Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-06 / 105. szám
Prágai séták A Kehelytől Penzáig és ... AZ EGYIK Vencel-téri szerkesztőségben régi barátommal folytatott beszélgetés befejeztével, még megkérdeztem, merre találom a Svejk-kocsmát. Darabka cédulára felírta: „U Kalicha", magyarul Kehely, ebben a városnegyedben, a Na Bojisti 14 szám alatt. Nem telt bele öt perc, ott álltám a vendéglátóipari besorolás alól hivatalosan kibúvó étterem előtt. A régi söröző méltán világhírű, azzá tette Hasek klasz- szikussá vált figurája, Svejk, a derék katona. Itt volt a törzshely, a főhadiszállás, a habzó söröskorsók mellől innen indult el kalandjaira és — a halhatatlanság felé. Délelőtt háromnegyed 11 volt, a bejáratot vörös kordon zárta el, az ajtó tárva, még takarítottak a közeli nyitás előtt Mi baj történhet? jelszóval átbújtam a kötélkorlát alatt már csak azért is, mert megláttam bent a magas termetű, fehér hajú, erősen kopaszodó pincért, Palivec úr, a régi tulaj remélt utódát Harci állásba helyezkedve, seprőjével fenyegetően megjelent azonban a takarítónő és mondta a magáét csehül, amiből egyetlen szót sem értettem. A magyar is világnyelv, ez meggyőződésem, hátha itt is igazolódik? Tévedtem. Aztán németre fordítottam a szót és | nagy keservesen megegyeztünk, j bekísér az irodába, ott majd dönt az illetékes a továbbiakról. Valóban könnyű is volt szót érteni, a kedves üzletvezetőnő a konyhán keresztül bekísért az étterembe és átadott az asztaloknál sürgölődő fehérkabátos pincérnek, akiről reméltem, már Hasek idejében is itt dolgozott, legalább is mint piccolo.« A „szentélyben” különös ér- . zés fogott el, tudván, hogy itt író- ! dott, legalább is itt született a í világirodalom egyik legnépszerűbb könyve, amelyet vagy két! tucat nyelvre fordítottak le, ismerik majdnem az egész világon, hiszen színdarabon kívül film is 1 készült belőle. Persze, az első j világháború előtt és után nem j ilyen elegáns étterem volt a Kehely, hanem az Üjváros polgárainak kedvelt sörözője, vendéglője, Palivec úr birodalma. MA MINDEN Svejkre emlékeztet itt. A világszerte ismert és népszerű Svejk-figura a kirakatban, a poharakon, az asztalterítőn, a szalvétán, az előcsarnokban levő „IBUSZ”-pavi- lonban, ahol csupa Svejk-képpel díszített holmit lehet vásárolni, nem is olyan olcsón. Az étteremben körös-körül falba süllyesztett részek, a regényből vett illusztrációkkal, angol, német, orosz szövegekkel. Jellemzésül a turistaforgalomra, a nagy látogatottságra. Megörökítették a képek között, azt a jelenetet is, amikor az ide „kliensekre” vadászó útjain szívesen betérő Bretschneider detektív vitát provokált Svejkkel Ferdinánd trónörökös meggyilkolása idején. „Volt öt söröm és egy kiflim virslivel. Most adjon még egy stampedli sligovi- cát, aztán el kell menjek, mert le vagyok tartóztatva” — közölte Svejk Palivec úrral, aki ugyanarra a sorsra jutott, „mert azt mondta, hogy a legyek lesz... a császár őfelségének a falon függő képét”. Vajon mi lett a sorsa ennek a képnek, kérdeztem a pincért. Odavezetett a konyhai kijárathoz, vigyázzba vágta magát, jobbját tisztelgésre emelte, baljával rámutatott a képre és szólt: „Hier ist der Keiser!” Az ajtó fölött valóban ott lóg a régi-régi, ma már színeit vesztett c^ászárkép... •»« HASEK 1915-ben az orosz frontra került és az első adódó alkalommal fogságba ment. A Cseh Légió szervezési osztályán dolgozott addig, amíg a légió nem csatlakozott az ellenforradalmárokhoz. Hasek élete itt vett nagy fordulatot, amiért aztán hazatérése után szinte állandó üldöztetésben volt része, világhírű művétől még az irodalom rangot is megtagadták. Személyéről, alkotásáról még halála után is folyt a vita a polgári Csehszlovákiában. Cseh és szovjet kutatók vállvetett munkájának eredményeként ma már tüzetesen ismert Hasek tevékenysége 1918 tavaszától, amikor csatlakozott a forradalomhoz és annak pártjához. Először Moszkvában bukkant fel, cseh és szlovák kommunistáknál jelentkezett 1918 márciusában lépett be az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Pártba s az Ural-vidékre ment azzal a pártutasítással, hogy felvilágosító munkát végezzen a légionáriusok és hadifoglyok között. * * * van a siránkozás veszéllyé, hogy demoralizál, lefogja a cselekvésre mozduló kezeket, megbénítja a megoldást szorgalmazó gondolatokat Amennyire igaz az, amiről föntebb írtunk, annyira való az is, hogy nemcsak krokoctilköny- nyek hullanak az új hélyzeit miatt A vállalatok észrevételeinek, panaszainak egy része megalapozott, jogos. így például — mert ibt is csak jelzésnyj példákra van helyűnk — az új gazdasági szabályozó eszközök alkotta rendszerben sem megnyugtatóan megoldott — bér differenciálási törekvések tapasztalhatók — a nagy eszköz- hányaddal dolgozó vállalatok alapképzése; a beruházási hitel- politika nem eléggé érzékeny azokra a fejlesztésekre, amelyek közvetett módon termelé- kenységnöveflőeik, hanem a közvetlenül kimutatható eredményhez ragaszkodik; a forgóalap- juttatások rendezése ugyan befejeződött, de ennek során nem érvényesült eléggé több területen a tevékenység! kör sajátossága stb. Anélkül, hogy lebecsülnénk a vállalatok joga® Pa- naszait — mert érdekes módon ilyen, helyeken nem sirámokat, hanem érvelést, és a jobb ^megoldások keresésének lehetőséget — hallaná! —, szükséges leszögezni: aligha lenne okos cselekedet elhamarkodottan változta- -.ásókat végrehajtani a gaadasági szabályozó eszközök alkotta rendszeren, s annak elemein. A termelővállalatok a legjobb tudói annak, hogy más dolog labor- vagy kísérletiműhely- szánten megalkotni egy terméket, technológiát, s megint más azt sikerrel átvezetni a folyó termelésbe Némi leegyszerűsítéssel élve ugyan, de nagyjából hasonló a helyzet a gazdasági szabályozó eszközök alkotta modellel is. A modell gyakorlati próbájára van szükség ahhoz, hogy a* erősen súrlódó felületek szembetűnjenek, hallhatóvá váljanak a csak recsegve forgó fogaskerekek, s megállapítható legyen az „erőátvitel”, azaz a szabályozó eszközök keltette hatás. Ami persze nem azt jeleníti, hogy a kellő tapasztalatok megszerzése, a modell szükséges bejáratása után késlekedhet a cselekvés, a szükségessé váló finomítás. Most készülnek a vállalatok középtávú — ötéves — tervei. A gazdasági szabályozók egésze jó alapot teremt ahhoz, hogy a tervek reálisak, megalapozottak, azaz végrehajthatók legyenek. Mert nem arról van szó, hogy e szabályozó eszközök ellené” ■ kell produkálnia a vállalatok nak, hanem arról, hogy ezeket az eszközöket fölhasználva. - egyben tökéletesítésüket is szorgalmazva a gazdálkodás tapasztalataival és — eredményeivel. Mészáros Ottó PENZA városát éppen a Csehszlovák Légió ellen védelmezték, túlnyomórészt magyar internacionalistákból formált és Ligeti Károly parancsnoksága alatt harcoló védősereg részeként. Penza után a légió egységei Szamarát, a Közép-Vo'lga-vidék legfontosabb városát ostromolták meg, Hasek részt vett a reménytelen védelem megszervezésében. A város eleste után álruhában menekült korábbi társai, a legio- nisták bosszúja elől Kelet felé. A légió parancsnoksága elfogató parancsot adott ki ellene. **• Jaroslav Hasek rövid, negyven éves élete alatt sokat hányódott, nevét csak korai halála után kapta fel a hírnév, mint a világirodalom legmulatságosabb, szatirikus, háborús regényének szerzőjét. Svejk, a derék katona bevonult a világirodalom halhatatlan figurái közé. Az egykori söröző pedig ma nemcsak idegenforgalmi látványosság Prágában, hanem egy kicsit zarándokhely is a Keletről és Nyugatról itt megforduló idegenek számára... Iván László Bmmmssa 1971, MÁJUS e. 5 jelentős állomás megyénk kórusmozgalmában A Bartók Béla Szövetség a magyar kórusmozgalom történetiben összefogó, irányító és támogató szere-pet töltött be. Megszüntetése óta (1949) nem volt olyan országos jelentőségű találkozó, ahol a dalosok és a karnagyok -ne sürgették volna az ismételt létrehozást, vagy egy új szervezet működtetését. Ezért különös örömmel üvözölték kórusaink az 1970. június 6-án 80 taggal megalakult Kórusok Országos Tanácsát. A KOTA első jelentősebb törekvése az volt, hogy valamennyi megyében létrehozza helyi szervezeteit. Eredményeként Egerben, Kaposvárott, Kecskeméten, Miskolcon, Szegeden és Szolnokon azok már sikerrel funkcionálnak. A KOTA megyei szervezeteinek célja: a kórusok és későbbiekben az instrumentális együttesek tevékenységének társadalmi összefogása, a kórusmozgalom fejlődésének szorgalmazása és rendezvényeinek összehangolása. Feladataik közé tartozik a szereplési lehetőségek szélesítése, önálló akciók kezdeményezése, műsorpolitikai és művészi színvonal ellenőrzése, fejlődésének segítése, a meglevő együttesek erősítésének és újabb létrehozásának szorgalmazása, a közönséggel, valamint a társművészeti csoportokkal való kapcsolatok előmozdítása. Számba veszik, egyeztetik és sajátos eszközeikkel segítik a megyék zenei mozgalmának jelentős eredményeit. Szervezetük zenei szakemberekből, az énekkari mozgalom állami és társadalmi képviselőiből, valamint jelentős társadalmi személyiségekből álló választott testület, amelyek a Megyei Népművelési Tanács mellett működő önálló egységek. Békés megye zenei élete országosan is kiemelkedő. Az 1970—71-es népművelési évadban 196 hangverseny, zenei tartalmú rendezvény volt. Az Országos Filharmónia ifjúsági és felnőtt koncertjeit 26 helységben, évi átlagban mintegy 8190 hallgató látogatja. Szimfonikus zenekarok és a zeneiskolák is intenzíven segítik a hangversenyéletet. Az ifjúsági kórusok közül számos figyelemre méltó színvonalon dolgozik.' Sajnos ugyanezt kevés felnőtt énekkarunkra mondhatjuk el, pedig megyénk e sokszínű és szálas körű zenei tevékenységében nagy szükség volna rájuk. Várakozással és reményekkel tekintünk a KOTA Békés megyei Szervezete működése elé, amely alakuló ülését május S- án tartja a békéscsabai Megyei Művelődési Központban. Az ülés programját a békéscsabai 2. számú Általános Iskola ének- zenei tagozatának énekkara, Kodály: Köszöntő című művével nyitja. Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettesének megnyitó szavait Csende Béla népművelési csoportvezető beszámolója követi, „A megye kó- rusmozg-MmánaJe helyzetéről” címmel. Maróti Gyula, a KOTA orszá-. gos főtitkára felszólalása és a minősítő oklevelek átadása után, a szervezet megyei titkára ismerteti az 1971-es évre szóló feladatokat, majd az ülés elnöke megnyitja a szervezet működéséről, terveiről és programjáról szóló előterjesztés vitáját. ■ Az elnökség és a tisztségviselők megválasztásával zárul az ülés programja, amelyet este az ünnepi Bartók-hangverseny követ. A Bartók-művekből összeállított reprezentatív műsor méltó üdvözlése lesz a KOTA Békés megyei Szervezete megalakulásának. Dr. Kovács József Jól haladnak az előkészületek a gyomai országos vetélkedőre Május 18-án, 19-én és 29-án országos verseny színhelye lesz Gyomén a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola. Szarvas- marha- és baromfitenyésztők versenyeznek majd a szakma kiváló tanulója cím elnyeréséért. összesen 48 fiatalt várnak a két szakmából Gyomára, kíséretükben azonban ezernél is több érdeklődőt remélnek. Ennek megfelelően állították ösz- sze Gyoma politikai és társadalmi vezetőivel a háromnapos programot. Szító József, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának szakfelügyelője arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy jól hadadnak az előkészületek a gyomai országos vetélkedőre. A szervező bizottság több vállalatot, intézményt felkeresett az utóbbi hetekben, ahonnan messzemenő támogatást biztosítottak a gyomai programhoz. Gyomán, a községi tanács a vendégek fogadására, elhelyezésére készül s be szeretné mutatni a nagy múltú, nagyközség nevezetességeit A versenyben részvevő fiataloknak pedig a harmadik napon kirándulást szerveznek Szarvasra, az Arborétumba és Gyulára, a Vár és a Várfürdő megtekintésére. A GYULAI FA. ÉS FÉMBÚTORIPARI SZÖVETKEZET FELVESZ: Közgazdasági technikumi vagy gimnáziumi érettségivel, több éves kalkulátort gyakorlattal rendelkező ELŐ KALKULÁTORT, műszála ismeretekkel rendelkezők előnyben részesülnek. Érettségivel rendelkező MŰSZÁKI ADMINISZTRÁTOROKAT, GÉPIRÖNÖKET, gyakorlattal rendelkező IDÖELEMZOKET. ASZTALOS SZAKMUNKÁSOKAT, FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT, FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. Jelentkezés a szövetkezet központi telepén, Gyula, Zrínyi tér 1. sz. alatt REISZ JÓZSEF személyzeti előadónál 109349