Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
#■ Q A2IM Divat és szemlélet Egy, csaknem 50 évvel ezelőtt kiadott füzetben érdekes dolgokra bukkantunk. A képeikkel illusztrált tanulmány azokat a találmányokat ismerteti, amelyek soha nem valósultak meg és soha sem fogják az emberiséget szolgálni. Egyszerűen azért, ment zseniálisnak egyáltalán nem mondható alkotóik ma már mosolyogni valóan naivak voltak. A cikkben bemutatott mintegy tucatnyi találmány a közlekedést volt hivatva forradalmasítani, de amint azt az idó is igazolta, a köriekedés ezek nélkül is nagyon szépen fejlődött. Ilyen elképzelés a lépkedő gőzmozdony, vagy a robbanásmentes, nyitott kazánú lokomotív. A vasút megbabonázta a korabeli feltalálókat, mert egyikük úgynevezett ló-mozdonyt szerkesztett. A sínen guruló kocsi alvázára a szállítószalaghoz hasonló végtelen lánctalpat szereltek, amelyen sűrű ostorcsapkodás közepette négy ló gyalogolt. A paták alatt tova- sikló járószalag fogaskerekek útján forgatta a vasúti kerekéket. A különös alkotmányt Londonban próbálták ki. A gépet állati erővel pótló elképzelés öltött testet egy francia technikus találmányában. Az úgynevezett kutyamotoros autómobil köralakú, kalitkakerekeiben, mintegy taposómalomban, egy-egy kutya lépA hamburgi Modellagentur nevű intézmény azzal foglalkozik, hogy a hirdetés-szakma számára megfelelő mennyiségben és minőségben férfi és női típusokat szállít. Sápadt egyetemistát, erőtől duzzadó farmert, sportos külsejű gyárigazgatót, hordóhasú nagyevőt, vagy világhíres tudóst. A cég pontosan és hibátlanul szállít mindent a kamerák és a fényképezőgép lencsék elé. A hamburgi modellügynökség vezetője nem a spanyolviaszt találta fel, csupán az emberek nagy többségének Ítéletéhez alkalmazkodik. Ez a foglalkozása. Alkalmazkodnia kell. Mert a divat, a külsőségek Hamburgban csakúgy, mint a világ minden táján — nálunk is — ítéletet ébreszt (sőt, nem egyszer provokál) az emberekben. Az ítélet azon alapszik, hogy hajviseletét, öltözetét rendszerint, ki-ki maga választja. Ez a választás pedig sokmindent elárul. Például azt, követi-e, ami új, vagy inkább konzervatív? Kedveli-e a szélsőséget, vagy sem? Természetesen a választást egyéb dolgok is motiválják. Így például a pénztárca vastagsága. Egyébként sem .artana tisz-- tázni pontosan, ml a dívát, p* letve, hogy hányféle divat létezik. Ügy tűnik, napjainkben legalább két értelme van a szónak. Az egyik a hagyományos. A divatos ember — jólöltözött ember. Ruháinak szabásvonala megegyezik a párizsi, a londoni, a római, a varsói szalonok rúhaköl tem én y é- nek vonalvezetésével. Van azonban másik divat is, a tinédzserek divatja. E ruhadarabok viselői nem nevezik divatosnak magukat — ők modernek. A farmernadrágok, a batikolt-trikók, az olcsó és durva áruk viselete ez, amelynek kiegészítője a hosszú haj, a drótkeretes kerék szemüveg és minden, ami szöges ellentétben áll a hagyományos divat jólfésül tségé vei, laboratóriumi kulturáltságával. A fent elmondottak alapján könnyű elméletet kovácsolni Vagyis azt: a tarka nyakkendő, a francia selyemruha, nyu- gatmajmolást, kozmopolitiz- must, pénzszeretetet jelent. A farmer, a hosszú haj pedig lázadást, szembenállást, tiltakozást. Ez az elmélet azonban — éppúgy, mint minden mesterséges kiagyalt, a mechanikus logika alapján felállított elmélet — sántít. A divatot nem a világnézet irányítja, hanem az ízlés és a szokás. Az ízlések és pofonok különbözőségéről számos világnyelven van közmondás forgalomban. A szokás pedig talán még nagyobb úr. Hiszen sokan vannak, akik azt tartják szépnek, amit maguk körül látnak és még többen, ( a nőneműek), amit barátnőiken -Ezt követik, ezt másolják. Senki sem kíván múlt századinak, vagy akár tíz évvel korábbinak látszani. De a szélsőségekkel másképp áll a dolog. Itt sem a meghökkentő viselet, a riasztó haj. a megbotránkoztató ruhadarab az érdekes. Sokkal inkább a megbotránkoztatás. a riasztás szándéka. A néhány!~ ■ évvel ezelőtti okoskodás „miért • bántják a hosszú hajat, mikor | Rákóczinak is az volt”, azért • nem igaz, mert a hosszú haj ; két-három évvel ezelőtti hazai ! képviselői éppúgy kiríttak az j emberek közül, mintha te-: szem azt, valaki Rákóczi koré- • ban kopaszra vágatta volna ■ haját, bajuszát. A hosszú haj ! témája azonban elcsépelt és f nem is túlzottan aktuális, mert • némi viták után ez a viselet; lényegében polgárjogot nyert. J Arról azonban már jóval ke- ■ vesebb szó esett, hogy a gyors,: mini—maxi—midi— forrónad- ; rág változások éppúgy kitér- • melték a maguk egészen más ■ módon szélsőséges eseteit, mint S a lompos modernség. A pesti 3 utcán elsőnek megjelenő vál- 3 lig érő fiú-loknik semmivel « sem több elkülönülni vágyás- ■ ról árulkodtak, mint a divat j bukfencek legelső meghonosí- ; tóinak combig, majd földig, • majd ismét combig érő ruha- | darabjai. ! ■ A gyors divatváltozásök ko- 3 rában megtanulhattuk, hogy j mindenféle viselet-újdonságot annak gyors demokratizálódá- követ. Néhány hétig suhogja csak a maxi: „nekem van, neked nincs”, néhány hónapig tart a farmernadrágok, a fülre. tarkóra növő hajak meghökkentő újdonsága — aztán közkeletűvé válik mindkettő. A szélsőségek hívei pedig nézhetnék a feltűnés újabb formái után. Ök vannak sokkal kevesebben. De. hogy még mindig sokan merev, konzervatívnak ható összefüggéseket állítanak fel öltözködés és világszemlélet, hajviselet és jellem, szoknyahossz és erkölcs között — ebben ök a túlzók, a divat-provokátorok a ludasok. —y —s lyűkke] vontatott léghajójára. Az elmés férfiú a léggömbhöz kötözött négy keselyűt repülés közben gyeplővel kormányozta. Ám ami biztos, biztos alapon magával vitt egy esemyőszerű alkalmatosságot is ,arra az esetre, ha a madarak mégsem akarnának repülni. A korabeli tudósító azt hozza fel e furcsa találmányok alkotóinak védelmére, hogy a lángészt az őrülttől egy hajszál választja el csupán, s pusztán a véletlen műve az, hogy találmánya révén kiből válik híres ember, s kiből mo- solyognivalóan naív újító. A beat bölcsőjétől önéletrajzinak mellőzésével ezzel a mondattal kezdte Dévényi Tibor műsorszerkesztő és vezető eddigi pályafutásának ismertetését. A béat bölcsőjétől kezdve ott voltam mindenütt, ahol látni, cselekedni kellett... A közgazdasagi technikum elvégzése után került az OR1- hoz, mint könnyűzenei szerkesztő. Három éve vezet koncerteket. Mint konferanszié és mint parodista aratja sikereit. Angolul, franciául és németül beszél. Eddig mintegy kétezer előadást konferált, és ő vezeti a „Tapsifüles” című, teenage- reknek szóló Tv-műsort is. Dévényi Tibor neve összeforrott a beat magyarországi terjedésével, neve egyet jelent a jó, s a fiataloknak tetsző muzsikával, könnyedséggel, szellemességgel. Sok munka és jónéhány kudarc áll a mostani, mintegy két év óta tartó népszerűség mögött. Látszólag könnyű az ,amiIt csinál. De csak látszólag! Nagyon kell szeretni a zenét, a fiatalokat, ahhoz, hogy valaki tartósan megmaradjon és sikereket arasson ezen a pályán. Aki nem hiszi, próbálja utána csinálni! Végezetül még egy ecsetvonás Dévényi Tibor miniportréjához. Kedvenc együttese a Flawe United. Racz György Festők és laikusok Sorozatunkban e héten a fiatalok képzőművészeti ismereteinek állásáról igyekszünk képet adni annak a vizsgálatnak az alapján, amelyet a KISZ Békés megyei Bizottságának kezdeményezésére végeztek az ifjúság ízlésszintjéről. A válaszadók háromnegyede középiskolás diák, a többiek szakmunkások, illetve diplomások. A feleletek között az volt a víziválasztó, amelyek arra a kérdésre futottak be, hogy ma a modern művészet lényege. Sokan egyszerűen üresen hagytak a rubrikát, bár azt el kell ismerni, hogy néhány mondatban aligha fogalmazható meg az. amiről már köteteket írtak. Sokan jelölték a kortársművészetet, a művészettörténeti fejlődés legújabb fázisát helyes feleletként, de már kevesen voltak, akik a haladó eszmeiségű és formavilágú, a fejlődés fő sorába kapcsolódó művészeti tevékenységben látták a modem művészet lényegét. Sokak számára — és ez a tanulság kockázat nélkül általánosítható — az absztrakt, a felismerhetetlen, a felfoghatóság határát súroló színkomporició jelentette a modernséget. Aligha tévedünk, ha megállapíthatjuk, hogy nincs minden rendjén az ifjúságnak a képzőművészetekről alkotott véleményével kapcsolatban. Furcsa módon legtöbbnél éppen a lényeg siklott el, nevezetesem az, hogy a művészi alkotásokból az örökérvényűt, az általánost ragadják meg, és modernnek lássák a korunkat megelőző korok nagy becsben tartott remekeit is. Aki ugyanis nem tud eligazodni a már kerek egészet alkotó klasszikus művészetben, az aligha boldogulhat napjaink festőinek, szobrászainak sokágú, Illuzionisták vi bonyolultabb formákban kifejeződő törekvései között. Szép az, ami érdek nélkül tetszik. De vajon milyen élmény és vélemény alakul ki egy átlag-fiatalban, Picasso vagy éppen Salvador Dali képeinek láttán? A mostani vizsgálatba bevontak közül feltűnően sokan festenek, rajzolnak az iskolai tantervben előírtakon kívül is. Ezeknél az amatőr alkotóknál, a laikusokkal ellentétben, kita- j pinthatóbban jelentkezik a kép- 1 zőművészetek iránti fogékony- 3 ság, s a válaszok is sokká] mar- ; kánsabbak, egyénibbek. A fes- S tés és rajzolás, a versírás után • alighanem második helyre te- | hető a fiatalok ifjúkori művé- ! szí ambícióinak rangsorában. S Aki ecsetet, tollat fog a kezé- | be, s önmaga vagy ismerősei - szórakoztatására, gyönyörködtetésére maga is megpróbál rajzolni, festeni, az akarva-akarat- lanul is közelebbi kapcsolatba kerül a képzőművészettel. Ám az ifjúság ilyen irányú képzésére nem ez az egyetlen, s főként nem ez a legjárhatóbb út. Meghatározó szerepe e területen is a környezetnek van, elsősorban az iskolának, a családnak. Ezt tudni és e hatás jóirányú erősítésen fáradozni mindnyájunk kötelessége. Az esztétikai érzék fejlesztése, a szép iránti igény felkeltése ugyanis sokkal több annál, mint amennyit raa- nanság az iskolai tanterveík előírnak. B. I. I : : A párizsi Olympia hangversenyteremben rendezték meg az Illuzionisták világkonferenciáját. A kép egy fakírmutatványt mutat be. A „fakir” (középen) a balra tőle látható fotómodell és a jobbra álló fotóriporter arcán hegyes tőrt szúrt keresztül. A mutatvány szemmel láthatóan semmi fájdalmat nem okoz a médiumoknak. (AFP fotó — MTI—KS) 1971. AUGUSZTUS 20 kedett. A háromkerekű kocsi, amint azt a feltaláló remélte, kényelmes utazást biztosít két személynek. Egy 1881-ből való merész fantáziájú amerikai szabadalmi védettséget kért a saskeseFurcsa találmányok
