Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-01 / 180. szám

Gazdag és látványos lesz az idei VIÍI. Brnoi Nemzetközi Gépipari Vásár f'T® ^lányosabbak a Bmoban rendezett nemzetközi ppopari vásárok. Tavaly például 28 országból 1632 kiállító mu­tatta be korszerű termékéit több mint 96 ezer négyzetméter te­rületen. Javában tartanak mór a mostani, a XIII vásár előkészületei A vásárt szeptember 11-től 20-ig tartják meg Bmoban amely iránt^máris igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. A méretekre jel. lemzo, hogy a 75 ezer négyzetméter fedett és a 65 ezer négyzet- méter szabad kiállítási területen mintegy húszezer terméket állí­tanak ki. A vásár-rendezőség nagy gondot fordít a szakmai tisz­taság következetes megőrzésére. Ezért ezek a gépipari vásárok mindenkor a világ gépipari termelésének szakosított bemutatói. Az idén a gépgyártás 12 ágának legkorszerűbb termékei láthatók majd a vásárvárosban. Minden esztendőben nagy a versengés a vásár aranyérmeinek elnyeréséért Ezt bizonyítja, hogy évről évre körülbelül 400 gyárt­mányt neveznek be, ezek közül azonban csupán 30 kaphatja meg ezt a nagy elismerést. S akárcsak eddig, most is különböző tudo­mányos és szakmai rendezvények gazdagítják a programot. Így többek között három nemzetközi szimpóziumot tartanak a vásár nyitva tartása alatt, mégpedig Karlovy Vary ban, Prágában ■ és Bmoban. Ezenkívül nyolc szakmai napot rendeznek, melyeknek témái mind az ipart mind a mezőgazdaságot felölelik. Aratnak az egyetemen A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tudományos munkatár­sai most készítik a kísérleti parcellákon termesztett növények adatait. A gyűjtőmunkában és a laboratóriumi feldolgozásban az egyetem hallgatói is részt vesznek. Képűnkön: kalászonként aratnak a kísérleti búzatáblán. (MTI Fotó — Molnár Edit felv. — KS) l «•>■■■! édesanyja vagyok, mamának szólított. — Igazán? — csodálkozott őszintén. — És németül? — Természetesen. — Most meg a lány csodálkozott. — Miért milyen nyelven szólított volna? Lehunyta szemét a könnyed érintés alatt és csaknem azon- nyomban el is aludt. Esett az eső. Leutnant Erik von Vormann az elmosódó képet figyelte az esőverte ablakon át, s közben őrzőangyalára gondolt, aki három nappal ezelőtt megpa­rancsolta neki, hogy szálljon ki a romos wiesbadeni pálvaudva- ron és igyék egy pohár sört. Ez azért is furcsa volt, mert von Vormann ki nem állhatta a sört, de akkor éppen ellenállha­tatlan vágyat érzett, hogy meg­kóstolja a kesernyés ízű italt. Bár az is lehetséges, hogy az őr­zőangyal bele sem szól az ügyek­be, ha Erik Vormann nem vesz részt müncheni ismerősei köré­ben a kiadós vacsorán, amely másnap ebédig tartott, egészen az indulás pillanatáig. Ivászatok után mindig ég a pokol, gondol­ta Vormann. Amikor már lehajtotta a lite­res korsó ersatz-sört és futva visszaérkezett a peronra, hogy még meglássa a távolodó vonat utolsó kocsiján a vörös fényecs- két, nem is sejtette, hogy őt, Erik von Vormannt. a tábornok­fiút és tábornokunokát a Gond­viselés vette oltalmába. Akkor kész volt elátkozni leküzdhetet­len szomjúságát, a sört, a teg­napi ivászatot, de még a paran­csot is, amelynek értelmében el kellett hagynia a nyugalmas Münchent, ahol, bála a tábor­................................... I ■ ■ : nök-apukának, a helyi Abwehrs- \ telién tologatta, rakosgatta az ; aktákat. Most mehetett az At- ; lanti Fáihoz, valamelyik isten! háta mögötti sárfészekbe, ahol: egy kissé másféle munka vár • rá és senki sem előzékenykedik S vele csak azért, mert von Vor- : mann tábornok az apja, sőt, el- ; lenkezőleg, hiszen apuka egy bi- j zonyos ügyben más véleményt : merészelt nyilvánítani, mint a [ zseniális őrvezető, amiért a ve- « zérkarból kirepült és egy-ket- j tő a fagyos Ukrajnába találta : magát, hogy legyen ideje tűnőd- > ni az elkövetett hibán. Az ifjabb von Vormann a ná- : cizmus ellenségének tartotta ma- ■ gát, bár ezt senkinek el nem S árulta. Miután, kölyökkorában : rövid ideig fuldokolt a nemzeti- ■ szocialista ideológiában, arra a ; meggyőződésre jutott, hogy a \ hitlerista csőcselékkel egyszer s | mindenkorra szakítania kell. Ez« azonban korántsem jelentette ! azt, hogy rossz néven vette a [ Harmadik Birodalomtól a világ- ; hódító eszméket, sőt úgy vélte, • hoev a csőd szélen álló kelet-no- , roszországi birtokaikat rabszol- • gáikat ingyen munkával kellene S megmenteni a végső romlástól, • és az ellen sem volna kifogása, | ha a Vormannokat bíznák meg • az ukrán területek egv részének • elvilizálásával. Az első győzel- S mek kiváltotta indokolatlan jő- ■ kedv azonban hamar elmúlt, és : a Harmadik Birodalomnak eszé- j be jutott von Vormann. Apuka, s aki már rég sejti, hogy Erikből f nem csinál igazi tisztet, ió, ! csöndes, csaknem polgári állást i hagyott neki Münchenben. De ■ most ennek vége. (Folytatjuk) • Jó előkészítő munka és vonzó tematika A pártoktatás tapasztalatai a mezőkováesháxi járásban Társadalmi életünkben egyre nagyobb jelentősége van a tö­megpropagandának a marxiz­mus terjesztésében, a párt célki­tűzéseinek megvalósításában, a személyiségformálásban, a párt eszmei-politikai-cselekvési egy­ségének és tömegkapcsolatainak erősítésében. A tömagpropagan- da fontosságával hangsúlyozot­tan foglalkozott 1970-ben a X. kongresszus, hozott a kérdések­ről határozatot az idei év ápri­lisában az MSZMP Politikai Bi­zottsága, majd később a párt Békés megyei Végrehajtó Bi­zottsága. A tomegpropagam da-munka eddigi tapasztalatairól, a határo­zatok végrehajtására vonatkozó tervekről kérdeztük Angus Jó­zsef elvtársat, az MSZMP me­zőkovácsházi Járási Bizottság Propaganda és Művelődésügyi Osztályának vezetőjét — Milyen eredményeik voltak a tömegpropaganda munkában az 1970/71-es évben? — A járás felnőtt lakosságá­nak 15 százaléka, csaknem hét­ezer ember járt politikai okta­tásra. Ezek közül a szervezett formáknál 65 százalékos, a kö­tetlen formáknál 32 százalékos volt a párttagok aránya. A hall­gatók 13 százaléka az iparban, építőiparban, 60 százaléka a me­zőgazdaságban dolgozott. Közü­lük minden huszadiknak egye­temi vagy főiskolai, minden ha­todiknak középiskolai végzettsé­ge volt. A speciális tartalmi kérdések mellett a tanfolyamok, előadás- sorozatok mindegyikén foglal­koztak a résztvevők az MSZMP X. kongresszusával. Gyakori té­ma volt az 1970-es árvíz, a mun­kafegyelem, a munkaerkölcs, a gazdaságirányítás új rendszere s főleg a mezőgazdaságra vonat­kozóan a távlati tervezés. — Milyen előadógárdával rendelkeztek? — Több éve jól és eredménye­sen dolgozik csaknem kétszáz propagandistánk, köztük 12 ve­zető propagandista. Egyetemet, főiskolát végzett 35 százalékuk, érettségizett ugyanennyi, a töb­bieknek nagyrészt megfelelő pártiskolai végzettségük van. Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemet végzett, illetőleg fel­sőfokú pártiskolai végzettséggel rendelkezik propagandistáink 42 százaléka, esti középiskolát vég­zett, illetőleg ennek megfelelő végzettsége van 34 százalékuk­nak, s csupán 24 százalékuknak nincs pártiskolai képzettsége — közülük legtöbben fiatalok és csak nemrég fejezték be egye­temi. főiskolai tanulmányaikat, ahol megfelelő marxista művelt­séget szereztek. Fentieknek megfelelően kielé­gítő volt a pártoktatás tartalmi színvonala. S ez olyan ered­ménnyel járt, hogy naponta érezzük: a pártoktatás valame­lyik formájában résztvevők az élet legkülönbözőbb területein a korábbinál felkészültebben, na­gyobb érettséggel, világosabban látva foglalnak állást s határo­zottabban cselekszenek. — Hogy sikerült mindezt el­érni? — A fentiek mellett gondos előkészítéssel. 1970 tavaszán ér­tékeltük a községek megelőző évi propagandamunkáját, utána a járási előadókkal találkoztunk, ismertettük az 1970/71-es okta­tási év feladatait, majd titkári értekezleten tárgyaltunk a so­ron következő év teendőiről. Kö­vetkező lépésként megbeszélése­ket folytattunk a községekben, amelyeken részt vettek a párt-, állami, gazdasági, szakszervezeti és KISZ-vezetők. Itt közös állás­pontot alakítottunk ki, hogy személy szerint kit melyik okta­tási formára javasolunk, s hogy az egyes tanfolyamokon, elő. adássorozatokon ki legyen a pro­pagandista. Személyi javaslatainkat meg­tárgyalták a pártvezetőségek, majd a vezetőségi tagok és a gazdasági vezetők személyesen keresték fel a párttagokat, va­lamint a partonkivüli vezetőket és középvezetőket, hogy velük is megbeszéljék önképzésük követ­kező állomását. — Nem okozott-e ez problé­mát az önkéntesség elveit il­letően? — Nem. Mert az említett sze­mélyes beszélgetéseken csupán javaslatok hangzottak el, mélyek után a felkeresett személyek választhattak nekik kedvezőbb, rokonszenvesebb oktatási for­mát, illetőleg minden további következmény nélkül mondhat­ták. hogy egyik forma előadá­sain, foglalkozásain sem kíván­nak ez idő szerint részt venni. E beszélgetéseken emellett min­denki közvetlenül is képet kap­hatott hogy milyen sokféle le­hetőséget kínál számára a párt­oktatás. — Milyen gondjaik adódtak eközben? — Rendkívül sokféle téma iránt érdeklődtek az emberek, de törekvésünk ellenére sem si­került mindegyikük kívánságát kielégíteni. Problémát jelentett, hogy nem minden hallgató ren­delkezett a szükséges alapkép­zettséggel ,hogy egyes pro pagan, (listáink túlterheltek voltak, hogy nem bővelkedtünk szemlél­tető eszközökben. — Milyen távlati elképzeléseik vannak? — A következő négy esztendő­ben alapvető kérdés a gazdasági építőmunka feladatai és prob­lémái, az érdek marxista értel­mezése, a munkásosztály vezető szerepe, a pártirányítás és a pórtélét, a kultúrpolitika, az ideológiai harc, valamint a nem­zetközi politikai élet sok aktuá­lis kérdése. Ami a közvetlen jö­vőre vonatkozik: az MSZMP já­rási bizottsága javasolja, hogy a Politikai Bizottság határozatai­nak megfelelően az eszmei, po­litikai célkitűzéseket figyelembe véve kell az 1971/72-es oktatást megtervezni, szervezni. Biztosí­tani kívánjuk, hogy pontosab­ban elhatárolódjanak a tömeg­propaganda főbb csoportjainak funkcionális feladatai. A tanfo- lyam-jellegű formákon központi helyet kell biztosítani a képzés­nek, ugyanakkor mind több elő­adássorozatot szeretnénk szer­vezni. A központi tanfolyamok hallgatóinak kiválasztásánál fi­gyelembe vesszük, hogy az el­következendő négy év alatt biz­tosítanunk kell a pártvezetők, gazdasági és tömegszervezeti ve­zetők képzését. A tanfolyamok hallgatóságának összetételét az eszmei-politikai célkitűzések, az alapszervezetek igényei alapján differenciáltabban alakítjuk ki. — Hogyan valósítják meg a differenciálási igényt a gya­korlatban? — Különbséget teszünk a já­rás különböző nagyságú közsé­gei között. Az önálló pártbizott­sággal rendelkező nagyközségek­ben — Battonyán, Dombegyhá­zán Medgyesegyházán, Mezőhe­gyesen és Mezőkovácsházán — nagyobb teret biztosítunk a köz­ségi szintű oktatási formáknak, mint a csúcsvezetőséggél rendel­kező községekben — Keverme- sen, Kunágotán, Magyarbánhe- gyesen. Medgyesbodzás-Puszta- ottlakán és Nagykamaráson —, vagy az általában egyetlen alap­szervezettél rendelkező kisebb községekben — Almáskamará. son, Dombiratoson, Kaszaperen, Nagy bánhegyesen és Végegyhá­zán. A községi szintű oktatás azt jelenti, hogy az adott tanfolyam, ra nemcsak egy alapszer tag­jai járhatnak, hanem több alap­szerv hasonló felkészültségű tagjai, tehát egyre többen talál­hatják meg az érdeklődésüknek, félkészültségüknek leginkább megfelelő formát. Külön tanfo­lyamot indíthatunk például ily módon a pártvezetőségi tagok és a pártcsoportvezetak, vagy pél­dául a termelőüzemek és az in­tézmények gazdasági vezetői szá­mára. A termelőüzemek veze­tői a tanfolyam első évében gaz­daságpolitikai kérdésekkel, a másodikban az állami és társa­dalmi élet problémáival foglal­koznak. Az intézményi vezetők ugyanebben az időszakban kul­turális életünk, illetőleg a világ­nézet és az erkölcs kérdéseivel ismerkednek. A harmadik és ne­gyedik év programja közös: a nemzetközi politikáról, illetőleg a párttrányítás, a pártélet egyes konkrét problémáiról lesz szó. A nagyobb községeikben csak az új párttagok vesznek részt az úgynevezett alapozó tanfolya­mon. A kisebb községekben pe­dig mellettük olyan gazdasági vezetők, középkáderek is ennek a tanfolyamnak az előadásait hallgatják, akik korábban nem vettek részt rendszeresen pánt­oktatásban, — Milyen lehetőségei vannak a marxista önképzésnek egy kisközségben? — Végegyházán például — vary helyben vagy járási, ille­tőleg megyei szinten — minden megfelelő előképzettségű lakos résztvevője lehet az alapismere­ték tanfolyamának, a gazdaság- politikai tanfolyamnak, a politi­kai vitafórumnak, a járási elmé­leti konferenciáiknak, a megyei speciális kollégiumoknak, illető­leg beiratkozhat a marxizmus— leninizmus esti egyetemre vagy középiskolába. — Enyhül-e valamit a propa­gandisták túlterhelése? — Minden tanfolyamon, elő­adássorozaton két propagandis­tánk lesz. Kevesebb témából kell tehát felkészülniük — ez egyfe­lől kevesebb időt igényei, más­felől pedig alaposabb munkát tesz lehetővé. S miután megfe­lelően képzett kádereink van­nak, a létszámnövekedés nem okoz színvonalcsökkenést. Olyan nagy községekben pedig, ahol kettőnél több azonos témájú tanfolyam indul, ugyanaz az előadó esetleg csak egy vagy két témából készül fel és a foglalko­zásokat valamennyi tanfolya­mon ő tartja. — Hogyan készítik fel a pro­pagandistákat? — Néhányan egyhetes békés­csabai továbbképzésre mennek, a többieket mi készítjük fel az egyes témákból. Létrehozunk egy módszertani bizottságot, amely a járasd továbbképzések tartalmi része után módszertani segítséget ad a propagandisták­nak — a szemléltető eszközök használatával kapcsolatos prob­lémákban, bibliográfia-ki dől go­zás ban. a tananyagelsajátítás felmérésében és még néhány más kérdésben. — Befejezésül: hol tartanak az 1971/72-es oktatási év elő­készítésében? — Már a koordinációs beszél­getések is megtörténtek. Most a pártvezetőségeken a sor: meg­tárgyalják javaslatainkat, majd elkezdődik az előkészítő munka talán legtöbb időt, energiát igénylő szakasza: találkozás az emberekkel, s annak megbeszé­lése, ki milyen formában sajátít­ja el a következő hónapokban a marxi zmus—leninizmus legidő­szerűbb gondolatait, ki milyen területen fejlesztheti tovább társadalmi-politi'kai ismeret­anyagát. (daniss) 1971. AUGUSZTUS 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom