Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-11 / 162. szám

A MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYTI TAN ÁCS LAP JA 1971. JÜUTUS 11.. vasárnap Ara: 1,20 forint XXVI. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM Közlemény Mik Svábodénak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének magyarországi látogatásán)! A Magyar Népköztársaság EH Vasutasok kitüntetése A vasutasnap alkalmából a MÁV Szegedi Igazgatóság több dolgozója kitüntetésben része­sült. A Munka Érdemrend arany fokozatát Nagy István műszaki főellenőr mozdonyvezető (Kis­kunhalas), a Munka Érdemrend ezüst fokozatát Kiss Sándor fő­tanácsos, osztályvezető (Szegedi Igazgatóság) és Lévai Márton műszaki főfelügyelő, vonalkezelő (Kiskunhalas), a Munka Érdem­rend bronz fokozatát Rábai Mi­hály felvigyázó, kocsimester (Békéscsaba), Huszár András fő­felügyelő, oktató (Békéscsaba), Czékmán Flórián, felvigyázó, előmunkás (Szeged), Kiss II. Fe­renc műszaki főellenőr, moz­donyvezető (Kecskemét). Varga István műszaki főellenőr, motor- vezető (Szentes) és Krámli Ist­ván felvigyázó, vezető váltóke­zelő (Hódmezővásárhely) kapta meg. Kiváló Vasutas: Lugosi Jó­zsef főtanácsos, főelőadó (Sze­gedi Igazgatóság), Perczel Fe­renc főfelügyelő. vonalfőnök (Békéscsaba) és BenczP László főintéző, forgalmi szolgálattevő (Orosháza). Érdemes Vasutas: Vándor Pál mérnök főintéző, vontatási fő­nök (Békéscsaba), Putnöki Ele­mér főintéző, munkavezető pá­lyamester (Békéscsaba), Rostás Tibor intéző, forgalmi szolgálat- tevő (Nagykőrös) Kassai József ellenőr, vonatvezető (Szeged) és Lovas Tiborné intéző (Kiskun­félegyháza). Vezérigazgatói dicséretet ka­pott-: Karsai András felvigyázó, anyagkiadó (Szeged) és Pusztai Valéria jegykiadóőr (Békéscsa­ba). Soron kívüli kinevezésben 451- en részesültek, 500-an pedig Ki­váló dolgozó jelvényt kaptak. Tegnap ünnepélyes külsősé- | gek között zárult Gyulán a IX. ! Nyári Eszperantó Egyetem. Dél. előtt 9 órakor a városi tanács dísztermében került sor az or­szágos eszperantó szaktárgyi verseny díjainak kiosztására. A díszes oklevelet és jutalmakat Radvánszky Emília, a Magyar Eszperantó Szövetség oktatási bizottságának elnöke adta át. Az általános iskolások között kimagasló eredményeket ért el Plávits Éva sásdi, Kovács Ist­ván oroszlányi, Szakos Éva szirmabesenyői és Szőke Éva nyékládházi tanuló. Az eszpe­rantó tagozatos osztályok diák­jai közül Auer Jolán budapesti tanuló lett az első. A középis­kolásoknál a kimagaslóan leg­jobb eredményt , Csík Terézia szirmabesenyői tanuló ént el. Ebben a kategóriában második lett a gyulai Zsótér Ilona. Az országos szaktárgyi versenyen összesen 26 tanuló vett részt. Ugyanakkor 10 felnőtt — akik sikeresen tették le a vizsgát — is oklevelet kapott. Est követően, dr. Krupa And­rióki Tanácsának meghívására Ludvik Svoboda hadseregtábor­nok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagja 1971. július 7 és 10 között hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Az elnököt elkísérte felesége, Irena Svobodová. Magyarországi tartózkodása során Ludvik Svoboda köztár­sasági elnök találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkárával és Fock Jenővel, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnö­kével. Ludvik Svoboda elnök és kísé­rete meglátogatta a Csepeli Szerszámgépgyárat, ahol a mun­kahelyeken és nagygyűlésen ta­lálkozott a dolgozókkal, továbbá látogatást tett az Agárdi Állami Gazdaságban, valamint megte­kintette Budapest nevezetsségeit és építkezéseit. Találkozott a második világháború felszaba­dító harcaiban részt vett ma­gyar partizánok egy csoportjá­val. A magyar dolgozókkal és közéleti személyiségekkel tör. tént találkozásai a két szocialis­ta ország népeinek mély és őszinte barátsága jegyében zaj­lottak le és kifejezték a magyar nép igaz tiszteletét Svoboda el­nök iránt. Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Ludvik Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke tárgyalásokat foly­tattak, amelyeken magyar rész­ről Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter, Péter János külügymi­niszter. dr. Várkonyi Péter ál­lamtitkár, a Kormány Tájékcz­rás, a TIT megyed tit­kára rövid beszédben mél­tatta a nyári eszperantó egye­tem célkitűzéseinek megva­lósulását. Elismeréssel beszélt a gyulaiak vendégszeretetéről és az egyetem rendezőinek nagy­szerű munkájáról, arhely nagy­ban hozzájárult a sikerhez. Be­szédében szólt a jövő évben sorra kerülő jubileumi nyári egyetemről, majd eszperantó­nyelven búcsúzott a résztvevők­től. Dumitrás Mihály is elköszönt a város vendégeitől. A külföldi szövetségek képviselői ugyan­csak szót kértek, s valamennyi­en a legnagyobb elismeréssel beszéltek' az egyetem színvona­las előadásairól és Gyula város szívélyes vendéglátásáról. Az ünnepség után a tizen­négy országból Gyulára érke­zett eszperantisták kicserélték címeiket, azzal az ígérettelj hogy az itt született barátságo­kat tovább ápolják. így búcsúz­tak egymástól és Gyulától: Gis Revido 1972! Viszontlátásra 1972-ben! B. O. tatási Hivatalának elnöke. Ba- czani Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese. Vince József, a Magyar Népköztársa­ság prágai nagykövete és Per­czel László, a Külügyminisztéri­um főosztályvezetője, csehszlo­vák részről Jan Marko, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, dr. Miloslav Bruzek, a Cseh Szocialista Köz­társaság művelődésügyi minisz­tere, dr. Jan Pudlák, a köztár­sasági elnök irodájának vezető­je Frantisek Dvorsky, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, Alois Hloch, a Csehszlovák Szocialista Köztéraság külkereskedelmi mi. niszterének helyettese vettek részt. A szívélyes és baráti légkör­ben lefolyt tárgyalásokon köl­csönösen tájékoztatták egymást országaik belső fejlődéséről, véleményt cseréltek a legfonto­sabb aktuális nemzetközi kérdé­sekről, értékelték a két ország kapcsolatainak jelenlegi állását és foglalkoztak azok további sokoldalú fejlesztésének lehe­tőségeivel. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy a két or­szág közötti kapcsolatok minden területen igen kedvezően fejlőd­nek. Őszinte örömüket fejezték ki, hogy ezek a kapcsolatok megfelelnek a Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság között meg­kötött barátsági együttműködé­si és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemének és minő­ségileg is elmélyülnek a mar­xizmus—lendnizmus és a prole­tár internacionalizmus elvei alapján. Ugyanakkor megállapí­tották, hogy további lehetőségek vannak az együttműködés haté­konyabb fejlesztésére, különösen gazdasági téren. A felék egyetértettek abban, hogy a két ország közötti ide­genforgalom egymás kölcsönös megismerésének, népeink ba­rátsága elmélyítésének fontos eszköze. Ezért a jövőben is különös gondot kell fordítani a tömegméretű kapcsolatok ápo­lására és fejlesztésére. Mindkét fél egybehangzóan j rendkívüli jelentőséget tulajdo-! nít a Szovjetunió és a többi test- j véri szocialista ország közötti barátság és együttműködés erő­sítésének. Elhatározásuk to­vább szilárdítani a szövetségi kapcsolatokat a Varsói Szerző­dés keretei között és minden téren fejleszteni a szocialista gazdasági integrációt a KGST- országai között s egyúttal nö­velni a szocialista országok kö­zötti gazdasági kapcsolatok ha­tékonyságát. A nemzetközi helyzet átte­kintése során mindkét fél je­lentős figyelmet szentelt a ha­tékony európai kollektív biz­tonsági rendszer létrehozásának. Megállapították, hogy az össz­európai biztonsági és együtt­működési értekezlet összehívá­sának gondolatát az európai or­szágok többsége megértéssel fo­gadja és megvalósítását egyre inkább szükségszerűnek tartja. Mindinkább tudatossá válik, hogy a felhalmozódott problé­mákat csakis fokozatosan és konstruktív szellemben lehet megoldani. Mindkét fél ezért továbbra is aktívan szorgal­mazza az európai konferencia összehívását és támogat minden olyan javaslatot, amely előse­gíti az európai biztonsági rend­szer kialakítását. A Szovjetunió és az NSZK, valamint a Lengyel Népköztár­saság és az NSZK között meg­kötött szerződéseket úgy érté­kelik, hogy azok jelentősen hoz. zájárulnak a politikai légkör megjavításához Európában. Ügy vélik, hogy e szerződések mielőbbi ratifikálása, továbbá a Német Demokratikus Köztár­saság teljes nemzetközi jogi elismerése, valamint a mün­cheni egyezménynek minden kö­vetkezményével együtt kezdet­től fogva való érvénytelenítése további előrelépést eredményez­ne az egész nemzetközi helyzet normalizálásában. Mindkét fél üdvözli és tá­mogatja azokat a konstruktív javaslatokat, amelyeket a Szov­jetunió tett az utóbbi időben az általános nemzetközi hely­zet megjavítására. A felek hangsúlyozták, hogy a vietnami nép elleni ameri­kai agresszió folytatása a há­borúnak Kambodzsára és La- oszra történt kiszélesítése to­vább élezi a délkelet-ázsiai helyzetet és komolyan veszé­lyezteti a világ békéjét. Támo­gatják a Vietnami Demokrati­kus Köztársaságnak, a Délviet­nami Ideiglenes Forradalmi Kormánynak és a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Front­nak az indokínai helyzet meg­oldását célzó javaslatait, vala­mint a Délvietnami Ideiglenes Forradalmi Kormánynak a vietnami helyzet politikai ren­dezésére vonatkozó pontos ál­láspontját. Ismételten hangsú­lyozták, hogy országaik teljes támogatást nyújtanak a vietna­mi, a kambodzsai és laoszi népnek az imperializmus ellen folytatott igazságos harcukhoz. Minkét fél véleménye meg­egyezett abban, hogy a közel- keleti helyzet továbbra is sú­lyosan veszélyezteti a világbé­két. Ebben a vonatkozásban támogatásukról biztosítják az arab országok népeinek igaz­ságos harcát, amelyet az izra­eli agresszió következményei­nek felszámolásáért és a Palesz­tinái nép jogos igényeinek megvalósításáért folytatnák összhangban az ENSZ Bizton­sági Tanácsának 1967. novem­beri határozatával. Mindkét fél örömmel állapít­ja meg, hogy az elvtársi lég­körben lezajlott tárgyalások teljes nézetazonosságot fejeztek ki valamennyi megtárgyalt kérdésben, beleértve a Magyar Népköztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kö­zötti testvéri együttműködés továbbfejlesztésének lehetősé­geit a két ország közti kap­csolatok minden területén. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Ludvik Svoboda hivatalos látogatásra hívta meg a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanács elnökét, Losonczi Pált, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látó-; gatásra később egyeztetendő időpontban kerül sor. (MTI) Hol tart az újjáépítés? Ugrásszerűen megszaporodott a reklamációk száma — állapí­tották meg a legutóbbi tanács­kozáson a Békiés megyed ár- és belvízkárok felszámolását koor­dináló Helyreállítási Bizottság tagjai. E tény már csak azért is figyelemre méltó, s tűnhet különösnek, mert az újjáépítés javában folyik. Kevesebb pa­naszkodó, hivatalt járó ember volt a valóban kritikus napok­ban, mjnt most. Ügy tűnik, fogytán a türelem. Ám van. a dolognak egy má­sik oldala is. A „jólértesültek” tudni vélik, hogy építőanyagot, nevezetesen téglát, csak protek. cióval lehet szerezni. Aki nem találja meg azt a bizonyos kis­kaput, az hiábá dörömböl a másikon. Így aztán az építő­anyag utáni hajsza patrónus utáni hajszává válik napjaink­ban. A tanácsoknál és TÜZÉP- eknél az egyik legfőbb gondot éppen az okozza, hogy mit kezdjenek a „magas helyről” támogatott, de az előzetes össze­állított névjegyzékben hátrább sorolt téglaigénylővel? A reklamációk, panaszok száma tehát nő, noha az építő­anyagellátás korántsem rosz- szabbodott, sőt javult, az előző időszakokénál. Megoldódott a hosszú ideig gondot jelentő ce­ment- és sóderprobléma is. Egye. dűl a téglával van baj. Nem is elsősorban a mennyiséggel, ha­nem az elosztással és sorrend­del. Az 1970-ben megrongálódott házak közül a legfrissebb sta­tisztika szerint 900 van tető alatt, 230-nak állnak a falai és 210-et alapoztak le. Hatvan épí­téséhez még nem kezdtek hoz­zá. Az idei belvízpusztítás „eredménye”: 989 lakóházat kell újjáépíteni, és 343-at helyre­állítani. Némi meglepetésre az idei károk is a tavaly sokat szenvedett Békési járásban a legnagyobbak (több mint 400 újáépítés!), s a kritikus Dél- Békésben, a mezőkovácsházi járásban „csak” 58 újjáépítés­ről és 98 helyreállításról árul­kodik a statisztika. A téglagyáraktól júniusban naponta átlag 355 ezer darab téglát kaptak a TÜZÉP-ek. Az első fél évben összesen 40 millió darabot. Ennek mintegy felét közvetlenül a helyreállí­tásra használták fel, bár itt pontos számot mondani nem lehet, hiszen más jellegű épít­kezések is folytak, s a tégla útját gyakran örök homály fe­di. A harmadik negyedévben a téglagyárak 44 milliós termelé­séből 31 millió maradt Békésen. A termelést tovább fokozni képtelenség, ezért a Békésben rendelkezésre álló építőanyagot csak úgy lehetne növelni, ha csökkentenék a más megyék felé vállalt (jobban mondva kirótt) kötelezettségeket A Csongrád megyei kötelezettség ebben az évben 31 millió da­rab tégla. A battonyai gyárból naponta négy vagon építőanya­got visznek Makóra. Ám a kö­telezettség csökkentése már mi­nisztériumi, ha nem miniszteri szintű feladat. (Jó lenne ismét előkeresni az építésügyi minisz­ter személyes utasítására hozott határozatot, amely szerint Bé­kés, Szabolcs megyéhez hason­lóan kiemelten kezelendő!) Mindenesetre, most még na­gyon sok beváltatlan téglautal­vány forog közkézen. (Körülbe­lül ötmillió tégláról van szó!) Ha sikerülne napi 400 ezer da­rabot megyei felhasználásra biztosítani, akkor 10—15 napon belül folyamatos lehetne az ellátás és a kedélyek is meg­nyugodnának. Ismételten leír­juk: az újjáépítési és a helyre- állítási munkák téglafedezete biztosított. Az újjáépítés sikere és időbeni befejezése azon mú­lik, hogy az építőanyagot való­ban azok kapják meg, akik leg­jobban rászorulnak. B. L Gis Revido 1972! Befejeződött a Gyulai IX. Nyári Eszperantó Egyetem

Next

/
Oldalképek
Tartalom