Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-12 / 110. szám
Egységes adóapparátus Területi igazgatóságok, megyei hivatalok, elszámolási irodák — A tanács is részesedik a vállalati jövedelmekből — Elektronikus gépek a Pénzügyminisztériumban Vattaiatok és szévetkezeték adóztatását és pénzügyi ellenőrzését végző szervezeteket ez év január 1-ével átalakították, úgy is mondhatnánk, hogy egy ké?be került az adóapparátus. Az adóztatás gazdája a Pénzügyminisztérium, illetve annak Bevételi Főigazgatósága. Az átszervezés után még inkább egységesebbé vált a gazdálkodó szervek adóztatásának adminisztrációja. Az adóapparátus átalakításáról beszélgettünk Jenei Tiborral, a PM Bevételi Föigaz- • gat ósága területi igazgatóságának vezetőjével. Mi tette szükségessé az adóapparátus átalakítását? — kérdeztük. Készülődés a könyvhétre Sajtótájékoztató voit kedden az írószövetségben, ahol bejelentették, hogy az évről évre ismétlődő tavaszi kulturális eseményt, az ünnepi könyvhetet ezúttal májws 39 és június 4 között rendezik meg. Az újdonságok jegyzékén kevesebb iki- advány szerepel, mint a koráb* bi években, azonban igényesebb válogatásban: 38 könyv kapott helyet a könyvhét listáján, együttes példányszámúk több mint 760 000 lesz. Bővíti a boltok készletét az év első hónapjaiban megjelent magyar és külföldi, mai és kiaszikus írásművek sokasága is. Hagyományos helyen, lesz a megnyitó- ünnepség: Ady Endre szobrá nál a Liszt Ferenc téren. A könyvklubban kiállításon mutatják be egyfelől a könyvhét újdonságait, másfelől a tavalyi könyvtermés „szépségversenyén” kitüntetett kiadványokat A Váci utcát ezúttal is birtokukba veszik a könyvkiadók: sátrakat, pavilonokat állítanak fel. Ízelítőül a könyvheti kínálatból „a fiatal” magyar irodalom két reprezentatív kötetének ígérkezik a legifjabb toll- forgatók antológiája A magunk kenyerén címmel, amelyben 14 költő mutatkozik be, valamint az ifjú prózaírck gyűjteményes Kötete, amely Ahol a sziget kezdődik címmel 13 novellát fog csokorba. Féláron kínálják majd a könyvhéten a „Szép versek, 1970” válogatást Könyvsorsjie- gyet i$ árusítanák. — Az adóapparátus ez év január 1-én végrehajtott, átszervezését több tényező indokolta. Kormányhatározat rendelkezik a tanácsi szabályozási rendszer továbbfejlesztéséről. Az új szerkezetben bővülnek a tanácsi pénzalapok bevételi forrásai, ez évtől a tanácsi vállalatoktól és szövetkezetektől származó bevételeken kívül a minisztériumok és más országos főhatóságok felügyelete alá tartozó vállalatok költségvetési befizetéseinek meghatározott hányada a tanácsok részére kerül átengedésre. Ez azt jelenő, hogy a tanácsok valamennyi területükön működő, illetve ott telephellyel rendelkező állami és szövetkezeti szerv jövedelméből részesednek. Ez évtől kezdve nincs olyan vállalati formában működő gazdálkodó egység, amelynek befizetései csak a tanácsokat vagy csak az állami költségvetést Illetnék. Ez viszont olyan adóelszámolási rendszert tesz szükségessé, amely — a központi adóztatási rendszer fenntartása mellett — biztosítja, hogy a tanácsi önkormányzathoz közvetlenül jussanak el az őket megillető bevételek. — Elmondhatom még, hogy nagyobbak az információs igények és azok sokoldalú, gyors és pontos kielégítése csak a legkorszerűbb számítástechnikai eszközök alkalmazásával lehetséges. A Pénzügyminisztérium keretében megalakult a számítástechnikai központ, ahol nagy teljesítményű elektronikus számítógépekkel dolgozták fel az adatokat. Ezelőtt a különféle irányítás alatt végzett pénzügyi ellenőrzések szívonala igen eltérő volt és nem biztosította kielégítően a törvényes rendelkezések s a központi intézkedések betartását. Az, egységes adóapparátus létrehozásával megteremtődtek a pénzügyi revízió hatékonyságának és színvonal- emelésének előfeltételei is. — Hogyan néz ki az átszervezés után az egységes adóapparátus szervezete? — Az új apparátus felépítése a következő: a Pénzügyminisztérium közvetlen irányítása és felügyelete alatt a területi igazgatóságok, a megyei hivatalok és az adóelstámolási irodák működnek. A területi igazgatóságok látják el továbbra is a minisztériumok és az országos hatás- j körű szervek felügyelete alatt í álló vállalatok adóztatását és pénzügyi revízióját. A megyei hivatalok végzik a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek adóztatását és pénzügyi ellenőrzését. A megyei hivatalok a területi igazgatóságok közvetlen irányítása és kettős — központi és tanácsi — felügyelete alatt állnak. — A területi adóelszámolási irodák, amint említette, január 1-én alakultak meg. Mi indokolta ezt? Az igazgatóság hatásköre milyen területre és hány vállalatra terjed ki? — Az irodák megalakulásáig a könyvelési és nyilvántartási munkákat az országban körülbelül 130 helyen végezték. Az év elejétől a területi igazgatóságok székhelyein, mindössze hat városban végzik. Az irodák, az igazgatóságok és a bevételi hivatalok hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervek és az állami költségvetés közötti, valamint a tanácsi önkormányzatokkal kapcsolatos elszámolásokát és átutalásokat intézik. Közvetlen irányításukat és felügyeletüket az igazgatóságok látják el. A szegedi igazgatóság hatásköre három megyére — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád — terjed ki. Az igazgatósághoz közvetlenül, illetve a megyei hivatalokon keresztül összesen 1250 vállalat és szövetkezet tartozik a bárom megyében. — Milyen új vonásai vannak a pénzügyi ellenőrzésnek, fiA szocialista brigádok váljanak a munkahelyi közvélemény hangadóivá és formálóivá gyelembe véve az új apparátus megalakulását? — Ez évben és a jövőben is — tekintettel arra, hogy az egységes apparátus megteremtése erre lehetőséget nyújt — a pénzügyi ellenőrzés közgazdasági tartalmát fogjuk elsősorban erősíteni. Mi ezt úgy határozzuk meg röviden, hogy közgazdasági tartalmú pénzügyi ellenőrzést végzünk. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szocialista brigádjainak vezetői május 9- en tartották idei első tanácskozásukat. Megvitatták azokat a tennivalókat, amelyek a tavalyihoz hasonló eredmények eléréséhez szükségesek. Először Béri# László igazgató tájékoztatta őket a feladatokról. Elmondta többek között, hogy a vállalatnak az 1970. évihez képest az idén égetett téglából 8, cserépből 3 millióval kell többet gyártania, mégpedig jóval kevesebb túlórával. Ez a terme, lékenység növelésével és az észszerű munkaszervezéssel, valamint a technológia fejlesztésével érhető el. Követelmény a minőség további javítása és a selejt csökkentése is. A célok eléréséhez nélkülözhetetlenül szükség .van. az üzemi demokrácia fejlesztésére, a dolgozóknak a vezetésben való aktív részvételére. Elsősorban a szocialista brigádok váljanak a munkahelyi közvélemény hangadóivá ' és formálóivá. Zelenyánszki András, a mun- kavensenyek megbízott szervezője tájékoztatta a megjelenteket a szocialista brigádok tavaly tett vállalásainak teljesítéséről, az elért munkasikerekről, amelyek végül is a vállalat eredményében mutatkoztak meg. Ismertette az újabb célemumig. 4 „ 1871. MÁJUS 13. kitűzéseket, majd elmondta, hogy a vállalat békéscsabai művelődési otthonában megalakult a szocialista brigádok klubja. Ennek keretében lehetőség nyílik a politikai és szakmai ismeretek bővítésére, különböző rendezvények, kirándulások megszervezésére. Bogi Júlia, a művelődési otthon igazgatója azt is elmondta, hogy az első program egy szegedi kirándulás lesz. A brigádvezetők felszólalása következett, ám az értekezleten most csak kevés bírálat hangzott el. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a szocialista brigádok gondjait, bajait a helyi vezetők igyekeznek mindjárt saját hatáskörben megoldani, s nem várnák ilyen nagyobb tanácskozásig Ez pedig előrelépést jelent. Mégis érdemes megemlíteni Lipták Pálnak, a békéscsabai 2-es számú gyár villanyszerelőjének a javaslatát, hogy a vállalat azokat küldje külföldi tapasztalatcserére, akik akarnak és tudnák is tanulni. Kovács György, a békéscsabai 2-es számú gyár égetője a karbantartók munkáját kifogásolta, elítélte az itt- ott előforduló fegyelmezetlenséget, hanyagságot és pazarlást Hrabovszki Judit, a békéscsabai 1-es számú gyár cserép- gyártó brigádjának vezetője javasolta, hogy köszöntsék Ska- liczki Károlynét, a 11-szeres szocialista brigád vezetőjét országgyűlési képviselővé való megválasztása alkalmából. Ja- nesz József, a battonyai téglagyár brigádvezetője többek között kifogásolta, hogy a gyárban nincs megoldva a vízelvezetés, s emiatt nagyobb eső után térdig ér a sár. Más hibák megszüntetését is sürgette. Berki László igazgató megköszönte a hibák feltárását és azonnali intézkedésre tett ígéretet Kérte a brigádvezetőket, hogy dolgozzanak úgy, mint az előző években. A vállalat, amely a tavalyi eredménye alapján harmadszor is kiérdemelte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját és Kongresszusi Oklevéllel, valamint a Szocialista Munka Vállalata címmel tüntették ki, a megye, sőt az egész ország figyelmének központjába került. Jó hírneve arra kötelezi, hogy továbbra is az élen haladjon, s eredményesen járuljon hozzá társadalmi célkitűzéseink megvalósításához. A tanácskozás Bargel Tibor nénak, a vállalat szb-titkárának társzavaival ért véget. P. B. Békéscsabai ipari vállalat felvételre keres: közgazdasági csoportvezetői, kereskedelmi üzletkötőt, vezető raktárost, gépipari technikummal rendelkező művezetőt. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezéseket „Ipari vállalat” jeligére a békéscsabai- hirdetőbe kérjük. 272690 — Szeretném, ha ezt egy kicsit bővebben megmagyarázná, mit értenek közgazdasági tartalmon a pénzügyi ellenőrzésben? — A közgazdasági tartalmú pénzügyi revízió alatt mi azt értjük, hogy nemcsak a mérleg és eredmény valódiságát, helyességét, valamint a költségvetési befizetések és juttatások szabályszerűségét vizsgáljuk, hanem a közgazdasági szabályozók hatékonyságát is elemezzük. Ezen túlmenően feltárjuk a vállalati gazdálkodás erkölcsi normáit sértő magatartást is. Arról van tehát szó, hogy olyan cselekményeket is vizsgálunk, amelyek tételes jogszabályokba nem ütköznek, de sértik a szocialista gazdálkodás erkölcsi normáit. — Van-e az önök kezében valamilyen szankcionálási lehetőség? Meg tudják-e büntetni azokat a vállalatokat, amelyek tisztességtelenül szereznek nyereséget vagy adójukat nem fizetik? — Van ilyen lehetőség. Sőt, nagyobb, mint régebben. Eddig a jogtalanul szerzett nyereségnek 50 százalékáig terjedő szankciót alkalmazhattunk. Most az így szerzett nyereségnek, előnynek a 100 százalékáig terjedhet a büntetés. Vagyis teljesen elvonjuk az így szerzett pénzösszeget és még ugyanakkora összegű bírságot is megállapíthatunk. Tehát nem érdemes pénzügyi manipulációkhoz kezdeni és így szerezni előnyt. Gazdagh István Beleszólás saját dolgainkba Pártunk X. kongresszusa óta egyre több alkalommal kerül szóba az üzemi demokrácia. A munkahelyi pszichológusok valószínű több tanulmányt készítenek majd arról, hogy a dől* gőzök miként szólnak bele saját dolgaikba, üzemük, vállalatuk, intézményük, gyáruk életébe, A teljesség igénye nélkül most csak a vezetők, a beosztott vezetők és a dolgozok magasabb fokú kapcsolatáról kívánunk szólni. Mi köti a dolgozót a munkahelyhez? A munka szeretete, a kereseti lehetőség, s a kollektíva jó szelleme. Hae három kötődőid pcmt bármelyike laza vagy fellazul, vagy éppen hiányzik, nem érzi jól magát a dolgozó muhkahelyén. Ezért a hívatott vezetőknek első rangú feladata kell hogy legyen olyan légkör kialakítása, amelyben könnyebbé válik a munka meg- szeretése, a kollektívában rejlő emberi tulajdonságok megismerése, az új dolgozók munkába illeszkedése és nem utolsósor* ban a kereseti lehetőség feltá- ródása. Az egyensúly megteremtése nem könnyű. Ha nem számolnak valamelyik feltétellel, akkor könnyen lehetséges, hogy a munkahely felzaklatott méhkassá válik, s az emberek már hűszfilléres órabéremelésen is zsörtölődnek, vitatkoznak, ha úgy érzik, a pénz nem jó helyre került Az utóbbi napokban számos jelét tapasztaltuk ennek. Aa 1971. évi bérfejlesztésre jutó hányad egy részét a vállalatok! vezetői felhasználták. A fel-j használás módja, módszere helyenként nagyon ikülönbözött' Voltak üzemek, ahol a részleg- vezetőket sőt a brigádvezető-j két is megkérdezték javaslatukról, hogy kinek milyen a mun-j kája, ki hogyan szolgált rá a több keresetre. Voltak azonban olyan helyek is, ahol az iro<* dában döntötték, meg sem hallgatva a részlegvezetőket a brigádvezetőket a párt. ég a szak- szervezet képviselőit. így küldték ki a fizetésrendezésről szóló leveleket. Ezeket a dolgozók egymásnak átadták, alaposan kiértékelték és néha bizony bosszankodtak, mert úgy látták, hogy a vállalati központ nem a végzett munka alapján használta fel a bérfejlesztést. Aki azt hiszi, hogy a dolgozók megnyilvánulásával lezárult ez az egész ügy, nagyon téved. A munka menetére egyik- másik munkahelyen már huszadik napja nyomja rá bélyegét az ebből eredő igen kedvezőtlen hangulat. A munkáskollektíva valahogyan másként ítéli meg a helyzetet, mint a központ néhány dolgozója. Egyik-másik helyen meg is kérdezték a dolgozok közvetlen vezetőjüket, ő tett ilyen értelmű javaslatot? A válasz tagadó volt s ezért most már az egész munkahely méltatlankodik. Az ok:* a munkahelyet érintő ügyben, így a bérfejlesztésben is miért járnak el néhány vállalatnál úgy. hogy meg sem kérdezik a munkahelyért felelősöket, a párt. és a szakszervezeti bizalmiakat Érdekessé váltak ezek az ügyek különösen most, a párt X. kongresszusa után, amikor próbáljuk gyakorlattá tenni a kongresszuson elhangzottakat A munka magasabb színvonalát jelen esetben nem valami köz* gazdasági fejtegetés vagy munkapszichológiai értékelés jelenti, hanem a munkahelyi élet és körülmények állandó tanulmányozása, megismerése a színvonal javítás céljából. A magasabb színvonal ebben az esetben tehát azt jelenti, hogy a dolgozók ügyében ne íróasztal mellől döntsenek, hanem a munkahely felelőseinek meghallgatása után, esetleg a kollektíva bevonásával tanácskozzak meg a munkásemberek munkahelvi ügyét. Httpsi Károly -
