Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-06 / 105. szám

\ Folytatta munkáját a szakszervezetek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) _ , So& szakszervezeteivel, s a Szakszervezeti Világszövetség­gel kívánják még szorosabbra fűzni a baráti szálaikat. Beszéde után Miskolczí Sándor, a mis­kolci Tiszai pályaudvar vezető ■ mérnöke, majd Voss Imrt, a Művészeti Szakszervezetek Szö­vetségének főtitkára szólalt fel. Üdvözölte a kongresszust Kosztadin Gjaurov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának póttagja, a Bolgár Szakszervezetek Központi Taná­csának elnöke, egyebek köqöfet a magyar és a bolgár nép to­vábbi kapcsolatairól, a két szak- szervezet szoros együttműködé­séről, közös harcairól szólt Hangsúlyozta, hogy a bolgár szakszervezetek mindig merítet­tek és merítenek a szovjet és imás országok szakszervezeted­nek gazdag tapasztalataiból. — A továbbiakban kifejtette: a bolgár dolgozók elítélik az ame­rikaiak barbár indokínai csele­kedeteit .határozottan kiállnak az izraeli megszállók agresszió­jának felszámolásáért, a Palesz­tinái népek jogos érdekeiért harcoló arab népek mellett. Vé­gül kifejezte meggyőződését, hogy a szakszervezeti mozgalom egységes fellépése, az összeuró­pai szakszervezeti konferencia összehívása nagyban hozzájá­rulhat kontinensünkön a légkör javításához. Ebédszünet után dr. Rrieszol Olgának, a Közalkalmazottak Szakszervezete főtitkárának el­nökletével folytatódott a ta- j nácskozás. A délutáni ülésen j részt vett Fock Jenó, áz j MSZMP Politikai Bizottságának j tagja, a Minisztertanács elnöke j is. Gát László, a SZOT titkárai volt a következő felszólaló, aki az életszínvonal-politika fontos részét képező szociálpolitika főbb kérdéseit foglalta össze. Utána Hoszpodar Mihály kő­műves, a 23. Építőipari Válla­lat szocialista brigádvezetője a termelő munka egyik „gyermek- betegsége”, a sok bosszúságot okozó anyaghiány kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a vezetőik ne csak akkor „eresz­kedjenek le” már a munkások­hoz, amikor valamilyen prob­lémával kell megbirkózni, ha­nem mindig — a problémamen­tes hétköznapokon is — közvet­len kapcsolatot tartsanak velük. Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosenergiadpari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szó­lalt fel .ezután: A munka szerinti elosztás egyik fontos feltétele — mon­dotta többek között —■ hogy kormányszintű, hosszú távú bér- és jövedelempolitikai tervet dől. gozzanak ki, amely az egyes népgazdasági ágak, iparágak fej­lődésének figyelembevételével rögzítik azok kereseti és jöve­delmi arányait és ütemét A fejlesztés középpontjába? 1 az ipart kell állítani. A vállalatok­nál pedig már most a kollektív szerződések megkötésekor, s az új alapbérek bevezetésekor tö­rekedni kell arra, hogy az alap­bérek és a kereseti arányok összhangba kerüljenek a tényle­ges munkával, a munka haté-' konyságának növekedésével. Horváth Istvánná, a fővárosi ruházati bolt kiskereskedelmi vállalat dolgozója utón Kovács Vilmos, a Komárom megyei Kályhagyár dolgozója á tanácsi vállalatok munkakörülményei- nék, üzemi és szociális alakulá­sával foglalkozott A délutáni ülésen felszólalt még Szollár Júlia, a Kunbajai Állami Gazdaság szocialista brd- gádvezetője, Pavel Stefan, a Román Szakszervezetek Általá­nos Szövetsége Központi Taná­csának titkára. Végvári Gyula, a kelenföldi textilgyár műve­zetője, dr. Darabos Pál, az Or- . vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, é6 Tóth Anna, a székesfehérvári 1-es számú postahivatal dolgo­zója. A szakszervezeti kongresszus küldöttei és vendégei szerda es­te az Operaház díszelőadásán vettek részt ahol Hacsaturján Spartacus című balettjét mutat­ták be. A díszelőadás közönsé­gét Lukács Miklós, az Operaház igazgatója köszöntötte. (MTI) | Az NDK pártjainak egyetértése a 16. plénum határozataival Groniiko—Schumann tárgyalásik Berlin Az NDK-ban működő vala­mennyi párt vezető fórumai az NSZEP Központi Bizottságához intézett leveleikben juttatták ki­fejezésre, hogy teljes mértékben egyetértenek a Központi Bizott­ság 16. plénumának határozatai­val. Az NDK-beli CDU vezetősége a többi között biztosítja az NSZEP-t arról, hogy hozzá akar Összeesküvést leplezlek le Szomáliában Mogadishu A Szomóli Demokratikus Köz­társaság hatóságai összeesküvést lepleztek le, amelynek a Legfel­ső Forradalmi Tanács megdönté­se volt a célja. Mint a szomáli rádió közölte, Mohamed Ainansi dandártábor­nok, a Legfelső Forradalmi Ta­nács alelnöke és Szalad Gaveire Kedie dandártábornok, közmun­kaügyi államtitkár volt az össze­esküvés irányítója. Mindkettőjü­ket más részvevőkkel együtt le­tartóztatták. I járulni m szocialista német nem- 1 zeti állam mindenoldalú erősíté­séhez, elsősorban azzal, hogy fo- . kozza erőfeszítéseit az 1971. évi népgazdasági terv lelkiismeretes teljesítésére, s elő akarja mozdí­tani a népgazdaság hatékonysá­gának emelését. MoRricváben megkezdődtek Andrej Gromüoo szovjet külügy­miniszter és Maurice Schumann francia külügyminiszter tárgya­lásai. Schumann a szovjet kor­mány meghíváséira kedden hi­vatalos látogatásra érkezett a Szovjetunióiba. Tovább folytatódik az USfl-ban a háborúellenes tüntetés Kedden folytatódott az indo­kínai háború befejezéséért indí­tott háromheti» tüntetés-soro­zat Washingtoniban. A keddi, békés jellegű tünte­tésen a fiatalok már nem tettek kísérletet a szövetségi főváros forgalmának megbénítására. Mégis újabb kétezer tüntetőt tartóztatott le a rendőrség, és ezzel 10 000-re emelkedett a le­tartóztatottak száma. Mintegy háromezres tüntető menet az Igazságügyi Minisztérium, vala­mint az FBI épülete élé érve követelte a háború befejezéséit és letartóztatott társaik szaba­don bocsátáséit. Kisvártatva megjelent a kivezényelt rendőr­ség, kótfedől közrefogták a tö­meget és távozásra való rövid felszólítás után máris kezdték betusttkolmi a tüntetőket a ké- szenóiló rendőrautóiba. A tün­tetők nem tanúsítottak semmi­lyen edlenádlást, letelepedtek a járdára és az ötödik emelet er­kélyén a jelenetet pipázva szem­lélő Mitchell igazságügyminisz- temek kiabáltak« Washingtonhoz hasonlóan Bostonban a keleti partvidék északi nagyvárosában is bizton­sági intézkedéseket tették, meri szerdán kétnapos háborúéi! eres tüntetés kezdődik. Kádár János távirata Walter Ulbriehthoz WALTER ULBRICHT elvtárs- i nak, a Német Szocialista Egy­ségpárt elnökének, Berlin Tisztelt Ulbricht elvtárs! Engedje meg, hogy a Német Szocialista Egységpárt elnökévé történt megválasztása alkalmá- j bői az MSZMP Központi Bízott- I sága és a magam nevében leg- j jobb kívánságainkat és elvtársi j üdvözletünket tolmácsoljam. Felelősségteljes tisztségének betöltéséhez erőt, egészséget és sok sikert kívánunk. KADAR JANOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára (MTI) Az amerikai fél akadályozza a SÁLT-tárgyalások sikerét Becs A hadászati fegyverrendsze­rek korlátozásáról folyó szovjet —amerikai tárgyaiá<so(k szerdai ülését a szokásosnál is nagyobb érdeklődés előzte meg, fcefldntet- üel Stuart Symington szenátor­nak, az amerikai szenátus had­ügyi bizottságában kedden el­hangzott beszámolójára. Sy­mington Becsben megbeszélése­ket folytatott a7 amerikai tár­gyaló küldöttség tagjaival, s ar­ra a meggyőződésre jutott, hogy az amerikai fél valójában nem tartja magát érdekeltnek a stra­tégiád védekező és támadó fegy­verek korlátozásában. Washingtonban még kedden este hivatalos nyilatkozatban cáfolták a szenátor állításai. Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkána sietett biztosítani az újságíróikat arról, hogy az ame­rikai tárgyalófél őszinte meg­állapodásra törekszik Becsben ugyanakkor rámutatott, hogy Nixon elnök olyan átfogó meg­állapodást kíván, amely magá­ban foglalja „nemcsak a védel­mi, hanem a támadó fegyver­rendszerek korlátozását is”. Ez­zel Ziegler lényegében ismertet­te Symington vádjának alapos­ságát, mdszermt a tárgyalások sikerét az amerikai fél akadá­lyozza azzal, hogy nem szorgal­mazza a rakétaelháritó rakéta­rendszerek korlátozásáról szóló megállapodás megkötését iuiMiiiiHinHiiiimiiiiMufiiii|am«jUtnillf„aiiaaa(lini(llimilt ■•»»■•■•■■■■•■■■•••■•■■■■■■■««■»•■■a»' ZALAI GYÖRGY: Testvérmegyénk Pensa *. Penza területe a cári uralom idején a többi vidéki kormány­zóságokhoz hasonlóan elmara­dott terület volt. Gazdasága fej­letlen, iparára zömmel kisipar, kézmiüvesipar volt jellemző. Üzemeiben a területen találha­tó, főként mezőgazdasági anya­gokat dolgozták fel, s ennek megfelelően az élelmiszeripar lett a vezető iparág, ezen belül is a szeszgyártás. 1913-ban a te­rület összes ipari termelésének 45 százalékát az élelmiszeripar, 24 százalékát a textilipar, 14 százalékát a faipar adta és csak 1,5 százalékot jelentett a fémfel­dolgozó ipar termelése. Az iparban mintegy 15 000 munkás dolgozott A mezőgazdaság elmaradott­sága azokban a félfeudális vi­szonyokban gyökerezett, amely az egész cári Oroszország föld­birtokviszonyaira jellemző volt, s amely a penzai kormányzó­ságban évszázadokon át pa­rasztfelkelésekhez vezetett A föld 37 százalékát földesurak, 21,6 százalékát kulákok birto­kolta^, ugyanakkor a falusi la­kosság 23 százalékának nem volt egy talpalatnyi földje sem:. A kisparaszti gazdaságok 36 százalékának nem volt lova. A vetésterület 75 százalékán ro­zsot és zabot termesztettek, hek­táronként 5—7 mázsa volt a termésátlag. Az állattenyésztés önellátó jelleggel folyt, „Ez a háttere annak a küzdőtérnek — írta Lenin —, amelyen a pa­rasztság földért vívott harca ki­bontakozik. Ebben a háttérben elkerülhetetlen a technika meg­döbbentő elmaradottsága, a pa­raszti tömegek elnyamottsága és megfélemlítettsége, a hűbéri, úrdolgára emlékeztető kizsák­mányolás formáinak végtelen sokfélesége’^ A szovjethatálom éveiben gyö­keres változás ment végbe a te­rület gazdasági életében. Gyor­san fejlődött az ipar. Üj gyárak épültek, a régi üzemeket korsze­rűsítették, a kis- és kézműipart fejlett gyáripar váltotta fel. Az ipar bruttó . termelése az 1913. évinek . száztizenháromszorosára emelkedett Legnagyobb fejlődés a fémfeldolgozó iparban ment végbe, azon belül is a gépgyár­tásban. A gépgyártó ipar jelen­tős bázisává fejlődött Penza, Kuznyeck, Kamenko. A terület iparának egyes termékei nagy jelentőséggel bírnak az Orosz Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaság ipari termelésében. Itt készül a köztársaságban gyár­tott vegyi berendezések 14,1 szá­zaléka, textilfonógépek 82 szá­zaléka, motorkerékpár és kerék­pár 34,5 százaléka, a traktoros vetőgépek 28,8 százaléka, a kü­lönböző féle órák 20,8 százaléka. A Diesel motorgyár, a „Tjazsp- rom-armatúra”, „Penztextilmas”, „Penzmas” és más gyárak ter­mékeit több mint 50 országba exportálják. A fémfeldolgozó ipar mellett nagy fejlődés ment végbe az ipar más ágaiban is. Az élelmiszer- ipar nagyüzemi jellegűvé vált. Penza a közép Volga-vidék egyik legjelentősebb hús- és konzerv­ipari bázisa lett. A textil, bőr, cipő, papíripar, fafeldolgozó­ipar, gyufagyártás termelése korszerűvé vált és megsokszoro­zódott. Az 1970-ben befejezett ötéves tervidőszak alatt a fej­lődés meggyorsult, az ipari ter­melés növekedési üteme átlago­san évi 10,3 százalékot ért el. A termelés korszerűsítése követ­keztében gyorsan nőtt a munka­termelékenység. Az ötéves terv idején a termelés növekedésének 75 százaléka a munka termelé­kenységének emelkedéséből szár­mazott. Az 1971-es év a kilencedik öt­éves terv első éve. A terület ipa­rában dolgozó munkások azt a célt tűzték maguk elé, hogy a munka termelékenységének nö­velése útján 20 százalékkal túl­teljesítik az ez évi termelési ter­vet. Vállalták, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának kezdetéig — március 30-ig hétmillió rubel ér­tékben túlteljesítik az első ne­gyedéves tervet. A vállalás tel­jesítéséről számolhattak be a kongresszusnak. Alapvető változás ment végbe a terület mezőgazdaságában. A szocialista nagyüzemi termelés e területet a Szovjetunió fejlett növénytermesztő és állattenyész­tő körzeteinek sorába emelte. 167 kolhoz és 218 szovhoz több mint hárommillió hektár földön gazdálkodik, s ebből a vetéste­rület 2 398 000 hektár. Növény- termesztésben vezető helyen a búza áll, amelyet a vetésterület 40 százalékán termelnek. Ezen­kívül az éghajlati és talajadott­ságoknak megfelelően termesz­tenek rozsot, árpát, zabot, bur­gonyát, cukorrépát, kendert, napraforgót, kölest és zöldségfé­léket Kukoricát a kora-őszi fa­gyok miatt főleg silónak ter­mesztenek. A termésátlagok az utóbbi években a gyakori aszály ellenére stabilizálódtak. A jó hozamú fajták bevezetése a ter­melésbe, a termelési eljárások korszerűsítése, a fokozott gépesí­tés, műtrágyázás és öntözés év­ről évre jó terméseredmények­hez vezet. Búzából hektáronként 1969-ben 19,3, 1970-ben 16,7 má­zsát takarítottak be. Az állattenyésztésben jelentős szakosítás és koncentráció megy végbe. Több, 10 000 darabos ál­lománnyal rendelkező szakosí­tott gazdaság jött létre szarvas- marha-, sertés-, baromfi- tenyésztés és hústermelés céljá­ból. Érdemes itt megemlíteni, hogy 1947-ben az SZKP Központi Bizottságának a mezőgazdaság helyzetét tárgyaló ülésen Penza megyét is elmarasztalták, mert „...egy állattenyésztő-telepre csak nyolc tehén jut... Komoly hi­ányosság — szögezi le a határo­zat —, hogy sok kolhoznak olyan csekély tehénállománya, kis te- nyésztelepe van, amely nem biz­tosít annyi állati terméket, amennyi a beadási kötelezettség és a kolhoztagok részesedésének fedezetére elég lenne”. A megye szovhozadban és kol­hozaiban jelenleg közel 600 000 szarvasmarhát, ezen bélül több mint 200 000 tehenet tartanak. Sertésállományuk 1970-ben meghaladta a 400 000 darabot, juhállományuk 420 000, baromfi- állományuk 2,3 millió darab fö­lé emelkedett. A mezőgazdaság nagymérték­ben árutermelő jellegűvé vált. Az értékesített termékek mennyisé­ge évről évre nő. Az 1970-ben befejeződött ötév'es tervidőszak­ban az államnak eladott gabona mennyisége 148 százalék, húsfé­léké 116 százalék, tej 112 száza­lék, tojás 114 százalék, gyapjú 112 százalék volt az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva. A szovhozok és kolhozok bruttó termelése öt év alatt 36 száza­lékkal nőtt A Penza területén levő ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozói nagy örömmel fogadták, hogy testvérkapcsolatra lépnek Békés megyei üzemek, gazdaságok dol­gozóival. A munka célja, a fej­lődés iránya azonos. A kapcsolat során kicserélhető tapasztalatok kölcsönösen hasznosnak fognak bizonyulni, s hozzájárulnak nem­csak még jobb eredmények el­éréséhez, hanem a két terület dolgozói közötti barátság erősö­déséhez is. A szovjet hatalom éveiben nagy fejlődés ment végbe Penza terület kulturális életében. Az egész területre kiépült iskola- hálózatban 1442 általános iskola és 233 középiskola biztosítja a tanulás lehetőségét. Az általános iskola valóban általánossá vált. Ez ma természetesnek tűnik, de hogy mekkora utat kellett meg­tenni, amíg ezt elérték, mutatja, hogy e területen 1917 előtt a la­kosság 80 százaléka írástudatlan volt A középiskolákban 275 500 fő tanul, 14 500 tanár dolgozik. Huszonnyolc szakiskolában 24 000 tanuló szerez különböző szak- képzettséget. A felsőoktatási in­tézményekben — a pedagógiai, építészmérnöki, műszaki, mező- gazdasági, pénzügyi és közgazda- sági főiskolákon 21 000 hallgató tanul. A közművelődést szolgálja a több mint 1200 kultűrház és klub, a 8 állami és 33 nemzeti­ségi múzeum, két állandó szín­ház, filharmónia, zeneiskolák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom