Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-07 / 106. szám

Folytatódott a vita a szakszervezetek kongresszusának csütörtöki ülésén (Volytat&s az t oldalról) konstrukciója és új kórház épí­tése Békéscsabán, Az iparosodás eredményeként j — állapította meg *— városaink [ gyons fejlődésével nem/tart lé­pést a szakrendelők fejlesztése. Különösen Békéscsabán, Gyulán, Szarvason kevés a létesített munkaheüy a szakrendelőkben. Emiatt nagy a zsúfoltság és a megfelelő színvonalat nehéz tar- ami. A rendelőintézetek fejlesz­tése, a kórházfejlesztéssel együtt a legsürgősebb feladata­ink közé tartozik. A Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa együtt- J működve más megyei szervek- j kel, mindenekelőtt a megyei ta- [ nács végrehajtó bizottságával | eddig is igyekezett mindent I megtenni annak érdekében, hogy a dolgozóknak ezirányú és jogos igényeit a lehetőségek keretein belül mind jobban kielégíthes­sük. A jövőben is azon leszünk, hogy a dolgozók igényeit mind magasabb szinten tudjuk kielé­gíteni. Egyik fontos feladatunknak tartjuk, hogy a rv. ötéves terv kórházépítési programja — be­leértve a rekonstrukciót is — j időben és maradéktalanul meg­valósuljon. Ezért mindent elfő- i gupk követni, hogy megyénk j építőipari vállalataival az üz­leti érdekeikre való tekintet nél­kül megértessük az egészség­ügyi beruházások határidőre és jó minőségben való elvégzésé­nek szükségességét. Ügy gondoljuk, hogy a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa összefogva a többi társadalmi és állami szervekkel, el tudja és el is kell érje, hogy az igen fon­tos közérdekű beruházások a ter­vezett időre megvalósuljanak. Ennek előrebocsátása után — folytatta — itt ezen a fórumon szeretnénk hangsúlyozni, hogy a ÍV. ötéves tervben erre a célra biztosított összegek ezirányú gondjaink megoldására nem ele­gendőek. Éppen ezért kérjük, hogy a lehetőségeken belül a '“'központi, szervek nagyobb támo­gatást adjanak a megyének, melyhez kérjük a SZOT segítsé­gét is. Megyénkben a* üzemi és ta­nácsi gyermekintézmények fej­lesztése nem kielégítő. A leg­nagyobb gondot az óvodai he­lyek iránti lényegesen megnőtt igény kielégítetlénsége okozza. A tanácsi erőforrásból a IV. öt­éves terv időszakára tervezett óvodai helyek öt százalékos emelkedése megközelítően sem elégíts ki sem a jelenlegi, sem a várható igényeket. Szükséges­nek tartjuk — különösen a vá­rosokban — az óvodaépítés gyor­sítását. Ennek elősegítésére cél­szerű és indokolt a tanács és a vállalati erőforrások fokozottabb és ésszerűbb koordinálása. Ennek érdekében a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa az érin­tett városokban kezdéményező- en lépett fel. összehívtuk, illet­ve javasoltuk összehívni az érin­tett vállalatok társadalmi és gaz­daság} vezetőit, valamint a vá­rosi tanács képviselőit a tanácsi j és a vállalati erőforrások koor­dinálására Az eddigi tapasztala­taink kedvezőek, például Oros­házán, ahol sikerült megértetni a vállalatok vezetőivel, hogy en­nek az égető dolognak a megol­dása csak a rendelkezésre álló erőforrások koncentrálásával le­hetséges. Bízunk benne, hogy a gyermekintézmények — minde­nekelőtt a7 óvodai helyek — bő­vítésére tett erőfeszítéseink eredménnyel járnak. Ennek eredményeként az erre igényjo­gosult szülők az eddigieknél lé­nyegesen nagyobb számban ve­hetik igénybe ezeket a szolgál­tatásokat, melyek fontos szere­pet játszanak az életszínvonal alakulásában, s fontos társadal­mi kérdést is jelentenek. A dolgozók életkörülményed­nek alakulásához — mondotta — nagymértékben hozzájárul a lakáshelyzet. A múltból örökölt kedvezőtlen lakásviszonyokat, s a felgyorsuló urbanizációs folya. mától űgyelembevéve, a lakás­építés üteme megyénkben szin­tén nem kielégítő. A megye párt- és állami szerveivel egy­behangzóan statisztikailag is bi­zonyítható, hogy megyénk a II. és III. ötéves tervben, de a IV. ötéves terv szerint is, alacsony lakásszámban részesült, illetve részesül Különösen alacsony az állami erőforrásból épült laká­sok száma, ami gyakran arra sem elegendő, hogy a szanálásr ra kerülő épületekben lakókat el lehessen helyezni Ha ehhez hozzávesszük a tavalyi, és saj­nos az idei ár- és belvíz által okozott károkat, akkor a kép — úgy gondolom, teljesen világos. A tavalyi ár- és belvíz több ezer lakást rongált meg tel­jesen, vagy igen súlyosan. Saj­nos, az idei belvíz által okozott lakáskárokat is több százas, vagy éppen ezres nagyságrend­ben lehet meghatározni. A Központi Bizottság és a kor­mány lakásprogramját és lakás­intézkedéseit megyénk szervezett dolgozói alapjában helyeslik. Ezen intézkedésektől azt várják, hogy növekedjen az elosztásra kerülő lakások száma és érvé­nyesüljön a gyakorlatban a már többször hangoztatott elv, mi- szerinT az állami lakások elosz­tásánál előnyben kell részesíteni a többgyermekes és a kevés jö­vedelemmel rendelkező családo­kat Azzal is tisztában vagyunk, hogy a most életbelépő lakás­rendelkezés önmagában nem oldja meg, problémáinkat. Ezért még erőteljesebben indokolt mozgósítani a vállalatok, a la­kosság erőforrásait és a megye sajátos helyzetére való tekintet­tel a lehetőségek keretein belül kérni az országos szervek foko­zott támogatását Hangsúlyozom, tudatában va­gyunk annak, hogy az ország gazdasági erőforrásai nem teszik lehetővé a jogos lakásigények rö­vid időn belül —: úgymond egy csapásra — történő megoldását. Nagyon tiszteletreméltó a párt és a kormány a IV. ötéves terv- , ben is rögzített eltökéltsége, hogy az elkövetkezendő ötéves tervben négyszázezerrel emeli a lakásszámot. Tudjuk, hogy en­nek a nagyarányú lakásépítésnek a megvalósítása nagy erőfeszíté­seket igényel. Mindezek tudatá­ban mégis nagyobb megértést és támogatást kérünk a megye szá­mára. Egész pontosan szólva, a " tervezett számokon belül igazsá- S gosabb, reálisabb elosztást ja- £ vasiunk és kérünk. Ezirányú kérésünk hangozta- £ lása mellett, melyet mi megala- • pozottnak, komolynak tartunk, I sem szeretnénk annak a látsza- £ tát kelteni, hogy égető lakás- £ gondjaink eddiginél jobb meg- ! oldása kizárólag a központi szer- £ veken múlik. A rendelkezésünk- £ re álló helyi lehetőségek módot ! adnak arra, hogy a vállalati erő- £ forrásokat az eddigieknél jobban £ összefogva enyhítsünk saját ■ érőnkből is a gondokon. A szak- £ szervezetek ebben is együttmű- £ ködve más szervekkel, vállala- • tokkal, szintén sokat tehetnek, i Ebből kiindulva, a Szakszerveze- £ tek Megyei Tanácsa — hason- £ loan, mint a gyermekintézmé- > nyék esetében — kezdeménye- £ zően lépett fel a vállalati, a la- £ : kossági erőforrások célszerű fel- j tárásában és felhasználásában. ! Ennek eredményeképpen külö- £ nősen sikeresnek ígérkezik a > „munkás-lakásépítő szövetke- £ zeti” akció. Ennek pedig különö- £ sen Békéscsabán vannak máris ■ jól látható kezdeti eredményei, £ ahol a városi tanács közművesí- ■ tett telkekkel nagymértékben £ előmozdítja az akció sikerét. Az ■ érdeklődés azonban a többi vá,- i rosban is — elsősorban az üzemi £ dolgozók körében — igen nagy. £ A Szakszervezetek Megyei Ta- £ nácsa részéről mindent el fo- £ gunk követni annak érdekében, E hogy megyénk helyi lehetőségeit £ ésszerűen, jól felhasználva, mi- £ nél több dolgozónak biztosítsunk ■ megfelelő lakásviszonyokat — £ mondotta befejezésül Nagy elv- £ társ. 1 A tanácskozás pénteken reggel E kilenc órakor folytatja a vitát a 5 beszámolók felett. ■ A szudáni k»liigyminisz!er Budapesten Faruk Abu Elsa, a Szudáni Demokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere Péter János kül­ügyminiszter meghívására csü­törtökön hivatalos látogatásra Budapestre érkezett A szudáni miniszterelnök a repülőtéren elmondotta, hogy őrömmel érkezett Magyarország­ra, abba az országba, amely tá­mogatja a népek harcát a füg­getlenségért, a szabadságért, az imperializmus eile«. — Remélem — mondotta —, hogy hivatalos látogatásom hozzájárul a két ország közötti kapcsolatok fej­lődéséhez, az együttműködés el­mélyítéséhez. (MTI) Hajtóvadászat a maffia ellen Hajtóvadászat alakult ki a palermói főügyésznek és sofőr­jének gyilkosai Ä maffia ellen. A főügyészt, a 63 éves Pietro Scaglione-t szerdán lőtték agyon, néhány perccel azután, hogy kilépett a palermói teme­tő kapuján. A gyilkosok tudták, hogy mindennap meglátogatja felesége sírját A sofőrt, aki egyébként rendőr volt. szintén lemészárolták. A gyilkosság. körülményeinek egyik igen szokatlan eleme az, hogy tanú jelentkezett. A maffia rémuralma máskor általában „omertát”. csöndet parancsol mindenki számára. A tanú, egy asztalos, akinek kilétét titkolják, elmondotta, hogy a főügyész gépkocsijának útját egy kis Fiat torlaszolta el, amelyben két em­ber foglalt helyet Ekkor egy harmadik ember bukkant fel. Odalépett Scaglione-hoz és több golyót eresztett a nyakába. Az­után a Fiat utasai nyitottak tü­zet, megölték a főügyész sofőr­jét, majd a harmadik ember is beült a* autóba és elhajtottak. Ülést tartott a minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatást adott a KGST Végrehajtó Bi­zottsága 52. ülésének munkájá­ról. A tanácskozás résztvevői elsősorban az integráció prog­ramjával kapcsolatos okmányok kidolgozásával foglalkoztak, va­lamint megvizsgálták a nemzet­közi együttműködés időszerű kérdéseit. A kormány a beszá­molót jóváhagyólag tudomásul vette. Dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese beszá. molt a francia államférfiakkal folytatott tárgyalásairól. A kor­mány a két ország gazdasági és politikai kapcsolatainak további fejlesztését szolgáló megbeszélé­seket hasznosnak ítélte és a je­lentést jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter jelentést tett Jan Marko csehszlovák kül­ügyminiszterrel május 2-án és 3-án tartott találkozójáról, ame­lyen szívélyes légkörben megbe­szélték a két ország között ered­ményesen fejlődő kapcsolatok és együttműködés további lehetősé, geit, valamint a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, ezek ke­retében elsősorban az európai biztonság ügyét. A Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke jelentésben tá­jékoztatta a kormányt az 1971. évj általános választások tapasz­talatairól. A kormány a jelen­tést megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országos Anyag- és Árhi­vatal elnöke beszámolt a terme­lői és a fogyasztói árak 1970. évi és az idei várható alakulá­sáról. A jelentés szerint az áralaku­lás 1970-ben általában kiegyen­súlyozott volt. A fogyasztási cik­kek és szolgáltatások árszínvo­nala összességében 1,3 százalék­kal — a számítottnál valamivel mérsékeltebben — emelkedett. A termelői áraik a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben, 2,3 százalékkal nőttek. Jelentő­sebben, mintegy 3—4 százalék­kal emelkedtek az építési árak. Az árak viszonylag kedvező alakulásához hozzájárult a köz­ponti intézkedések hatására ja­vuló áruellátás, valamint a vál­lalatok megfontoltabb árpoliti­kája. Az árstabilitás biztosítása több esetben csak a költségve­tést terhelő intézkedésekkel, a forgalmi adó csökkentésével, a költségvetési támogatás növelé­sével volt lehetséges. 1971-ben várhatóan a fogyasz­tói árak a népgazdasági tervben előirányzottak szerint alakul­nak. A kormány a jelentést el­fogadta. A külügyminiszter előterjesz­tésére a kormány határozatot hozott, hogy az irodalmi és mű­vészeti alkotások védelmének kérdéseiről Párizsban összehí­vott nemzetközi konferencián hazánk küldöttséggel képvisel­tesse magát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) T Öthatalmi találkozót javasol U Thant * ü Thaní ENSZ-főtitkár állást j foglalt amellett, hogy üljön ösz- sze egy öthatalmi csúcskonfe- j reneia — Kínát is beleértve —, i amely „új lapot írhatna az em­beriség történetébe”. Egy külföl. dj kapcsolatokkal foglalkozó j amerikai szervezet előtt mon- j dott beszédében a világszerve-1 zet főtitkára kifejezte azt a vé- j leményét, hogy egy ilyen kon-. ferenciának nagy hatása lenne az indokínai háború befejezésé- I sére és a nukleáris leszerelés előbbrevi telére. Felhívással fordult a Kínai Népköztársasághoz, az Egyesült Államokhoz, a Szovjetunióhoz, Nagy-Britanriiához és Francia- országhoz, hogy használják tó a nemzetközi kapcsolatokban je­lenleg mutatkozó enyhülést és legmagasabb — államfői, kor­mányfői vagy külügyminisztert —szinten találkozzanak Géni­ben. (AP) ZALAI GYÖRGY: Testvér megyénk Pensa 5. Penza, mint közigazgatási te­rület több évszázados múltra te­kint vissza. Az 1600-as évek de­rekán már mint Volga-menti ka­tonai körzet szerepel. Az 1719- ben végrehajtott közigazgatási reform során az. orosz állam öt­ven tartományának egyike lett. majd 1775-ben a tartományt kormányzósággá szervezték át. A terület belső igazgatási szervezete sokszor változott. Je­lenleg 27 kerülete van, amelyek­ben 10 város, 14 város jellegű település és több száz falu la­kossága él. A megye észak- nyugati része a leglakottabb. Az utóbbi években gyorsan nőtt a városok lakossága. Több mint 680 000 fő — a lakosság 44 szá­zaléka — él a városokban, 856 ezer fő pedig a falvakban. A megye székhelye Penza — Békéscsaba testvérvárosa —, a Szura folyó partján épült. A vá­ros a közelmúltban, 1963-ban ünnepelte alapításának 300. év­fordulóját. Tartományi, majd kormányzósági székhelyként év. századokon át jelentős szerepe volt e terület történelmében. A cári uralom idején a Volga- vidék parasztfelkeléseinek gya­kori színhelye. 1670-ben Sztye- pán Razin, 1774-ben Pugacsov felkelő seregei foglalták eL Az 1861. évi paraszt-felkelések le­verése után a kialakuló munkás­mozgalom egyik jelentős bázisa lett. A város a XIX. század máso­dik felében indult fejlődésnek. 1874-ben megépült a várost érintő kelet-nyugati, ma jd 1885- ben az észak-déli irányú nagy vasútvonal, s a város fontos közlekedési csomóponttá vált. Lakossága gyorsan növekedett 1867-ben 27 000 lakosa volt, 1897-ben már 55 000. 1917-ben 91 900 lakosával az ország köze­pes nagyságú városainak sorába került. Fejlődése a szovjet­hatalom idején meggyorsult. 1939-ben már 157 000 lakosa volt, jelenleg közel 390 000 lakó. sainak a száma. A városban a múlt század vé­gén indult az ipar fejlődésnek. Az 1900-as évek elején már 116 ipari üzemben mintegy 3 600 munkás dolgozott. Ipara még ekkor zömében apró üzemek­ből állt, amelyekben kezdetleges berendezésekkel, főként kézi munkával folyt a termelés. Penza a szovjet hatalom évei, ben jelentős ipari központtá fej­lődött. Alapvető iparágak jöttek létre. A gépipar, élelmiszeripar és könnyűipar, korszerű nagy­üzemeiben a munkások tízezrei dolgoznak. Különösen fejlett a vegyipar, és textilipart gépek gyártása, de jelentős a Diesel­motor, kompresszor-, óra-, ke­rékpár-gyárak, s más élelmi­szeripari és könnyűipari üzemek termelése is. A cári Oroszország városa­ként Penza igen elmaradott te­lepülés volt. 1917. előtt nem volt a városban vízvezeték, csak né­hány gazdag ember házában. Két kis magántulajdonú villany, telep termelt áramot, a közvilá. gítást petróleumlámpák szolgál­tatták. Kikövezve nem volt csak a főutca, a körtekedést a városban lovaskocsdkkal bonyo­lították le A város arculata teljesen meg­változott. Különösen gyors fej­lődés ment végbe az utóbbi 15—20 év alatt. A régi földszin­tes épületek helyén többemele­tes, modem lakóházakból álló utcáit jöttek létre. Az építés ütemét mutatja, hogy 1946—■ 1950 között 71000 négyzetmé­ter lakásterület épült, 1950—54 között 141 500 négyzetm., 1966 és 1970 között pedig 944 000 négyzetméter. Kiépült a víz. és csatornahálózat, a város utcái­nak zöme aszfaltburkolatot ka­pott. A város közlekedését kor­szerű utóbuszok és trolibuszok látják el. Penza, mint kulturális köz­pont is jelentős szerepet tölt be a terület életében, öt főiskolá­jában 21 000 hallgató tanul. Sok ..gimnázium, ipari technikum és szakmunkásképző-iskola műkö­dik a városban. Színház, filhar­mónia, számos könyvtár, mú­zeum és más művelődési intéz­mény áll a lakosság kulturális igényének kielégítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom