Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
Rózsa a kirakatban Légikataszfrófák A Pan American Légitársaság Boeing—747 típusú óriásgépe fedélzetén 212 személlyel indult útnak Tokió felé. San Francisco repülőterének betonján azonban a pilóta — mint később elmondotta —, túl sokáig hagyta „gurulni” a gépet, amely éppen a levegőbe emelkedve, futóművével beleütközött a kifutópálya végén levő világítótestbe. A „Jumbo” futóművének 16 kereke közül négy megsérült, s a futómű egy része felcsapódva, átfúrta a gép hasát, és behatolt az utastérbe. Az ellenőrző torony a visszatérés és a kényszerleszállás mellett döntött. A gép két óráig körözött a repülőtér fölött, hogy üzemanyagát elégetve, csökkentse a kigyulladás veszélyét Végül is a gép sérült futóművével többé-kevésbé sikeres leszállást hajtott végre. Tizenöt utast szállítottak kórházba, egyikük lábát, egy másiknak pedig a karját amputálni kellett **• A francia légierő kétmotoros szállítógépe a Pau közelében levő támaszpontról 39 tisztiiskolással szállt fel. A tisztiiskolások ejtőernyős ugráshoz készülődtek. Két kiképző tiszt előre ugrott, hogy kipróbálja a szél erejét és irányát. Még a levegőben voltak, amikor látták, hogy a fölöttük köröző gép kigyullad, felrobban és darabokra hullik. A légikatasztrófát, amely ebben az évben már a hetedik volt a francia légierőnél, a két tiszten kívül senki sem élte túL A japán Boeing—727-es pénteki katasztrófájának áldozatai közül szombaton reggelre 153- nak a holttestét találták meg óriási területen szétszóródva. Folytatódik a kutatás a további áldozatok után; folytatja munkáját az a különbizottság is, amelynek feladata a polgári légiközlekedés történetében legsúlyosabb szerencsétlenség körülményeinek kivizsgálása. (MTI) Kit ssereinek a szúnyogok? A San Francisco-! egyetem szakemberei tudományos kísérletet végeztek annak megállapítására, vajon a szúnyogok egyformán „szeretnek”-e minden embert. A kísérletben összesen 838 személy vett részt. Az önkéntes jelentkezők karjain 3 percre kiéhezett szúnyogokat helyeztek el. 17 személyt a szúnyogok nem csíptek meg. További 3 perc múlva csak egy szerencsés személy maradt szúnyogcsípés nélkül. Kiderült, hogy az illető egyáltalán nem izzad. Amikor karját vízzel benedvesítették, a szúnyogok azonnal lakmározni kezdtek rajta. A vizsgálatok során megállapították, hogy a szúnyogok az 50 évnél idősebb embereket ritkábban csípik meg, mint a fiatalabbakat. Ha a levegő páratartalma százszázalékos, akkor a szúnyogok elvesztik aktivitásukat, 25 fokos hőmérsékletnél viszont még a biliárdgolyó ellen is rohamot intéznek. Kopaszok — vigyázat! A Sportfogadási és Lottóigazgatóság közlése szerint a 31. játékhéten öttalálatos szelvény nem érkezett, 4 találatot 5S fogadó ért el, nyereményük egyenként 62 968 forint, 3 talál ita 5297 fogadónak volt, nyereményük 345 lórim, a 2 találatos szelvények száma 137 479 darab," 17 forintos egyenkénti nyereménnyel. A nyereményösszegek a nyereményille- ték levonása után értendők. A közölt adatok tájékoztató jellegűek. Iroda, ahol társadalmi ünnepségeket és szertartásokat szerveznek Az első névadás. A képen Szente Gábor és felesége, a névadó szülő, és ifj. Szente Gábor. Cse mák Árpád színművész verset mond. Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 13. Július 1 óta sokan megállnak itt egy új kirakat előtt. Középen rajz: női és férfikéz fonódik össze erős szorítással. Felette betűkből és vonalakból komponált rózsa és a felírat: „Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda, Békéscsaba”. Az ajtó mögött modem fotelek, íróasztalok, rengeteg virág. És udvarias emberek. A beszéd is halkabb, mimt máshol. Ünnepi zene szól, a magnetofon tárcsái hangtalanul forognak. Az egyik vitrin tetején gyermekanc mosolyog az érkezőre. Az iroda vezetője, Szemenkár Mátyás. A legilletókesebb, aki tájékoztatást adhat. * Milyen előzményekkel alakult meg a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda Békéscsabán? — Az ünnep, mint társadalmi jelenség régóta kísérője az emberi közösségek éLetének. Formai és tartalmi elemei állandóan változtak, az emberi közösségek nagysága, élet- és termelési feltételei, műveltségi szintje, anyagi kultúrája és társadalmi feltételei szerint. A szocializmus építésévé] egyidejűleg az emberek tudatának fejlődése már megkívánja, hogy a legfontosabb családi események: a névadásban, a házasság megünneplésében, valamint a temetések lebonyolításában kifejezésre jusson az állampolgároknak a szocialista társadalomhoz való értelmi és érzelmi viszonya is. A fejlődő igény volt tehát a legfontosabb előzménye annak, hogy a társadalmi ünnepségeket és szertartásokat egy önálló, a célnak tökéletesen megfelelő intézmény rendezze. Van-e ilyen iroda máshol is? — örömmel mondhatom, hogy a békéscsabai az országban a harmadik mely megkezdte működését. Előttünk csak Tatabányán és Nyíregyházán szervezték ilyen irodát. Elsősorban a tatabányai volt az, mely gazdag tapasztalatokat nyújtott a társadalmi ünnepségek és szertartások új formáinak és módszereinek kidolgozásához. Tehát a tatabányai iroda régebben alakult? —• Igen, kísérleti céllal és 1969-ben. Magam is jártam ott, és gazdag tapasztalatokat szereztem. Ezek nagy részét már eddig is megvalósítottuk, illetve alkalmaztuk sajátos lehetőségeinkre. Ünnepek, szertartások, szocialista családi ünnepek; ezeket szervezi és rendezi tehát ez az új iroda. Kérem, részletesebben beszéljen erről. — Azt, hogy a szocialista családi és társadalmi ünnepségek, valamint temetések megrendezése iránt az igények rohamosan növekednék, irodánk egyhónapos fennállása alatt is tapasztaltuk. Ha pedig ezek az ünnepségek tartalmukban és formai megjelenésükben is gazdagabbak, szebbek az alkalomhoz méltóbbak lesznek, az igény még gyorsabban növekszik, majd. Minderre jól felkészültünk, és felkészülünk. Irodánk megnyitásával egyidőben a tárgyi feltételek állandó gyarapításával is foglalkozunk. Távolabbi terv, hogy elköltözünk a Kinizsi utca és a Tanácsköztársaság útja sarkán levő épületbe, ahol az elgondolások szerint reprezentatív körülményeket tudunk majd biztosítani a névadásoknak és a házasságkötéseknek. És addig? — A városi tanács dísztermében rendezzük a házasságkötéseket. Több változást vezettünk be. Például: a házasulókat külön teremben irodánk képviselője foeadja, köszönti, miközben az esküvőre érkezők elfoglalják helyüket a nagyteremben, A fiatal pár csak ezután vonul be a terembe. Az esküvő megrendezésének számos formája között váloghatnak a megrendelők. Szolgáltatásainkat külön tájékoztatóban bocsátjuk a házasulandók rendelkezéséire, 1971. június 15-e óta pedig naponta feljegyezzük, hogy kik születtek városunkban, a szülőket szintén tájékoztató lappal keressük fel, hogy gyermekeik névadó ünnepségét megkönnyítsük. Néhány apróságot megjegyeznék: a házasságkötés alkalmából teljesen díjtalan az ünnepélyesen berendezett nagyterem, az ünnepi beszéd, a díszes emléklap és a gépzene. Külön kívánság szerint azonban, az esküvő színvonalát minden elképzelhető módon tovább gazdagíthatjuk. Kérésre zenekarok, kórusok szerepelhetnek, filmet és fényképfelvételeket készíthetünk, és a fiatal pár első, pezsgős felköszöntésére is lehetőséget biztosítunk. A névadások alkalmából is sokféle díjtalan szolgáltatást nyújtunk. Énekkar, emléklap, ünnepi beszéd az ünnepség velejárója. Mozgófilmek, fényképfelvételek készítését és hivatásos előadó- művész közreműködését Is vállalja az iroda. Kérem, beszéljen a temetési szertartásokról, az iroda ezzel kapcsolatos feladatairól. — A halál mélységesen megrázza a családot, a barátokat és az ismerősöket is. Az elhunytat gyászolják mindazok, akik életé, ben tisztelték és szerették, ősi szokás szerint elkísérik utolsó útjára, ezzel adva meg a végső tiszteletet. A halottól való búcsú minden korszakban szertartásos minden emberi közösségben és minden korszakban szertartásos formák között megy végbe. A társadalmi fejlődés lassan és fokozatosan az elhalttól való búcsúzás formái tekintetében is az elavulttól való szakításra ösztönöz. A polgári temetéseket rendező különböző üzemi és társadalmi szervek, elsősorban a szakszervezeti bizottságok, már eddig is sokat tettek azért, hogy az elhunytat méltó formában búcsúztassák. Irodánk a gyász- szertartások megrendezésének minden gondját leveszi az elhunytat gyászoló hozzátartozók válláról, és a szertartás teljes megrendezését elvállalja. A névadóünnepségeken, a házasságkötéseken és a gyászszertartásokon kívül milyen feladatokat vállalnak még? — Készségesen segítünk a különböző társadalmi eseményeik, nagy ünnepségek megrendezésében. Közreműködünk a városi tanács által szervezett rendezvények szervezésében és lébonyolításában, ugyanakkor arra is vállalkozunk, hogy üzemi, intézményi és vállalati ünnepségeket, vacsorákat, kitüntetés-átadásokat szervezzünk. Mikor rendezték az első ünnepséget? — Július 11-étn három névadás volt. Azóta már több névadást, esküvőt és gyászszertartást rendeztünk. A jelekből ítélve, közmegelégedésre. Az új, szocialista családi ünnepek és ünnepségek lényegében mindössze két évtizedes múltra tekinthetnek vissza. A formák és módszerek keresése és kidolgozása egyre méltóbb a ma emberéhez. Az eredmények ellenére még sok a nehézség, a félreértés, a szervezési, rendezési probléma. Ezeket kívánja megelőzni és enyhíteni az új intézmény, az ország harmadik ilyen irodája, a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda, Békéscsabán Sass Ervin Bankjegymúzeum A nagyhírű Bank of Englandot korábban más néven, de lényegében 1694-ben alapították. London területén és London környékén egyedül e banknak állt jogában bankjegyeket kibocsátani. E jogért cserébe az angol— francia háború idején köteles volt a királyt pénzzel ellátni. 1833 óta a Bank of England által kibocsátott bankjegyek törvényes fizetőeszközül szolgálnak. A bank tulajdonosai azonban ezzel sem elégedtek meg. Azon fáradoztak, hogy a bank megkapja a kizárólagos bankjegykibocsátás jogát. 1921-ig a brit szigeteken 279 jegybankot oszlatnak fel és még ugyanebben az évben — azaz ötven évvel ezelőtt — a Bank of England monopolhelyzetre tesz szert az angliai bankjegykibocsátásban. 1945-ben a bankot államosítják. A Bank of England gazdag történetét bizonyítja az a bankjegy-múzeum, amely a bank londoni központjában található. Érdekes kiállítási tárgyakat lehet itt látni és olyan történetekről is értesül a látogató, melyek szinte a mesével határosak. Itt van például az apróbetűs írással borított ötfontos bankjegy. E bankjegy 1856-ban került az egyik kereskedelmi hajó kapitányának birtokába, aki hajójával Cape Townba érkezett. A kapitány vette magának a fáradságot és kibetűzte az írást. Kiderült, hogy ez a bankjegy valamikor egy angol tengerészé volt, aki Kelet-Afrika partjain hajótörést szenvedett és egy néger törzs fogságába esett. Sorsát e bankjegyre jegyezte fel és az ötfontos bankjegy később arab kereskedők közvetítésével fél Afrikát bejárta, amíg a tergerész honfitársának kezébe került. Amikor a kapitány visszaérkezett Angliába, felkutatta a tengerész családját és értesítette őket a történtekről. A család a kormány közbenjárását kérte, amely végül is hosszas fáradozás . után felkutatta a tengerészt és kiváltotta a rabságból. A múzeumban láthatók ún. „házasságközvetítő” bankjegyek is. Egyszer például egy boldogtalan szerelmes ötfontos bank- jegyre jegyezte fel szerelmi kálváriáját, kiöntve szíve keserveit. Az utolsó sorokban arra kérte a bankjegy jövendő női tulajdonosait, könyörüljenek meg sorsán és írjanak neki néhány vigasztaló szót. Még a címét is megadta. Négy év múlva egy gazdag fiatal özvegyasszonytól kapott levelet, aki vigasztaló szavakkal enyhítette fájdalmát. A fiatalember levélben köszönte meg a vigasztaló sorokat. Hosszú levelezés indult közöttük, végül az özvegy javasolta a fiatalembernek, látogassa meg. A fiatalember el is utazott hozzá és kölcsönösen megtetszettek egymásnak. Sorsuk további alakulását bárki kitalálhatja. A múzeumban számos hamisított bankjegy is látható. A legérdekesebb az a kitűnően hamisított ötfontos bankjegy, amelyen oly apró betűkkel, hogy szinte észre sem lehet venni, a következő felirat áll: „Ez a bankjegy hamisítvány. Aki elfogadja, az szamár”. Az a hamisító, aki e bankjegy „kibocsátására” specializálta magát, több mint tízezer font értékű bankjegyet hozott forgalomba. A hamisítást sokáig senki sem vette észre, végül is egy hivatalnok véletlenül felfedezte a feliratot. A tréfáskedvű hamisító bíróság elé került. Az ügyésznek azonban nehéz dolga akadt, mivel a vádlott kitűnően védekezett: ártatlanságát azzal indokolta, hogy valamennyi bankjegyen szerepel a megfelelő felirat, tehát nem állt szándékában becsapni az embereket! Ennek ellenére a bíróság bűnösnek találta, de enyhe büntetést szabott ki rá. A második világháború után a bankjegy-múzeum gyűjteménye azokkal a hamisított bankjegyekkel gyarapodott, melyeket a hitleri Németország bocsátott ki.
