Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-11 / 109. szám
Tudomány — techeiia Veszélyben a sztratoszféra! A szuperszónikua utasszállítás megvalósítása újabb fenyegető veszélyt jelentlhet az emberi környezetre. A tervek szerint a 80-as évek közepére csak az USA légitársaságai több, mint 500 szuperszónikus utasszállító repülőgépet fognak közlekedtet, ni a sztratoszférában, és ehhez jön a kö2ös francia—angol Concorde vállalkozás és a szovjet szuperszónikus program. A szuperszónikus repülés elterjedése a sztratoszférában nagy mennyiségű vízgőzt, széndioxidot, szén- hidrogént, szilárd részeskéket, stb. juttatna, ez megváltoztatná a földfelszínt érő ultraibolya sugárzás mennyiségét, felhőképződést eredményezhet a sztratoszférában és erőteljesen megváltoztathatja időjárásunkat. Ez az előrejelzés nemcsak vaklárma, mert a kutatóknak egy vulkánkitörés kapcsán kőnk. rét adatok állnak rendelkezésükre. 1963-ban Báli szigetén az Agung vulkán kitörésekor a sztratoszférába nagyobb memy- pyiségű szennyező anyag került. Ez a Föld körül az egyenlítőd sávban 6—7 C fokkal emelte meg a sztratoszféra hőfokát. Bár a sztratoszféra lassan visszahűlt, 2—3 C fokkal véglegesen magasabb hőfokú maradt, mint a vulkánkitörést megelőző időszakban. A szuperszónikus repülés elterjedése hasonló, de állandóan növekvő elszennyeződést jelentene. Ennek klimatikus visszahatását nem lehet előre pontosan kiszámítani. Levélpapír vakoknak Egy amerikai cég polietilén levélpapírt hozott forgalomba. Amerikai kutatók most rámutattak, hogy ez a polietilén papír kiválóan alkalmas vakok számára történő íráshoz. Ha ezt a papírt kemény felületre helyezzük és golyóstollal erősen írunk rá, domborműírás keletkezik, arhelyet látással és tapintással egyaránt el lehet olvasni. Ez teszi alkalmassá a vakok számára, akik az új papír használatát könnyen és gyorsan tanulják meg. Tudósváros Belorussziában Elkészült a Belorusz Tudományos Akadémia új telepének részletes terve. Az akadémiai város helyét — háromszázötven hektárt — Minszik közelében, a Minskk—Moszkva vasútvonal mellett levő területen jelölték ki. Az építészek elgondolása szerint az akadémiai település 33 üzemépületét 5 körzetben az egyes szakágakhoz, így a matematikai, a biológiai, a fizikai, technikai és a kísérleti termelési intézet körül csoportosítják. A mágnesek és ötvözetek műhelyében Az üveg művészei Kiemelt kutatási téma: a szilárdtest-fizika Kutatásaikkal hol állnak a „Nemzetközi Piacon?” Ez igen-igen összetett kérdés. Természetesen — úgy általában — nem vagyunk versenyképesek a nagy kutató központokkal, sem Keleten, sem Nyugaton. Ebbe megakadályoz a kutatói létszám és gazdasági lehetőségünk is. Ezért arra törekszünk, hogy a kutatások közben olyan hazai gárda alakuljon ki, amely egy- egy licencvásárlásnál hozzáértően tudnak a szakkérdésekben dönteni. Az üveg készítése és az üvegművészet sokévezredes múltra tekint vissza. Az ókori Egyiptomban már i. e. 1500-ban üvegből vésett skarabeusokat készítettek. Egyes ókori görög üvegmaradványok is fejlett és művészi technikáról tanúskodnak. A középkorban Németországban és Franciaországban fellendült az üvegfestészet A XVII. században Európában a cseh üvegipar ért el magas színvonalat és szerzett világhírnevet magának. Ebben az időben a csehek már teljesen színtelen, tiszta üveget állítottak elő és azt megfelelő technikával díszítették. A kristályüveg vagy ólomüveg átlátszóbb a rendes üvegnél, nehezebb, de nem olyan kemény. Ólommal keverik. Már a középkori irodalmi források is megemlékeznek az ólomoxid hozzáadásával készült üvegről. Angliában a XVII. században készítettek először ólomüveget. A cári Oroszországban 1790-ben létesítették a gyatkovói kristály- és üveggyárat; e patinás gyár moszkvai kiállításán készült ez a felvétel Örömteli változás ez, de még- inkább az a tény, hogy az Akadémia teljes súlyával szorgalmazza a szilárdtest-fizikai kutatások országos szintű koordinálását. Ennek jelentőségét akkor látjuk igazán, ha arra gondolunk, hogy a kutatás mindig háromszintű: alapkutatásról beszélünk akkor, ha új jelenségek feltárását végezzük; ipariról, ha egy módszert, egy megoldott problémát kell bevezetnünk a konkrét gyártásba. Viszonylag keveset figyeltük azonban az elmúlt években is a kettő között helyetfoglaló ún. technológiai kutatásra, amelynek feladata az alapkutatásból származó ismeret hasznosítása, illetőleg a hasznosíthatóságának megvalósítása. Technológiai kutatásokat pedig csak akkor folytathatunk eredményesen, ha jó a kapcsolat az iparral. Ezért érdemes példamutatóként említenem a Csepeli Vas- és Fémművekkel évek óta fennálló kutatási szerződésünket. Együttműködés a termékjavítás szintjén valósul meg. A különböző transzformátoranyagok, a tiszta réz ipari vizsgálata módszereinek javításán dolgoztunk együtt. Az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron egyébként közös munkáinkról be is számolunk az Akadémiai Pavilonban, ahol éppen azt szeretnénk érzékeltet- ti, hogy milyen szerepet vállalunk, ill. tudunk vállalni egy- egy kutatási együttműködésben. Várható valamilyen tematikus változás is a közeli években? Elsősorban szeretnénk tovább folytatni a megkezdett témákat A fémek és az ötvözetek vizsgálatában azonban arra koncentrálunk, hogy olyan anyagokat vizsgáljunk* (p. alumíniumot), amelyeknek hazánkban ipari bázisa van. Mágneses kutatásainkban szorosabban kapcsolódunk a hazai számítógépes programhoz. Érdekességként említem meg egyik témánkat: észrevették a kutatók, hogy egyes mágnesezett anyagokban előállíthatok ún. mágneses buborékok, amelyek aztán könnyen elmozdíthatók az anyagdarab különböző részeibe. Ez a jelenség alkalmas arra, hogy vele számítógépes memóriákat építsünk, de még logikai műveletek elvégzésére is. Egyelőre azonban nincs még kikutatva az az anyag, amely minden vonatkozásban alkalmas a számítógépbe építésre. A domboldalokon, hegyi terepen speciális traktorok üzemeltetésére van szükség, amelyek sikerrel le tudják küzdeni a terepnehézségeket. A képen látható Diesel meghajtású kerekes traktor rendkívül jó állóképességről tett tanúbizonyságot 15 fokos lejtőn is, illetve parlagon hagyott földek szántása közben. Hengertárcsás ekéjének szántási mélysége 25—27 cm, sebessége a harmadik és negyedik fokozatban óránként 6 kilométer. Az ekevas fogási szélessége 61 cm volt. Az új gép hegyvidéki, mezőgazdasági, szállító és építőipari munkák elvégzésére készült. Ugyanakkor egy-egy szűk területen a mi eredményeink jelentik a világszínvonalat, pl. a híg ötvözetek terén. Erről a kérdésről ősszel rendezünk Tihany- ben egy nemzetközi konferenciát, amely iránt megnyilvánuló nagy külföldi érdeklődés bennünket is meglepett, de kétségtelenül bizonyító erejű. H. ö. BÉtíSHCCm-S. NÉPÚJSÁG c 1971. MÁJUS 11. Az utóbbi években nap, mint nap hallhatjuk ezt a kifejezést; szilárdtest-fizika. Az elektronika rohamos fejlődése hozta felszínre, mert egyébként távolról sem annyira új fejezete a fizikának, mint a köztudatban megjelenéséből vélhetnénk. Ezenkívül pedig a fizikának a mindennapi élethez is legközelebb állő fejezeteinek az egyike, hiszen szilárd testekkel foglalkozik, amelyek környezetünket is benépesítik. Az utóbbi hónapokban; különösen tudományos körökben fokozódott az érdeklődés a szilárdtest-fizika után, amelynek egyik oka és eredménye is egyben, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kiemelt kutatási témává tette a szilárdtest-fizikát. A kutatások egyik helye a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) Szilárdtestfizikai Főosztálya, ahol a főosztály vezetőjétől. Tompa Kálmán kandidátustól kértünk néhány kérdésre felvilágosítást. Mi a helyzete a szilárdtest- fizikai kutatásoknak Magyarországon? Számottevően az MTA két intézetében, a KFKI-ban és a Műszaki Fizikai Kutató Intézetben (MÜFI), illetőleg néhány egyetemi tanszéken foglalkoznak ilyen kutatásokkal. A KFKI-ban 12 éve van önálló laboratóriuma, és mintegy 60—70 kutató foglalkozik a témába vágó kérdésekkel. A MÜFI-ben is hasonló a létszám. Gyakorlatilag e két helyen van a kutatók zöme, ez pedig igen kevés. Az NDK-ban pl. a szilárdtest-fizikai kutatásoknak önálló intézete van, nagyjából olygn létszámmal, mint a teljes KFKI-é, tehát több mint ezer embert foglalkoztat. Ha erre gondolunk, akkor kétségtelen, hogy az elmúlt években nem kapott kellő hangsúlyt és támogatást a téma. Ezekben az években milyen kutatásokat végeztek? A MÜFI két témában dolgozott: a félvezetőkkel (tranzisztorral, diódával és alapanyagaikkal) összefüggő problémákat vizsgált, és jelentős fényforráskutatást végzett Mi, a KFKI-ben két másik témát kutattunk: a mágneses jelenségeket, és a fémeknek és az ötvözeteknek a fizikáját A mágneses jelenségek számunkra a mágneses anyagok (különösen az iparilag is fontos vasalapú ötvözeteik) fázisállapo. tával vannak kapcsolatban. Gondoljunk arra, hogy a vas elveszti mágneses tulajdonságait egy bizonyos hőmérséklet felett. Ezért kutatják ezeknek a fázisátalakulásoknak a technológiáját A fémek és az ütvözetek tulajdonságainak a megismerése talán még magától-értetődőbb. Különösen az ún. híg ötvözetekkel foglalkoztunk. Azért nevezik ezeket hígnak, mert a tiszta fémbe bevitt ötvöző (szennyező) anyag igen kis mennyiségű az ötvözendőhöz képest, és ezek a szennyező atomok egyenlően, homogén módon épülnek be az alapfémbe, vagyis ebből a szempontból emlékeztetnek a folyadékra. Milyen perspektívákat Iát ma, amikor a szilárdtest-fizikai kutatás kiemelt akadémiai téma? Hegyi traktor
