Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-15 / 113. szám

Jászai-díjas művésznő játssza Leonort Hazánk felszabadulásának 26. évfordulóján „Az új magyar drámákban nyújtott alakításai­ért” Jászai-díjjal tüntették ki Szentirmay Évát, a Jókai Szín­ház művésznőjét. Azóta a Mese a tűzpiros virágról című mese­játék nézői már Jászai-díjasként üdvözölhették őt a színpadon, a felnőtt közönség azonban csak a Dacból terem a szerelem pénteki bemutatóján láthatta új szerpé- bem a kitüntetettet. — A kitüntetése indoklásában említett új magyar drámák kö­zül, melyek voltak a legkedve­sebbek az ön számára? — A legutóbbi időben talán a Diplomások, amelyben Zsókát játszottam. Erre azért is különö­sen szívesen emlékszem, mert lényegében ezért az alakításért kaptam meg a megyei tanács Justh-plakettjét. Szerettem Raf- £ai Sarolta másik darabját, az Egyszál magamat is. Korábban Dobozy drámáját, a Holnap foly- tatjük-ot, P. Horváth László Hétlábú paripa című különös­furcsa művét, és nagy élményt jelentett számomra kezdő szí­nésznő koromban egy nem köz­vetlenül napjainkban született műnek, az Űri murinak Roziká­ja. — A rádió néhány héttel ez­előtti Békés megyei ajándékmű­sorában Darvas-drámából mon­dott részletet... — A Szakadék is a kedves darabjaim közé tartozik Ha nem is ebben az évtizedben született. — A tegnap bemutatott Lope de Vega-komédiában évszáza­dokkal ezelőtt élt figurát ala­kít... — A sok mai darab és a hét­köznapi élet modernsége után nagyon jó felvenni egy régi kor ruháját, színészileg is nagyon érdekes beleélni magát az em­bernek egy egészen más világ­ba... Ezért szeretem többek kö­zött Leonort ia — Milyen tervei vannak az elkövetkező hetekre, hónapok­ra? — Az évad befejezése után néhány kollégámmal Ausztriába megyünk, szeretnénk sok szín­házi előadást látni, minél több érdekes kulturális eseménynek részesei lenni. És pihenni, hogy fáradtság nélkül elkezdhessük a következő évadot — Akkor hát... az évad végé­ig jó munkát, utána pedig kelle­mes pihenést kívánunk. És is­mételten gratulálunk a Jászai, díjhoz. — Köszönöm. Es ezúton kö­szönöm azoknak is, akiknek ré­sze volt abban, hogy ezt a ki­tüntetést megkaphattam. Szer­veknek, személyeknek és a me­gye közönségének egyaránt. EseméitytSús napok a műszaki fejiesztási hónapon Szakmai előadások, tapasztalatcsere-látogatás 1911. MÁJUS 15. Gazdag programot bonyolítot­tak le a műszaki fejlesztési hó­nap keretében csütörtökön és pénteken. Folytatódtak a gép­ipari tudományos napok rendez­vényei is. Csütörtökön Békéscsabán., a forgácsoló szerszámgyárban a plazmavágás technológiájáról Bakó Béla gépészmérnök tájé­koztatta a megjelenteket. A GTE megyei szervezetének gyu­lai csoportja is lebonyolította programját Itt dr. Romvári Pál egyetemi tanár Fogyóelektródás j hegesztés porbeles huzallal, va­lamint Áron József gépészmér­nök A hegesztők minősítő vizs­gáztatásának tapasztalatai című előadása hangzott eL Az Építő­ipari Tudományos Egyesület csütörtökön délután tapasztalat­csere látogatást rendezett Bé­késcsabán a 2x1000 vagonos siló és a hűtőház építkezésénél, ahol a szépszámú érdeklődőt Szikéra János építésvezető és Homoki Károly főépítésvezető tájékoz­tatta az új építkezési módsze­rekről. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál a Szilikátipari Tudományos Egye­sület tartotta meg rendezvé­nyét. Ezen Kiss Gábor vegyész­mérnök, a békéscsabai III. sz. cserépgyár létesítésének tervét ismertette. Az Építőipari Tudományos Egyesület megyei szervezete tegnap, pénteken folytatta elő­adás-sorozatát Békéscsabán, a Technika Házában. Először dr. Sebestyén Gyula, az ÉTI igaz­Szombattól: tv-akció a Centrumban A már nagy népszerűségnek örvendő Centrum hétfő beveze­tése után most újabb akcióval rukkolt ki a megyeszékhely áruháza. Mától, azaz május 15-től min­den Videoton típusú televízió mellé egy 250 forintos vásárlási utalványt is ad. Az akció június 30-ig tart. 178 ezer megújított lakáskérelem A megyei és a fővárosi adatok alapján az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium elkészí­tette az országos összesítést a ré­gi lakáskérelmek megújításáról. Ebből kitűnik, hogy az április 30-i határidőig összesen 178 000 lakáskérelmet ismételtek meg az igénylők. A korábban nyilván­tartott 240 000-ből tehát 62 000 lakásigénylés újraérvényesítóse maradt eL A lakáskérelmek megítélésé­ben már érvénybe léptek azok a helyi tanácsi rendelkezések, amelyek a tanácsi bérlakásra benyújtott kérelem elfogadását az igénylők rászorultságától, anyagi és szociális helyzetétől teszik függővé. így vidéken általában 1200— 1500, Budapesten pedig 1500 fo­rint egy családtagra jutó jöve­delemhatár alatt indokolt a ta_ nácsi bérlakás kiutalása, ha az igénylő vagyoni helyzete — nyaraló, gépkocsi, telek stb. tu­lajdon — sem mond ellent a rá­szorultság megítélésének. A megújított lakáskérelmek előzetes összesítése szerint a 178 OOO igénylő közül mintegy 84 000 — 47 százalék — kaphat majd tanácsi bérlakást. A kérel­mezők fele tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakáshoz juthat, s az igénylőknek 1,5—2 százaléka a kedvezményes-telepszerű és többszintes társasház-építésben vehet részt (MTI) gatója a könnyűszerkezetes épí­tésmód néhány műszaki prob­lémájáról, majd Szathmáry László, az EVM főosztályvezető­je a negyedik ötéves terv idő­szakában az építőipar műszaki fejelsztési célkitűzéseiről, Magó István, a MÉLYÉPTERV osz­tályvezetője pedig a hazai szennyvíztisztítás fejlődési lehe­tőségeiről, valamint az egyes technológiák gépészeti ellátott­ságáról tájékoztatta az érdeklő­dőket. A GTE megyei csoportja szakmai előadást rendezett. A békéscsabai téglagyárban Ipa­ri gáztüzelő berendezések üze­meltetése, gazdaságossági szá­mítások címmel Kiss Gábor ve­gyészmérnök tartott előadást Kooperációs tanácskozást ren-l deztek csütörtökön Békéscsa­bán a Hűtőházban annak érde­kében, hogy meggyorsítsák az új mirelitüzem építésének üte­mét. Ott voltak a beruházók, a kivitelezők, a DÉGÁZ, a kazán­gyártó szövetkezet és egyéb szakágazat képviselői. Az új 4500 négyzetméter alapterületű, 800 vagonos mirelitüzem mi­előbbi átadására azért van szűk. ség, mert a berobbant nyárias jó idő hatására meggyorsult a földieper érése. Békéscsabán az idén mintegy 25—30 vagon föl­ei iepret mélyhűtőnek, amit cuk­rozottal! értékesítenek főként svéd exportra. Ha sokat késle­kedik az új mirelitüzem átadá­sa, érvékeny veszteség éri a népgazdaságot A mirelitüzem építésén dolgo­zó szervek megértették a munka sürgősségét. Bár sok még a ten­nivaló, főként műszaki vonaifc- kozásban, de a jó együttműkö­dés, kiváló munkaszervezés so­kat segíthet. A Békás megyei Állami Építőipari Vállalat pél­dául felajánlotta, hogy május 15—16-án, valamint 22—23-án a szabad szombaton és vasárna­pon is teljes erővel dolgoznak, hogy meggyorsítsák a nagybe­ruházás befejezését. Előrelátha­tólag május 20-án, megkezdik a földieper feldolgozását Békés, csabán. Miért szebb a szomszéd rétje? A megye termelőszövetke­zeteiben 10—11 ezer holdra be­csülik azt a legelőterületet, amely az átlagosnál már több füvet terem. Nyilván a gondo­zás eredménye 'ez. Ebben a munkában azonban nemcsak az üzemek jeleskedtek, hanem az állam is, amely költségvetésből évente 4 millió forintot adott és ad rét- és legelőjavításra, fel­újításra, a gyepgazdálkodás fej­lesztésére. Az üzemek kezelésében levő megyei legelőterület meghalad­ja a 60 ezer holdat. Szakembe­rek véleménye szerint ennek egyharmadánál valamivel na­gyobb része igen jól javítható. Aránylag rövid időn belül 20— 23 ezer holdon meg lehetne többszörözni az évi fűhozamot, a többi területen pedig, tekin­tettel arra, hogy ezek szikes ős- gyepek, az első hozadékot le­hetne megkétszerezni. Az utób­bi években növekedett azoknak a szövetkezeteiknek a száma, melyek nagy gonddal kezelik legelőiket, hogy bővebben te­remje a füvet. A megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lya tavaly felülvizsgálta a lege­lőgazdálkodás szervezését. Olyan megállapításokat tett, hogy az évenkénti 4 millió forint állami dotációt tizenhárom helyre kel- lene összpontosítani a korábbi harminc helyett. így az üzemek anyagi erejével egybevetve ha­tékonyabban léphetnénk előbbre a legelő- és a rétgazdálkodás­ban. Szükség volt ezt így szá­mításba venni azért is, mert összhangot kellett teremteni a legelő- és rétgazdálkodás, vala­mint az állattenyésztés között. Több üzemben ugyanis nagy anyagi áldozattal megjavították a rétet, a legelőt, de nem gon­doskodtak — állatállomány hiá­nyában — a fű hasznosításáról. Még csak le sem kaszálták, mert nem volt, aki kaszát fogjon. Rotációs kaszákkal nem volt és még ma sincsen ellátva a mező- gazdaság. Az intenzív kezelésbe vont legelők felesleges fűhoza­mát más módon aligha lehet eredményesebben hasznosítani, mint szénának szárítva. A legelő- és a rétgazdál­kodás sok szép eredményt ho­zott Mezőgyánban, Csabacsű­Érettségizett fiúk, figyelem! Jelentkezni lehet szerszámkészítő lakatos ipari tanulónak. 8 általános iskolát vég­zett fiúk jelentkezhet­nek lakatos ipari tanulónak. Jelen tkezni lehet a Mezóberényj Műszaki és Vasipari Ksz személyzeti vezetőjénél, Mezőberény, Népköz- társaság u. 5. alatt x dön, Endrődön, Gyomán, Bu- csán, Ecsegfalván, Dévaványán számottevő változás tapasztalha­tó. Mezőgyánban és Endrődön a MÉM által ajánlott naszályá módszerrel hasznosítják a lege­lő fűhozanpát. Ennek az a lénye­ge, hogy a viszonylag kevés tej­hozamot adó tehenek terméke­nyítését úgy időzítik, hogy áp­rilis végén, május első felében elljenek. A tehenek borjával együtt kicsapják a legelőre. A borjú kiszopja a tehén tejét, ezt egész éven át hasznosítja, s őszre eléri a 280—300 kilogram­mos súlyt A szövetkezet ezzel a módszerrel csökkenti a fejes költségét, ugyanakkor a tehén­létszám növelésével újabb bors jakat kap, melyeket felhizlalva értékesít. A naszályí példa általánossá tételére — már ahol erre legelő áll rendelkezésre —1 megyénk­ben is nagy lehetőségek kínál­koznak. Az üzemek azonban az ennél is intenzívebb legelőgaz­dálkodás szervezésére töreksze­nek. A szakosított állattenyésztő telepek mellett mesterséges le­gelőket, réteket hoznak létre, hogy a törzsállomány legelteté­sét, jártatását természetes körül­mények között biztosíthassák. Ezeken a legelőkön megtalálha­tók a legkorszerűbb berendezé­sek, villanypásztorok, önitatók. Az ilyen légdőterületekre rend­szeresen jut műtrágya, kom­posztált szerves trágya, sőt gyakran öntözővíz is. Az állam tulajdonképpen ilyen fejlesztés­re ösztönzi a legelőtulajdonos üzemeket, mert a rendelkezésük­re bocsátott dotációból most nem műtrágyát lehet vásárolná, hanem olyan beruházásokat megvalósítani, melyek a hasz­nosítással kapcsolatosak. Ilye­nek: öntözőberendezések beszer­zése, utak, kutak, karámok épí­tése, új gyep telepítése, techni­kai berendezések vásárlása. A rét- és a legelőgazdálko­dás színvonalának javítása ta­karmánygazdálkodásunk továb­bi nagy tartalékát jelenti. Az in­tenzív kezelésbe vonható legelő minden holdját képessé lehetne tenni arra, hogy a vegetációs időszakban két tehén tátar­A Békéscsabai Konzervgyár ruhatárost munkakörbe 3 fö férfi dolgozót vesz fel azonnali belépéssel. Jelentkezni a gyár felvételi irodáján lehet. 272767 mányszükségletét fedezze. Ezzel igen jelentős terület nyerhető a szántóföldi művelés alá vont ha­tárrészből abraktakarmány ter­mesztésére. Az üzemek tehát akkor járnak el helyesen, ha a rét- és a legelőgazdálkodásban rejlő lehetőségeket jól kihasz­nálják az abraktermesztés foko­zására. Különösen Ecsegfalván ta­pasztalható ilyen törekvés. Az Egyetértés Tsz az előző három esztendőiben állami segítséggel feljavította legelőinek jelentős részét. Most az élért hozamok stabilizálására törekszenek olyan módon, hogy a Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőség segítségét kérték egyéves lege­lőhasznosítási terv összeállítá­sára. Ha azt vesszük figyelembe, hogy korábban ilyen igények nem fordultak elő, akikor az eceegfalvi példából ítélve pozi­tív változás tapasztalható. A szakmáiban jártas, a rét. és a legelőgazdálkodást jól ismerő szakemberek azt mondják, hogy általánosan javuló tendencia ta­pasztalható a megye több mint hatvanezer holdas legelőjének hasznosításában. Nem vagyunk türelmetlenek ebben a témában, ha egy kérdést mégiscsak meg­kockáztatunk: vajon az ütem, a javulás színvonala kielégítő? Erre a kérdésre egyértelmű nem-mel válaszolunk. Tesszük ezt azért, mert az elmúlt tizen­öt esztendőben a megye rét- és legelőgazdálkodásának javításá­ra az üzemek rendelkezésére állt az évenkénti 4 millió forint, melyből eddig csak 10—11 ezer holdat javítottak meg. Ez egy kicsit kevés. Az ütemet gyorsí­tani kellene, hogy nagy tartalé­kunkat az állattenyésztés fej­lesztésére mind jobban kihasz­nálhassuk. Ehhez azonban elen­gedhetetlen az üzemi vezetők nagy részének legelővel szem­beni szemléletváltozása. A leg­nagyobb hiányosság ugyanis ezen a területen van. A füvet a természet termi — tartják so­kan. Ez így igaz. De a termé­szetnek az ember segíthet, hogy jobban teremjen a fű, hogy kö­vérebb legyen a legelő, mert csak ebben az esetben fejhet­nek több tejet a tehenektől, nyírhatnak több és jobb minő­ségű gyapjút a juhokról, válhat egészségesebbé a szövetkezetek és állami gazdaságok törzsállo­mánya, lehet jobb az állatok szaporasága. Jelentős és nagy össze­függések ezek, melyeken al­kalomadtán érdemes elgondol­kozni, erőfeszítést tenni azért, hogy ne csak a szomszéd rétje legyen szép, hanem a miénk is, mind a hatvanezer holdon. Dupsi Károly Gyorsítják a békéscsabai Hütőház új mireütüzemének építését is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom