőanyag szépen összerakva, senki sem bukdácsolt bennük. Az emberek nyüzsögtek mint a hangyák, de valamivel szorgalmasabban, csak egyetlen ember álldogált — mint annak idején Hunyadi a szirttetőn — egy hatalmas ládám, ahonnan be lehetett látni az egész terepet. Ha időnként nem emelte volna füstölgő szivarját a szájához, még szobornak hittem volna. Ekkor úgy éreztem!, rájöttem a rejtélyre. A ládán, mint valami győzelmi talapzaton álldogáló férfi b,-tosen egy nagy tekintélyű építésvezető lehet, akinek a pillantása is elegendő ahhoz, hogy ki-ki tudja, mit kell csinálnia, A kíváncsiság a- zért csak nem hagyott nyugodni és közelebb settenkedtem!, hogy megtudjak valamit e nagyszerű kollektíváról, már- csak azért is, hogy majdan unokáimnak elmesélve a hihetetlent, de megtörténtét, hadd szálljon nemzedékről nemzedékre a történet, mint valami modern Andensen-mese. A szerencse mellém szegődött, mert egy segédmunkás — aki két malterosvö- dörrel szaladgált — éppen mellettem térdelt le, hogy megkösse a nagy igyekezetben kibogozódott cipőfűzőjét. Hősöknek kijáró rnegüle- tődéssel és megbecsüléssel szólítottam meg: — Tessék már mondani, kiket tisztelhetek önökben, és hányszor nyerték el már a szocialista brigád címet? Gyorsan hadarta: — A Bajuszpedrő és Szakálfényesítő dolgozói vagyunk és sohasem nyertünk el semmit, az igazgatónk villáját építjük társadalmi munkában... És már rohant is a két vödörrel, m-,rt a ládán álló igazgató szeme mintha felénk villant volna. Most már tényleg megértettem mindent. Ennyire jól dolgozni csak társadalmi munkában lehet. És igazgatói felügyelettel... K. I. Tv-elősetes Zárótüi (kedd, 20.00). Galabár- di Zoltán Egyszer-egy kisregényéből készült a tv-játék, amelyben az 1919-es Tanácsköztársaság utolsó harcai elevenednek meg. Egy vörös dandár hátra- , hagy — utóvédnek — egy rajnyi erőt, hogy az fedezze visszavo-' nulását. A nyolc ember Salgótarján közelében levő téglagyárban helyezkedik el, és e stratégiailag jól megválasztott helyen, ám sokszoros túlerő ellenében kí- ^ sáriik meg feltartóztatni az ellenforradalmi csapatokat. A főszerepeket Molnár Tibor, Szirtes Ádám, Mádi-Szabó Gábor, Dégi István, Tahi-Tóth László, Gyenge Árpád, Horváth József, Kenderessi Tibor és Dömsödi János játsszák. Blood kapitány (szerda, 20.00). Magyarul beszélő amerikai film. Kertész Mihály magyar szármaJó járdát kérnek az óvodások A levél, amit Vésztőről kaptunk, óvodások nevében íródott. A központi óvoda kis lakói ezúton kérik a tanácselnököt, hogy hozassa rendbe az óvoda előtti Járdát, mert azon mindig elesnek, megütik magukat. Kérésünkhöz hozzátesszük még, hogy a szülők is hozzájárulnának a járda javításához. A kérést továbbítjuk, bár hintünk jobb lett volna közvetlen a tanácselnökhöz fordulni, bizonyára hamarabb találtak volna orvoslást is panaszukra. zású rendező filmje 1935-ben készült. Hazánkban még nem játszották, csak a Blood kapitány fia című filmet. A szereposztás parádés: Erői Flynn (magyar hangja Mécs Károly), Olivia De Havilland (Váradi Hédi), Levas- suer Basil Rathbone (Káló Flórián és Ros Alexander (Kovács István), Blood kapitány élő személyiség volt: orvos II. Jakab király uralkodása idején. Üldözése áldozatául esik, s végül rabszolgának adják el egy karib-ten- geri szigetre, a Port Royalra. Amikor kiszabadul, kalózkapitány lesz, ám a francia—angol háborúban — kitünteti magát, s végül annak a szigetnek a kormányzója lesz, ahol mint rabszolga dolgozott. Kék fény (csütörtök, 21.00). A főtéma ezúttal a harácsolás: s e körben éppen nem kisemberek haszonlesésből táplálkozó ügyeiről lesz szó, hanem például egy olyan emberről, aki az új gazdasági mechanizmus lehetőségeit egészen sajátos módon próbálta értelmezni... Az ismeretlen tettesek szokásos formájú körözését — ha az adás napjáig a szerkesztőknek sikerül ilyen jellegű bűncselekményt feltérképezniük, — ezúttal új módszerrel egészítik ki: tárgykörözést is közreadnak (például: ki látott egy ilyen és ilyen tárgyat, hol és mikor), és a tárgyról kapott információk nyomra vezetőek lehetnek, ezen keresztül a rendőrség eljuthat a keresett személyhez. Végül egy bűnöző családot mutat be az adás, tagjai úgyszólván a BTK minden bűn- | cselekményfajtáját „végigcsinál- i ták”. I iiipses, vagy alagűi? Egyik pillér maradványa a templom belsejében. Az embereik kíváncsiak. Ha néhány muzeológus és munkás mérni, ásni kezd valahol, rövid időn belül kíváncsi embergyűrű veszi körül őket, izgatottan várják a „kincseket”. — Kincsein kizárólag az aranyat értik, s ha a föld mélyéből valami más kerül elő, az értéktelen. így néha nagy csalódást okozunk lelkes segítőinknek — magyarázza Juhász Irén, a Békés megyei Munkácsy Mihály Múzeum múzeológusa. — Érdekes ásatást folytatunk Vésztő határában, a Mágori halmon. Mivel eddig .kincset” nem találtunk, a lakosság más „csodára” várt: egy rejtélyes i alagútra kívántak bukkanni —I termés ae tesen csalódtak; de mi eddig is találtunk fontos, értékes leleteket. Az első leletek az 1900-as évekből kerültek erről a vidékről a Nemzeti Múzeumba. Ezek őskoriak voltak. Később Szeghalmi Gyula feljegyzései honfoglaláskori sírokat említenek, de ilyeneket még nem találtak. Tervszerű ásatás 1968-ban kezdődött, Nagy Katalin, hódmezővásárhelyi muzeológus vezetésével. 1970—71-től Juhász Irén, békéscsabai múzeológus vezeti a kutatást. — Oklevelekből tudjuk, hogy ezen a területen élt a Csolt- nemzetség, s egyházi rendet telepítettek ide. Templomukat 1220-as oklevél említi először Az egyházi rendek részére renfelöl érdeklődünk. Mi az, amit már biztosan tudnak, mit sejtenek és mi várható? — A monostor és a rendi épületek egy része már felszínen van. — mondja Juhász Irén, miközben megmutatja az alaprajzukat is. — Kutatásunkat rendkívül nehezíti a templom belsejében, elég nagy területen elhelyezkedő pince, melyet Wenkheim gróf építtetett 1810/12-ben. Gyakorlatilag any- nyit jelent ez a pince, hogy a templomnak ezt a szakaszát képtelenek vagyunk feltárni. Hacsak álatta, 260 centiméter mélység alatt (!) nem találunk valamit. A pince ablaknyílása és a templomfalak közötti 2 méter széles területen keresték a környékbeliek az alagutat. Itt A templomtól délre megmaradt rendház és téglás padlószintje. di épületeket emeltek a monostor mellé. Az 1332-es Pápai ti- zedjegyzékből hallunk róla újra. 1383-ban már, mint az Áb- rámfy-család világi birtokáról ír a krónika. Egy 1357-ből kelt levél pedig arról tanúskodik, hogy ebben az évben fölszentelték a monostort. Ezzel végei is ért az írásos feljegyzések tára a Mágori-halom titkáról. Az újabb ásatás eredményei a talaj puhább volt, mint másutt, de mint kidesrült, a pince építése során lerombolt feltöredékek darabjain kívül egye. bet nem találtak. így bukott meg az „alagútelmélet”, de egyesék még szentül hiszik, „hogy van itt kérem alagút* méghozzá Nagyváradra vezet”. Az eddig feltárt épületmaradványokból tudjuk, hogy a templom román stílusban épült, háFöldművelés a hegyi sivatagokon A tadzsik tudósok sok éven át folytatott, komplex munkálatai lehetővé tennék annak a következtetésnek a levonását, hogy a tenger szintjénél 3 ezer méternél nagyobb magasságban is lehetséges korszerű földművelés — írja a „Szelszfcoje Hozjajsztvo Tadzsikisztana” (Tadzsikisztáni Mezőgazdaság) című folyóiratban dr. Hudojer Juszufbekov, a pamiri biológiai intézet igazgatója. A Bartang folyó medencéjében elért, hektáronkénti 40— 45 mázsás búza-, árpa- és bor- sótermés nem kelt csodálatot. Nagy magasságban jól tenyészik a lucerna, valamint a gyümölcs- félék és más, bőtermésű helyi mezőgazdasági terményfélék is. A fokozott napsugárzás elősegíts a növények intenzív fejlődését, a termés korai érését. A Pamir környéki földek aszályosak. A magas hegyvidéki övezetben, ahol jóformán alig hull csapadék a földművelés csupán mesterséges öntözés segítségével lehetséges. A vizet az olvadó gleccserek szolgáltatják. Dr. Hudojev Juszufbekov megnevezi azokat az égbenyúló fennsíkokat, ahol öntözés révén, a Bartang, a Jagulem és más folyók medencéjében, nagy kiterjedésű szűzföldek tehetők megművelhetővé. A hegyi sivatagok egy része alkalmas a modern technikai eszközökkel való megművelésre. A világ teteje, a Pamir területének majdnem fele részét már átkutatták a tudósok. Megállapították, hogy 125 ezer hektár felhasználatlan föld öntözhető. Ez több mint hatszor nagyobb, mint a pamiri gazdaságok jelenlegi öntözéses földterületed. A hegyi fennsíkok egy részét már a jelenlegi ötéves tervben (1971— 1975) öntözni fogják. rom hajóval és • valószínű két toronnyal. Alaprajza itáliai példák mellett szól. Itáliai vagy francia mesterek munkája lehetett, vagy Váradon tanult magyaroké. A monostor épületanyaga: faragott kvader- kő, tégla, fehér, és vörösmárvány, valamint mészkő. A felmenő falak 150 centiméter vastagságúak. A cseppkő egyik fajtájával is találkoztunk, nevezetesen a borsókővel. Valószínű a Bihari hegyekből szállították ide, vízi úton. A templom déli oldalán egy törmelékekkel teleszórt kriptára bukkantunk. Története egyelőre ismeretlen. — Kutatásunk elhúzódik még 2—3 évig. Mindenekelőtt a falakat szeretnénk feltárni, majd a kis temetőt, ott már tárgyakat is keresünk, s reméljük Csőit faluról is sok mindent megtudhatunk. A kutatások végeztével szeretnénk romterületté nyilvánítani az ásatással feltárt részt. Kíváncsian váriuk a további eredményeket. Ha alagutat ugyan nem is találtak a kutatók. tudományos kincsre továbbra is számíthatunk ... Hídvégi Éva NYÁRI W W a CENTRUMBAN augusztus 2 — 14-ig 30-40% árengedmény Néhány cikk a sók közül Ar: Vásári ár: Ar: Vásári árs Műselyem tvill 90,— Ft 63,— Ft Férfiöltöny 1050,— Ft 735.,— Ft Mintás műselyem 74,50 Ft 52,15 Ft Férfiing 111,— Ft 66,60 Ft Import mintás puplin 62,50 Ft 43,75 Ft Férfiing 89,— Ft 53,40 Ft Bükié szőnyeg 2x3 m 953,— Ft 667,10 Ft Női bánion fürdőruha 310,— Ft 186,— Ft Női kartonruha 170,— Ft 119,— Ft Férfi campingnadrág 54,— Ft 32,40 Ft Bakfisblúz 141,— Ft 98,70 Ft Férfiszandál 153,— Ft 106,40 Ft Bakfis frottír Női szandál 152,— Ft 88,90 Ft nadrágkosztüm 193,— Ft 135,10 Ft Gyermekszandál 67,— Ft 46,90 Ft t Csoda
