Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-17 / 141. szám

A humanizmus Jegyében Hisz esztendő -17 államilag elismert ü növényfajta Szarvasról A Szarvasi Öntözési Kutató Intézetben sorra valósulnak meg a növénynemesítők álmai. Az elmúlt húsz esztendőben 17 államilag elismert új növény­fajtát adtak a népgazdaságnak. A növénynemesítők közül ki­emelkedik dr.. Gruber Ferenc fűnemesítő, aki eddig kilenc fű­fajtát adott a köztermesztésnek. A 67 éves növénynemesítő munkájának elismeréséül meg­kapta a FLeischmann plakettet. Dr. Gruber növénykertjében újabb, a jövő számára igen ígé­retes fűfajták nemesítésén, sza­porításán fáradozik. Dr. Lajtos János, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusának három rozsfajtáját minősítették köz­termesztésre alkalmasnak. Dr. Kovács Gábor, a mezőgazdasági tudományok doktora, az intézet igazgatója ez év tavaszán kapta meg a fajta minősítő tanács elis­merését új lucernájáért. Dr. Kovács Gábométól 1 cirok és 1 kukoricafajtát ismertek el Dr. Nagy Zoltán alexandriai heréje és lődd heréje kapott zöldutat a köztermesztésibe. A kutatóintézet növényneme- sítői tovább folytatják munká­jukat, hogy a különcöző ke­resztezésekből és nemesítések­ből összehozott kísérleti anyag­ból a legjobb egyedeket kiemel­jék és elszaporításra javasolják. Egyre növekszik a növényvédőszer iránti kereslet Néhány évvel ezelőtt nem nagy forgalmat bonyolított) le nö­vény véd őszerekből a Békés me­gyei AGROKER Vállalat. Ebben az esztendőben viszont a tava­lyinál lényegesen nagyobb üze­mi igényeket elégítettek ki. Afalonból, amely vöröshagyma, kukorica, napraforgó, sárgarépa vegyszeres kezelésére alkalmas, a tavalyi 70 mázsával szemben 280 mázsáit értékesítettek. Bá­lán bél — az új vetésű lucerna és a bab növényvédőszeréből — meghatszorozódott az előző évi Kevés az alapanyag (Tudósítónktól) A Szarvasi Háziipari Szövet­kezet vésztői részlegénél kere­ken 100 a dolgozók létszáma. Ám ez csak papíron van így, mert anyaghiány miatt jelenleg mindössze 30-an dolgoznak. Akadozik a 140 bedolgozó alapanyaggal való ellátása is. A vésztői kis üzemben játékárut, konyhagarnitúrát. és rongy- szőnyeget készítenek, jelentős részben exportra. Ám az alap­anyag-hiány megnehezíti a folyamatos munkát, a gondokat tetézi még á varrógépek beszer­zése körüli, hónapok óta tartó huzavona. közlöm: senkivel — mintha Bé­késből Pécsre, Miskolcra „lépe­getnék ki”. Expresszekkel Szi- raikuzáig, a sziget belsejébe, az Etna mögé. S estére mindig „itthon” vagyok! Taormina tengerre ugró hegy­fokától délnek, a Jóni-tenger partján vezető utamban előbb kertek ölén Schlsót .hagyom él. Ez az első görög gyarmatváros, Naxos utóda, amelyet még ie. 735-ben a görögországi anyavá­ros lakói alapítottak. (Maga is gyarmatokat létesített a parton: Zanelét. Leontinoit, Ka tanát... ezek ma világhírű fürdőhelyek: Zanclea, Letojanni és — Cata­nia néven... Naxost ie. 403-ban riválisa, Siracusa tirannisa: Dianisios rombolta le, akkor menekültek lakói a 400 méter magas Taurion hegység szikla­fokára, a mai Taormina várába.) Tovább, Szirakuzáig, a part féltrópikus jellege erősödik: a teraszokon pálma, agave, vad­virág... A magasban az Etna piramisa. Az Etnát északról határoló Alcantara folyóvölgyét lépem át. Torkolatában hasonnevű te­lepülés. (Az 1156-ban alapított spanyol egyházi lovagrend bir­toka volt. É ritka kiváltságé lo­vagoknak — fő hivatásuk a mó­rok ellem harc volt a keresz­ténység védelmében — a pápa . még a nősülést is megengedte. Jelvényük nyakban viselt szala­gon liliomos kereszt és fehér kö­penyen selyemhímzésű zöld ke­reszt... később már csak kitün­tetés, A rend spanyol—portugál­forgalom. Buvinolból — magyar vegyszer — a tavalyi 46 mázsá­ról 573 mázsára növekedett az üzemek igénye. Gramoxonéból az 1970. évi 108 mázsával szem­ben 200 mázsát vásárollak. Ramródból a tavalyi 7 mázsa helyett 180 mázsa került az üzemekbe. Dikotex 40-ből is tovább növekedett a kereslet. Az AGROKER Békés megyei Vállalata tavaly 49 millió forint értékű növényvédőszert hozott forgalomba. Ebben az esztendő­ben — május végén — már 65 millió forintnál tartottak. Az üzemek azonban nemcsak növényvédőszereket vásároltak, hanem olyan felszereléseket is. melyekkel ezeket szakszerűen felhasználhatják. Nagyteljesít­ményű növényvédő gépekből három típust tartottak raktáron, melyekből 113-at. az összes készletet átvették az állami gazdaságk és a termelőszövet­kezetek. De nemcsak a nagyüzemek igénye növekedett meg növény­védőszerek és permetező-poro­zógépek iránt, hanem a háztáji gazdaságoké is. A kiskereske­delem növényvédőszer forgalma majdnem kétszerese' a tavalyi­nak. Felszerelésekből, permete­zőgépből, porozógépből, moto­ros permetezőkből több alka­lommal töltötték fel az üzletek raktárát, hogy a keresletet ki­elégítsék. Csupán a háti moto­ros permetezőkből 2,5—3 ezret vásároltak Békés megye kert­tulajdonosai. 8 • földről a gyarmatokra, a Fülöp- szigetekre és a Nápolyi Király­ságra is elterjedt.) Fiumefreddó: a Vulkánt tal­pától tetejéig végigmérhetem. A csúcs, igaz, reggel még köd- bevész. A kultúra szép zónák­ban húzódik fel az oldalon. Lenn, 7—800 méterig tipikus mediterrán táj: citrom-, na­rancs-, olajfaligetek, szőlő. De eukaliptusz, araukária, pálma- pineafajok is... itt-ott tölgy, pla­tán... lávafolyások mentén kak­tuszok. Köztük nyaralók, váro­sok. Körül hárornnegyedmillió ember lakja a hegyet. Ez a re­gioné piemontese... Felettük al­ma, körte, cseresznyés, fehér, pi­ros, rózsaszín virágtenger. 1700- ig még gesztenye terem, z200-ig még tölgy, pinea („regioné' bos- cosa”). 2200-tól már törpe bozót, sivár lávamezők következnek. „Elhagyatott régió”: regioné de. serta. Zugaiban fenn már 6—8 méter vastag hófoltok is van­nak! Mascalinál egyszerre bizarr kép lep meg! Közvetlenül a vasútvonal felett vastag, 10—15 méteres fekete lávafal. merede­ken. E korábbi kitörésből szár­mazó lávafolyam itt egészen a tengerig ért. A falrepedésekben házak, szőlők, fenn az oldalban, felettük gazdagon művelt ker­tek, s fenn, valószínűtlen ma­gasságban: a csúcs! Irányi Dezső, a TIT földrajz-földtan-geofi­zikai szakosztályának Békés megyei elnöke . (Folytatjuk) Folytatja munkáját a III. Országos Véradó Konferencia Dr. Faradi László előadását tartja. akarás, a humanitás eredménye. — »A korszerű orvostudomány új feladatokat ró a mozgalomra —1 mondotta Rostás elvtárs —, s köszönet a százezreiknek azért, hogy jelenleg is minden rászo­ruló beteg megkaphatja a szük­séges vérmennyiséget. Elisme­rés illeti a párt- és tömegiszer- vezeteket. az üzemeket, gyára­kat, szövetkezeteket, a honvédr séget az önzetlen segítségért. Megnyitója végén a Vöröske­reszt főtitkára eredményes ta­nácskozást kívánt a konferen­ciának, amelynek vándorplakett- jét Öz Ferenc vette át. A pla­kettre most Békéscsaba neve is rákerül. A irendezvénysorozat első ölő­adását dr. Farádi László, az egészségügyi miniszter első he­lyettese tartotta, majd hozzá­szólásokra, díjak, kitüntetések átadására került sor. s este dísz­vacsorával zárult a kongres­szus első napja. Mint lapunk tegnapi számá­ban hírt adtunk róla, június Iá­én délután megkezdődött Bé­késcsabán, az Ifjúsági és Űttörő- ház nagytermében a Hl- Orszá­gos Véradó Konferencia. X há­romnapos rendezvényen értéke­lik a II. konferencia óta eltelt időszak eredményeit, új felada­tokat határoznak meg, áttekin­tik a behívásos véradás-szerve­zési, valamint az agitációs és propaganda tevékenységet, s ta­nácskoznak a véradók és vér­adószervezők társadalmi megbe­csülésének továbbfejlesztéséről. A keddi megnyitó ünnepség elnökségében helyet foglalt prof. dr. Simonovits István, az Országos Haematológiai és Vér­transzfúziós Intézet főigazgató­ja, prof. dr. Hollán Zsuzsa, az intézet igazgatója, Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Suez László, a vérellátó alközpont vezető főorvosa, dr. Taby Lász­ló, a megyei tanács egészség- ügyi osztályának vezetője, s je­len voltak a helyi állami, társa­dalmi egészségügyi szervek kép­viselői. öz Ferenc, a Vöröskereszt me­gyei titkára üdvözölte a vendé­geket, akik az ország minden részéből érkeztek ide. majd Rostás István, a Vöröskereszt főtitkára mondott megnyitó be­szédet a véradómozgalom legna­gyobb fórumán. Köszöntötte a megyei vöröskereszt-titkárokat, a véradóközpontok vezetőit, a szervezőket, aktivistákat, s az ország valamennyi véradóját. Elmondotta: mintegy 1 millió embert kell mozgósítani ahhoz, hogy elegendő vér álljon a rá­szorulók rendelkezésére. Az első konferenciát Kőszegen tartották, a másodikat 1967-ben Kecske­méten, s azóta 50 százalékkal nőtt a véradók száma. A 12 év­vel ezelőtt bevezetett véradás egyre gyakoribb, s ez a felvilá­gosítás, a meggyőzés, a segíteni­Tegnap délelőtt két előadás hangzott el. Prof. dr. Simorur- ints István arról beszélt, mit igényel a korszerű orvostudo­mány a véradómozgalomtól, ár. Soóky László, a Vöröskereszt Öz Ferenc átveszi a vándorplakettet. főtitkárhelyettese pedig értékel­te a mozgalom fejlődését a II. konferencia óta. s a Vöröske­reszt szerepét a folyamatos, egyenletes véradás szervezésé­ben. A referátumok témája a következő volt: „A fegyveres testületek részvétele a korszerű véradómozgalomban”, valamint ,,A korszerű vérellátás sebé­szeti jelentősége”. A tanácskozás alkalmával a hagyományokhoz híven benső­séges ünnepséget is tartottak. A kiváló veterán véradóknak és szervezőknek Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára dicsérő okleveleket . adott át. Huszonegy véradó és szervező a megyék, valamint fővárosunk legjobbjai kaptak dicsérő okle­velet, többek között dr. Rucz László, a Békés megyei Vérel­látó Alközpont igazgató főorvo­sa, akit Rostás élvtárs a dísz­oklevél átadása után külön el­ismerésben is részesített a kon­ferencia sikeres megszervezé­séért. Az ország minden részéből érkezett vendégek egy csoportja. (Fotó: Demény) A konferencia ma folytatja munkáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom