Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-12 / 110. szám

Osztályolések, tudományas előadások az akadémia közgyűlésének második napján Kedden az Akadémia közgyű­lésének második napján az ag­rártudományi, az orvosi és a bio­lógiai osztály együttes ülésén a tanszéki kutatások jelentőségé­vel és problémáival' foglalkoz­tak. Ezt a kérdést a tudomány- politikai irányelvek állítottak az érdeklődés homlokterébe. Straub F. Brúnó, az Akadémia alelnöke vitaindítójában rámu­tatott, hogy ma már korszerű egyetemi képzés nem képzel­hető el korszerű tanszéki kuta­tómunka nélkül. Éppen ez&rt az Akadémia testületi szerveinek épp olyan intenzíven kell fog­lalkozniuk a tanszéki kutatások­kal, mint saját kutatóhelyeik munkájával. Javasolta, hogy az Akadémia bizottságai elsősorban olyan tanszéki kutatásokat tá­mogassanak, amelyek több tan­szék, kutatóhely összefogásával törekszenek komplex több tudo­mányterületet érintő kérdések megoldására. láng István, az Akadémia fő­titkárhelyettese korreferátumá­ban az Akadémia feladataival és lehetőségeivel foglalkozott az ag­rár-, a biológiai és orvosi tan­széki kutatások fejlesztésében. A műszaki tudományok osztálya tegnapi osztályülésén Bognár Gé­za beszámolója alapján megvi­tatták ennek a népgazdasági szempontból fontos tudományte­rületnek kérdéseit Délután a nyelv- és irodalomtudományi osztály rendezett vitaülést a nyelművelés-nyelvi műveltség kérdéseiről Az előadó Lőrincze Lajos volt Nincs annál szomorúbb, mint, amikor az ember egyedül, társ nélkül marad öreg napjai­ban. Talán erre gondolt Nagy Károlyné, a Budapesti Harisnya­gyár gyulai üzemének dolgozója, aki nyugdíjba vonulásakor vál­lalta, hogy az időseknek, a gyár nyugdíjasainak istápolója lesz, s intézi ügyes-bajos dolgai­kat. Immár öt éve ennek, s az­óta szíwel-lélekkel áll az öre­gek mellett. Maga is egyedül öl, érzi ennek minden hátrányát. Az örökké mozgékony, fáradhatatlan asz- szony maga tett arról, hogy még­se érezze ezt az egyedüllétet oly nyomasztónak. — Ráérek most már, van időm bőven, miért ne segíteném azo­kat, akik hasonló magányban él­nek, vagy akik idős koruk miatt rászorulnak a segítségre. Leg­alább van életcélom, elfoglaltsá- J gom — mondotta beszélgetésünk­kor. Elfoglaltsága? Most aztán van ; bőven! A gyárnak mintegy 180 nyug­díjasa él a város legkülönbözőbb pontjain. Jólesik nekik, ha el­ellátogat hozzájuk és neki is jó elbeszélgetni az idős emberek­kel, megismerni gondjukat, hely­zetüket, meghallgatni kérésüket, panaszukat, hogy azokat továb­bíthassa a szakszervezetnek, az üzem vezetőségének. Nagy Károlyné ig évet dolgozott az üzemben, ismerik jól tehát a gyár vezetői, meg­bíznak benne, tudják, hogy jó kezekben van az idősek ügye. És ismerik a nyugdíjasok is, akik nyugodtan rábízzák gondjaikat, tudják, hogy nem marad elinté­zetlenül kérésük. Az üzemben néhány éve ala­kult a nyugdíjasokat segítő bi­zottság, amelynek elnöke Nagy Károlyné. Ez a bizottság azóta már sokat tett az öregekért. Évente rendszeresen megtartják Ami a kupa mögött van Véglegesen Békés megyébe ke. rült a KPVDSZ és SZÖVOSZ ál­tal felajánlott vándorserleg, amely a szövetkezeti pénztáro­sok országos versenyének fődíja volt. Ebből a szép sikerből orosz­lánrészt vállalt a Szeghalmi ÁFÉSZ csapata; név szerint Elek Imréné, Lukács Károlyné, Soós Ida, Fazekas Magdolna és Vígh ] Ferencné. Azóta ismét a dolgos hétköz­napok kevésbé látványos, de nem kevésbé fontos munkáját végzik a bajnokok, illetve baj­noknők. — Naponta bizonyítanak — szögezi le H. Kiss Ferenc, a Szeghalmi ÁFÉSZ áruforgalmi főosztályvezetője, akinek dina­mikus egyénisége — úgy lát­szik — átragadt versenyzőire: — Nem véletlen szülte eddigi eredményeinket — mondja — a jól végzett napi munka mellett hetekig gyakoroltuk a speciális versenyfeladatokat. Háziver­senyt rendeztünk 500—400—300 forintos helyezési díjakkal. Bi­zony volt, aki elkeseredett a fe­szített tempó miatt, őket meg kellett vigasztalni, hogy megéri. Meg is érte. Dolgozóinknak, versenyzőinknek szép erkölcsi és anyagi elismerést hozott, amihez mi is hozzájárultunk; a három legjobb esetében fizetésemelés­sel és Kiváló Dolgozó kitünte­téssel. Akik a mezőny második felében végeztek, 600—600 forint jutalmat kaptak. Szövetkezeti szinten is megéri; ha csak azt számoljuk, hogy két kiválóan dolgozó pénztáros mellett meg lehet takarítani egy harmadik pénztárgép beszerzését és dol­gozó beállítását A vevő is nyer, mert jól, gyorsan és pontosan számolnak neki; nő az üzlet át­bocsátó képessége. — Utánpótlás? — Van és lesz. Bár a jelenlegi csapat is fiatal. Az öt részvevő­ből három most volt először or­szágos versenyen, de azért az utánpótlás képzését is megszer­veztük. Pénztáros tanfolyamun­kon több ügyes fiatal dolgozót képzünk, akiknek nevével re­mélhetőleg találkozni fog a szak­ma. S. Gy. Az Autóközlekedési Tanintézet, Békéscsaba, Tessedik u. 21. 1971. május 15-én 8 órakor középfokú gépjárművezetői, 1971. május 17-én 17 órakor személygépkocsivezetői tanfolyamot indít További felvilágosítás és jelentkezési lap az intézetben kapható. 272678 Az öregek istápolója a nyugdíjasok napját, s ezt a na­pot ünneppé nyilvánították. Ilyenkor ott van az igaz­gató, a párttitkár, a szak- szervezet képviselője, akik el­mondják az előző évi eredmé­nyeket, s meghallgatják a nyug­díjasok kérését, óhaját, javasla­tait, amiben segíteni kell. A KISZ-esek műsorral kedves­kednek az idős embereknek, a gyár, a szakszervezet pedig ebé­den látja vendégül őket, szól a zene is, s kinek-kinek kívánsága szerint játsszák kedvenc nótáját. A hangulat mindig nagyszerű ezeken a találkozókon, a jókedv sokszor még táncra is ingerli az idős lábakat Felejthetetlen él­mény a nyugdíjasok találkozója mindenkinek. Ezzel természetesen nem ér véget a gyár és az öregek kö­zötti kapcsolat. A különböző év­fordulókon — április 4, május 1. — sem feledkeznek meg róluk. Mindig meghívást kapnak ezek­re az ünnepekre is. Az igazi ösz- szekötő kapocs viszont Nagy Ká­rolyné és a bizottság. Segélyezé­seket javasolnak, az év közben felmerült kéréseket továbbítják, betegeket látogatnak, ajándéko­kat visznek, sőt Nagyné az idős emberek szakszervezeti ügyeit — tagdíjfizetés stt> — is elintézi. Nyugodtan fordulnak hozzá ilyen kéréssel is, mondván: ne kelljen nekik, fáradt öreg lá­baikkal begyalogolni a gyárba. Nagyné pedig az idősek látoga­tása során hírt ad az üzem fej­lődéséről, az új létesítmények­ről, termékekről, így sohasem érzik, hogy elszakadtak a régi munkahelytől. — Öröm számomra ez a mun­ka — mondotta —, hiszen oly jó érzés segíteni másokon, látni, hogy örömet szerzünk ezzel. Fő­leg az egyedül élők veszik szíve­sen a látogatásokat, s amikor egy-egy embernek átadom a gyár megbízásából a 3—400 fo­rint segélyt, bizony nem egyszer látok örömkönnyeket is a sze­mükben. Persze, nem vagyunk egyformák, s vannak furcsa ké­rések is, akadnak, akik azt hi­szik, a gyártól mindent követel­hetnek, olyan jogon, hogy ott dolgoztak. Volt, aki azért kért például segélyt, hogy a lakását kifesthesse, holott anyagilag nem állt olyan rosszul, hogy hosszabb takarékoskodás után erre nem tudta volna összegyűj­teni a szükséges pénzt. Termé­szetesen nem kapott segélyt, hi­szen vannak olyan egyedül élők, akiknek semmilyen támaszuk nincs, csak az üzem, s megélhe­tésük is sokszor gondot okoz. Tőlük vontak volna el a segély- összeget, ha áz előbbi igényt ki­elégítették volna, hiszen az ilyen célra szánt keret is véges, nem kimeri thetetlen. Nagy Károlyné munkája nem könnyű tehát, sokszor nehéz meggyőzni azokat, akik jogtalan kéréssel fordulnak hozzá. De se­gítőtársai is vannak, mégpedig az üzemben, Újhelyi Sándomé, a szakszervezeti tanács titkára, ! ki szintén jól ismeri a gyár öreg- ! jeit. Nemcsak segélyezés ügyben fordulhat hozzá, hanem mint or­szággyűlési képviselőhöz is, így egyéb gondokon szintén közösen tudnak segíteni. Zsiga Ferencné a másik szakszervezeti ember, aki mindig jó szívvel fogadja Nagy Károlynét, s továbbítja a gyár vezetőségéhez a kéréseket, javaslatokat. így az üzemben minden idős ember sorsáról tud­nak, figyelemmel kísérik életét, és segítenek, ahol erre szükség van. Mozgalmas napjai vannak te­hát az öregek istápolójának, so­ha nem pihen, s mint mondotta, az a legjobb pihenés, felüdülés, ha az üzembe látogathat vagy az öregekhez. Minden üzemben, válla­latnál szükség lenne ilyen Nagy Károlynékra, s arra is, hogy a régi dolgozók és az üzem között ilyen szoros, baráti legyen a kapcsolat Kasnyik Judit Aradi muzsikusok Békés megyében A két megye közötti kulturális kapcsolatok keretében először látogat Békésbe az Aradi Álla­mi Filharmonikus Zenekar. A 90 tagú és sok nagy művészi si­kert magáénak mondható együt­tes május 23-án este fél nyolckor az orosházi művelődési központ­ban, 24-én este ugyancsak fél nyolckor Békéscsabán, a Jókai Színházban ad koncertet. A mű­soron Enescu Rapszódiája, Bee­thoven II. hegedűversenye — Daniel Bodlovschi előadásában —, Debussy Egy faun délutánja című műve és Respighi Római: ünnepek című kompozíciója szerepel. A filharmonikus zene­kart Eleodor Rau vezényli GOKARTOSOK m fw $W­„ ü Will «■¥ & *' r- V * - . Ér: mm % É$M$ ÉpÉ§Í Éli»« MÉÉfo • s . : ■ §fa#i #é§ ■ $ n ' w'A 1 Ä ' í-ti* - ^ SÍM fMtyy whú 4 Szokás szerint egymással de­rékszögben találkozó egyenesek határolják a békéscsabai 10. szá­mú általános iskola udvarának röplabdapályáját. Az elmúlt hét szombatján e szokástól eltérően, görbén, íveltem vonalazták a vö­rös salakat — okkal, mert a program a gépjárműbarát úttö­rők nyílt szákköri napjára hívta az érdeklődő szülőket és gyere­keket. A városi közlekedés formáit utánzó, kanyarokból, keresztező­désekből s rövid egyenes szaka­szokból álló, KRESZ-táblákkal felszerelt pályán népes szurko­lóhad biztatása közepette ügyes­kedtek gokartjukon a szakkör tagjai. Meglepő biztonsággal ke­zelték a kormányt, a fék-, a gáz, a kuplungpedált, hosszú utakat bők Mihályt, a szakkör tanár­vezetőjét és Lukács Endre 8. a) osztályos tanulót kértük néhány szóra. — Két csoportban összesen 34 hatodikos és nyolcadikos gyerek jár a szakkörbe az 1., 8. és 10. számú általános iskolából. — Szombaton délutánonként szoktunk összegyűlni. Már egy esztendeje. — Jelenleg egy gokartunk van, a MHSZ megyei szervezetétől kaptuk. — De rövidesen még háror» járművünk lesz. — A munkában sokat segíte­nek a szülők, különösen Oláli Gábor és iskolánk gondnoka, Imrefi János. — Nagyon szeretem a gépeket, motorokat, a Kemény Gábor Kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat felvesz a BÉKÉSI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET, Békés, Szarvasi út 42. 5 1971. MÁJUS 12. tettek meg anélkül, hogy a mo­tor ,megállt volna, s a kerekek sem érintették a pálya fehér vo­nalait. Persze, ez csak a szak­köri vetélkedő egyik része, a furcsa kis járműről leszállva, el­méleti kérdésekről, KRESZ-is- meretről is számot kellett ad­niuk a versenyzőknek. Míg a pályán a bemelegítő kö­röket rótták az ifjú vezetők, Se­Szakközépiskola gépészeti tago­zatára jelentkeztem. Fel is vet­tek. Nagyon jo, hogy a 8. osz­tály elvégzése után is járhatunk majd a szakkörbe. Aztán szakkörvezetö és tanít­ványa a pálya szélére siettek. Kezdődött a verseny. A szakkör tagjai egymásnak és szüleiknek is bizonyították, mit tanulta^ egy esztendő alatt. (Bódis Miklós felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom