Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-23 / 146. szám

Hagy sikerrel szerepelt Békéscsabán [a Bolgár Néphadsereg Művészegyüttese )Ia megkezdődnek a VII. Nyári Cttorő Olimpia országos döntői Elsőként, a vízi-sportágak győzte­sei, a kajak—kenú-versenyek elő- küzdelmeinek legjobbjai mérik össze tudásukat szerdán délután az új­pesti öbölben. A további versenyeknek — június 27. és július 4. között — Miskolc ad otthont. Hétfőn megkezdődnek az at­létikai küzdelmek. Ezt követően a lövészek a Miskolc melletti Csanyik- völgyben állnak majd a céltáblák elé. 264 tornász július 1—3 között, a miskolci sportcsarnokban tart be­mutatót. Miskolc-Tapolcán 44 fiú és leány vesz részt a tájékozódási futás dön­tőjén. Ugyancsak itt találkozik a hajómodellezők élcsapata, a Csorba telepi tónál pedig a repülő- és raké­tamodellezők állnak rajthoz. Ezen­kívül a htiskolci sportpályákon egy­mást követik majd a területi ver­senyek győztes labdarúgó-, kosár­labda- és- röplabda-csapatainak mér­kőzései. Június 21-én Békéscsabán, a Jókai Színházban nagy sikerű előadást tartott a Bolgár Nép­hadsereg Művészegyüttese. A jelenleg 200 tagú együttes most harmadszor jár Magyarországon, s méltó folytatója elődjének, amely 1944-ben alakult. Az ala­pítók á frontra induló harcosok-, nak tartottak előadásokat, s gyári, üzemi gyűléseken léptek fel. Akkor csupán 23 énekes adott műsort, s azóta férfikórus, szimfonikus zenekar, népi zene­kar, tánckar és szólisták teszik egésszé az együttest. Jártak már többek között a Szovejtunióban, Jugoszláviában, Romániában, Csehszlovákiában, s franciaor­szági látogatáson is részt vet­tek. Összesen mintegy hétezer előadást tartottak, hétmillió né­ző előtt. A Magyar Néphadsereg Köz­ponti Művészegyüttesének bul­gáriai szereplését viszonzó ven­dégek előadásából képünkön az Aszparuh lovassága című tánc- szám egyik jelentét idézzük. (Fotó: Ilovszky Béla) Fogadóóra a megyei tanácsnál Nagy János tanácselnök-he­lyettes fogadóórát tart, hivatali helyiségében, Békéscsabán, a megyei tanács épületében Felső­körös sor, Irodaház) június 26- an, szombaton 9—12 óráig. j idézett olasz újságíróknak Cos- tanzó, a politikai rendőrség fő­nöke —, hanem valamennyi tár­suk szabadonbocsátását. Ez a kormány részéről teljes megadás lett volna... A kis Urugay (kétmillióhét­százezer ember, 190 000 négyzet- kilométer) egy évtizede súlyos gazdasági nehézségekkel küzd; az államadósság négyszázmillió dollár fölé ■emelkedett. Az olasz L’Europeo cikkéből: „Az ország egyre csak azt látta, hogy visz- szacsúszott az elmaradott orszá­gok közé. Sok bank, sok vállalat bezárta kapuit, sok polgár elpro- letarizálódott. A fiatalok úgy érzik, elárulták őket Jövőjük borongós. A diploma legfeljebb kivándorlásra jó. Ezért lázad­tak fel a fiatalok”. Az olasz újságíró hosszasan beszélgetett a Pacheco elnökkel szembenálló ellenzék egyik ve­zetőjével. Ferreira Aldunte volt mezőgazdasági miniszterrel, aki ugyan nem ért egyet a Tupama- ros nézeteivel, de tudja, milyen kiterjedt a szervezet. (Állítólag több tízezren vannak és amikor 1970 tavaszán megtámadtak egy kaszárnyát, 9000 lőfegyvert zsák­mányoltak). „Az apám sem ápolható szebben a kertet...” Beszélgetés Botsa gróf leányával Szarvason Az Alföld „tündérkertje’* j néven becézett szarvasi Arboré­tumban. az év minden szakában található hazai és külföldi ven­dég. Botanikusok. építészek, kertmémökök, tudományos ku­tatók, tanárok érkeznek ide a világ minden tájáról s megcso­dálják a művészi gondossággal telepített gyönyörű kertet. Szí­vesen látják az érdeklődőket az! Arborétumban, a napokban j azonban kedve» vendég érke­zett néhány napi itt tartózko-! dásra: Bolza Mária, a „Pepi-1 kert” megalapítójának leánya, j Édesapja társaságában már gyerakkorában állandóan a, kér- j tét bújta, segített a növények ültetésénél, ápolásánál. Idegenvezető nélkül azonnal megtalálja a legértékesebb, legritkább növényeket. Jól is­meri a kert régi és új növény- állományát egyaránt. Csodálko­zásunkra mintegy felvilágosí­tásként elmondja, hogy nagyon szeret ide járni. — Az apárh sem ápolhatná szebben a kertet, — magyarázza Bolza Mária. — Számomra , nagy öröm, hogy teljesült az ál­ma. Ö már a felszabadulás előtt határozottan azt kívánta: nem-1 £ ■ ■ • Uruguay kommunistáinak az: az álláspontja, hogy tömegek ak- ; tív részvételével kell és lehet • változtatni az ország helyzetép. j Rodney Arismendi, azUruguay-i 5 Kommunista Párt első titkára ■ mondotta: „Latin-Amerika ke- ! gyetlen és véres harcok köze- : pette a forradalmi harc új, egy- : re magasabbrendű , szakasza ; felé halad, e körülmények között ! a párt vezető szerepe, a mun- I kásosztály és az antiimperialísta : erők egysége és a nemzetközi ; szolidaritás határozhatja meg az ; események alakulását” -r mon- 5 dotta az Uruguay-i kommunis- ! ta vezető, hozzátéve. hogy az I utóbbi években a párt taglétszá- • ma megtízszereződött. A Tupamaros az Uruguya-i j helyzet megváltoztatásában a: merényletek és az emberrablá- j sok útját választotta; a kommu- : nisták a tömegharc, a munkás- | osztályt más dolgozó osztályokkal • összekötő akciók, sztrájkok, | megmozdulások, tüntetések út- S ját, amelyek során természete- ■ sen nem kerülhető el az el- ] nyomó erőkkel való összetűzés ; sem, (Következik: Zürich, La Paz j Hamburg) s zeti kincs legyen a kert, hozzá­értő szakemberek vigyázzanak arra a ritka növénygyűjte­ményre, amelyet oly nagy sze­retettel, több évtizedes munká­val honosított meg Szarvason. Nos. ez sikerült A legjobb ke­zekbe került a kert s nemcsak a meglevő állományt őrzik, de állandóan gyarapítják is az ál­lományt. Ezután egy pár év előtti epi­zódot mesélt el a fenti szavalj illusztrálására: Barátaimmal jártam itt, az Arborétumban. A kert veze­tője Baueckker Alajos nem is­mert, én sem mutatkoztam be, inkognitóban szerettem volna szétnézni gyermekkorom, ifjú éveim legszebb élményeinek színhelyén. Letörtem néhány ágat azokból a növényekből, amelyeket az apám legjobban szeretett. A kert vezetője udva­riasan. de igen határozottan felszólított: azonnal rakjam le- az ágakat! Amikor, megtagad­tam, sokáig magyarázta, hogy mi lenne, ha mindenki ilyen fe­lelőtlenül pusztítaná ezt a drá­ga növényállományt. Hogy me­részelem, milyen jogon nyúlok én a fákhoz. Azonnal igazoljam magam, ő feljelent! Hisz ez pi­maszság! Hallatlan szemtelen­ség! Amikor végre tisztázódott, hogy Bolza Mária az alkotó jo­gán tört le néhány ágat, a kert vezetője megkérte: érezze ma­gát Otthon. A Pepi-gróf leánya rendkívül örült az erélyes fel­szólításnak. mert érezte, hogy valóban féltve őrzik a kertet. Most is szívesen látott vendég­ként töltött pár napot Szarvason az Arborétum „mini szállodájá­ban”. Bemutatta a sajátkezűleg készített festményt. Bolza Pál portréját. A kert idős munkásai felismerték a Pepi gróf néven becézett Bolza Pált, akit az Ar­borétum egyik legszebb részével örökített meg leánya. Érdemes volna olyan köz­épületben elhelyezni a kert meg­alapítójának portréját, ahol so­kan láthatnák a hazai és a kül­földi tisztelők. Hisz Bolza gróf művészit, maradandót alkotott! Bolza Mária az egykori grófkisasszony egyébként jól beilleszkedett szocialista társa­dalmunkba. Angol, német és francia nyelven tolmácsol, illet­ve fordít a népgazdaság számá­ra rendkívül fontos szakirodal­mat, technológiai leírásokat. Aty Bóat A jóiéi alapja a hatékony helyi politika A z utóbbi években szép pél­dái bontakoznak ki a he­lyi politikának megyénk­ben is. Ezek a törekvések első­sorban a munkaerő-foglalkozta­tásra irányulnak. Ez több okból helyes és jó. Az emberek saját községükben vállalhatnak mun­kát, beleilleszkednek azokba az új, felnövekvő „iparagakba”, melyeket a gazdaságirányítás reformja telepített falura. A kö- rösladányi Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezet 6— 8 évvel ezelőtt több állami do­tációt kapott, mint amennyit a tagság évi részesedésére kifize­tett. Ez azt jelenti: ha a terme­lőszövetkezet gazdái egész éven át nem csináltak volna semmit, a társadalom jobban jár. Akko­riban egyáltalán nem volt ter­melékeny az itteni munka. De hol van már ez az idő? El­múlt. Körösladányban tulajdonkép­pen az utóbbi évek hoztak je­lentős változást. Tavaly sokat szenvedett ez a termelőszövet­kezet is az árvízveszélytől és a belvízpusztítástól. Mégis meg­állt a saját lábán, nem kellett dotációt igénybe vennie ahhoz, hogy több tsz-hez hasonlóan át- láboljon a gondon. A fejlődés nyitja a jó helyi politikában ke­reshető. Olyan segédüzemágakat honosítottak meg néhány eszten­dő alatt, melyek jól kiegészítik a szövetkezeti gazdálkodásból származó bevételeket. Ugyanezt mondhatnánk el még több ked­vezőtlen adottságú termelőszö­vetkezetről is. Mégis meg kell jegyeznünk, hogy a helyi poli­tika formálásának üteme álta­lában elmarad a ladányi példá­tól. A körösladányi Magyar—Vi­etnami Barátság Tsz tagjai gaz­daságilag tehát jól megalapoz­ták életüket. Náluk jelentősen gyarapodott az egy tagra jutó ré­szesedés, de nőtt a munka ter­melékenysége is túl a kisegítő üzemágakon, a növénytermesz­tésben és az állattenyésztésben egyaránt. Ezek a változások min­denesetre a termelőszövetkezet vezetőit és tagjait dicsérik, akik sikerrel emelkedtek felül ko­rábbi röghöz-kötöttségükön. Nyilvánvaló, hogy azért követ­kezhetett be ez a változás, mert Körösladány község vezetői messzemenően egyetértettek és támogatásukról biztosították, támogatták is a Magyar—Viet­nami Barátság Termelőszövetke­zetet az anyagi lét alapjainak bővítésében. Ü jkígyós is azok közé tar­tozik, ahol a lehető leg­többet tettek a jó helyi politika kialakítására. Az orszá­gosan jó hírű termelőszövetke­zet mellett itt a földművesszö­vetkezeti mozgalom is igen erős. Az 'ÁFÉSZ nem volt rest, hogy anyagi javait befektesse a fedő­lemez üzem építésébe. A vállal­kozás fokról fokra erősödött és ma már Újkígyós fedőlemez üze­mének szükségességét, jelentősé­gét országosnak említik. A tehet­séges vezetés és a szorgalmas munkásemberek tovább öregbí­tették e község hírnevét. Most újabb beruházások előtt állnak. Bővítik a termékeik számát, s így a továbbiakban az eddiginél még nagyobb mértékben számít­hat az építőipar az újkígyósiak munkájára. Nem egyedi esetek ezek, hí­A Kner Nyomda felvesz Katonaviselt. érettségizett férfiakat gepmesterátkép- zősnek, férfi segédmunkáso­kat, valamint 25 év feletti erős fizikumú női munka­erőt segédmunkás munka­körbe és takarítónőket. Jelentkezni: Békés­csaba, Lenin u. 9. Terv- és munkaügyi osztályon. x szén a találékony, az újra tö­rekvő vezetés Köröslaciánybah is és Újkígyóson is olyan mun­kaalkalmat teremtett, amely a falun élő emberek jólétének szi­lárd adapjává válhatott. Nem ritka nálunk az ilyen előrelátó vezetőtípus. Az elmúlt években többen próbáltak szerencsét kö­zösségük számára, s tegyük hoz­zá, mind nagyobb eredmény­nyel. 1 Az Orosházán épülő új sík­üveggyár szervezői azon fáradoz­nak, hogy miként tudnék a gyártott síküveget feldolgozni* ajtónak, ablaknak, falrésznek előkészíteni. azért, hogy az orosházi embereknek további munkaalkalmat teremtsenek. Amikor'egy évvel ezelőtt épí­teni kezdték a békéscsabai új 1900 vagoftos hűtőházat, egy ugyancsak békéscsabai, üzem ve­zetője ezt mondta Márton Pál hűtőházi igazgatónak: „Miért töröd magad ? Szükséged van ne­ked a gondra? Bajt veszel a vál- ladra?” S a hűtőház igazgatója egyszerűen nem tudott napi­rendre térni az előbbi kijelenté­sek felett, de azért mégis meg­válaszolt a kérdésekre. Akkor szavait a következőkben lehetne összesíteni: egy vállalatnak, mű­ködjön bárhol, nem lehet mind­egy, hogy száz-, esetleg százöt­ven millió forint termelési ér­tékkel többet vagy kevesebbet állít elő. Márton Pálnak feltétlen igaza van abban, hogy az új hűtőház növeli a város bevételét, száz­millió forintnál is nagyobb ter­melési értéke itt marad a me­gyében. A termelőszövetkezeti tagok és az üzem dolgozóinak jövedelmét gyarapítja. Ha ezt nem tárták volna fel, akkor most és ettől az évtől kezdve ennyivel szegényebbek lennénk. Az em­ber azonban az elért eredmé­nyeknél többre törekszik. Ezt tapasztaltuk az előbb említett vállalatok esetében is. Kétségte­len hogy ez a több elérése gon­dot jelent a vállalat vezetősé­gének. Az árut meg kell ter­meltetni/, az értékesítést elő kell készíteni, esetleg, ha olyan cikk­ről van szó. amit a vásárlók nem ismernek, akkor még ezt is meg kell kedveltetni. S orolhatnánk tovább a jó helyi politika előübi eredményeit. Bőven be­szélhetnénk olyan vállalati együttműködésekről, termelő­szövetkezeti kooperációkról, me­lyek a többtermelés ügyét! a jobblét alapjait szolgálják. Ezek a helyi kezdeményezések jó eredményeket hoztak. Általá­nossá kellene tenni az elért eredményeket és újabbakkal gazdagítani életünket. Az élet számtalan lehetőséget kínál, er­re a lakásépítkezésben, az ipari zöldség-előfeldolgozásban. ^cso- magolásban, a könnyűipari*ka­pacitás jobb kihasználásában, a mezőgazdasági üzemek beruhá­zási együttműködésében, a hús­ipar és a húsfeldolgozás fejlesz­tésében és így tovább. Ahhoz, azonban, hogy ezeket a lehető­ségeket az eddigieknél jobban hasznosíthassuk a helyi politika formálásában, községi, városi és űzetni vezetőinknek hatékonyab­ban kellene együttműködniük és a vállatai eszközök felhasználá­sában, a vállalati érdek szem előtt tartása mellett a megye céljait egy kicsit jobban kellene szolgálniuk: Ezen a területen bő­ven akad tennivaló, bőven van mit pótolnunk. H a késlekedünk, akkor a vállalatok közötti együtt­működésben, a termelő- szövetkezetek és az állami gaz­daságok. kooperációjában, a jö­vedelem alakulásában más. ked­vezőtlenebb adottságú megyék messze megelőznek bennnüket. Dupsi Károly «'HtPUJStC. 1871. JCMUS 23. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom