Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-06 / 105. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. MÁJUS 6.. CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM. 105. SZÄM MA: EGY NAP, KÉT VAROS, SOK LÁTNIVALÓ (3. oldal) SZERKESSZEN VELÜNK (4. oldal) PRÁGÁI SÉTÁK (5. oldal) R mostani tervidőszakban 16-17 milliárd forintot fordítunk az ország vízellátási és csatornázási programjára Illés Györgynek, az OVH főigazgatójának előadásával megnyílt a Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hónap Az eddigiektől eltérően az idén nem heteket, hanem Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hónapot rendeznek. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Békés megyei szer­vezetének rendezésében ennek megnyitó előadását tegnap, szer­dán délelőtt tartották meg Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőház nagytermében, több mint kétszáz érdeklődő részvételével. Dr. Uhljár Mihály, a MTESZ megyei szervezetének elnöke üdvözölte a megjelenteket s az elnökségben helyet foglaló Illés Györgyöt, az Országos Vízügyi Hivatal vízellátási és csatornázási osztályának főigazgatóját, Csepregi Pált, a megyei tanács vb- elnökhelyettesét, GyuUwári Pált, a Békéscsabai Városi Pártbi­zottság első titkárát, Erdős Károlyt, az SZMT elnökét, dr. Krupa Andrást, a TIT megyei titkárát és Takács Lajost, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató főmérnökét. Ezután Ülés György főigazgató tartotta meg a vízgazdálkodásról, a közművesítésről és a területfejlesztésről szóló igen érdekes és tanulságos előadását. Az előadó többek kőzt el­mondta, hogy a nagy idotávla- tú népgazdasági és ezen belül a területi tervezés, jövőbeni céltudatos munkánk megalapo­zásának egyik legfontosabb ele­mévé vált a víz, majd a követ­kezőképpen folytatta mondan­dóját: — A vízgazdálkodást koráb­ban úgy tekintették — folytat­ta —, mint amelynek feladata csak az árvédekezés vagy a me­zőgazdaság vízzel való ellátása, sőt egyes időszak okban kizáró­lag mezőgazdasági célú tevé­kenységgel azonosították. A! népgazdaság különböző ágaza-j tainak tervszerű, arányos fej-j lesztése, a területfejlesztés és ezen belül a településhálózat fejlődése ma már a vízgazdál­kodással szemben is azt a kö­vetelményt támasztja, hogy az adott térség vízkészleteinek op­timális kihasználásával, a lakos­sági vízigények elsődleges ki­elégítése mellett, a termeléshez elengedhetetlenül szükséges víz beszerzésének lehetőségét vala­mennyi népgazdasági ágazat ré­szére megteremtse. A területfej­lesztés fő irányainak alapvető meghatározója az ipar és a me­zőgazdaság, valamint egyes infx-astruilítúrák, így a közleke­dés!, a lakásépítés és a települé­sek közművesítése. Mindezek kialakításának egyik fő feltéte­le a víz, de mivel lételem — elfogultság nélkül mondható — a legfontosabbak közé kell so­rolnunk. A vízgazdálkodás ki­hat a környezet átalakulására, ahhoz létfeltételeket biztosít, ugyanakkor az ipar és a mező- gazdaság fejlődése visszahat a vízkészletekre és a vízgazdálko­dásra. Sokszor a vízfelhasználás minőségi vagy időrendi átcso­portosítását, a vízkészletek tá­rozását, esetleg a víz nagyobb távolságba való elvezetését igé­nyelheti. Mennyire fontos a vízgazdál­kodás, a közművesítés és a te­rületfejlesztés kapcsolata, azt a következő tényekkel és adatok­kal is bizonyította. Elmondotta ugyanis, hogy a mostani terv­időszakban a vízellátási és a csatornázási program megvaló­sítására hazánkban nem keve­sebbet, mint 16—17 milliárd fo­rintot fordítunk. Előadásában, a számok erejével, azt is bizonyí­totta, milyen gyorsan növeked­nek az igények. 1950-ig az or­szágban naponta 500 ezer köb­méter ivóvizet igényelt a lakos­ság és 1,8 millió köbméter volt az ipar szükséglete. Ma — mon­dotta — kereken napi kétmillió köbméter ivóvizet fogyaszt az ország lakossága és az ipar víz­igénye megközelíti a hétmillió köbmétert. Az elmondottak alapján is mind nagyobb a jelentősége az országban is — benne megyénk, ben is — a vízgazdálkodás, a közművesítés és a területfej­lesztés kapcsolatának. A távlati tervek egyik fő célja ugyanis — az előadó szavai szerint — a városok és a falvak közötti el­látottság-különbség csökiken­Á megye legkorszerűbb gyógyszertóra Orosházán Külsőleg szerény, de belül an- ál szebb, korszerűbb Oroshá­zán a 14/49-es gyógyszertár új epülete, melyre méltán lehet­nek büszkék nemcsak a város vezetői, hanem lakói is. A me­gye legszebb, legmodernebb gyógyszertára lett, melyhez a városi tanács is hozzájárult, több, mint egymillió forinttal. A tágas eladótér, a modem bútorok, a Székács Pál ipar­művész készítette (26—28 féle | fából összeállított) intarziás kép a főfalon, már az első pillanat­ban feltűnik az ide betérőknek. Aki pedig mind a 20 helyiséget — ügyeletes szobát, irodát, elő­készítőket, öltözőket, raktárakat stb. — is megnézi, elmondhatja, a megyében több ilyen nincs. A gyógyszertár vállalat 1,3 millió forintot fordított az épít­kezésre, a belső felszerelésre és bútorzatra. Az utóbbi a Békés­csabai Faipari Ktsz orosházi részlegének, valamint az Oros­házi Lakatos és Gépjavító Ktsz kollektívájának munkáját di­cséri. Az ünnepélyes átadáson jelen voltak a város vezetői, a gyógy­szertár vállalat igazgatója, s együtt osztoztak a dolgozók örömében, akik most már ké­nyelmes körülmények között | szolgálhatják ki a betegeket. Az új gyógyszertárat dr. Taby j László megyei főorvos adta át. I tése, amiben döntő szerepet játszik a vízellátás és a csator­názás kiépítése. Illés elvtára részletesen szólt ezután Békés megye helyzetéről és lehetősé­geiről, valamint azokról a tö­rekvésekről, amelyek a mostani tervidőszakban a vízgazdálko­dás, a közművesítés és a terület fejlesztésére vonatkoznak. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó előadás Uhljár elvtárs zárszavával fejeződött be. * A megye tizenhárom tudo­mányos tagegyesülete mától kezdve bonyolítja le rendezvé­nyeit. Ma, csütörtökön délután fél három órai kezdettel Csaba Márton, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője tart előadást Békés megye közműve- sítési kérdései címmel Békés­csabán, a Technika Házában. P. P. Élüzemek, szocialista szakaszmérnökségek és a szocialista munka osztályai a KOVIZIG.nél A Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóságot 1970. évi munkájáért a Minisztertanács és a SZOT magas kitüntetésben részesítet­te, amikor odaítélte a Vörös Vándorzászlót A zászlóátadás­ról, a Kiváló Vállalat cím el­nyerésének ünnepségéről ápri­lis 30-d lapunkban beszámol­tunk. Akkor hely hiánya miatt nem tudtuk közölni a vízügyi igazgatóság párt- és szakszerve. zeti vezetősége, valamint szak­mai vezetése által juttatott ki­tüntetéseket, melyre ugyancsak tavaly szolgáltak rá azok az egységek, melyek részt vettek a Kiváló Vállalat cím elnyerésé­ért folytatott szocialista munka, versenyben. Ennek alapján Élüzem címet és az igazgatóság vándorzászla­ját nyerte á 2. számú főépítés­vezetőség, továbbá a műszaki biztonsági osztály. Szocialista szakaszmérnökség címet kapott a szeghalmi harmadszor, a gyű lai másodszor és a sarkad! sza­kaszmérnökség először. Szocia­lista építésvezetőség címmel tüntették ki a 2. számú főépí­tésvezetőséget másodszor és az I. számú főépííésvezetőséget először. A szocialista munka osztálya címért folyó versenyben har­madszorra nyert a mezőgazda­sági vízhasznosítási osztály. Má­sodszorra nyerte ezt a címet a vízgazdálkodási osztály. Először büszkélkedhetnek az anyagellá. tási és szállítási osztály, vala­mint a műszaki biztonsági osz­tály és a műszaki tervezési osz­tály dolgozói a szocialista mun­ka osztálya címmeL A főépítésvezetőségek, a sza­kaszmérnökségek és a különbö­ző osztályok dolgozói közül 25- en kapták kézhez a Kiváló dol­gozó kitüntetést. Folytatta munkáját a szakszervezetek kongresszusa Szerda reggel 9 órákor a SZOT és a Számvizsgáló Bizott­ság írásos és szóbeli beszámolói továbbá a határozati javaslat és az alapszabály módosítására elő­terjesztett tervezet fölötti vitá­val folytatta munkáját a szak- szervezetek XXII. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Nyers Rezső ,az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára is. A tanácskozást Kiss Károly, a SZOT alelnöke vezette. A kongresszus második nap­jának vitájában elsőként Ne- mesláki Tivadar, a SZOT (átká­ra emelkedett szólásra: Utalt arra, hogy a gazdaság- irányítási rendszer három esz­tendővel ezelőtt bevezetett re­formja helyes politikai és gaz­dasági intézkedésnek bizonyult, jó tapasztala tóikat hozott. MÉind- ezek alapján a következő esz­tendők fő teendője, hogy a ko­rábbinál intenzívebben fejlesz- szük gazdaságunkat Az előrehaladás egyik legfon­tosabb feltétele a munka tenne, lékenységének növelése. Annál is inkább, mert a munkaerő, nevezetesen a létszámhiány te­rén nem várható a gondok vég­leges megszűnése. Ellenben a létszámproblémákon is sokat se­gíthet — s ezt a szakszerveze­tek tapasztalatai is igazolják — a munkahelyek korszerűsítése, a jobb munkaszervezés. Ezúttal' is hangsúlyozni szeretném — mondta a szónok, hogy a mun­kások, a dolgozók tervszerű, fo­lyamatos munkavégzésének személyi, anyagi feltételeit a gazdasági vezetők kötelesek biz­tosítani. Beszélt arról is, hogy egyes vállalatoknál egyszerre van munkaerőhiány és munkaerőfe- lesleg. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy az új létszámigényeket elsősorban a vállalatoknál meglevő létszám­feleslegből, azaz a kihasználat­lan munkaerőből lehet és kell fedezni. Mindez nem jelenti azt, hogy általánosságban elítéljük a munkaerőmozgást. Csali az in­dokolatlan munkahelyváltozta­tások károsak. Ezeket viszont nemcsak és nem elsősorban ad­minisztratív intézkedésekkel le­het megakadályozni, hanem azoknak a kedvezőtlen körülmé­nyeknek a megszüntetésével, amelyek a munkahely otthagyá- sára késztetik a dolgozókat Felszólalása végén a SZOT titkára rámutatott: a bérek és egyéb juttatások nagyobb üte­mű növelésére csakis a terve­zettnél nagyobb nemzeti jövede­lem-emelkedés esetén van lehe­tőség. A reális bérigények kielé­gítésének „besorolása” szüksé­gessé teszi olyan hosszabb távra szóló bérpolitikai koncepció ki­dolgozását, amely átfogja a nép­gazdaság valamennyi ágazatát mérlegeli az igényeket és a le­hetőségeket, egyúttal azonban számol a gazdasági egyensúly követelményeivel is. Friss Antalné, a Nagykőrösi Konzervgyár szakszervezeti ta­nácsának titkára, majd Kele­men Endréné, a Debreceni Ru­hagyár vállalati szakszervezeti tanácsának titkára kapott ez­után szót. Ezt követően Wladys-< law Kruczek, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a lengyel szakszervezetek központi taná. csának elnöke országa dolgozói­nak testvéri üdvözletét tolmá­csolta — kiemelve, hogy a len­gyel nép nagy rokonszenvvel kíséri a magyar dolgozók sike­reit a szocializmus építésében. Hangsúlyozta, hogy a szocialis­ta rendszer igen nagy lehetősé­geket nyújt országaink társa­dalmi, gazdasági felemelkedé­séhez. Kiemelte, hogy rendsze­rünkben a terrúelés elsőrendű célja a dolgozók életszínvonalá­nak állandó emelése, e ehhez az szükséges, hogy a műszaki tu­dományos fejlődésre alapozva rendszeresen növekedjék a ter­melékenység. A továbbiakban arról szólt, hogy a lengyel szakszervezetek készek együttműködni bármely szakszervezettel, amely a béke érdekeit szolgálja, s amely kész erre az együttműködésre. Min­denekelőtt a szocialista orszá- (Folytatás a 2. oldalon) r Arad a Tisza és a Bodrog Az elmúlt napok csapadékos időjárásának hatására kisebb árhullám vonul le a Tiszán és a Bodrogon. A Bodrog vízállása az elmúlt huszonnégy órában Felsőbereckinél további tizenöt centimétert emelkedett és egyes helyeken a víz elérte a gátak „Iá. bát”. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság a Bodrog- zugban óvatosságból megnyitót, ta a nyári gátakat, nehogy az esetleg még növekvő ár meg­rongálja azokat. így több ezer hold, mezőgazdaságilag nem mű­velt terület, főleg rét és legelő került víz alá. A Felső-Tisza Vásárosnaménynél egy nap alatt ötvenhat centimétert emelkedett és Tokaj alatt a mélyebben fék. vő ártéri részek víz alá kerül­ték. A két folyón még nem ren­deltek él árvízvédelmi készültsé­get, de az árhullám levonulásá­nak meggyorsítására megnyitot­ták a tiszalöki duzzasztómű zsi­lipkapuit. A Vízügyi Igazgató­ság szerda reggeli jelentése sze_ rint kisebb áradás kezdődött a Hemádon és a Sajón is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom