Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-05 / 131. szám

4z első verseskötettől az Otoszláitidomífóig Virágcsokorral köszöntik az írót , Nemcsak loci van a világon? Ünnep volt Gyulán csütörtö­kön este a Mogyoróssy könyv­tárban. Az irodalomkedvelők ünnepe, mert az idei ünnepi könyvhét alkalmából Gyulára látogatott Gyárfás Miklós, az „öreg gyulai diák”. Szűknek bizonyult a hatal­mas könyvtárterem, annyi volt az érdeklődő, amikor dr. Né- medi Endre meleg szavakkal üd­vözölte az írót és megköszönte, * hogy sok elfoglaltsága mellett eleget tett a meghívásnak. Gyárfás Miklós a résztvevők előtt elsőként azokról a szálak­ról beszélt, amelyek Gyulához kötik és elmondta, hogy mindig örömmel látogat ebbe a ked­ves kis várasba, ahová fiatal­sága és rengeteg kellemes em­léke kötődik. Most is ugyan­olyan szívesen sétált a népkert öreg fái alatt, mint diák korá­ban, amikor Gyulán élt. — De — mondta —, sajnálom, hogy már nem találom itt az öreg faszínházat és az!t is, hogy még nem látom az újat és, hogy — jó néhány évvel öregebb let­tem ... Aztán beszélt munkásságáról. Arról is, hogy ifjú korban a köl­tők sokat írnak a halálról, míg az idősebbek inkább derűsebben és többet az élet szépségéről, ö sem kivétel ez alól, s ennek il­lusztrálására felolvasott egy verset, első kötetéből, majd egy részletet a közeljövőben megje­lenő Oroszlánidomító című kö­tetéből. A novelbsztikus írás címe ,,A testőr szerelmi vallo­mása 1952. májusában”. Nagy tetszést aratott a komorabb hangvételű vers és ugyanolyan sikere volt a könnyed, vidám hangulatú novellának is. Ezt követően baráti beszélge­tés kezdődött, amelyen az ér­deklődők leginkább gyulai vo­natkozású emlékeiről faggatták az írót. Szívesen tett eleget a kérésnek és többek között el­mesélte egy sikeres színházi be­ugrásának történetét és egyéb derűs történeteket. A jól sikerült író—olvasó­találkozó után a helyszínen de­dikálta műveit. Megjelent a Béke és Szncializmiis júniusi száma A kommunista és munkáspár­tok lapjában vezető helyen az SZKP XXIV. kongresszusával foglalkozó szerkesztőségi cikk szerepel. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtit­kára pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rö­vid áttekintését adja a párt tör­ténetének, hangsúlyozva, hogy a párt „mozgósítja a munkásosz­tályt, a parasztságot, az értelmi­séget, minden dolgozót annak a X. kongresszus által jóváha­gyott programnak a megvalósí­tására, amelynek célja Románia sokoldalú fejlesztése a szocia­lista civilizáció, a haladás és a jólét útján, s ezzel növeli hozzá­járulását a béke és a nemzetközi együttműködés ügyéhez”. Milos Jakes, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Ellenőrző- Revíziós Bizottságának elnöke szintén pártja félévszázados har­cának eredményeit összegezi, hangsúlyozva, hogy a szocializ­mus építése, a hatalom meghó­dítása után is, csak akkor van biztosítva, ha a párt hű a mar- ximus—leninizmus elveihez, s mentes a revizionista befolyás­tól. Jesus Faria, a Venezuelai Kommunista Párt főtitkára a VKP IV. kongresszusának mun­káját ismerteti „Az egységbon­tók összeesküvése” című cikké­ben. A folyóiratban két cikk elemzi a szocialista gazdasági integráció problémáit. Anatolij Agranovszkij szovjet publicista „Nem parlamentáris, hanem dol­gozó testület” című írásában a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak tevékenységét ismerteti. Ezekiasz Papioannu. a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtitkára a fejlődő országok nemzeti felszabadító harcának elvi kérdéseit vizsgálja. Teodosio Varela kolumbiai közgazdász pe­dig Latin-Amerika neokolonia- lista kifosztását mutatja be gaz­dag tényanyag alapján. Todor Pavlov bolgár akadémikus „Sze­mélyiség és szabadság” című cikkében az emberi szabadság, a természeti és társadalmi szük­ségszerűség kérdéseit vizsgálja. Lucien Séve, a Francia Kommu­nista Párt KB tagja, az Editions Sociales igazgatója a francia szellemi életben ma különösen nagy szerepet játszó struktura­lizmusról írt mélyenszántó kri­tikai ismertetést Az Ajax—Panathinaikosz mér­kőzés közvetítését hirdette a te­levízió szerda estére. Ehhez hoz­záfűzni valamit, szükségtelen. A nagy BEK-döntő időszakában elnéptelenednek az utcák, az ét­termek, a presszók, és minden­féle hely, ahol az emberek hosz- szabb-rövidebb időt töltenek. Mondjuk a könyvtárak is. Pe­dig ünnepi könyvhét van, mégis. Az Ajax és Panathinaikosz meccs jobban megrázza az embereket mint egy tragikus vers, jobban leköti a figyelmet, mint egy köz­életi problémát elemző novella. És ebben a kritikus szerda esti időpontban író—olvasó ta­lálkozóra voltam hivatalos két kedves barátommal, Filadelfi Mihállyal és Tóth Lajossal. Még­pedig Méhkerékre. Kértük is a megyei könyvtár igazgatójától: szólna ki a község­be, kezdjük hamarabb, mert a világért sem szeretnénk, ha fél 8-kor fogcsikorgatva ülnének vendégeink a könyvtárban, csak azért, mert udvariasak, és bo­rongva bár, de lemondanak a nagy meccs első félidejéről. A telefon kiment. Nem 7-kor, hanem ö órakor kezdődik az ün­nepi találkozó, és nagyon ké­szülnek rá. Meg is érkeztünk időben. A könyvtár vezetője, később a község tanácselnöke és az is­kola igazgatója is örömmel és nagy-nagy szívességei fogadott bennünket. Fél hét lehetett, ami­korra összegyűlt vagy huszonöt érdeklődő, zömmel fiatalok, mint később kiderült nyolcadi­kosok az általános iskolában^ és gimnazisták a gyulai román középiskolában. Köszöntés. Be­mutatkozás. Verseket olvastunk, és újra verseket. Mindezt meg­előzően pedig kedves meglepe­tés: két költeményünket román nyelvre fordítva mondta el két méhkeréki diák. A román lap kalendáriumában találtak rájuk. Telt-múlt az idő. Versek, újra versek. Közben az órámat néz­tem: már negyed nyolc. Még 15 percünk van, vagy még annyi sem, sietni kell a befejezéssel. Tóth Lajos barátunk annak ud­varias rendje és módja sze­rint meg is köszönte a szíves vendéglátást, a figyelmes és el­mélyült hallgatást, és vártuk, hogy akkor hát, szóval, indul­ni kellene. Csakhogy senki sem indult. A fiatalok figyelembe sem vet­ték, hogy mi már udvariasan búcsúzkodtunk, még azt is meg­kockáztattuk, hogy „ugyebár, nemcsak ünnepi könyvhét van a világon, hanem foci is, és a fiúk, különösen, már szeretnének a tv előtt ülni, hogy ki rúgja az első gólt, az Ajax, vagy a Puskás Öcsi csapata?” Mintha meg se hallották vol­na. És jöttek a kérdések egymás után. Okosak, szépek, értőek. Az első percekben még valami kötelező, udvarias érdeklődésnek véltük a dolgot, de aztán vilá­gosan kiderült, hogy szó sincs ilyesmiről. Illetve, hogy valóban őszinte, nyílt érdeklődés diktál­ja a kérdéseket, és nem a kö­telező udvariasság. Fél 8 régen elmúlt. A Vitray megkezdte a közvetítést, és mint később hallottam, az Ajax már az 5. percben megszerezte a ve­zető gólt Van Dijk bődületes fe­jesével. Nálunk, ott, akkor este a méh­keréki könyvtárban azonban Van Dijk fejese senkit sem ér­dekelt. Nyolc óra tájban még újabb verseket olvastunk, és az érdekelte a fiatal olvasókat, hogy mitől is lesz a költő? Elmondtuk, hogy talán attól, mert mondani szeretnénk vala­mit embertársainknak, hogy gyö­nyörködtetni szeretnénk őket, ki így, ki úgy, legjobb tehetsége szerint, meg talán attól is — és ezt egyikünk sem mondta, csak gondolta — hogy „nemcsak foci van a világon”. Pedig nincs olyan jó, vagy mostanában inkább rossz meccs, amit meg ne néznék, magam is. Azért a szívünk ezen az estén mégis attól melegedett, hogy — nemcsak foci van a világon™, Sass Ervin Jugoszláviában vendégszerepei a Napsugár Bábegyüttes g■1111111111111111111 Testvérvárosunk, Zremjanin bábszínháza idén 15 esztendős. Az ez alkalomból rendezett ün­nepi napokon a jugoszláv cso­portok mellett a Napsugár Báb­együttes is részt vesz. A csabai bábosok a hétfői megnyitón lép­nek fel, ahol Kodály Zoltán, Kádár Kata és Mónár Anna cí­mű balladafeldolgozásának, il­letőleg Bartók Béla Magyar nép­dalok című kompozíciójának bábváltoeatát mulatják be. Más­nap a zrenjanini gyerekeknek játsszák el a Békés megyében is nagy sikert aratott Varázsládát és Lizihkának, a haszontalan kiskecskének történetét Ugyan­ezt a kiét bábdarabot három másik környékbeli helység leg­ifjabb nézőinek is bemutatják. : Az együttes vasárnap utazik efl Jugoszláviába. A Budapesti Közlekedési Vállalat 44 órás munkahéttel, állandó egy műszakos beosztással, azonnali belépésre keres: Kőműves, tetőfedő, ács-állványoző, kövező, épületasztalos, épületlakatos, épületbádogos, víz-gázszerelő, központifűtés-szerelő, gépszerelő, gyalus, marós, vasbetonszerelő szakmunkásokat, valamint építőipari betanított és segédmunkásokat. Munkaidő-beosztás: hetenkénti szabad szombat. FELVESZÜNK TOVÁBBÁ: szakma nélküli férfi munkaerőket; vasúti pályajavítási és építési munkára, női munkaerőket; pályatakarítási munkára. A munkaidő-beosztás: kéthetenkénti szabad szombat é- szabad hétfő. EGYENRUHAELLÁTÁS! Vidéki dolgozók részére munkásszállást biztosítunk! Bérezés: a kollektív szerződés szerinti Minden dolgozó és családtagja részére autóbuszra, villamosra, HÉV-re és Metróra szóló díjmentes utazási Igazolványt biztosítunk. Felvétel: BUDAPEST, VII, Kertész u. 16 és a vállalat valamennyi telephelyén. 2835 Jlzpüt'ótyípdtíútís 8. diplomatarablás Vélemények és álhírek Kairóból Amimanba, illetve a jordániai főváros közvetlen kö­zelében levő gerilla-támaszpon­tokra ugyanúgy, mint más napo­kon, csak késő este érkeztek meg (ha egyáltalán elhozta őket vala­melyik repülőjárat), 1970. szep­tember 9-én is a kairói újságok. Ezen az estén a zerkai, sivatagi repülőtéren már három repülő­gép állt. Már Ammanban tár­gyalt a Nemzetközi Vöröskereszt küldöttsége, a három gépben túszként visszatartott utasok — az első jelentések szerint több mint 420 ember — kiszabadítá­sáról. A kairói sajtóban ezen a na­pon félreérthetetlen, éles állás- foglalás jelent meg a repülő­gépeltérítésekkel kapcsolatosan. Mussza Szabra, az A1 Akhbar című lap szerkesztője a többi között a következőket írta: „A géprabló arab gerillák hétvégi akciójukkal nagyon súlyos vesz­teségeket okoztak maguknak a világközvéleményben... A vi­lágszerte megnyilvánuló reagá­lások azt tükrözik, hogy az em­berek felháborodottan elítélik azokat, akik ilyesmiket követ­nék el. Egyetlen ország vagy nép sincs meggyőződve arról, hogy a forradalmi felszabadító­mozgalmak feladatai közé tar­tozik a nemzetközi közlekedés biztonságának veszélyeztetése. Azt a célt. hogy meggyőzzük a v.lágot Izrael nemzetközi jog­sértéséről ,nem érhetjük el az­zal, hogy megbotránkoztatjuk a világközvéleményt és veszélyez­tetjük mások biztonságát”. Megszólalt ezen a szerdai na­pon — kb. ugyanakkor, amikor a harmadik, a BOAC-gépet a zerkai repülőtér felé vitte a fegyverrel kényszerített angol pilóta — az Arab Légitársaságok Szövetsége is. A szervezet nyi­latkozatában kifejtette: az arab országok nem felelnek azért, hogy egyes Palesztinái komman­dók géprablásokat hajtanak végre nemzetközi légijáratokon. Az ENSZ-ben ezen a napon fokozott diplomáciai tevékeny­ség folyt repülőgépeltérítésék ügyében. A Biztonsági Tanács határo­zati javaslatának szövege így hangzik: „A Biztonsági Taná­csot mélyen aggasztja, hogy a nemzetközi polgári repölőgépek eltérítése ártatlan polgári sze­mélyek életét fenyegeti. A Biz­tonsági Tanács követeli, hogy kivétel nélkül, haladéktalanul bocsássák szabadon a repüld- gépeltérítések következtében őrizetben tartott összes utasokat és a gépek személyzetét. A BT felkéri az ENSZ-tagállamait, tegyenek meg minden lehető in­tézkedést, hogy megakadályoz­zák az újabb repülőgépeltéríté- seket....” Az amerikai fővárosból egy­másnak ellentmondó hírek, spe­kulációk egész légiója indult el a repülőgépeltérítések ügyében. Azt jelentették, hogy az ameri­kai kormány katonai lépéseket kíván tenni a zerkai re­pülőtéren fogva tartott ál­lampolgárai és más túszok^ ki­szabadítása érdekében. Később egy amerikai kommandó-csoport bevetéséről beszéltek. Különbö­ző légi és (Földközi-tengeri ha­ditengerészeti) egységek riadó­készültségbe helyezéséről ter­jedtek el hírek Washingtonban. A Pentagon, a hadügyminisz­térium közölte: Laird hadügy­miniszter felkérte a vezérkari főnökök egyesített bizottságát, dolgoztassanak ki terveket* „esetlegességekre”. Szerdán éjszaka a világ rá­dióállomásainak többsége nagy­jában egybehangzó, hiteles ér­tesüléseket közölt .amelyek sze­rint London hajlandó kiadni Leila Khaledet, a gépeltérítő le­ányt, igenlő választ adtak Bonn­ból és Bernből is az arab ge­rillák kiadására vonatkozólag, sőt már a szállítási útvonal és a csere lebonyolításának részle­teiről is hírek keltek szárnyra. 'Következik: Fogolycsere) (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom