Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
Néma fegyverek A Iankás, dombos, erdőikkel. | övezett fennsíkon gulyakút áll. A zöld fű hullámzik a késő délutáni szélben. Mögöttünk fenyves zúg. Békésein kék az ég. A határ felől valami morajlik. Fényes, villanás az égen és lassan szétterjed a gomba alakú felhő. Az erdőben nehéz gépek motorjai dübörögnek és eldördül az első lövés. Lövedék süvítése hallatszik, repülőgépek bőgnek valahol, nehéz fegyverek ugatnak és géppisztoly-sorozatok ropognak. Három páncélozott gépkocsi tör ki az erdőből. Lövésztornyaikból fénynyalábok csapnak ki, aztán a járművek eltűnnek. A terepszín-ruhás katonák olyan hirtelen bukkannak fel a fennsíkon, mintha a földből nőnének ki. A határ felől gyalogsági fegyverek kelepelnek. Ta... ta... ta... ta... ta... ta.. — Harchoz! 24-es előre... — Tüzérségi tüzet mélységből helyezd át! — harsogja túl a zajt a vezénylő főtiszt. — 22-es harckocsi előre! A határ-záron gránátok robbannak. Megnyílik, szabaddá válik az átjáró. Páncélosok zúdulnak ki az erdő fái közül. Por, füst és csattogás. Sebesültek jajgatása tölti be a fennsíkot. A határ felől gyalogos raj fedezi a „nyelvet” fogott fel- derítők visszavonulását. Idegtépő, elviselhetetlen a harci zaj. Háború ? Nem, mindez csak bemutató. Annak a gépkocsizó lövész alakulatnak a kiképzési bázisán történik, amelyhez a sajtó képviselőit hétfőn meghívták és bemutatták néphadseregünk korszerű, elektromos vezérlésű harcászati gyakorlótereit, lőterét. légvédelmi és vegyvédelmi pályáit, a rakéta-, páncéltörő-, tüzér -és híradóegységek oktatását. A hanghatások, amelyeket a gyakorlat alatt magnóról hallottunk, a korszerű harci kiképzés elektromos pszichikai eszközei. A katonák kézi és nehéz fegyverei viszont némák maradtak. Néma fegyverekkel hajtották végre a kiképzési feladatokat néphadseregünk katonái. Olyan géppisztolyokkal, géppuskákkal, golyószórókkal és toronyfegyverekkel. amelyekből lövedékek helyett ártalmatlan infravörös fénysugár csap az ..ellenség” jelfogóval ellátott imitációira. A bemutatón megismerhettük néphadseregünk egyik gépkocsizó lövész alakulatának mindennapi életét. Azt. hogy miként készítik fel fiainkat — közöttük sok Békés megyeit is — a korszerű hadviselésre. Láttuk az au- dióvizuáhs elektronikával felszerelt tantermeket. kikép zopályákat, a korszerűen felszerelt sportkombinátot, a 200 méteres, új elemekkel ellátott akadálypályát. mindazt, ami szükséges a katonák felkészítéséhez. Lövészet a néma géppisztollyal. Meggyőződtünk arról, hogy ezeknek a felszereléseknek korszerűsítésével, találmányokkal hadseregünk főtisztjei több millió forintot takarítanak meg. Azt is láttuk, hogy katonáink a valóságot megközelítő körülmények között készülnek fel fizikailag és pszichikailag hazánk védelmére. Beszélgettünk katonákkal, közöttük a Békés megyei születésű Török Sándor honvéddel, aki civil Den Dévaványán vontatóvezető. A hadseregben híradós. Ott találkoztunk vele a lőtéren gyakorlat közben. Kezében a vontató kormánya helyett fényautomata fegyver. Beszéltünk Papp Imre gyomai fiatallal, aki előtte néhány pillanattal küzdötte le az akadálypálya nehéz elemeit. S ugyanitt találkoztunk Zahorán Györggyel, aki Békéscsabáról vonult be és Sárkány Pállal, a szarvasi születésű villanyszerelővel, aki most harckocsi-irányzó. Mi volt a kiképzés legnehezebb része? — A vegyvedelem — válaszolja tömören, s csak jóval később teszi hozzá — azt javasolom a bevonulás előtt álló fiúknak, jól tanulják meg a kémiát. Az egyenruhás munkásfiúk csak néhány hónapos katonák, de már sokat elsajátítottak azokból a tudnivalókból, amelyek a haza védelméhez szükségesek. Naptól és széltől barnára cserzett arcukon magabiztosság, fegyelem. hallunk és látunk — mialatt a katonák az 1200 méteres ösvényen végigmennek —, minden képzeletet felülmúl. Drótakadályokon ugrálnak át a terepruhás fiúk, közben a hangszórókból ordítás hallatszik, s a csatazajt százszorosán verik vissza a fák. Az ötméteres betonfalon is felkúsznak a katonák, nem jelent akadályt számukra a lengő gerendával áthidalt tűzárok sem, amelyből láng és füst csap ki. Leküzdik a vegyianyagokkal szennyezett területet is, s tüzelve foglalják el a romépületet, ahonnan kékes és vörös lángok törnek elő. Kiképzést, korszerű haditech nikát mutattak be a sajtó képviselőinek, néphadseregünk egyik gépkocsizó lövész alakulatánál. Olyan módszereket, rendszereket, amelyekkel katonáinkat a jól felszerelt ellenség leküzdésére. megsemmisítésére oktatják. Arra. hogy készek legyenek minden támadás elhárítására. Botyánszki János a fejben láfcfcuk Szülőföldem, Orosháza Több szempontból is jó szolgálatot tesz a televízió, amikor Szülőföldem című műsorával — ha úgy tékintjük — a megújulni látszó Magyarország felfedezéséből reszt vállal. A múltban és ma egyaránt jellegzetes városokat mutat be olyan ember segítségével. aki nemcsak jó ismerője volt a területnek, hanem ma is ezer szállal kötődik oda. E szociográfiai ihletésű riportokban így ötvöződik a nagyobb közösség és a krónikás életútja. Ez az egység adja valójában a sorozat igazi értékét: a tárgyilagosságot és szenvedélyességet, a húséget. Ki más 1-ett volna hivatott Orosháza bemutatására, mint Darvas József, ö mondta egyszer. ha nem itt született, élt volna és nem látta volna e csöndes szívóssággal hódító, for. radalmi izzású népet, sokkal kevesebb inspirációt kapott volne Íróvá válásához. S hogy ez mennyire igaz. azt bizonyítják, hogy a szülőföld, a gyermekkor; élményei (ki tudja milyen, szá- | munkra még ismeretlen tárával \ rendelkezik), hol keserű, ho’ fel- j emelő igazságok formájában visszatérnek könyveiben, színdarabjaiban. És a most látott filmben is. A harangoskút mesébe ringató legendájával indult I a történeti visszatekintés, amel} i a legalkalmasabb helyein, a nemzedékek életét bemutató mú. zeumban folytatódott. Bármennyire is alkalmas azonban a miliő, mégis elég nehézkes — vagy tűi vágott. — a filmnek ez a része. Kárpótol azonban ezért a rákóczi telepi Kardos bácsival készített riport, az élő múlt, amelyben annyi keserűség és fájdalom gyülemlett fel hogy hiába rakódott rá az évtizedek gyógyírja, a seb ma is fel-felszakad A film líraian szép része ez, amelyhez hangulatában A nap már lebukott az erdő ! fái mögé, amikor a harci ösvé- i nyen megindul a kiképzés. S ha ■ az összevont harcászati gyakor- : lat hangeffektusai megremegtet- ; ték az idegeket, az. amit most ! •• Ülésezett a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Ülést tartott csütörtökön a | megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A közelmúltban több járásban folytatott különböző témájú vizsgálat tapasztalatait értékelték, közöttük a „vadásztársaságok gazdálkodás^” cím! utóvizsgálat került megbeszélésre. Kiderült többek között: ugyanazokkal a hiányosságokkal találkoztak a népi ellenőrök, 1971. AUGUSZTUS 30. mint az alapvizsgálat idején. A vadásztársaságok viszonylag laza szervezeti formában működnek, s ennek tudható be főiként, hogy hiányosak a nyilvántartások, szabálytalan pénzkezeléssel, takarmányelszámolással, jogtalan élő és lőtt vad ajándékozással találkoztak menet közben a népi ellenőrök. Jogtalanul kifizetett napidíjak, dúvad irtási dijak szintén szerepeltek a hiányosság-listán. A népi ellenőrzés javaslata szerint elsősorban az alapszabályoknak kell érvényt szerezni, s nagyobb fegyelmet tartani a vadásztársaságok gazdálkodásában. 36. Inge nem értette, azt hitte, hogy Marta félrebeszél, de az öregasszony mintha erőre kapott vojna. — Gyermekem — suttogta —, senkinek sem szabad megtudnia. hogy itt vagyok. Hallod: rajtad kivü] senki sem tudhatja. — É6 akkor került sor a legrettenetesebbre. Marta nehezen beszélt. egyikmásik mondatát meg is ismételte, kuszán, ügyetlenül beszélt, de mondanivalójának értelme világos volt. Nem lengyelek lőttek rá, hanem Ring ezredes. Inge nagybátyja, ugyanaz a Ring. akit Marta csaknem gyermekkora óta ismert.. így történt: délben Marta motorzúgást hallott. A hátsó épület ajtajában állt, a legrosszabbra is elkészülve, mert azt hitte, hogy az oroszok vagy a lengyelek jönnek. Németek voltak. Leugráltak a teherautókról, a személy- gépkocsiból pedig egy tiszt szállt ki, akit azonnal felismert : Ring volt az. Futott volna hozzá. de maga sem tudta miért, elbizonytalanodott, és ott maradt a küszöbön, sőt még egy- kissé beljebb is húzódott. Az SS katonák géppisztolyokat markolva civil ruhás férfiakkal ládákat rakattak le a kocsikról. Marta jól látta, hogy Ring a kertben gondoson álcázott es csak a gróf meg két-három várbeli által ismert földalatti tümlöc bejárata felé vezeti őket. Ledöntöttek a kőlapot, és amikor a munkások kifelé jöttek a sötétből, Marta rövid sorozatokat hallott. Nem akart hinni a szemének, még most sem tudja elhinni... A civil rongyokba bújtatott emberek elvágódtak, egyikük még egy darabon leúszott az ösvényen, az ezredes pisztolylövése azonban örökre megállította. A hottesteket feldobálták a platóra. Kiáltását rnagaba fojtotta, aztán láttá. hogy az egyik SS- katcaa Ringhez fut, jelent és hasonló a szülői házból hallott vallomás. S aztán egy könnyed váltással a játékosabb emlékeik oldották a komolyságot, a tanító és a pályatársak visszaemlékezésével. így jutott el a film egy másik generációhoz, amelyben már kevesebb maradt a múltból, minden gondolatát a ma köti le. A milliomos tsz, a néhol még falusinak megmaradt emberekkel dolgozó üveggyár, a harangoskút kincse helyett a föld mélyében egészen más kincset talált ipar. Kár. hogy e változások jórészt csak a tényszerűségre szorítkoztak, s hiányzott belőlük az előző részek értékét adó emberi oldal. Mert nemcsak a gazdaság struktúrája módosult, hanem változás történt és történik ma is kißebb-nagyobb emberi konfliktusokkal, a fejekben. Ennek bemutatására inkább a város kulturális életének fe- szegetésében került sor, egy talán nem is vitának szánt, de végül is szerencsésen azzá kerekedett beszélgetésben. Kicsendült ebből az alkotó szándékú türelmetlenség, a szellemi élet jobbításának igénye, amely egy dinamikus belső változás természetes velejárója. így nem is zárul le a történet, hisz a cso- dálmivadóan nagy változásokkal az élet megannyi új gondot vetett fel. amelyben a képviselő, a város vezetői, a népfront-titkár, a főorvos és mindenki megtalálja a maga feladatát A film rendezője. Kígyós Sándor. a tömörségre, az egységre törekedett. Az ő érdeme is, hogy hatvanöt percben szinte évszázadokat fogott össze a film. Neumann László operatőr képei jellegzetesek, kifejezőek voltak, összességében egy régóta hiányolt filmet láttunk a legnagyobb magyar falutól' a mai Orosházáig. Sei észt Ferenc * hátsó épületbe vezető ajtó irányába mutat. Nem hallotta, mit beszélnek, de érezte, hogy a katona meglátta. Ügy gondolta, hogy a legbiztonságosabb talán a parkban lesz, kifutott a házból, hallotta, hogy Ring rákiált és látta felemelt pisztolyát. Futott, menekült, már csak néhány lépés választotta el az erdősűrűségű parktól, de nem érte el; ütést érzett, nem fájt, egyáltalán nem fájt, aztán elvágódott. Alighanem az mentette meg, hogy elvesztette eszméletét, mert Ring már nem ellenőrizte ,hogy életben maradt-e. Biztos keze volt, sohasem kétkedett lövéseiben, erre Marta még azokból az időkből emlékezett, amikor a gróf vadászatokat tartott. A- mikor magához tért, már csend volt, de félt visszamenni a várba, és idejött. Hátul a kertben volt egy elhagyott házikó, valamikor a kertész lakott benne. Inge odavitte Martát, és megesküdött, hogy senkinek, sem Bertának, sem Schenknek, sem Anna Mariénak nem szól róla. Pokrócokat csent ki a házból és ennivalót készített Martának; majd gondosan bekötözte. Értett hozzá, mert a BDM-ben szanitéc tanfolyamot végzett. Már jócskán be esteledett, a kövezeten ismét ágyúk dübörögtek, tehergépkocsik hajtottak, s rajtuk katonák énekeltek. Inge az ablaknál állt, kémlelt kifelé az elsötétítő függöny hasadékán. Igyekezett semmire sem gondolni.
