Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-06 / 105. szám

Reklám ürügyén?

Peregni!?: a képernyőn a Ma- 1 gyár Hirdető filmkockái. Sok i közül az egyik csattanója így hangzik: „Legjobb barát a ta- j karékbefcét-könyv.”

Figyelem nyolcéves kislányom j arcát Előbb öröm sugárzik sze- '

okok sokkial reálisabbak, kézzé; foghatóbbak. Megnőtt a lakosság életszínvonala. Ezzel együtt jár a takarékosság arányos fel

futása is.

Merem remélni, hogy a pénz és a barátság gondoláit» kap

I

mébőJ, mert neki is van iskolai ; takarékbetété —, majd zavaros kérdések követik egymást:

— Miért barát a pénz?

— Akkor az én barátnőm is a pénz?

Próbálok rendet teremteni a ,vusza gondolatokban, majd magam» is elgondolkodom a®51*, hogy miért kell ilyen reklámot faragni? Szentesíti-e a célt, az eszköz? Ügy tudom, nem! A takarékbetétek évről évre emelkednek, de meggyőződésem, hogy nem az ilyen banális és j torz reklámszövegeknek van j ebben elsődleges szerepe. Az 1

csolala. csak az esetek elenyésző százalékban fordul élő,, mert a pénzsóvánság, a mindenben csak a pénzt látó szemlélet számtalan torz ideológiáit, s ezen keresztül tora figurát teremtett már a történelem során. A ,3»' rátod vagyok az utolsó vasadig” szemlélet Sajnos napjaink bűnözési statisztikájában is előkelő helyet foglal ei,

Éppen ezért ágy érzem, kár gyermekeink tiszta .nyíló gondolatvilágát ilyen képzettársításokkal megzavarni, reklám ürügyén.

Sz, A.

Fiatalok a csárdában

Az Ezüstszőlői KISZ-szervezet kérésére ezúton tolmácsoljuk a tanyai fiatalok köszönetét a Szarvasi ÁFÉSZ-nek. Ezüstszőlő kis település, Szarvastól négy kilométerre fekszik. Annyira azonban nem kicsi, hogy ne legyen KISZ-szervezete, KlSZ-helyiség viszont nincs. Ám az ÁFÉSZ a környékbeli fiatalok segítségére •

sietett, alkalmanként rendelkezésükre bocsátja az Autós-csárdát. így aztán lehetőség nyílik a zenehallgatásra, táncra, szórakozásra is.

Szívesen tettünk eleget az ezüstszőlői KISZ-esek kérésének és köszönjük azt a meghívást, amely a május 8-i, s a nevezetes csárdában tartandó mulatságra invitál bennünket.

Válasz takarmány ügyben

Hogyan hűtsék a vizet?

BortAró Lajos füzesgyarmati tedősítánk a nemrég létesített strandfürdő jelenlegi állapotaid] és az itt dolgozók erőfeszítéseiről ír. Többek között a gyermekmedence mellett kis játszóteret alakítanak ki, ahol hinták is lesznek, bár az utóbbit saját erejükből nem tudják elkészíteni. szükség lenne a gazdasági szervek segítségére. A legnagyobb gondot a fürdőben a 62 Celsius fokos víz hűtése okozza, melynek megoldása csak akkor valósítható meg, ha felépül a hűtőtorony. Addigi is — szerinte — szükség lenne | valamilyen áthidaló megoldást j találni, melyhez szintén mások! segítsége ie kellene. Levelében i

kifogásolja, hogy az itt dolgozóik részére nem építettek öltözőt és ébódlőhelyiséget sem, pedig az egyre növekvő forgalom nagyobb feladatokat ró a fürdő dolgozódra, s amellett, hogy a szociális létesítmények egy egy munkahelyen köteles-: ségszerűen kellenek, az itt dolgozók meg is érdemlik, hogy megfelelő helyiséget kapjanak.

Tudósítónk ezúton is felhívja a figyelmet erre és arra is, hogy a termelőszövetkezeteik és más gazdasági egységek anyagilag is segítsék a fürdőt, hogy a község lakossága minden kényelmet megtaláljon, öröme teljen a termálvízzel ei látott gyógyfürdőben;

Hegyek, völgyek a Tolbuchin utcában

Orosházáról Kovács Béla, a Tolbuchin utca lakóinak nevében fordult hozzánk, hívjuk fel a DÉGÁZ figyelmét az utca jelenlegi állapotára. Azért a DÉGÁZ-hoz címezi panaszát, mert még 1970. novemberében gázvezeték lefektetése miatt kiásták az árkokat géppel, a csöveket össze is szerelték, ■ ez volt minden. Arra már nem jutott idő vagy ember, aki elvégezte volna a*s árkok újbóli betemetését?

Az utcában hegyek és völgyek váltakoznak egymással, s a lakók árkion, bokron át jutnak otthonukhoz. Eh az ugrabugrálna természetesen nem tetszik senkinek sem, bár örülnek annak, hogy utcájukba is eljutott már a gáz.

Megjött a tavasz « utca lakói arról nevezetesek, hogy szeretik szépíteni, virágokkal díszíteni környezetüket Ezt asm- ban most as árkok miatt nem tudják megtenni. Jó lenne, ha a DÉGAZ gondoskodna a munka mielőbbi befejezéséről, hogy a virágokat kiültethessék.

A levélírónkkal egyetértőnk, valóban kellemetlen lehet ilyen utcában közlekedni, azonban, éppen Orosházán indult meg nem rég a »Virágos városért”- mozgalom, melybe igen sokan bekapcsolódtak és a lakók társadalmi munkában nemcsak a virágokat ültetik ki, hanem rendbe hozzák az úttesteket Talán a Tolbuchin utca lakói is szívesen vállalnának Ilyen társadalmi munkát, nem mindig jó, ha az illetékes szervekre, vállalatokra várakozunk.

Utánunk a szemeteskocsi?

örvendetes, hogy Békéscsabán egyre több lakásba vezetik be a gazt. Különösen sok család örülhet ennek a Kuhch Gyula lakótelepen. <

A gázszerelők folyamatosan dolgoznak s munkájuk nyomán újabb családok juthatnak kényelmes, tiszte,* korszerű fűtéshez. A következő évek teli hónapjaitól már nem kell félniük, nem lesz szénhordás, favágás, salakolás, kevesebb lesz tehát a szemét R Most viszont még sokaknak okoz bosszúságot, kényelmetlenséget a szereléssel járó rendetlenség, bontás, törmelék. El la szívlelnék ezt, hiszen a célt, a végeredményt tartják szem előtt. Azt viszont már annál kevésbé, hogy a szerelők sokszor hanyagok, egy-egy lakásból eltávozva otthagyják a sok törmeléket, homokot, egyéb anyagot a ház előtt. Valóságos dombocskák sorakoznak egy-egy épületnél az utcán, jelezve, hogy itt szerelők jártak.

Ennek elszállítása sok munkát nem igényelne, s nem is hátráltatná a gázszerelés ütemét. Csupán szervezés kérdése az egész. A lakóknak viszont komoly bosszúságot okoz, hiszen nemcsak hogy kerülgetni kell a kupacokat, s ilyenkor óhatatlanul belebotlanak, hanem cipőjük talpán felhordják a már kitakarított rendbe hozott lakábba, szőnyegekre.

Javaslatunk: szervezzék meg jobban nemcsak a szerelési, hanem az eltakarítási munkáit is, legalább valamennyire vegyék figyelembe a Békéscsaba tisztaságáért indított mozgalmat

Sír a vállalat

Lapunk legutóbbi Szerkesszen i velünk rovatában közöltük Z. 1 Mátyás mezőhegyesi olvasónk levelét, melyben a takarmányellátási gondokról ír.

Bánki Béla, a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója válaszolt cikkünkre, melyből részleteket köziünk:

„Távol áll tőlem, hogy akár a szerkesztőséggel, akár Z. Mátyással a cikk tartalmát illetően vitába szálljak, annál is inkább, mivel az abban közöltek helytállóak, s mi magunk is tudjuk, hogy a háztáji állattartáshoz szükséges takarmány kielégítése jelenleg nem biztosított”. Ezután közli, hogy komoly gondokat okoz a vállalatnak is a folyamatos takarmányellátás, s valamennyi jelentkező takarmány- igényt kielégíteni még nem tudnak, mivel az állattartásban ez évben nagy volt a felfutás. Azonban import szállítmányokkal, a lehetőséghez mérten, pótolják a hiányt, bár rajtuk kívülálló okok miatt ezek a szállítmányok nem megfelelő ütemben érkeznek. Majd a következőkkel fejezi be levelét:

„A cikk írója felveti, hogy Mezőhegyesen a háztáji gazdaságok állatállományának takarmányigénye nincs kielégítve, ezzel kapcsolatban csupán megjegyezni kívánom, hogy 1971 eddig

eltelt négy hónapjában 45 vagon takarmányt, illetve különböző tápot értékesítettünk Mezőhegyesen. Tudom, ez a mennyiség a

teljes igényt nem elégítette ki, azonban nem vagyok meggyőződve arról, hogy valamennyi felvásárolt takarmány promt fel- használást szolgált volna, mert egyes termelők részéről bizonyos tartalékolási tendencia nyilvánul meg, s ez főleg a mezőkovácsházi járásban tapasztalható”.

Szerkesztői üzenetek

Kéki Imre. Dévaványa. Dobó utca 7. Mivel a címére küldött válaszunk visszajött azzal a jelzéssel, hogy „címzett ismeretlen”, így e rovaton belül válaszolunk kérdésére.

Az építkezés megkezdése előtt kellett volna a házhely tulajdonjogát lerendezni. Amennyiben az adás-vételi szerződés nem lett elkészítve és a telekkönyvi hatósághoz nem adták be, úgy ezzel kapcsolatos igényüket azzal szemben terjeszthetik elő, a Békéscsabai Városi Bíróságon, akinek a vételárat átadtak.

B. M., Békéscsaba, pamutszövőgyári dolgozó. Levelében írja, hogy a pamutszövő ígéretének teljesítése a szállástérítéssel kapcsolatban elmaradt. Mivel nem ismerjük a gyár kollektív szerződését, így nem tudhatjuk, hogy abban szerepel-e a szállástérítés- sel kapcsolatos rész. Javasoljuk, forduljon az üzemi szakszervezeti tanácshoz.

Januar óta érvényben van, s hónapról hónapra fokozódó mértékben hat a gazdasági szabályozók új rendszere. Korai lenne még e rendszer működése kapcsán a tapasztalatokról — a negatív és pozitív előjelűdkről egyaránt — szóűmd. Idő, s a rendszer gyakorlati működtetése szükséges ahhoz, hogy kiderüljön, mi szorul finomításra, tökéletesítésre, sőt, esetleg változtatásra. A fogadtatásról azonban már beszélhetünk, mert erről bőséges, bár eléggé egyhangú ismeretanyag vall Persze, a címül választott gond, ama egyben a fogadtatást is kifejezi — sír a vállalat —, nem intézhet» el azzal, hogy minden újat szokni kell, minden változást ideig- óráág kétkedés fogad. A gazdasági szabályozók új rendszere — s ezt minden esetben hangsúlyozni kell — nem vállalhat magára olyasmit, aminek teljesítése képtelenség. Nem oldhatja meg egymaga és rövid idő alatt a termelőegységek, az iparágak, ágazatok problémáit. E problémák fokozatos megoldásának egyik fontos eszközeiként azonban jobb, célratörőbb, a vállalati és népgazdasági érdekék összhangját jobban elősegítő, mint a korábbi gazdasági szabályozók alkotta rendszer vein.

A vállalatok többsége hajlamos qrra, hogy csupán azt ragadja ki a szabályozók változásából, ami többlet erőfeszítést, nagyobb munkát követel, így például a kedvezményes mértéket meghaladó átlagbéremelke- dés progresszív adóztatását, vagy a beruházási hiteleknél a jövedelmezőségi minimum megemelését. Félkarú mérleg ez így. persze, hogy ffélrebdllen! Hiszen rakni kell a másik serpenyőbe is, mert van mit. így — a többi között — a gazdaságosan exportáló vállalatok többletjövedelmét, az iparágnak nyújtott állami visszaitérítés segítségével, a termelői árak kedvező rendezését jó néhány iparterületen, a vállalatok közötti eszközátadás megkönnyítését, stib.

Reális képet tehát csak akkor kaphatunk, ha mindkét serpenyőbe bekerült az, ami odavaló. Tételezzük fél, hogy ez megtörtént. Mit állapíthat meg a vállalat? Elsősorban azt, hogy az állam — a gazdasági szabályozó eszközök szigorításával — fokozódó mértékben érvényt szerez a hatékonyság élvének; a többet csak nagyobb teljesítmény fejében adja. Több hitel — gyorsan megtérülő vállalati

beruházások; nagyobb Jövedelem — a termelékenyebb, a létszámmal takarékosabban bánó munka ellenében; bővebb fejlesztési források — ha azok összhangban állnak a népgazdasági célkitűzésekkel. Ilyen és hasonló egyszerű gondoiaitpárokal állíthatnak fel a vállalatoknál az új gazdasági szabályozó eszközök tanulmányozása, várható hatásuk elemzése után.

Az új gazdasági szabályozó eszközök bevezetése miatt hulló — képletes — könnyek egy része nem több, mint a szokásos siránkozás, az egykori tervalku hagyományának továbbélése, a próbától való félelem, az erőfeszítés miatti tartózkodás. Fonásai legtöbbször a tehetség és rátermettség hiányában, a szervezetlenségben, kapkodásban, a rugalmas termelési szervezet kialakításának elmulasztásában kereshetők, s találhatók meg. E magatartás hordozói azok, akik a népgazdasági tervet s a gazdasági szabályozó eszközöket igyekeznek szembeállítani, mondván, a központi akarat és a „piac” nem fér össze. E botcsinálta fölfedezők végül is odajutnak, hogy „lazítani kell a szabályozók szigorán”, mert máskülönben nem teljesülhet a központi akarat tervbe öntött része. Az ilyesfajta fölfedezésekkel persze lépésnyit sem juthatnak sehol előre, hátra azonban könnyen. Mert éppen abban