Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-12 / 137. szám

MR: A nagy program... (3. oldal) A lakosság kérdéseire válaszol... demokraíizmns A gazdasági reform nyomán, a vállalati önállóság, érdekelt­ség és felelősség növekedésével kedvező lehetőségek nyíltak az üzemi demokrácia fejlesztésére. Valójában azonban mégsem nö­vekedett észrevehetően a dol­gozók, főleg a munkások köz­életi felelőssége, aktivitása a gyár, a vállalat ügyeinek inté­zésében, Ezt csak részben ma­gyarázhatjuk azzal, hogy a meg­változott helyzet felismerése s a tudatos cselekvés érlelődési időt, személyes tapasztalatot igényel. Lényegesebb körül­mény, hogy a legtöbb műhely­ben, üzemben, építkezésen, boltban és sok más helyen a dolgozók a reform nyomán nem tapasztalnak érdemi változást. Elsősorban azért, mert a vál­lalatok belső irányítása, érde­keltségi rendszere többnyire erősen centralizált maradt. Nem korszerűsítették az úgynevezett belső mechanizmust az új hely­zetnek megfelelően, a megnö­vekedett hatáskörök jó része jelenleg is a vállalat felső ve­zetőinek kezében, összpontosul. A reform megteremtette a népgazdasági és a vállalati ér­dekek ütközésének és az ellent­mondások rugalmas feloldásá­nak lehetőségét, elsősorban az­zal. hogy a tervutasításokat fel­váltó gazdasági szabályozás nö­velte a kollektívák egészének önállóságát, felelősségét. Ha­sonlóképpen szükséges a válla­lat különböző részlegeinek, ré­tegeinek — gyáregységeinek, üzemeinek, műhelyeinek, osztá­lyainak, különböző szintű veze­tőinek, műszakijainak, munká­sainak — érdekeltségét növelni, megteremtve a különböző ér­dekek egyeztetéséhez s az el­lentmondások feloldásához nél­külözhetetlen feltételeket. A vállalaton belüli részlegek és rétegek érdekei ugyanis objek­tíve különbözőek, ösztönző tel­jesítménybér esetén például a munkások érdekeltek a terme­lés mennyiségének növelésében, de a termelési eszközök kihasz­nálásában, több műszakos üze­meltetésében, a minőség javí­tásában, az anyag, a szerszám takarékos felhasználásában, a gépek kímélésében már kevés­bé, főleg ún. sima darabbérezés esetén. Sőt időszakonként — főleg a normarendezések alkal­mával — még a teljesítmények visszafogásával is megpróbál­koznak kedvezőbb kereseti fel­tételeket elérni. Az egysíkú ösztönzés káros hatásait hiba lenne csupán az öntudat fejletlenségével ma­gyarázni. Az üzem- és műveze­tők szintén „szűk látókörűek”, s részlegük belső tartalékainak eltitkolásában, alacsony terv­feladatok kiharcolásában érde­keltek, ha például mechaniku­san, a program teljesítése ará­nyában kapják prémiumukat. Ilyenkor hiába hivatkoznak ar­ra, hogy a prémium, a béreme­lés, az év végi részesedés alap­ja a jobb, a több munka, a na­gyobb vállalati nyereség. Olyan érdekeltségi viszonyok megte­remtésére van tehát szükség, amelyek minden szinten a vál­lalat rövid és hosszú távú fel­adatainak végrehajtására ösz­tönöznek. Igaz, a vállalatok ha­tékonyságra ösztönző, de meg­lehetősen bonyolult jövedelem- és bérszabályozása nem bont­ható le üzemekre, műhelyekre, munkásokra. Körültekintő elem­zéssel s bizonyos egyszerűsítés­sé] elérhető azonban, hogy a műhelykollektívák csakúgy, mint a különböző szintű veze­tők, műszakiak, közgazdászok a vállalati fő feladatokkal egyezően tevékenykedjenek. A termelési és társadalmi ak­tivitás feltételezi a helyesen meghatározott érdekeltségi vi­szonyokat. Az érdek döntő sze­repet játszik minden emberi cselekvésben, de az emberi cse­lekvés egyben tudatos megnyi­latkozás is. Nélkülözhetetlen tehát a bonyolult társadalmi munkamegosztás, a sokrétű em­beri kapcsolatok összefüggései­nek ismerete. Ennek hiányában a szűklátókörűség, az önzés szükségszerűen és indokolatla­nul összeütközések, feszültsé­gek forrásaivá lesz a köz- és a magánéletben egyaránt. A jól körvonalazott, világos körülmé­nyekre épülő érdekeltség meg­gyorsítja a társadalmi tudat fej­lődését. A felvilágosító munka, a széles körű tájékoztatás vi­szont lehetővé teszC hogy a dolgozók felismerjék saját ér­dekeiket, ■ így tenniakarásuk, aktivitásuk anyagi erővé vál­jon; Bármilyen oldalról közelítjük is meg a kérdést: a demokra­tizmus feljesztése minden szin­ten fontos vezetői feladat. E feladat felelősségteljes megol­dásához azonban minden szin­ten olyan önállóságra és hatás­körre is szükség van, amely le­hetővé teszi a dolgozók ésszerű javaslatainak megvalósítását, jogos igényeik kielégítését. Vagyis az üzem- és művezetők önállóan és felelősségteljesen intézkedhessenek beosztottaik bér-, szervezési és más ügyei­ben. Végeredményben tehát az üzemi demokrácia feltételezi az alsó szintű vezetők fokozott be­leszólási és döntési jogát sa­ját munkaterületükön. Furcsa ellentmondás napja­inkban, hogy a 'termelőszövet­kezeti parasztság sokfelé aktí­vabban vesz részt a közösség ügyeinek intézésében, mint né­hol a nagyüzemi munkásság. Igaz, a gazdálkodás formája más, s a csoporttulajdonon ala­puló tsz-ekben a közvetlen de­mokrácia hatóköre is széle­sebb. (A tsz-közgyűlés elnököt választ és szavazással dönt a gazdálkodási tervekről.) A de­mokratizmus eltérő fejlettségét mégsem magyarázhatjuk csupán a tulajdonformák különbözősé­gével: sok szempontból a tsz-ek és tagjaik érdekeltsége is egy­szerűbb, korszerűbb, kevésbé bürokratikus s az emberi — köztük a vezetői — kapcsolatok közvetlenebbek. Mindebből sok állami vállalat vezetői is okul­hatnak, amikor az anyagi ösz­tönzés továbbfejlesztése, a bel­ső mechanizmus korszerűsítése, a közösséggel szembeni önzet­len felelősségérzet fokozása: összefoglalóan a reform teljes mélységű alkalmazása — van napirenden. Kovács József illést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége <4. oldal) Emberek, gátak (S. oldal) Pénteken ülést tartott a Ha­zafias Népfront Országos El­nöksége. Kállai Gyula elnök a tanácskozást megnyitó beszé.- dében megemlékezett Erdei Fe­rencről, az országos elnökség nemrégiben elhunyt tagjáról. Bencsik István főtitkár elő­terjesztése alapján az elnökség részletesen megvitatta az or­szággyűlési képviselői és taná­csi választások tapasztalatait. Erről beható vita bontakozott ki, amelyben felszólalt Bugár Jánosné, dr. Bakos Lajos, Dar­vas József, Madarász Lajos, Nagy Józsefné, dr. Ortutay Gyula, Pióker Ignác, dr. Sarlós István, Somoskői Gábor, Sü­megi János, Szabó Kálmán, dr. Trautmann Rezső, Varga Gá- bomé és dr. Zsebők Zoltán. | Megbízta az országos elnök- ■ ség a titkárságot, hogy a vitá­ban elhangzott javaslatokat tér-1 jessze illetékes fórumok elé. Ál­lást foglaltak a tanácskozáson arról is, hogy a választások ta­pasztalatait vitassák meg a fő­városi és megyei népfrontbi­zottságok elnökeinek és titká­rainak értekezletén és vonják le e tapasztalatok tanulságait. A tanácskozás Kállai Gyula zárszavával ért véget. (MTI) Mini magazin (6. oldal) Jövő heti rádió* és tv-műsor <10. oldal) Szakmunkásavató ünnepség és kollégiumi névadó Békéscsabán A 635. számú Kulich Gyula Ipari Szakmunkásképző Intézet ma délelőtt 10 órakor az ifjú­sági és úttörőház nagytermében búcsúztatja az ifjú szakmunká­sokat. A nevelők, a KXSZ-szer­Ontják a paprikát a medgyesegyházi fóliasátrak vezet köszöntői után jutalma­kat, emléklapokat kapnak az arra legérdemesebbek; Ugyancsak délelőtt 10-kor kezdődik a 611. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet kol­légiumának avató ünnepsége, ahol az idén elkészült létesít­mény József Attila nevét veszi fel. Az ünnepségen az ifjú szak­munkások a nagy proletárköl­tő műveiből összeállított em­lékműsort adnak elő. Tapasztalatcsere — Kölcsönös meghívások A Mezőgazdasági Terméke­ket Értékesítő Szövetkezeti Vál­lalat és a Hazafias Népfront mezőgazdasági szakbizottsága 40 | termelőt hívott meg Medgyes- egvházára a fólia alatti paprika- hajtatás megtekintésére. Köztu. dott, hogy Medgyesegyházán a mogyoró termesztésének vissza­szorítása után a házikertekben áttértek a fólia alatti zöldség- termesztésre; paprikahajtatásra. Ezt a munkát olyan méretek­ben folytatják, hogy most már naponta 100—150 ezer paprikát szednek. Június 8-án, amikor a tapasztalatcsere folyt, 300 ezer paprikát raktak be exportra. Ezen a napon csaknem félmillió forint be­vételre tettek szert a terme­lők. Füzesgyarmatról, Békésről, Új­kígyósról, Csanádapácáról és még több helyről érkező ven­dégeket Kovács József, a köz­ségi tanács vÉ-titkára tájékoz­tatta a fólia alatti termesztés fejlődéséről. A helybeli Hala­dás Tsz is támogatja a szövet­kezet tagjait primőrhajtatásban. A közös megbeszélés után négy termelőt látogattak meg. A primőrhajtatók kicserélték tapasztalataikat, sőt kölcsönös meghívások is elhangzottak. Ügy hírlik, hogy a medgyes­egyházi primőrhajtatók szak­csoportba kívánnak tömörülni a palántabeszerzés és az értéke­sítés gördülékenyebbé tételére. így a szakcsoport segítségével szeretnek megragadni azokat az állami kedvezményeket, melyeket a MÉM biztosít á hajtatás fejlesztésére. (A fóliát a szakcsoport csaknem egyharmaddal olcsóbban szerez­heti be, mint az egyéni terme­lő.) A medgyesegyháziak ezért szeretnének ellátogatni Méhke­rékre és Szarvasra, mert ott szakcsoportban • hajtatnak s igen jó eredményeket érnek el. A medgyesegyházi tesmelők erre az esztendőre 632 ezer pap­rika értékesítését vállalták. Ed­dig 800 ezret adtak át a felvá­sárlónak. A jelenlegi paprika- szezonban naponta egy vagon árut küldenek exportra vagy belföldre. Érdekessége az itteni hajtatásnak, hogy a múlt esz­tendőben csak lényegtelen mennyiségű áru került ki Med- gyesegyházáról. Ebben az esz­tendőben naponta 15 vagon árura számítanak csak papriká­ból. A darabonkénti 1,50—3 fo­rintos felvásárlási ár, melyet a MÉK alakított ki, igen kedvező. Az utóbbi években jó ütem­ben fejlődik a paprika hajta­tása Medgyesegyháza környé­kén. Unyatinszki János, a Bé­kés megyei MÉK vezető beosz­tású dolgozója szerint évente 45—50 millió hajtatott j paprikát lehetne termelni Medgyesegyháza környéken, ! ami éves átlagáron számítva > csaknem 100 millió forint bruttó bevételt jelentene a termelőknek. Érdemes lenne Medgyesegyháza mellett Med- gyesbodzáson, Csanádapácán, Mezőkovácsházán, Kunágotán, Kaszaperen is berendezkedni a fólia alatti paprikahajtatásra, mivel ennek hasznát nemcsak a termelők élvezhetik, hanem az ország is. mivel fontos ex­portcikk. A bolgár paradicsom, a román uborka és a magyar j paprika jól uralja, de még job- ' ban is uralhatná a közép-, il­letve a nyugat-európai piacot. ídupsi) i A Békésszemtandrási Szőnyeg- szövő Háziipari Szövetkezet fia­taljai termelési, sport és kultu­rális versenyben gyakran szere­peltek már az élen. Most újabb elismerést szereztek a szövet­kezetnek. A háziipari szövetke­zetek KISZ alapszervezeteinek országos versenyéből ők kerül­tek ki győztesen. Négyezer fo­rint pénzjutalmat kaptak. Elha­tározták a fiatalok, hogy fel­újítják a táncegyüttes ruhatárát, Délután 5 órakor ismét az if­júsági és úttörőház várja a tanulmányaikat befejező szak­munkásokat. Az avató ünnep­ségen a legkiválóbb hallgatók jutalmakat kapnak. Bsleiezőéütt az lüTEHLL tanácsának ü!éss Budapesten pénteken befeje­ződött az INTERMETALL Vas- kohászati Együttműködési Szer­vezet Tanácsának 13. ülése, amelyen részt vettek az INTER- METALL-tagországok — Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — delegációi, va­lamint a KGST titkárságának képviselői. A delegációk megtárgyalták az érdekelt országok részvéte­lével felépítendő kohászati gyár és érctömörítő mű előkészítésé­nek menetét. Megvitatták ko­hászati termelő kapacitások kö­zös létrehozásának kérdéseit. Az ülés a köcsönös megértés jegyében folyt le, a tanácsülés határozatait teljes egyetértés­ben hozták. (MTI) Olyan népi támcruhákat csinál­tatnak, hogy szoknya-blúz vari­ációval többféle népi táncra le­gyen alkalmas. A szövetkezet vezetői készseggel egészítik ki a KISZ-alapszervezet pénzjutal­mát a ruhatár felújítására, hisz egyébként is minden segítséget megadnak ahhoz, hogy a fiata­lok jól érezzék magukat falu­jukban, szabad idejüket hasznos szórakozással töltsék. A békésszenlandrási szőnyegszövő fiatalt újabb sikere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom