Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-07 / 106. szám

Szarvason tartották megyei küldöttgyűlésüket a fogyasztási és takarékszövetkezetek A MÉSZÖV Elnöksége tegnap hívta össze a fogyasztási és ta­karékszövetkezetek megyei kül­döttgyűlését. E jelentős tanács­kozásnak a szarvasi ÁFÉSZ adott otthont az Árpád Étterem emeleti dísztermében: a megye 35 fogyasztási, 20 takarékszövetke­zeti és a békéscsabai lakásszö­vetkezet küldötteinek, valamint az elnökségben helyet foglaló párt- és tanácsi vezetőknek. Boros Gergely bevezetőként a tagság tulajdonosi szerepének növelésében elért eredmények­ről szólt. Többek között arról, hogy 1969 őszön a szövetkezeti tagság mintegy 60 százaléka vett részt az alapszabályok részköz­gyűléseken történt megvitatásá­ban és elfogadásában. Míg az idei részközgyűléseken a fo­gyasztási és takarékszövetkeze­tek tagságának mintegy 80 szá­zaléka volt jelen. Hogy a tag­ság mind jobban magáénak érzi e szövetkezeteket, azt jól példáz­za az a tény, tíogy a csaknem 800 részközgyűlésen mintegy 4500 hozzászólás és javaslat hangzott e(L Majd azzal folytatta a MÉSZÖV elnöke, hogy a X. pártkongresszus tiszteletére ren­dezett verseny során 1970-ben 6 millió forinttal növekedett a szövetkezetek részjegyalapja. Ilyen mérvű részijegyalap növe­lésre még nem volt példa a Bé­kés megyei szövetkezetek törté­netében. Ugyanakkor a tagság fokozódó bizalmát mutatja az a több mint 1 taSilió forint, amit kölcsönként adtak a múlt évben szövetkezeteiknek, beruházási célokra. Szóbeli kiegészítőjének továb­bi részében a III. ötéves terv­időszak legjellemzőbb gazdasági eredményeit tette szóvá a me­gyei szövetség elnöke. Mint mondotta, az új gazdaságirányí­tási rendszer életbe lépése óta jelentős fejlődést értek el a szö­vetkezetek eszközeik gyarapítá­sában, bolthálózatuk korszerűsí. tésében, az áruellátás javításá­ban, s a felvásárlás és termel­tetés, valamint a takarékszövet­kezeti tevékenység tekintetében egyaránt. A 35 ÁFÉSZ bolti kis­kereskedelem az utóbbi két év­ben történt 20,5 százalékos, a vendéglátóipar 9,4, a felvásárlás 20,6, az ipari üzemágak 45,7 százalékos forgalomnövekedése önmagáért beszél. Még akkor is elismerésit érdemel a fejlődés­nek ez az üteme, ha azt sem hallgatjuk el, hogy jó néhány közszükségleti cikk hiányzott a boltokból. E nagymérvű forga­lomnövekedést taglalva, mint alapvető tényezőt említette Bo­ros Gergely a lakosság pénzbe­vételének jelentős emelkedését. Befejezésként a szövetkezetek IV. ötéves tervidőszak főbb el­képzeléseit fejtegette a MÉSZÖV elnöke. A mpst készülő tervek általában reálisan jelölik meg az általános fejlesztést. Egyes szövetkezeteknél azonban túlsá­gosan óvatosak az elképzelések. A fejlesztési tervek helyes irányba terelése miatt a MÉ­SZÖV szakemberei valamennyi ÁFÉSZ vezetőivel tárgyalásit folytattak. így össizegeződött a konkrét helyzet. Vagyis az a tény, hogy a IV. ötéves tervidő­szakban a megye fogyasztási szövetkezetei tartalékra, illetve apróbb beruh á z ásóikra, gépek és felszerelések vásárlására 54, forgóeszközeik növelésére 55, míg bolthálózatuk fejlesztésére 277 millió forintot költenek. A takarékszövetkezetek szintén hálózatfejlesztésben és korsze­rűsítésben kívánnak előbbre lép­ni. Jelentősnek ígérkezik a Bé­késcsabán, Orosházán, Szarva­son és Békésen már folyamat­ban levő lakásszövetkezetek, Békéscsabán és Gyulán lakóte­lepi garázsépítő szövetkezetek szervezése. Ezt követően került sor a kül­döttgyűlés vitájára. A napirendi pontok megtárgyalása után be­fejezte munkáját a megyei kül­döttgyűlés. Majd külön tanács­kozást tartott a fogyasztási és takarékszövetkezeti választ­mány, amikor is sajátos felada­taikat vitatták meg. B alkus Imre Penza megye második legna­gyobb városa Kuznyeck, Gyula testvérvárosa. Pénzűtől keletre, mintegy 120 kilométerre fekszik a Penzai — Szizrany vasútvonal és autóútvonal mellett. Régi te_ lepülés, 1780-ban alakult város­sá Trujevo—Mariskino nevő faluból. Közel 85 000 lakosa van, jelentős ipari központ. A megye ipari termelésének 1/6-od ré­szét a város üzemei adják. A cipőgyártás egyik legjelentősebb bázisa nem csak a megyében* Iranern az egész köztársaságban. A Kuznyeck; Cipőgyár az end- rődd cipész kisipari szövetkezet testvérüzeme. Az utóbbi évek­ben gyorsan fejlődött a műszer, ipar, élelmiszeripar, s egyre je­lentősebbé válik a textilipari gépek gyártása. A Kuznyecki Bútorgyár a megye egyik leg­nagyobb faipari üzieme, a Gyu­lád Fa. és Fémipari Szövetkezet­tel létesített baráti kapcsolatot. A város művelődési intézményei között Memelkedő jelentőségű a Ragyiscsev múzeum, ahol a nagy orosz forradalmár emlékét ápolják. Szarvas testvérvárosa Szer- dobszk kerületi székhely, Pén­zétől délre, mintegy 110 kilo- méterre. A Szerdoba folyó part. ján, festői szép környezetben fekszik a Penza—Rtyiscsevö va­sútvonal mellett. Lakódnak szá­ma mintegy 34 000. Sokoldalú iparral rendelkezik, legjelentő­sebb az óragyártása. A Szer- döbsziki Öragyár a szarvasi fém­feldolgozó Msipari szövetkezet testvérüzeme, termékeinek je­lentős részét exportálják. BelinszMj — Orosháza test­vérvárosa, kerületi székhely. Benzától mintegy 120 kilométer,. re nyugatra a Penza—Rjazseszk vasútvonal, a Csembár-folyó partján épült. Régi neve Csám­bár, 1948. óta viseli a nagy orosz forradalmár költő nevét, aki 1816-tol 1821-ig élt a városban. Már 1911-ben múzeumot hoztak létre a háZban, ahoi a költő la­kott. Ipara főleg helyi jel­legű. A várostól nyugatra, 17 Mlomóterre van Lermontov© község, ahol Lermontov el van temetve. A ház, amelyben a köl­tő élt, múzeumnak van beren­dezve, itt őrzik személyi tárá­gyait Pénzűtől mintegy 160 kilomé­terre észak-keletre, hatalmas fenyőerdők mélyén fekszik Nyi- kolszfc — a kristály városa. Az ősi nyikolszM kristályüveg. gyár a szovjethatalom éveiben hatalmas vállalattá fejlődött. Termékeit sok országba expor­tálják. Múzeumában őrzik a gyár művészi kristály-terméked- ne ’ritkaságszámba menő dia_ rabjait. Az Orosházi Üveggyár testvérüzeme. A városnak 21 ezer lakosa van, a megye régi , települései közé tartozik. Az " üveggyártáson kívüli fejlett a fafeldolgozó ipara. A megye számos nagyobb tele­pülése között tálálmi még Szurszk városát, penzától 60 Mlométer- re keletre a Penza—Szizrány vasútvonal mellett, a Szura-fo- lyó párján Kamenka, a város az Atmisz-fodyó partján, Pen­zától nyugatra, mintegy 80 ki­lométerre a Penza-morsanszM vasútvonal mellett Gorodíscse, Lunyino, Nylzs-Lomov, Zemeti csino — mind 10 000 fő feletti ‘ lakosú, város jellegű település. . (Folytatjuk) ■ Szovjet vendégeink Mezőberényben, Hidasháton, Kamuion És itt is nagyon korainak tűnt a búcsúzás. Az idő, a napi program azonban megkövetelte. Dorosankó elvtárs azzal fejezte be: — Kívánjuk, hogy ez a gaz­daság, amely évek óta a legjob­bak sorában szerepel Magyaror­szágon — a legközelebbi talál­kozásunkig a legesiegjcbbá vál­jék. A viszontlátásra. Üjra autók, újra suhanás, új­ra aszfalt, bekötő utak. Kamut. A művelődési ház könyvtárhelyiségében a község és a Béke Termelőszövetkezet vezetői fogadták a vendégeket. Balogh Sándor elnök arról be­szélt, hogyan lett a régi, tizen- egy kis csoporttal induló köz­ségből a mai, egy erős, gazdag tsz-szel rendelkező település. Búcsúzásnál a tanulók oroszul köszöntötték a vendégeket, vi­rággal, emlékalbummal kedves>- kedtek nekik, akik jelvényekkel, népművészeti tárgyakkal, Le­nin szülőházát ábrázoló fafara­gással viszonozták az ajándéko­kat — Komoly a szó — fejezte be ismertetőjét —, de kimondom: a mi tagjaink már a szocializmus­ban élnék A vendégek a háztáji gazdasái- gok sajátosságai felől érdeklőd­tek. A helyiek természetes egy­szerűséggel sorolták a kért ada­tokat, s amikor odáig értek, hogy bizony van olyan tagjuk, akinek udvarában harminc ser­tés visítása a reggeli ébresztő* valaki tréfásan jegyezte meg: — Ejha, d© hiszen ez valósá­gos farm! És nevettek felszabadultan, jókedvűen, erejük, a közösség gazdagságának biztos tudatában. Aztán elérkezett a hivatalos program utolsó állomása, a ven. dégek meglátogatták a tsz szarvasmarha-istállóját. Elisme­réssel adóztak a rendnek, a tisz­taságnak s látható örömmel hallgatták a kérdésükre adott választ: ■— Jól keresnek a tehenészek) szabadnapjuk van, szívesen jön­Később átmentek a vendégek a szomszédos gimnáziumba, ahol pár percre leültek az orosz nyelvi laboratórium asztalaihoz. Fejhallgatón figyelték Butsi Ró­bert szavalt, majd az előttük levő mikrofonon kérdeztek tőle. A gimnázium orosz tanára de­rekasan állta a sarat, s csak ne­hezen lehetett észrevenni, hogy ezúttal a „diákok” jobban tud­ják a nyelvet, mint a tanár. Suhannak az autók. Aszfalton és újra bekötő utak buckáin-göd- rein. A cél: a Hidasháti Álla­mi Gazdaság. A házigazdák közül Asztalos Károly főagronómius ismerteti meg a gazdasággal a vendége­ket. Járják a kísérleti helyisége­ket, raktárakat, kukoricafeldol­gozót. Szakmai kifejezések vé­geérhetetlen so®a hallatszik. Máskor talán unalmas lenne, most nem. Mert szakember mondja szakembernek* — V. A. Belyjenkov egy hatalmas állal­mi gazdaság igazgatója, s a ssäMsmst 3 1971. MÁJUS 1 A kamuti Béke Tsz tehenészetében Hunya Imre, a tehenészet telepvezetője és Balogh Sándor elnök kalauzolta V. K. Boro­sén kőt. (Fotó: JJemény Gyula) viszont az egyetértés abban* hogy ezen a napon a legnehe­zebb dolga — a toümácsmak van. Fáradhatatlanul záporoztak felé, — olykor egyszerre több oldalról — a kérdések, válaszok — s ő fáradhatatlanul teljesí­tette a kívánságokat. Még ebéd közben is, mert ott sem állt meg a beszélgetés. Igaz, váltig biztatták magyarul is, oroszul is, hogy tartson néha szussza- násnyi szünetet — de hát ezen a napon ez a kérés teljesült a legkevésbé* nek ide dolgozni. Szóval: nincs problémánk a tehenészettel. — Értem, értem — szakította itt félbe egy mozdulattal a tol­mácsot a kérdező, aztán oroszul tette hozzá: „Nyet problem!”' S a mondatot — ahogy az előbb a Balogh Sándorét — ez­úttal is mindenki megértette. Mert vannak szavak, tekintetek, kézfogások, amelyek oroszok és magyarok és a világ valamennyi népe számára azonosak* Danis® Győző Kocsis Márta, a mezőberényl 2. számú általános iskola 8. d) osztályos tanulója jelvényt kap V. K. Dorosenkótöl (Folytatás az 1. oldalról) többen küldöttek voltak a Szovjetunió Kommunista Párt­jának kongresszusán, a kül­döttség vezetője, V. K. Daro- senkó pedig — akinek arcáról itt hamar eltűntek a fáradtság kemény vonásai, hogy helyet adjanak a jókedv széles moso­lyának — akkora terület tanácsi- elnöke, mint nálunk az egész Dunántúl. Aztán oldódott a gyerekek merevsége, különösen, amikor a tolmács fordította: „Darosenkó élvtárs nem szereti a hármasokat, csak a négyese­ket és az ötösöket” — és Schaf­fer Árpádnak nagy fejesévélá- sok közepette be kellett valla­nia, hogy neM bizony hármasai is vannak. És mindjárt ment is a személyes üzenet a testvérisko. la tanulóinak: „Sok ötöst és né­gyest kívánok nekik — mivel Dorosenkó bácsi nemi szereti, a hármasokat”. küldöttség vezetőjének sem is­meretlen ez a világ, hiszen ma­ga is vezetett nagy mezőgazdá?- sági üzemet és dolgozott magas testületek mezőgazdaságot irá­nyító osztályán* Jól értik, ami­kor a legújabb kukoricatermesz, tési technológiáról, "felfújható, műanyagtetős tárolókról, mikro- elemes műtrágyázásról komplex gépesítésről van szó. Céltudato­sak, a szakma vérbeli ismereté­ről értéséről vallók a vendégek kérdései is. Talán csak az okoz néha időleges zavart, hogy mi még leggyakrabban holdban mérjük a területet, holdra szá­mítjuk. n termésátlagot — a Szovjetunióban pedig a hektár az alapegység Első pillanattól tökéletes volt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom