Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-20 / 196. szám

Régi használati tárgyak a modern lakásban

Évek óta

sok városi ember lég- falura kerül, szét a

főbb vágya, ha hogy „hadd nézhessen padlásom, mi vari ott”. A falusi emberek ugyanis oda rakták fel azokat a tárgyakat, amelyeket már nem használtak, de kidobni sajnáltak. Jó lehet még valamire — mondották — és a régi oserépkanták, lakodalmi fazekak, tálak, edények fölkerültek a kémény mellé, s abban tartották a fehér, meg a tarkababot, a lencsét /az avasszalonna-felsőt, a szappanosba valót. Amikor a műbútor divatja kiszorította a lakásból az egyszerű, de ugyanakkor mértéktartó faragással díszített vagy festett ládákat, tálasokat, a tékának nevezett kis faüszekrényeket, akkor ezek is

A régi

Egy recept:

Hideg gyümölcsrizs

Egy liter tejet forralunk, amibe egy csomag vaníliás cukrot öntöttünk. Amikor félig megtanít, 25 dkg megmosott, megtisztított rizst öntünk bele és puhára főzzük. Kevés zselatint egy kis hideg vízben feláztaitunk és egy dl forralt tejben feloldva a h ülőiéiben levő rizsre szűrjük, 2 dl tejszínből habot verünk, a felét, a kihűlt rizsben elkeverjük, a rizst poharakba töltjük, néhány apróra metélt cukrozott gyümölcsöt helyezünk a tetejére, majd minden pohár tetejére habot púpozunk. Középen, a habot is egy-egy diarab cukrozott gyümölccsel, esetleg datolyával díszítjük. Tölthetünk bele kevés málnaszörpöt is.

kikerültek a szobából. A villany elterjedésével felélegessá vált a szenesvasaló, a mángorló és ezek is a padlásra kerültek.

A kultúrállamokban manapság szinte az egész világon kutatják, gyűjtik a népek régi életét, művészeti hagyományait őrző tárgyakat, emlékeket múzeumok berendezésére. Szép számú mai vannak azonban magángyűjtők nálunk is, kiknek egyik vágya, hogy rézmozsarat, rokkát, meg más régi használati tárgyat szerezzenek maguknak. A néprajzi, emlékeket évtizedekkel ezelőtt is gyűjtötték, de manapság divatos lakásdíszekké váltak.

tárgyak új életre kelhetnek a modem lakásokban: díszítő funkciót tölthetnek be, vagy továbbra is eredeti rendeltetésüknek megfelelően használhatjuk őket. A mai egyenes vonalú, egyszínű, modem bútorok között üde színfoltként hat egy régi, festett tulipános láda is. Kék, piros, sárga színeivel megbontja a bútorok egyhangúságát, emellett ágyhuzatot, fehérneműt tarthatunk benne, hiszen eredetileg is erre a célra készült. A láda tetejére népi szőttest, hímzést tehetünk, erre fekete, vagy terakotta színű aratási korsót és máris olyan szobasarkot képeztünk ki, amelyik vonzza a szemet szépségével. Ezek a tárgyak gyakran családi és gyermekkori emlékeket elevenítenek föl. Hányszor hallani, különösen, ha valaki el akarja kérni, vagy meg akarja vásárolni valamelyik darabot, hogy arra hivatkoznak: „valamikor még az édesanyámé volt”, vagy „emlékszem kislány koromban ebben a

Horgolt, ujjatlan ruha, kabáttal

Á modellt kétszázas Gésa-fonallal, 2-es horgolótűvel készíthetjük. Pontos szabásminta alapján gyorsan meglesz a mutatós, de mégis könnyű mintájú együttes.

1. sor: A láncszemsort behor- galjuk egyrábajtásos pálcával 2. sor: 3 láncszem, egyróhajtá- sos pálca a következő pálcára. A második, majd továbbiakban a 3. pálcára 3 egyrábajtásos pálcát öltünk, végül egy pálca kimarad és a következőre 2 egy- ráhajtásos pálcát öltünk.

3. sor: 3 láncszem, az egyráhaj- tásos pálca utáni láncszem ívben 3 egyrábajtásos pálcáit öltünk, a továbbiakban minden két csoport közé öltünk egy csoportot ,s véigül egyráhajtásos pálca.

4. sor: 3 láncszem, egyráhajtásos pálca a 3 pálca első pálcája után, 3 pálca minden két csoport közé, s végül 2 egyráhajtásos pálca.

5. sor: 3 lánczem, minden pálcára egy pálca. 2—5 sorokat ismételjük.

A befűzéshez 120 cm hosszú láncszemsort horgolunk és $zt két oldalt behorgoljuk szorosszemmel.

Az egyes részeket kifeszítve átgőzöljük. összevarrás után a nyakát, a karöltőt, a ruha aljáit, a kábáit tijjait két soron behorgoljuk szorosszemmel és egy sóit® bepikózzuk. Az egész kabátot körülhorgoljuk egysorom egyráhajtásos pálcával és azután egy soron pikóval.

Szegedy Béláné

mMÜBS® 11

1971. AUGUSZTUS 20.

korsóban hordtuk a vizet aratáskor a mezőre öregapámmak”. így váltak — ha későn is becses darabokká a maiak szemében az öreg holmik.

szakadt fliA városba

_________________ atalok is

i

gyekeznek ilyen régi emlékeket elhozni a szülői házból. Egy téka a falra akasztva, szép színeivel akár egy festményt is helyettesíthet. Emellett apróbb használati tárgyakat, orvosságot is tarthatunk benne. Régen is borotvát, pálinkát, s egyéb gyermek kezébe nem való dolgokat őriztek a faliszekrényben,

A fazekasoktól, cserépedény, árusoktól valamikor nagy gonddal válogatták ki a szép virágos, madaras tányérokat, tálakat, tésztaszűrőket. Ha elrepedtek, még körül is drótozták őket, annyira ragaszkodtak hozzájuk. Ezek az edények is díszíthetik a konyhafalat, mert ha használati értékük már nincs is, de öröm rájuk nézni. A régi, cserépből készült lisztesbödönöket, tojástartókat múltbeli rendeltetésüknek megfelelően ma is használhatjuk. Az egykoron pálinka tartására szolgáló butéliáS a rájuk karcolt rigmusokkal, vagy virág-madár díszítéseikkel a múltban is becsesek voltak és ma is szemet-lelket gyönyörköd, tetőek; a szebbjéért manapság 500—600 forintot is elkérnek. A butéliák is szépen díszítik a lakást ha polcra vagy alacsonyabb szekrény tetejére helyezzük. Az egykori köpülők, famozsarak pedig, ha érdekes, szeszélyes vonalú faágat teszünk beléjük, padlóvázáinak is igen tetszető- sek.

azért fogadják be régi tár- RIagukon

TaRj^A hasábok

A nap fénypontja

A legtöbben

lakásukba ezeket a gyakat, mert szépek, viselik az emberi kéz melegét, egy bennünket megelőző kor emberének életét. Aki mindezt érzi, annál nem múló divat lesz ezeknek a tárgyaknak a gyűjtése megbecsülése, hanem maradandó öröm, a hagyomány/* ápolásának egyik módja.

K. Gy.

— Rohanjunk drágám, hogy le ne késsük a meccsközvetítést!

(A Wochenpresse-ből)

Szív küldi szívnek.;;

C — avagy a súgó besegít

(A Wocherxpresse-ból)

Erkölcsös légikalóz

— Azonnal irányt változtat, és a boszorkányszombat helyett hazavisz a feleségemhez! (A Polish Weekly-bői)

A kerületi Ideggondozó Intézet hófehérre festett ajtaján Zoltán lépett ki eléggé megviselt állapotban.

— Ez a pendlizés a Televízió és Rádió között teljesen kikészített —, nyögte panaszosan.

— Tudtommal eddig megbecsült bútorfényezőként dolgoztál. Időközben felcsaptál színésznek? — érdeklődtem nyájasan,

— Dehogy csaptam. I- mádom a foglalkozásomat

— felelte méltatlankodva.

—- Akkor mit jelent az,

hogy pendlizel a Televízió és a Rádió között?

— kérdeztem.

— Elmagyarázom. Csak

ne idegeskedj — mondta idegesen, és jóízűen rágcsálni kezdett egy szeve- nált. — Arról van szó, hogy az idén januárig egyszerű rádióhallgató

voltam. — Januárban azonban komolyabb ösz- szeghez jutottam, és ez megpecsételte a sorsomat... Vettem egy televíziókészüléket. S mint rádió- s egyben televízióRENDŰ

tulajdonosnak^ pokollá lett az életem. Az ember a rádiónak havi tíz forint előfizetési díjat fizet, a televíziónak ötven forintot. így természetes, hogy elsősorban a nagyobb áldozatba került televízió műsorát nézi. Hétközben a rádió csak napközben jut szóhoz. Este a televízió előtt ül a család. Ám a szombati esték erős megrázkódtatással járnak. A Televízió és a Rádió

sokszor egyidőben ad kabaréműsort! Én imádom a kabarét, és egyikről se

szeretnék lemaradni.

— Ez derék dolog — jegyeztem meg kissé elfogultan.

— A szombat estéim így telnek el — folytatta Zoltán. — Az ebédlőben kinyitom a tévét, és a feleségemmel leülünk a készülék elé. A hálószobában kinyitjuk a rádiót és leültetem a kisfiámat, hogy ott inspekciózzon. A tévében mondjuk Z. Zámori Oszkár sláger-egyveleget ad elő .Ezt örömmel nézem, öt perc múlva a fiam szalad és lihegve jelenti: a rádióban most kedvenc komikusom, Blaboda Dezső magánszámot ad elő. Átrohanok a rádióhoz, mivel a tévében most úgyis Szene Gottfried szájharmonikázik, akit úgysem szeretek. Hallgatom a rádiót. Kis idő múlva beszól a feleségem: „Gyere vissza, a tévében most Glancz Endre jelenetét játssza Várdai Eleonóra és Árpád Emil !** Átrohanok a tévéhez, mivel a rádióban most úgyis Trémai Zsolt aktuális strófákat ad elő, Trémait pedig egyáltalán nem kedvelem. Vannak aztán határ-esetek. BéKeky Rózsa a rádióban sanzonokat ad elő, s ezzel egyidőben Jámbor Elvira táncdalokat énekel. Egyaránt kedvelem Bélteky Rózsát és Jámbor Elvirát. Nem tudok választani a két nő között. Feldúlta»

futkosok egyik szobábó. a másikba. Egy ilyen szombat este után vasárnap ki sem tudom pihenni magam —- nyögte panaszosan Zoltán.

— Szerencsétlen ember. Fogadd együttérzésemet — mondtam nyájasan.

— Köszönöm. Mondd, és arra nincs lehetőség, hogy a Rádió és a Televízió szerkesztői összeüljenek, hogy egyeztessék a műsorokat?

— Lehet, hogy nincsenek beszélő-viszonyban — feleltem tétovázva.

— Egyébként ma hétköznap van, és így nincs nagy problémám. A rádióban „Évelő növényeink termesztése a szikes talajon” címmel tartanak előadást, a televízióban pedig egy nyugatnémet álmoskönyvből adnak elő részleteket. így könnyű választani.

— És melyiket választod? — kérdeztem kíváncsian.

— Egyiket se. Korán lefekszem — mondta Zoltán boldogan és hazarohant, aludni.