Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-23 / 146. szám

Hétfő, szerda, szombat Száznegyvenezer kilométer a megye útjain — A nők óvatosabbak Cseng a telefon. Szaggatottan* sürgetően. — Kérem, azonnal jöjjenek, i baleset történt a Tanácsköztár­saság és a Kazinczy utca sarkán. Nem tudom pontosan, hogy tör­tént... egy asszony fekszik a föl­dön... vérzik a -feje.. A fehércsíkos rendőrautó már- ; is indul. Ijesztően villog a kék fény, vijjogva süvít a sziréna. A délutáni órákban hazafelé vagy vásárolni igyekvő emberek egy pillanatra megtorpannak, nézik a száguldó autót. Baleset.,.! Baleset. .! Baleset,..! A kötöttárugyár sarkán vagy 200 ember verődött össze pilla­natok alatt. Az út közepén ezer­nyi apró üvegtörmelék csillog a napfényben. A gépkocsi szélvédő üvegjének fehér darabjai. Köz­tük megdöbbentő kontrasztként fekete ruhában mozdulatlanul fekszik egy asszony Valaki meg­emeli a földön heverő eszmélet­len asszony fejét. Ekkor érkezik meg a mentő. Óvatosan hord- j ágyra teszik a sérültet. Irány a kórház. Lázár Ferenc rendőr-törzsőr­mester előveszi a mérőszalagot es a fényképezőgépet. Kattog aj gép és a celluloidba ágyazva j rögződik a helyszín. Aztán heve­nyészett rajz készül, noteszba j kerülnek a tanúk nevei. Az em- i berek nem mozdulnak a járdán. Ki sajnálkozva, ki közömbösen, ki pedig izgalommal figyeli a történteket. — Szegény asszony,, biztosan meghalt., mert mennek, mint az örültek ezek a gépkocsivezetők., mindet be kellene zárni., miért kell annyira rohanni., az asz- szony volt a hibás, dehogyis, en láttam, a sofőr jött gyorsan, á , KRESZ, .nekem mondja, öt éve! van jogosítványom. Aztán szétszélednek. A ke- j rékpárt — összegörbülve, meg- I hajolva, amelyen az asszony jött — .beviszik az egyik közeli ház- ba. 1971. június 17-e Ezen a na­pon Antal Ferenc es Lázár Fe­renc _ törzsőrmesterek voltak szolgálatban a Békés megyei Rendőrfőkapitány sag Közleke­désrendészetén Ok voltak a „balesetesek",t ahogy ezt ok mondják. Lázár Ferenc mosolygós szőke hajú fiatalember — Hét évvel ezelőtt kerültem a közlekedésiekhez. Bár nem ál­lítottam össze pontos statisztikát, az eltelt időben csaknem 140 j ezer kilométert töltöttem a kor­mány mellett és több mint ezer balesethez kellett, kivonulni. — És még soha nem volt a „balesetesnek” balesete? — Mi is emberek vagyunk. Velem is előfordult egyszer, né- j hány évvel ezelőtt egy téli na­pon, arpikor rendkívül csúszó­sak voltak az utak. Balesethez mentem ki és siettem, mert sú-j lyos sérülés történt. A kocsi j megcsúszott és egy szempillan­tás alatt az árokban voltam. Az­óta. he lehet, még óvatosabban, körütekintőbben vezetek. Nem azt mondom, hogy a baleset el­kerülhetetlen. Hiszen az ember bármilyen óvatosan, a szabá-1 lyokban rögzített módon vezet, előfordulhat. De kisebb a való- , színűsége, ha betartjuk a Sajnos, már megszokott kép: baleset es jön a mentő. KRESZ-t. és feleslegesen nem j kockáztatunk egy-két másodperc | előnyért. — A hét év alatt biztosan sok | tapasztalatra tett szert. Melyek a ! közlekedési balesetek szempont- ! iából a legveszélyesebb napok?' — A hétfő, szerda, és szombat. — Mi az oka ennek? — Hát tudományosan nem! tudnám megmagyarázni. Az én feltételezésem szerint a hétfő azért, mert a járművezetők Va­sárnap inkább megengedik ma­guknak. hogy megigyanak egy­két pohárkával, amikor nem ve­zetnek vagy tovább maradnak fent. szórakoznak, nem tudják kialudni magukat, így aztán másnap lassúbb lesz a reflex. A szerdai piaci nap. Sokan jönnek be vidékről, nagyobb a I forgalom, az emberek jobban si- i etnek. Szombatonként különösen az; utóbbi időkben, amióta alapo- san megszaporodott a gépjár­művek száma, egyre többen mennek kirándulni motorral, gépkocsival. Sietnek is, hogy minél többet élvezzenek a sza­badidőből — És a vasárnap? — Sokan azt gondolták, hogy ez is a veszélyes napok közé tartozik. Pedig nem így van. Legalább is ezt tapasztaltam. Hogy miért? Gondolom, vasár­nap az emberek is ráérősebben közlekednek, nem sietnek any- nyira. pedig ilyenkor is sok jár­mű van az utakon. Amikor az Előre itthon játszik, százával jönnek . a kerékpárosok, az au­tók és mégis alig-alig fordul elő baleset. Mindenkit nagyon sajnálok, aki megsérül közlekedési bal­esetnél. De mégis legjobban a gyermekeket. Nekem is van egy ötéves kislányom és nem győ­zöm tanítani. . figyelmeztetni, hogy hogyan menjen az utcán, hogv jól nézzen körül, mielőtt a járdáról lelép, inkább álljon néhány perccel tovább és csak akkor induljon, ha a közelben semmi nem jön. — Kik az óvatosabbak a nők vagy a férfiak? — Igaz, hogy lényegesen keve­sebb női vezető van. mint férfi, de ez a kevés is sokkal óvato­sabban, meggondoltabban vezet, mint férfi kollégáik. Általában a nők mások hibájából okoznak vagy szenvednek balesetet. A férfiak közül az úgynevezett ..úrvezetők” a figyelmetlenek. Igaz, a hivatásosaknak a kenye­rükbe kerülhet egy-egy súlyo­sabb baleset, meg aztán nekik szinte naponta kell vizsgázni KRESZ-ből, tehát jobban isme­rik. Többet is vezetnek, nagyobb a gyakorlatuk a közlekedésben. A statisztika szerint a legtöbb bajt a motorkerékpárosok okoz­zák. Ezek közül is főleg a fia­talabb korosztály, ök a köny- nyelműbbek. a gyakorlatlanab­bak a vezetésben, szeretnek szá­guldani és száz kilométeres se­bességnél elég eg}’ hibás mozdu­lat vagy elbámészkodás és már meg is van a baj. Meg aztán olyanok is vannak, akik nem tudják elviselni, hogy a mások járműve gyorsabb az övékénél, meg akarják mutatni, hogy ki a legénv a ..nyeregben” és nem kímélik h gázszabályzót A telefon az asztalon újra íel- cseng: — Halló. közlekedésrendé­szet? Kérem jöjjenek, baleset történt., A rendőrautón felsüvít a szi­réna, villog a kék lámpa és nyo­mában száguld a mentőkocsi. Béla Ottó Nyár a Centrumban A CIKK CÍME ADVA VAN. A tarka selymektől virító kira­katban ez a felirat hirdeti, hogy a nyári holmikkal bőven ellá­tott békéscsabai Centrum Áru­házban bárki megtalálja a ke­resett nyári holmikat. Most még arról kellene imi, hogy odakint az utcán tűz a forró nyári nap. s itt. bent az áruház hűvösében fürdőruhákat és más nyári hol- i mit keresnek a vásárlók. GYULA! ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT. GYULA Hajnal u. 3 szám. felvételre keres: vasbetonszerelő szakmunkásokat és betanított segédmunkásokat, vízvezetékszerelőket és villanyszerelőket. Jelentkezés a munkaügynél.' . 109464 Hát nem egeszen így van.1 Kint szemerkél a hűvös őszies tső, s bent a kon fékei óoszt a- iyon szivacskabátot vesz két asszony. Közben leszedegetnek a fogasokról egy-két vidám nyári ruhát, maguk élé teszik, aztán fel sem próbálják, úgy sem lesz jó a méret. — hAt ilyenek ezek a CSABAIAK — sóhajt egy el- adónő. Kicsit borús az idő. már megijednek. Pedig még előttünk az egész és biztosan forró nyár. Az persze nagy hiba a konfek­cióiparunknál. hogy szabvány méretet gyárt a legtöbbet. Kicsi-sovány. kicsi-kövér, magas-sovány, magas-kövér és még ki tudja hányféle alakú férfi és nő van, akinek alakja eltér a divatlapok manökenjei­től. Ezek varratni kénytelenek. A fürdőruhák alusznak a pol­cokon. Ma még nemigen hábor­gatták őket. — Igaz, sokan még a meleg májusban megvet­ték a fürdőruhát, de ezután is számítunk vásárlókra — mond­ja egy pillanatnyilag „munka nélküli” eladónő. S érdekes, in­kább a drága arat keresik. Igv igaz. az emberek meg varrnak előzve, a ruházkodásban, job­ban telik a finomabb holmikra. A CIPÖOSZTALY igazán nyári képet mutat. Mindenki szandált, színes vászon vagy7 műanyag cipőt keres. Szép és nagy újdonság a kék. piros vagy7 fehér színű hálószerű felsőrészű cipő. Sajnos csak 38-as méretig kapható, pedig magam is ven­nék, ha volna egy számmal na­gyobb. — Igazán, anyu, ezt ne vedd meg, olyan fiús. Kis madárlábú 7 év körüli leányka ugrál féliában egy drapp szandálban. — Pirosat szeretnék, pirosat! — Az eláru- sítónő mosolyog és hozza a „nem fiús” pirosat, bár a mama az előző mellett kardoskodik. A fájós lábú öreg néni is ta­lált egy neki való nyári szan­dált, puha fekete antilopból s még egy zárt műanyag cipőt is vesz mellé :««»aat«»aMa»k0«a»tf«va»«*aa*„aBaaai|afewaVM m 23. diplomatarablás Ki volt Daniel Mitrione? , Montevideoba, Uruguay fővá­rosába érkezve, egy olasz újság­író először egy egyetemi hallga­tótól kérdezte meg, hogy kik is azok a tupamarók. az Uruguay-i városi gerülamozgalom tagjai „A Tupamaros itt van közöt­tünk. Itt vannak körös-körül, együtt élünk velük, ismerjük őket. Uruguay kicsi. A Tupama­ros tagjai diákok, tanárok, szak­emberek, szabadfoglalkozásúak Ha húsz fiatallal beszél, közü­lük legalább tíz Tupamoros- tag vagy rokonszenvez a Tupa- marossal... Ök az ország jobbik, dinamikusabb része, ők akarják felépíteni az új Uruguay-t. Vé­get akarnak vetni a korrupció­nak, a hamis demokráciának: vezetőink tünkretették Uruguayi és legfőbb ideje a pokolba kül­deni őke*” — •""’■'dta a diák. A SZEMFELSZEDÖNO ELŐTT harisnyák tornyosulnak. Az ő munkája olyan mint a ba­rométer — mondja. — Süt a nap. kevés a munka. Hűvösö- dik, elő a régi leszaladt szemű harisnyákkal. Tévé készüléket vesz két férfi a műszaki osztályon. Er. az áru független az évszaktól és idő­járástól. Viszont a hűtőszek­rényre most van igazán szük­ség. Ván is belőle bőven raktá­ron, 50 literestől felfelé, na­gyobb és kisebb es mindenfeie márkájú kapható. El is fogy7 be­lőle 5—6 naponta, piaci napo­kon még több is. S végezetül: itt a nyári óra­vásár. Két héten keresztül tart, s mintegy 800 órából válogat­hatnak a vevők 25—30 száza­lékkal olcsóbb áron, Van szép és kedvelt, fekete számlapú, férfinek, nőnek egyaránt meg­felelő óra, ára most csak 381 fo­rint. Vannak finomművű, apró női karórák, és ébresztőóra is, mindössze 90 forintért. KINT ELÁLL AZ FSÖ. kibú­jik a nap, végre talán megkez­dődik a nyár a természetben is. Hmzár Istvánná Costanzo, a politikai rendőrség főnöke, akit a hírlapíró szintén felkeresett, egyszerűen „bűnö­zők csoportjának” nevezte a Tu- pamaros-gerillaszervezet tagjait. 1970 júliusában a Tupamaros egyik osztaga elrabolta Daniel Mitrione USA-diplomatát. Mon- tevideóban régóta tudják, hogy az egyik legkisebb latin-ame­rikai országban tulajdonképpen teljesen fölösleges több, mini száz amerikai diplomata jelen­léte az erődítményszerű USA- nagykövetségen. S csak Mitrione elrablása — majd agyonlövése után derült ki: nem mindenki diplomata az amerikai épület­ben. Mitrione például a CIA és az FBI Uruguayban dolgozó embereinek legfőbb főnöke volt, sőt az urguay-i politikai rendőr- fffinők: az előbb ídá^ett Ma kezdődik Békéscsabán a XIV. magyar emissziós színképtiemzö vándorgyűlés A Gépipari Tudományos Egyesület anyagvizsgáló szak­osztálya, a Magyar Kémikusok Egyesülete és az Országos Ma­gyar Bányászati és Kohászati Egyesület közös színképelemző szakbizottsága június 23 es 26 között Békéscsabáin, az ifjúsági és úttörőház nagy előadótermé­ben rendezi meg a XIV. magyar emissziós színképelemző ván­dorgyűlést a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület Békés megyei szervezete, valamint az MTA spektrokémiai munkabizottsága közreműködésével. Az előadások naponta délelőtt 9 órától dél­után 12 óra 40.percig tartanak A részvevők 24-én délután 3 órakor autóbuszon Gyulára utaznak, ahol megtekintik a várat és a Várfürdőt. Június 25- én este a kondorosi csárdá­ban lesz vacsora. A záróülésre 26- án 12 órai kezdettel kerül sor. .............................. C ostanzó úr) is főtanácsadója ..felforgatási ügyekben”, azaz a Tupamaros-gerillák elleni harc­ban is. A XVIII. században élt Peru­ban Nupac Amaru inka felkelő­vezér (elfogták, Cuzco főterén le­fejezték) — az ő nevét válasz­totta szervezete nevéül a mai Uruguay szinte kizárólag értel­miségiekből álló gerillaszerve- '■ete. A szervezet egy ideig fog­ságban tartotta Daniel Pereira vizsgálóbírót is — Manelli a le­tartóztatott tupamarók elleni ügyek felelőse volt. Elrabolták Diaz Gomide brazil konzult, majd Claude Fly amerikai gaz­dasági szakértőt (az USA- nagykövetség tagja, a kormány meghívott tanácsadója volt) — s legutóbb Geoffrey Jackson an­gol nagykövetet. Minden alka­lommal politikai foglyok szaba­don bocsátását követelik Jorge Pacheco Areco elnöktől. S bár — Mitrione és Fly esetében — az amerikai kormány megpróbálta rávenni az elnököt a cserére. Pa­checo nemet mondott. — A Tupamaros, bocsánat, a bűnözők, nem egy csoport sza­badon bocsátását kérték, mint a <*"rt!lák — magyarázta az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom