Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
Egy hét múlva nyitja kapuit a Vadászati Világkiállítás Egy hét múlva, augusztus 27- en nyitja meg kapuit Budapesten a Vadászati Világkiállítás. Az Alberti real úti 33 hektáros területen naiponta kétezer ember, közöttük 400 külföldi terve, ző, berendező, szakmunkás, iparos, parképítő stb. tevékenykedik. A világkiállítás nagy vonalakban tulajdonképpen már „készen van”, az építők már az utolsó simításokon dolgoznak a 30 ezer négyzetméter alapterületű pavilonokban és lassan kd- alaíkui a 20 ezer négyzetméternyi szabadtéri kiállítóterület végső képe is. Elkészült a Kner Nyomda új kollektív szerződése Gondoskodás a kis- és többgyermekes anyákról Elkészült a Kner Nyomda 1971—75-re érvényes kollektív szerződése, mely az előzőhöz képest néhány változást tartalmaz. Ilyen eltérés, hogy a műszakbeosztásnál figyelemmel kell lenni Czinege Lajos honvédelmi miniszter mond beszédet a tisztavató ünnepségen Csütörtökön a kora reggeli órákban tartották meg az augusztus 2Ö-án délelőtt 10 órai kezdettel, a Parlament előtt sorra kerülő nyilvános tisztavató ünnepség főpróbáját. Az Alkotmány napján a katonai főiskolák, valamint a Karikás Frigyes Katonai Kollégium végzős hallgatóit együtt avatják tisztté. A nagyszabású, látványos ünnepi eseményen Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter mond beszédet Megnyílt a Délalföldi Tárlat Tegnap déli 12 órakor Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban megnyílt a „Délalföldi Tárlat ’971” című vándorkiállítás. A kiállítást a Magyar Képzőművészek Szövetségének Délmagyarországi Területi Szervezete és a Munkácsy Mihály Múzeum rendezte. Megnyitót Lipták Pál, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója mondott a kis- és többgyermekes anyákra. Emelkedett az éjszakai pótlék, az eddigi 20 százalékról 30 százalékra. Túlmunkára egy dolgozó legfeljebb napi négy, havi negyven és évi 350 órára köte- telezhető. Az új ebédlőhelyiség átadásáig az ebédszünet 45 perc volt, mivel csak vendéglőkben volt lehetőség az étkeztetésire. A munkaközi szünet 30 percre változott, melyet a vállalat telephelyén kell eltölteni. Űj a jutalomszabadság szerződésbevétele is. Jutalomszabadság illeti meg a dolgozót a kitüntetés évében: kormányki tüntetés esetén 6 nap, miniszteri kitüntetés esetén 4 nap, kiváló dolgozó jelvény elérésekor 2 nap. Az új kollektív szerződés igazodik az áj rekonstrukcióból eredő technikai és technológiai adottságokhoz. A nagy géppark miatt előállt több gépkezelési pótlékról is rendelkezik a kollektív szerződés. Rugalmasan vette figyelembe a szerződés a munkaruha kihordási idejét. Ott, ahol nagyon kopik, csökkentette, ahol kisebb az igénybevétel, megemelte. A vállalat igazgatója; Bo- tyánszky Pál és a szakszervezeti tanács jóváhagyta a törzsgárda- szabályzatot is, mely részletesen ismerteti, hogy kik lehetnek a törzsgárda tagjai és milyen erkölcsi és anyagi elismerésben részesülnek. Az anyagi juttatást befolyásolja a vállalat eredménye, illetve a nyereségrészesedés nagysága. A kollektív szerződést és a törzsgárda-szabályzatot nyomtatásban még ebben az évben mindenki megkapja és tanulmányozhatja, s a felmerülő problémákkal a szakszervezeti bizottsághoz fordulhat Csepregi Pálné szlovéniai magyarok és az anyaországból odaszökött hazafiak. 1944-ben a vajdasági hadműveletek. alkalmával a bácskai és bánáti magyarok beléptével a zászlóalj brigáddá alakult, mely legnagyobb csatáját Baranyában és Bőimen környékén vívta. A jugoszláviai magyarság hős fiai emlékének Szlatinszki Drenováu con és Bolmanon emlékoszlopot állítottak. Őket is ünnepelték — ünnepeltük — együtt ezen a napon. A 30 évvel ezelőtti július 7. egy új társadalmi rend születését jelezte. Azóta a jugoszláv népnek sok olyan dátuma van, amelyek történelmének súlyos pillanatait jelölik meg. Fordulópontot jelentett a 30 évvel ezelőtti nap és fordulópontnak jelölik a mai jugoszláviai helyzetet is. Űj Jugoszlávia alakult M, azzal a törekvéssel, hogy a nemzeti összetételben rendkívül tarka ország valóban az egyenjogú népek és nemzetiségiek közössége legyen. Jugoszláviában megalakulása óta a nemzeti kérdés mindenkor nagy próbakő volt. Ma az itt élő emberek büszkén vallják magukat jugosziávoknak és ugyanakkor szerbnek, horvát. nak, macedónnak, szlovénnak vagy magyarnak. A nagyi többségnél a kettő nem; áll ellentétben, sőt feltételezi egymást. Nagyobb erő vallja, hogy az új Jugoszláviát nem azért alkották olyannak, amilyen, hogy felszabadítsák a centrifugális erőket, hogy azok törjék és darabolják az országot. Ügy épült meg, hogy mindenki érvényesíthesse egyenjogúságát, s hogy ezt beleépítse a közös függetlenségbe. A tervezés mechanizmusáról pedig így vallanak Jugoszláviában: „Tisztában kell lennünk egy igazsággal: nem az önigazgatás a forrása a jelenlegi gazdasági nehézségeknek és nem is az önigazgatási rendszer fejlődésében rejlenek a nagyobb gaz- dasági szilárdságért vívott harc döntő feladatai. Nem hoztuk létre a tervezésnek azt a mechanizmusát, amely megfelel az ön- igazgatási rendszernek, valamint több nemzetiségű összetételének. Szövetségi szinten nem tudtunk megegyezni abban, hogy a köztársaságoknak kell magukra vállalniuk területük egységes gazdasági fejlődésének felelősségét.” Megvallom őszintén; _ nem érzem magam jogosultnak arra, hogy a tapasztalatokat dicsérjem vagy bíráljam. Az előző írásom fejezetei is, a beszélgetések és cikkek alapján inkább csak lefényképezték a mai jugoszláv helyzetet. Beszélhetnék ugyan magam is magyar szemmel akár kedvező vagy kedvezőtlen irányzatokról, de annak kifeje■»w-wx Akinek háza van... Ügy tartja a mondás, hogy akinek háza nincs, hazája sincs. Ám, ha e mondás igazságának fonalát tovább gombolyítjuk, csak féligazságokhoz juthatunk, hiszen az örökérvényű, bölcs szólások más-más értelmezést kapnak attól függően, hogy most, tegnap, vagy éppen tegnapelőtt hangzottak el. Vajon mit érezhetett Földi János, amikor tavaly nyáron megroppant a sóssziki házacska és költözködni kellett? Néhány hóu napig az iskoláiban húzták meg magukat, míg úgy, ahogy lakhatóvá tették, gerendákkal megtámogatták a házat. A házat? Nem volt az már ház, nem segíthetett azon senkii. Tudták is, érezték is, újat kell építeni. Földi János a dobozi tanács építőrészlegénél dolgozik. Ha valakinek, hát neki ismernie kellett, hogy mit jelent Dobozon új házat építeni. A telepiek közül sokan kényszerültek elhagyni a sássziket, sokan maradtak fedél nélkül, s kezdetben bizony alig volt építőanyag Lassan haladt az újjáépítése Most, augusztus második felé. Zése nem az én dolgom! Tegye meg helyettem a Jugoszláv Komi. miunista Szövetség lapja, a Kommunista 1971. július 8-án megjelent Kedvezőtlen irányzatok című cikke, amelyből sző szerint idézem az alábbiakat: „Az egyre kedvezőtlenebb gazdasági irányzatok újra igazolják azt, hogy általános értékelésekkel és állásfoglalásokkal nem tudunk lényegesen változtatni a helyzeten, ha nem teszünk konkrét Intézkedéseket is. Meg- annyi ellenállást kell megtörnünk, megannyi tévhitet és illúziót kell szertefoszlatnunk s nem egy kiváltságot kell megszüntetnünk a gazdálkodásban. Nyilvánvaló, hogy az elkövetkező akciókat meg kell gyorsítani, kezdve a föderációtól egészen a vállalatokig. Minden további időfecsérlés miatt nagyobb és nagyobb árat kell fizetnünk a gazdaság kedvezőtlen helyzetéért, mindenekelőtt az életszínvonal kárára.” Végül a magam véleményeként a sokoldalú informálódás alapján hozzáfűzhetem: Jugoslavia párt- és társadalmi szervezetei képesek arra, hogy újult erővel fogjanak hozzá további feladataik teljesítéséhez, melyeket — ismerjük el — nemcsak újak, hanem roppant súlyosak is. (Vége) ben Doboznak azon a részén^ amelyet Gyengevésze néven ismernek, 17 új ház készül. Hétbe már néhány napon belül beköltözhetnek. Földi Jánosék is hamarosan megtarthatják a ház- avatót. Amikor ezek a felvételek készültek, a falat vakolták. Az asszony éppen vizet hozott, s a három gyerek ki-be ugrált a még lépcső és küszöb nélküli előszobaajtón. Lesz egy szoba, konyha, éléskamra. Még fürdőszoba is. Ám a kút messze van. Aki innen vízért megy, az jó fél kilométert is gyalogolhat. A házépítők is a községből hordják a vizet. Békési Sándor brigádvezetőnek pedig enélkül is elég gondja van. Valami mindig hiányzik, valami mindig hátráltatja a munkát. Bosszús, s kicsit keserű ember a brigádvezető, de munkásai mégis 17 családnak építenék otthont. Üj otthont! Mert nemcsak arról van szó, hogy ház helyett házat kap az, akit tavaly vagy az idén megszorongatott a belvíz. A putriból végre igazi lakásba költözhetnek a dobozi cigányok; Sztojka Lászlóék és Farkas Józseféi is nagyon várják már a házavatót. A két népes család idestova másfél éve lakik a Sámson utcai iskola egyetlen tantermében. Egy községgel arrébb, Békésen is házavatóra készülnek. Az Erkel és Prágai utcai emberek homlokán a gondok ránca lasr- san kisimul. Egyet kerestünk fel a békési belvizesek közül, mégpedig Futaki Lajosékat, A kétszobás lakás hamarosan élkéBékés, Erkel utca 3. Futaki Lajosok házán már az utolsó simításokat végzik szül. A mesterek már az utolsó simításokat végzik. — Mire megszületik a harmadik gyerek — simogatja meg szemével a férj az asszony göm- bölyödő hasát — már be is rendezkedünk. Szép lakásba, szép bútor kell. Tavaly ilyenkor még romokban hevert a békési Erkel utca. Több volt a jaj, mint a bizakodó Békési Sándor, a brigádvezclo (Fotó: Demény Gyula) szó. Most alighanem a község legszebb utcáját látja, aki erre jár. Igaz, az ablakokról még hiányzik a függöny, s a házak előtt sem pompázik virág. Am ismerve a közelmúlt semmiből újat teremtő, könnyes-keserves erőfeszítéseit, most már nem kell hozzá nagy fantázia, hogy az ablakokra tarka vásznak, s az utcára virágot varázsoljon a képzelet. De az biztos, hogy nem sokáig kell a képzeletre hagyatkozna. Akinek háza van, annak függönye, virágos kertje is lesz. B. 1. sorts mm 0 1971. AUGUSZTUS 20. ” Földi Jánosék hamarosan beköltöznek
