Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-05 / 131. szám
II Kner Nyomdában kisiparból tudománnyá fejlődött a nyomdaipar Egy filmvetítés és előadás tanulságai Előtérbe kerül a szociális helyzet javítása Jő ütemben halad a középtávú tervkészítés Dél-Békés megyében Középtávú tervet készítenek' megyénk termelőszövetkezetei. A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Békés megyei Szervezetének rendezésében a műszaki fejlesztési hónap keretében a közelmúltban Grafikai kommunikáció címmel filmelőadást tartottak a MTESZ békéscsabai székházában. Az élvezetes színes film jól szemléltette azt a változást, amely a nyomtatásban Gutenberg óta végbement. Gutenberg találta fel a mozgatható betűket es évszázadokon keresztül nem is volt más mint nyomtatás. Ma grafikai kommunikációnak nevezik. Ehhez több ember, több kutatási munka és több szakmai képesség szükséges, mint Gutenberg valaha is álmondta volna. Egy pontban fennáll a kapcsolat Gutenberggel: a nyomdászok munkáját éppúgy, mint ő, a művészet és kaland keverékének tekintik. A film ezután bemutatta: — hogyan használja fel a fényképészetet a nyomtatás, hogy a térbeliség látszatát nyújthassa. Amit a néző térbeli mélységnek lát, nem más, mint illúzió s ez az illúzió a fényképész művészi munkája nyomán jön létre. — hogyan alkalmazza eszközként a telefonhálózatot, melynek segítségével az újságok különböző vidéki kiadásai azonosak lesznek a főkiadással. A szövegeket lyukszalagra veszik és telefonvezetéken át juttatják el más vidéken működő nyomdákba. A beérkező impulzusokat ismét lyukszalagra veszik, amely azután a szedőgépeket vezérli. A nézők láthatták a legmodernebb nyomdákban működő elektronikus számítógépet, fotómechanikai és elektronikus eszközöket, amelyeket a szedés fényképészeti úton való előállításánál alkalmaznak. A grafikai kommunikáció akkor válik legnehezebbé, anikor színes reprodukcióról van szó. A reprodukciós fényképész készíti a színkivonatokat. az ő szakmai tudásától függ a kész nyomdatermék minősége. Ma már itt is alkalmazzák a technika új vívmányát: az elektronikus színbontó készüléket. A műszaki változások átalakítják a grafikai kommunikációt, s ennek folytán változik, újul az elkészült nyomdatermék: címke, tasok, folyóirat, áruházi katalógus, reklámnyomtatvány. A műanyag és a fémfólia is betört a nyomdaiparba. Bádognyomással készült limonádés, sörös, kávés dobozokat láthatott a szakma iránt érdeklődő néző. Egyet kell érteni a filmnek azzal a megállapításával, hogy egy fiatalnak, aki a nyomdász foglalkozást választja, azzal kell számolnia, hogy tudását nyugdíjba vonulásáig legalább négyszer a legújabb szintre kell hoznia, ha lépést akar tartani a műszaki fejlődéssel. A Kner Nyomda egyik élő példa arra, hogy a nyomdaipar kisiparból tudománnyá fejlődött. Ezért szüksége van a szakmunkásokra, fényképészekre, grafikusokra, mérnökökre, technikusokra, vállalatvezetőkre — a kommunikáció szakembereire. Második alkalommal a Kner Nyomda új kultúrtermében jöttek össze a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Békés megyei szervezetének tagjai, hogy meghallgassák Császár Zoltánnak, a Kner Nyomda köz- gazdasági osztályvezetőjének Beszéljünk gazdálkodásunkról című vitaindító előadását. Ennek első témája az életszínvonal alakulása volt világ, országos és a Kner Nyomda viszonylatában. A világot öt övezetre lehet felosztani a gazdasági fejlettség alapján — mondotta többek között az előadó. Vezető helyen azok az országok állnak, melyek az automatizálást széles körben kibontakoztatták. Magyarország a középső zónába helyezkedik el, ahol az iparosítás belejező- dött, a munkafolyamatok gépesítése folyik és megértek a feltételek az automatizálás beindításához. A negyedik ötéves terv célkitűzése. hogy felkapaszkodjunk a második övezet alsó régióiba. Növekedési ütemünk reményeket ad arra, hogy idővel felzárkózzunk a fejlett európai országok színvonalához. Ehhez a nominál- jövedelemnek évi öt százalékkal kell emelkedni 1970-hez képest. Igen nagy a valószínűsége annak, hogy a Kner Nyomda túlteljesíti a kormányprogramban elhatározott célkitűzéseket. Az előadás második részében a Kner Nyomdában termelésbe állított, nagy teljesítményű mélynyomógép és a vele kapcsolatos problémák és azok megoldása volt a téma. E problémák közül jelentős a mélynyomóhengerek raktározási gondja, a különféle anyagok hiánya. _ Megoldandó feladat tehát a hengerpapírok helyes szállítása, ezzel pedig a szállítási selejt csökkentése. A hibák kiküszöbölésére elhangzott több javaslat, mert Császár Zoltán előadását a résztvevők élénk vitája követte. Csepregi Pálné A Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségén arról kaptunk tájékoztatást hogy jó ütemben haladnak a tervkészítéssel a gazdaságok. Nagy gondot fordítanak arra, hogy csökkentsék a termelésbe beállított növények számát. Az említett területen főként jó talajon. ún. „aranylöszháton” gazdálkodnak a termelőszövetkezetek. Be kell azonban látniuk, hogy „öregszenek” a szövetkezeti tagok. A fiatalokat viszont csak megfelelő gépesítéssel, az élet-és a munkakörülmények javításával lehet megtartani falun. Elmondották azt is, hogy ezt elsősorban úgy érik el, ha a növények számát csökkentik, s amit termelnek .azt nagyüzemi módon, jó gépesítéssel oldják Talán jó másfél éve lie. hetett, hogy meghívtak a MÁV Békés, csabai Vontatási Főnökséghez a szocialista brigádok vezetődnek tanácskozására. Elmentem. Nekem olyan asztalnál jutott hely. ahol csak a bal oldali szomszédomat ismertem. Öt arra kértem, hogy segítsen, a felszólalók nevét mindig mondja meg nekem. Az elől levő asztalán elég sokan ültek. Többen, mint általában ilyen alkalmakkor szokás. Nemcsak a főnökség, hanem a szegedi igazgatóság illetékes osztálya és a szakszervezet is képviseltette magét. Először minden az etikett szabályai szerint történt. Kezdődött a beszámolóval, folytatódott a hozzászólásokkal. Ezekből eleinte alig valamit tudtam jegyzetelni. Nem azért, mert nem értettem, hogy mit mondanak, hanem mert szükségtelennek tartottam. Két többszörös szocialista brigád vezetője olyan ékesszólóan bizonygatta, hogy minden rendben van és a munkában semmi fennakadás nmcs. ami már szinte valamiféle öndicséretnek tűnt. Egyúttal persze elismerésnek is az elől levő asztalnál ülők iránt. Csak éppen azt kellett volna még kérniük: „vigyék el jó hírünket, hadd ismerjen meg bennünket a világ”. Ellenvetés nem hangzott: el Láthatólag jóleső érzéssel vették tudomásul a jelenlevők a kissé „kenetteljes" szavakat. Ám ekkor felállt a tőlem jobbra ülő férfi, akiről mindjárt megtudtam, hogy Mészáros Istvánnak hívják és a Landler Jenő szocialista brigád vezetője. Nem finomkodott Ö aztán nem volt „szívbajos” Elkezdte és csak úgy mondta a magáét. A legkevésbé sem finomkodott. Sorolta a hibákat, amelyek a brigád munkáját gátolják. Emlékszem, különösen a rossz munkaviszonyokat ostorozta, ami miatt a mozdonyszínben a szakmunkásokat sokszor balesetveszély fenyegeti. Az elől levő asztalnál fészke- lődés támadt. Egyes kijelentéséért néha-néha még le is intették Mészáros Istvánt. Amikor pedig befejezte a mondanivalóját, sorban mindenki — még a szakszervezet képviselője is — 1971. JÚNIUS 5. meg. Kiválogatják mindenütt azokat a növényeket, amelyek adott körülmények között a legtöbb jövedelmet adják. Az állattenyésztésben a szakosításra való törekvés a legfontosabb. Az új ötéves tervben mintegy 100 ezer hízott sertés kibocsátására épül szakosított telep, s ennek megfelelően alakítják át a vetésszerkezetet, növelik a takarmánytermő terület. Baromfinál a nagyi iStű állatok. a pulyka és a hízott liba értékesítése kerül előtérbe. A területi szövetség — amely kitűnően ismeri a szövetkezetek belső gondjait, bajait, előnyeit — ajánlásokat tesz a tervkészítéshez, s ezt nagyszerűen felhasználják a kollektív gazdaságok. Az új ötéves tervben, többek | között előtérbe kerül a szociális i neki adott „választ”. Ezt azonban idézőjelbe teszem, mert a válasz inkább ledorongol ásnák, sőt fenyegetésnek hangzott. Nem is tudom, hogy mi lett volna a tanácskozás sorsa, ha Mészáros István nem szólal fel. És ugyan miről tudtam volna írni? Így azonban volt bőven feljegyzésem. Ám, hogy mégis hiztos legyek a dolgomban, arra kértem néhány vezetőt: menjünk a műhelybe és győződjünk meg arról, amit Mészáros István állított. Esteledett már, nem vállalkoztak. Volt. aki kijelentette, hogy „az az ember részeges”? Ám hamar kiderült, hogy ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Még régebben egyszer, vagy talán kétszer ittasan jött ' a munkahelyére. Emiatt felelőségre vonták, de nem tartották méltatlannak arra, hogy továbbra is a szocialista brigád élén maradjon. Aztán pedig — mivel újabb italozás nem fordult elő — el is felejtették neki. Sokkal jobb munkás volt annál, semhogy egy botlás miatt elfűrészelték volna alatta a fát. Most azonban érdemesnek látták, hogy a régi „bűnével” előhozakodjanak. Meggyőződtünk róla Végül is Thúry Ferenc, a vontatási főnökség személyzeti vezetője vállalkozott, hogy kijön velem a műhelybe. Ott meggyőződtünk arról, hogy Mészáros István bírálata pontról pontra megfelel a valóságnak. Hogy talán nyersen fogalmazott, azt nem vonom kétségbe. Dehát, miért finomkodott volna? Ö egyszerűen azért mondta el a hibákat, hogy javítsák ki. akiknek az a kötelességük és menjen jobban a munka. A tanácskozás óta elég hosz- szú idő telt el. Egyszer-kétszei érdeklődtem Mészáros István felől, s tudtam, hogy a helyén maradt. Ma is vezetője a Lanö- ler-brigádnak, amely immár nyolcadszor nyerte el a szocialista címet. Orvos Mátyás, a mozdony- és a motorműhely vezetője így nyilatkozik Mészáros Istvánról: — A keze aranyat ér. A szó valódi értelmében, minőségi kazánhegesztő. Ilyen színvonalon más nem dolgozik. — Mint brigádvezetőről mi a véleménye? — Szereit kritizálná. A hangnemen kellene változtatnia, mert amit a kezével megcsinál, a szájával elrontja. Kap palás kulturális helyzet megjavítása. A gerendósi Búzakalász Tsz- ben például fekete-fehér öltözőt építenek, ifjúsági klubot rendeznek be. Másutt az ifjú szakembereket igyekszenek a letelepedésben szolgálati lakás építésével, vagy más módon segítem. Az orosházi Űj Élet Tsz-ben a szövetkezet évente minden KISZ-tag után ezer forintot ad az ifjúsági klub számlájára. Tanuljanak meg a saját pénzükkel helyesen gazdálkodni, s aztán okos ötletekkel segíthetnek majd a szövetkezeti gazdálkodásban is. A középtávú tervekben igyekszenek megtalálni a módot arra, hogy minél több tagnak biztosítsanak állandó jellegű elfoglaltságot. Ezzel elsősorban a fiataloknak és munkabíró közép- korúaknak teremtik meg a saját falujukban való megélhetést A. dául egy feladatot Fülöp Imre főmérnöktől. Ha ő azt szakmailag helytelenít, szembeszegül vele. Pedig elsősorban Fülöp elvtárs a felelős. Kiderül azonban, hogy nem mentes a felelősség alól Mészáros István sem. Ha valamilyen baj (mondjuk kazánrobbánás) támad a rossz hegesztés miatt, őt is előveszik. A munka elvégzését egy könyvben alá kell írnia. — Mit tanácsol tehát neki? — Minden munkahelyen előfordul súrlódás. Mészáros István értékes, de kissé talán nehéz ember. Azt viszont kijelentem: a hallgatás, a közömbösség sokkal rosszabb, mint amit ő csinál. Vele másképpen kell bánni. Ándó Mihály művezető egyszerűbben fogalmaz: — Amit ő és a brigádja megcsinál, az kifogástalan. Garantált a munkájuk. Nyugodtan alhat az ember. — S a hangnem? — Nem az a lényeg, hanem amit mond. Rendszerint hízó- nyitja is az igazát. Néha „kiborul” Minősíti őt Puska Imre, a brigád tagja is: — Praktikus ember. Ügy csinál mindent, ahogy kell. Okosan. Bármivel fordulunk hozzá, segít nekünk. Orvos András, a brigád másik tagja még ennyit fűz hozzá: — Ha mi nem férünk be a kazánba, bebújik helyettünk. Vékony és alacsony is. Fejjel lefelé lóg és hegeszt Miiközben a lábánál fogjuk. Nyers? — Nem hiszem. Inkább elfoglalt. Sokat dolgozik. Néha kiborul. Ennyi az egész. Végül is mit mond Mészáros István? Nehezen tud időt szakítani a beszélgetésre. Kéri is, hogy minél gyorsabban fejezzük be. Amit kifogásol, az csupán annyi, hogy 11 forint 50 fillér az órabére. Ez sem fájna neki, ha nem lennének olyan fiatalok, akik már 12 forintnál többet kapnak. Ö 20 éve dolgozik a vasútnál és 13 éve a békéscsabai főnökségnél. Ám az is igaz, hogy nem a mellőzése miatt szokott vitatkoznia Pásztor Bob) A BÉKÉSCSABAI BPlTÖ ÉS ÉPÜLETKARBANTAR- TÖ KTSZ AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ gyors- és gépírót, villanyszerelő, ács-állványozó, kőműves és szegezőlakatos szakmunkásokat. Valamint kőművesbrigádokba segédmunkásokat. 44 órás munkahét Jó kereseti lehetőség Békéscsaba, Kétegyházi út 272950 Nagyvállalat, kiemelt fizetéssel, korlattal rendelkező többéves gyadiplomás közgazdászt KERES vezető ellenőri MUNKAKÖRBE. Jelentkezés „Belépés mihamarabbi jeligére önéletrajz beküldése mellett a békéscsabai hirdetőbe. 272933 A „nehéz” ember
