Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-26 / 149. szám
Kérlelhetetlen párhaj folyik érte Tájértekezletet tart a szocialista brigádok vezetőinek klubja Orosházán Orosháza ipari és mezőgazdasági üzemeiben hosszú évek óta számos szocialista brigád tevékenykedik. A gazdasági vezetők természetesen elsősorban a termelési feladatok teljesítését várják tőlük. Fokozódott azonban az igény a szakmai és az általános műveltség növelése iránt. Ezt elősegítik a különböző szakmai tapasztalatcserék és az Orosháza Művelődési Központ által szervezett ankétok is. A művelődési központ keretében alakították meg tavaly novemberben a szocialista brigádok vezetőinek klubját, amelynek fő célkitűzése, hogy a művelődésre vonatkozó vállalásokhoz jobb feltételeket teremtsen. A klub többek között eredményesen segítette az élelmiszer-, a vas-, a mezőgazdasági és a helyiipari üzemek szellemi vetélkedőjének sikeres lebonyolítását. A városi szakmaközi bizottság valamennyi szakszervezet kezdeményezését tanulmányozva felkutatja a jó módszereket ős a klub segítségével terjeszti el azokat Június 26-án és 27-én a klub Orosházán tájértekezletet tart, melyen Békés és Csongrád megye több üzemének szocialista brigádvezetői találkoznak. Megvitatják a mozgalom helyzetét es a további feladatokat. Az értekezleten képviselteti magát a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa is. A gyomai közművesítés! program megvalósítása alkalmával 80 milliméteres nyomócsövet fektetnek a nagyközség külső területén is. Képünkön a vezeték lefektetéséhez szükséges munkaárkot készítik. (Fotój Demény) Közművesítés Gyomén Olcsó komlösi napok Minden hétfőn más-más meglepetések! 20 ít-OS áreng edmény A HÉTFŐI NAPOKON KÜLÖNBÖZŐ RUHÁZATI ARUKAT ENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLHAT A TÖTKOMLÓSI ÁFÉSZ SZAKÜZLETÉBEN Most különösen érdemes Tótkomlóson vásárolni! Jöjjön! Jöjjön! Vérjnk! Vérjuk! Kinél maradjon a gyerek? — Napokon keresztül veszekedtek. Végül apu összepakolt, és azt kiabálta, hogy engem is magával visz. Anyu magabiztosan válaszolt: Abból pedig nem eszel. A bíróság úgyis nekem ítéld a gyereket, mert kislány. Először azt hittem, hogy ez is amolyan szokásos házi csetepaté, ami majd kibéküléssel végződik. Ám. nem így történt. De én hamarosan megfeledkeztem minderről, mert a nagymami olyan pazarlóan szórta rám a szere tétét, hogy azt hittem,, a világ újra körülöttem forog. Csak halála után jöttem rá, hogy 6 volt az utolsó menedékem. Először apu vett magához, de neki is volt valakije. Néhány hónap múlva anyuhoz kerültem, de ő sem volt egyedül. Csak nekem nem volt senkim. Pedig hadakoztak érteim. Mintha ezzel akarták volna hozzam való ragaszkodásukat bizonyítani. De olyan kérlelhetetlen gyűlölet fűtötte őket egymás iránt, hogy félni kezdtem tőlük. — Így emlékszik egy 16 éves kislány szülei párharcára, amit érte vívtak. Összekuszált szálak Az elmúlt évben megyénk bíróságai 883 házasságot bontottak fel. Ezek közül majdnem a felében a bontóperrel egybekap- csoltan vagy külön perben kellett a gyermek elhelyezése felől ^önteni. A családjogi törvény szerint a bíróságnak az összes körülmények alapos mérlegelésével úgy kell a döntést meghoznia, hogy a gyermek egészsége, szellemi és testi fejlődése a házasság felbontása után is biztosítva legyen. Am a körülmények rendkívül bonyolultak. A házastársak alaposan összekuszálták a szálakat. A tárgyaláson egymást vádolva igyekeznek a bíróságot a gyermek iránti ragaszkodásukról meggyőzni. A bíróságnak a múlt és a jelen tényei alapján kell levonni a következtetést a szülők jövőbeni magatartására. Meg kell vizsgálnia jellembeli, erkölcsi tulajdonságaikat, a gyermekkel szemben tanúsított viselkedésüket és azt is, hogy a gyermekhez való ragaszkodásuk nem-e öncélú, valóban a gyermek érdekét szolgálja. Csak ilyen alapos mérlegelés után születhet olyan ítélet, amely a gyermeket annak a szülőnek adja, aki sorsát a legfeledősségtel- jesebben alakítja majd. Pánikszerűen menekült Van azonban arra is példa, hogy az erkölcsi szempontok alapos mérlegelése sem eredményez megnyugtató bírói döntést. Ugyanis a fennálló lehetőségek egyike sem biztosítja a gyermek egészséges, szellemi és testi fejlődését Ilyen esetet példáz a békéscsabai Városi Bíróság egy gyermekelhelyezési pere is. Az 1969-ben lefolytatott házassági bontóper ítélete alapján az önálló keresettel rendelkező 16 éves lány az apához, a 14 éves kislány pedig az anyához került. Ugyanekkor kötelezte a bíróság az apát, hogy a kicsiny szobából és konyhából álló közös lakást adja át az anyának. Az apa viszont továbbra is a konyhát használta, csak a szobát engedte át. Helyszűke miatt a nagyobbik lány a nagyanyához került. Az anya egy nálánál jóval fiatalabb férfivel tartott kapcsolatot, aki az esti órákban a konyhán keresztül, a volt fér] szeme láttára érkezett a légyottra. Ami ezeken az estéken történt, az alaposan megtépázta a kislány idegeit, s nem csoda, hogy szinte pánikszerűen menekült az anyjától. Az apa ilyen előzmények alapján nyújtott be keresetet a bírósághoz, hogy a kisebbik lányt is neki ítéljék. Az anya viszont keresetében arra hivatkozott, hogy az apa sem törőd% a nála elhelyezett gye- j rekkel. Sajnos, neki is igaza volt. A nagyobbik lány ugyanis teherbe esett. A gyermek érdeke A házasságot akkor bontja fel a bíróság, ha erre a feleknek alapos és komoly oka van. A gyermek elhelyezése iránt indított perekben a házasság megromlásához vezető okoknak kevés szerepe van. A Gyulai Járásbíróság előtt lefolytatott peri ben kiderült, hogy a házasság megbontását az anya magatartása idézte elő. A házasságból származó két gyermeket a bíróság mégis neki ítélte. Az összes körülmények alapos mérlegelése alapján arra következtetett, hogy a gyermekeihez ragaszkodó. gondozásukat kifogástalanul ellátó anyánál nagyobb biztonságban vannak, mint az apánál. Annak ellenére hozta ezt a döntést. hogy az anya szerelmi kapcsolatot tartott fenn, ezzel szemben ilyen tekintetben az apa magatartása nem volt kifogásolható, de rendszeresen italozott./ Bár a házasság felbontását előidéző okok az elhelyezési perben nem játszanak döntő szerepet, mégis gyakori, hogy a felek éppen azokra hivatkozva követelik maguknak a gyereket, Egy, a békési járásbíróság előtt indított bontóperben az anya arra alapozottan követelte magának a három gyermeket, mert a házasság az apa magatartása miatt bomlott feL A gyermekeket a bontópert megelőző négy évvel a bíróság helyezte el az apánál. Kérdés volt, hogy ilyen hosszú idő után lehet-e a házasság megromlásának okéra hivatkozva a gyermekeket követelni. A bíróság a keresetet elutasította. Ugyanis az apa a gyermekek gondozását kifogástalanul ellátta, s a megszokott környezetből való ktszakításuk károsan hatott volna fejlődésükre. Revolverezik egymást Gyakori eset, hogy már a házassági bontóper előtt a szülők megegyeztek a gyermek elhelyezése felől. A tárgyaláson befejezett tényekkel rukkolnak ki Néha azonban elegendő egy-két keresztkérdés, s a jól előadott és megalapozottnak tűnő megegyezés kártyavárként omlik össze. Fölsejlik a mögötte lappangó önös érdek. Az alperesként és felperesként egymással szembenálló szülők gyermeküket egyszerű vagyontárgynak tekintik. akinek egyiküknél vagy másikuknál történő elhelyezése ad és kap relációt jelent csupán. Ha netán a tárgyaláson valamelyikük javára billen a mérleg, megkezdődik a „revolverezés”. De az igazi harc a tárgyalótermen kívül zajlik. Néha házasság felbontásának feltételeként szerepel. hogy melyig szülő kapja a gyermeket, vagy éppen melyik vagyontárgy helyébe „csereképpen” kerül hozzá a „szeretett fiúcska”. És ha netán valamelyikük a per folyamán a.z egyezségtől eláll, a másik sem habozik, újabb követeléssel támad. Nem egy példát ismernek az ilyen lelketlen huzavonáról megyénk bíróságai. Sajnos, a házasság felbomlása során az alaposan összekuszált családi élet, a gyűlölettől átfűtött vádaskodások nehézzé teszik azt, hogy ezek mögött a bíróság azonnal felismerje az önös érdeket. A kioktatás sem mindig segít Gyakran úgy pereg le a kíméletlen házastársakról, mint a falrahányt borsó. Ilyenkor nélkülözhetetlen a köri nyezet tanulmányozása. S legtöbbször ékkor kerül napfényre az elszomorító tény, hogy; a gyermekért folytatott harcna': nem a gyermek iránti szeretet, hanem önző anyagi érdek a mozgatója. A szülő szabadulni akar a tartásdij fizetése alól, magának akarja kaparintani a közös lakást Csjt. 76 § Ha a felbomlott házasságból több gyermek származik, mérlegelni kell azt is, hogy a gyermekek szétválasztása nem okoz-e számukra lelki megrázkódtatást. A döntés meghozatalában jelentős súllyal esik latba a gyermek életkora. A családjogi törvény 76. § (1) bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a 6. életévét betöltött fiú rendszerint apjánál, a leány, és a 6. életévét be nem töltött fiú pedig rendszerint az anyjánál kell elhelyezni. A bírói gyakorlat azt mutatja, bogy e rendelkezés körül, téves felfogás alakult ki, Egyes szülők azt a következtetést vonták le, hogy a lány korra való tekintet nélkül az anyát, a fiú pedig 6. életéve után az apát illeti meg. Előfordult, hogy az apa, amikor az anyánál elhelyezett fiúgyermek elérte a 6. életévét, megtagadta a tartásdíj fizetését. A szeghalmi járásbíróság előtt ilyen indokkal keresetet indított az anya ellen, és magának követelte a gyermeket. A járáSbí- róság a keresetet elutasította, a törvény későbbi rendelkezése ugyanis azt is, hangsúlyozza, hogy a 76. § (1) bekezdésétől el is lehet térni. Sőt, el is kell, ha a gyermek érdéke — korra és nemre való tekintet nélkül — ezt kívánja. Az sem ritka eset, hogy a szülő. a magánál levő gyermeket a másik ellen neveli. Főleg így van ez akkor, ha valamennyi gyermek egy szülőhöz került. Bár az ilyen magatartással szemben a törvény szinte tehetetlen. Különösen, ha a szülő megfelelően gondoskodik róluk. Nem lehet azonban szó nélkül hagyni, hogy ez az embertelen „.pedagógia” milyen súlyos károkat okoz a gyermek leikéiben. Valysággal áldozatává válik a szülők egymás iránt érzett gyűlöletének. A gyermek elhelyezése tránt indult perek nem egyszerű jogesetek, hanem olyan komoly társadalmi probléma, melynek helyes megoldása nagy türelmet, élettapasztalatot, és körültekintő gondoskodást kíván. Ezekben a perekben a szülők lehetnék felperesek és alperesek, a per tárgya azonban a gyermek, aki sok esetben az egymással szemben táplált ellenséges indulatok között hányódik. A pert elveszítheti a felperesi vagy alperesi oldalon álló szülő, de sohasem szabad elveszítenie a gyermék- nek. És nem veszítheti el őt a társadalom sem, amelynek minden dolgozó emberre szüksége van. Az elhelyezés kérdésében való egyezkedés során a gyermek ne legyen az alku tárgya, a házassághoz való ragaszkodás, vagy a házasság felbontásához való hozzájárulás, de legkevésbé az anyagi haszonszerzés, vagy éppen a bosszúállás, a zsarolás eszköze. Egymás közötti vitájukat a szülők ne a gyermekük rovására rendezzék. S a házasság felbontása után is maradjanak meg sorsának féltő irányítód a lelkiismeretük leg- őszintébb parancsa szerint Serédi János ura. JüNiQft m.
