Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-08 / 133. szám

A MEGYEI PÁRTBlZOTT SÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. JÜNIUS 8., KEDD Ara 1 forint XXVI. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM Találkozott a Szaljut és a Szojuz—11 ’Az első űrállomás, emberekkel Moszkva Vasárnap reggel, moszkvai idő szerint 7.55 órakor a Szovjet­unióban, á Föld körüli kozmikus térség kutatási programjának megfelelően, felbocsátották a Szojuz—11 elnevezésű űrhajót, amely 8.04-kor rátért az előre meghatározott Föld körüli pá­lyára. Az űrhajó parancsnoka Geor- gij Dobrovolszkij alezredes, fe­délzeti mérnöke Vlagyiszlav Csaknem száz szakember rész­vételével kezdődött meg hétfőn délelőtt Békéscsabán a TIT Or­szágos Műszaki Választmányá­nak IV. Vándorgyűlése. Telegdy Kováts László egyetemi tanár, a TIT Országos Műszaki Vá­lasztmánya elnökének bevezető­je után Supala Pál, az MSZMP Békés megyei Bizottságának tit­kára köszöntötte a vendégeket, néhány szóval bemutatta a me­gyét a nagy jelentőségű, rangos országos esemény résztvevőinek, a kifejezte azt a reményét, hogy a tanácskozáson elhangzottak se­gítik majd a jövő feladatainak megoldását A vándorgyűlés első előadó­jaként Bankó Mihály, az MSZMP Békés megyei Bizottsá­ga gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője a megye iparának fejlődéséről, a távlati 'elképzelé­sekről beszélt Hangsúlyozta, hogy a III. ötéves terv esztendei az ipari fejlődés eddigi legdina­mikusabb időszakának bizonyul­tak, s hogy ma már vannak olyan termékek, amelyekből az országos termelés több, mint fele Békésben készül Előadása második részében elmondotta, hogy a IV. ötéves tervben a je­lentős új beruházások mellett — többek között az üvegipar­ban, tégla- és cserépiparban, szövetkezeti iparban — nagy mértékben fokozódik a foglal­koztatottság és növekszik a munkások szakképzettsége. A Kner Nyomda mérnöke, Darida Pál, a magyar nyomda- technika múltjával kezdte*refe- rátumát — Budán előbb műkö­dött nyomda, mint Lipcsében, Bécsben, Amszterdamban; az utolsó évszázad fejlődésében pedig döntő részt vállalt két Békés megyei nyomda, a csa­bai Tevan és a gyomai Kner. Egyebek mellett pedig hosszan szólt arról a jellegzetességről, hogy Gutenberg utódai a tudo­mány új eredményeinek fel­használásában a legelsők között jeleskednek. Lévay Kálmán, a kötöttáru- gyár főmérnöke a magyar kö­tő-, hurkolóipar műszaki fej­lesztésének távlatait vádolta. Szólt a 60-as évek hazai gép­parkjának korszerűsítéséről, a kikészítési technológia gondjai­ról, s azokról a mostani és vár­ható tendenciákról, hogy a kö­tő-, hurkolóiparok termékeinek népszerűsége a 70-es években tovább terjed, az öltözködés mellett az ipar más területén Volkov űrhajós, kísérleti mér­nöke Viktor Pacajev. A Szojuz—11 útjának célja az, hogy — a Szojuz—10 űrhajóval megkezdett munka soron levő szakaszaként — a Szaljut tudo­mányos űrállomással végrehaj­tott együttes repülésben komp­lex tudományos-műszaki kutatá­sokat végezzen. Később jelentették, hogy az űrhajó, moszkvai idő szerint 16 óráig befejezte a hatodik fordu­latot a Föld körül, Dobrovolszkij, is — a szívbillentyűtől egészen a hajóalkatrészek gyártásáig. Bakó Ignác, a Szerszám- és Gépelemgyárak Forgácsoló Szerszámgyára igazgatója volt a nap utolsó előadója. A szer­számgyártás technikájának alap­jaival, módszereivel ismertette meg a hallgatókat, majd a szer- szá mg vártás fejlesztésének irá­nyairól beszélt, a mind jobb minőségért folytatott törekvé­sekről, melynek eredményeként a hazai szerszámok versenyké­pesek lehetnek az importból származókkal Délután a Kner Nyomdába, a Kötöttárugyárba, illetőleg a Szerszám- és Gépelemgyárba látogattak a vendégek, majd Gyula nevezetességeivel, a vár­ral és a fürdővel ismerkedtek. Ma délelőtt rendezik a TIT Ertelmiséfii Klubjában az Or­szágos Műszaki Választmányi ülést, melynek első előadója Vonsik Gyula kandidátus, 'a TIT főtitkára. Volkov és Pacajev folytatják az előre meghatározott program végrehajtását. A földi irányítóköz­pont az űrhajóval állandó rádió­kapcsolatban áll, a fedélzetről rendszeres időközökben televí­ziós közvetítéseket sugároznak. (Részletes tudósítás a 2.,oldalon) Amint arról már beszámol­tunk, a fővárosban megkezdő, dött az V. Országos Üttörőtalál- kozó. Megyénk közel félszáz­ezer úttörő és kisdobosát 200 pajtás képviseli ezen a nagy­szabású seregszemlén. A Békés megyei úttörőküldötteket a bu- j dapesti XIX. kerületi úttörőcsa-j pat fogadta és látta vendégül. A| találkozó gazdag programjának egyik nevezetes eseménye a Parlamentben zajlott le, ahol az Hétfőn délelőtt Nyugat-Ber­liniben, az egykori Szövetséges Ellenőrző Bizottság épületében, Ruh bonni amerikai nagykövet soros elnökletével megkezdődött a négy hatalom képviselőinek 21. Nyugat-Berlinnel kapcsolatos tanácskozása. Mint ismeretes, vasárnap este az Egyesült Államok, .Nagy- Britannia és Franciaország nagykövete a szokás szerint Schütz nyugat-berlini kormány­zó polgármesterrel folytatott tájékoztató jellegű megbeszélést. Politikai megfigyelők vélemé­Arany János emlékkiállítás Geszten Ma délben 12 órakor nyílik Geszten az Arany János emlé­kének szentelt állandó kiállítás. A nagy költő geszti kapcsolatait bemutató tárlatot Baratt József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitja meg, s az ünnepségen közreműködik Bodor Tibor, a Madách Színház művésze. í úttörőmozgalom 25. évfordulója alkalmából kormánykitüntetése. I két adtak át Megyénkből ket­ten részesültek e magas elisme­résben. Ancsin Pálné a Munka­érdemrend ezüst fokozatát, Ko­vács Tibor pedig a Munkaér- demeremd bronz fokozatát; kap­ta. Vasárnap az úttörőtalálkozó részvevői és a főváros sokezres nézőserege az úttörőflottillák ví­zi bemutatóját tekintették meg. nye szerint a négyhatalmi meg­beszélés elsősorban a Nyugat- Berlinbe vezető összekötő utak forgalmának problémájával fog­lalkozik. A nyugatnémet ellenzék a kö­zelmúltban újabb támadást in­dított a bonni kormány ellen, azt állítva, hogy a szociálde­mokrata vezetés alatt álló koa­líció, bizonyos nyugat-berlini problémák gyakorlati rendezése érdekében alapvető engedmé­nyekre hajlandó az NSZK nyu­gat-berlini politikai jelenlété­nek felszámolását illetően. Tessedik nyomdokain Szívből köszöntjük mezőgaz­dasági szakembereinket az 1971. évi növénytermesztési Vándor- gyűlés alkalmából. Békés me­gye, közelebbről Szarvas város megtisztelve érzi magát, hogy a Magyar Agrártudományi Egye­sület, a MAE Növénytermesztési Társaság ide, Tessedik tudomá­nyos munkásságának központjá­ba szervezte nagy jelentőségű szakmai programját. Az ország mezőgazdasági üzemeiben, intéz­ményeiben dolgozó agrárszakem­berek e tanácskozás keretében arra vállalkoznak, hogy társa­dalmi úton is mérlegre tegyék a III. ötéves tervben elért növény- termesztési eredményeket és kö­zösen határozzák mag a IV. öt­éves terv idejére első főbb ten­nivalókat. A vándorgyűlésnek tulajdonképpen ez ad országos jelentőséget. Mezőgazdaságunk eredményei világraszólóak. A III. ötéves terv idején a legfontosabb nö­vényekből országosan 50 száza­lékkal növekedtek a hozamok 1934—1938-hoz képest. E nagy változás, fejlődés lényege az utóbbi évek eredményeiből fa­kad. Szocialista mezőgazdasá­gunk egyik legnagyobb vívmá­nya, hogy az ország kenyérga­bona-szükségletét hazai termés­ből fedezhetjük. Gabotiatermesz. tésünk kiállja az összehasonlí­tást nemzetközi síkon is. Hogyan lehetne ezt az eredményt tar­tóssá tenni, megelőzni a hozam tömegének mennyiségi és gyen­gébb minőségbe hajló változá­sát? A kukoricatermesztésben a világ országai ■ közül az egymil­lió hektárnál nagyobb vetéste­rületet figyelembe véve — az utóbbi években — szintén élvo­nalba kerültünk. A kenyérga­bona. és a kukoricatermesztés példás eredményeitől sajnos el­marad a szálas és a tomegta- karmány termesztése. Az állat­állomány tovább növelése éppen ezért gondot jelent. Jól tudjuk, hogy a hústermeilési program megvalósítása elválaszthatatlan a szálas és a tömegitakarmány- termesztés fellendítésétől. Ho- gyon lehetne nagyobb léptékkel előbbrejutnd ebben az igen fon­tos növénytermesztési ágazat­ban? Napi kérdések ezek, akár­csak a feldolgozóipar ellátása jó minőségű növényi nyersanyag­gal, melyet a mostani vándor­gyűlés szintén megvitat. A növénytermesztés helyzeté, nek felmérése az újabb terv­időszakra szóló fejlesztési ten­nivalók meghatórozása jól bele­illik a Tessedik ünnepségsoro­zatba. Tessediket a korszerű mezőgazdasági termelés egyik hazai úttörőjének tartotta kora. Ma még jobban annak tartjuk. Életművét nem tudta kikezdeni az elmúlt 250 esztendő. Tanítá­sának lényegét azonban csak a ma embere értette meg igazán. A növénytermesztés fejlesztésé­re a mi nemzedékünk vette elő és a nagyüzemi életbe ültette át a nagy előd intencióit. A hoza­mok tanúsítják; nem is ered­ménytelenül. Ennek ellenére tennivalóink mégis bőven akad­nak, hiszen a korszerű növény­termesztési módszerek feltárá­sa, terjesztése, gyakorlati alkal­mazása, általánossá tétele 5—10 évet vesz igénybe. Le lehetne rövidíteni ezt az időt? Feltétle­nül és szükséges is, hogy lerö­vidítsük! Ehhez azonban olyan alkotó fórumok szükségesek, mint amilyet a MAE vezetősége a mai napon Szarvasira szerve­zett. Ezért feőszöntjük a tanácsko­zást és jó munkát kívánunk. Dupsi Károly •’■■■■■■■■■BBSBsariHaBBaBaaBaBBaaaaflBBaBBaaaHaM laaBaBBBBBBaBaBBaBSBBaaüaBBMHaBaaBBBBaBaBaBBBBBBBBBBBBaBBB® A Debreceni Agrártudományi Egyetem öntözéses és Melioráció;, Főiskolai Karának épülete ben rendezik a vándorgyűlést. Az előtérben Tessedik szobra. (Fotó: Demény, A TIT Országos Választmányának vándorgyűlése Békéscsabán Két Békés megyei úttörövezetö kapott kormánykitiintetési Megkezdődtek a négyhatalmi tárgyalások Nyugat-Derűiben Az agrártudományi főiskola

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom