Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-15 / 113. szám

A békésiek törekvése: mindent a község fejlesztéséért Megtartotta első ülését a tanács végrehajtó bizottsága Békés Nagyközség Tanácsá­nak április 30-án megválasztott Végrehajtó bizottsága májas 13- án tartotta első ülését dr. So ős Sándor elnökletével. A jövő gyakorlatának kialakítását már­is célozta a cseppet sem zsúfolt tárgysorozat. A bejelentéseken kívül mindössze két napirendi pontot tárgyalt: a Békési Viz- és Csatornamű Társulat munká­ját és a vb jövőbeni működését, munkamódszereit. A kilenc ta­gú bizottságban rendkívül érde­kes véleménycsere alakult ki. Okkal, hiszen a község fejlesz- lését helyezték munkájuk közép­pontjába, vele együtt legnar gyobb reménykedésüket: é nagyközség várossá növelését í Á békésiek tekintélyes embere- két küldtek a bizottságba, akik iRő módon képviselik a lakos­ság érdekeit. Erről győzött meg áz első ülés egész tevékenysé­ge. Nem élek Békés községben, mégis merem papírra vetni: ke­vés olyan hely van megyénkben, ahol a lokálpatriotizmus olyan eleven ható erő lenne, mint ép­pen Békésen. Ez a szflkebb ha­zaszeretet ösztönözte előre min­dig jobban és jobban a vízmű- építési program sikeres megva­lósítását is, amiről ma tárgyal­tak. \ Ismeretes, hogy a Víz- és Csa­tornamű Társulat 1960-ban ala­kúit. De hogyan? Ügy, hogy a nép képviselet Békésen való­sággá vált és a lakosság bele­szólt a különböző intézkedések­be. A lakosság kérte a vizet, a tanács pedig a pénzt. Így a via, víz — pénz, pétiz szavak hang­zottak fel legtöbbet a községben. A ma politikája bátorságot, bizalmat adott a tanácstagok­nak — amint ez a vitából Is ki­derült —, ha némely lakos rossz szemmel is nézett rájuk, akkor iá „foggal-körömmel”, érvekkel küzdöttek igazukért, az egész község érdekéért. Ebbői követ­kezik az eredmény: 1960-ban »hegalakult a vízműtársulás és jelenleg 2836 tagja van. A lakos- | ság a magára vállalt fizetési kö- i telezettséget — kevés kivétellel — rendszeresen teljesíti. Az egymás megértése hozta, hogy a vizművesítési programot menet közben kétszer is bővítették. Megépült a víztorony, melynek üzembe helyezésével 1970-ben befejezték a vízművesités tíz­éves tervét. A vízhálózat ma 8Ö 334 méter hosszú. A 369 köz- \ kifolyó, a megépült négy kút Blinden nap érzékeltétője: a víz. rtűtársulat és a tanács jól gaz­dálkodott a lakosság 13 millió foHM höZZéjárulásával. Termé­szetesen ezeknek a nagy beruhá­zásoknak ez a* összeg kevés lett vőlna. A társulat és a tanács jó együttműködése itt is megtalál­ta a megoldást. Kérő szavukra ä megyei tanács és az OVH a vízügyi alapból több mint tíz­millió forintot adott Békésnek. A vb kérését tolmácsolom, ami­kor leírom: köszönetűket feje­zik ki érte. De ez csak egyik sikere az összefogásnak. A másik tqlán éppen ennyire jelentős: a Szennyvízcsatorna építése. A szennyvízcsatorna építését 1968­ban kezdték meg. A tervezett építési költség 11 millió 884 ezer forint völt. A teljesítése bi­zony 2 millió 967 ezer forinttal több lesz. Persze az olyan nagy­szabású összehangolt munkát igényel, ami a munkánál is több, bizonyos anyagi fedezetet is megkövetel, amivél egyelőre nerri rendelkeznék. De bízhak á lakosság erejében. Éppen ezért máris kijelölték a munka to­vábbi sorrendjét. Az épülő új lakások az Ady út és a Liliom Utcával zárolt szakaszrészen te­szik indokolttá a csatornázást. A Rákóczi út 1973-ra jött szóba, az üt helyreállítása miatt. Nem lenne célszerű előbb az utat épí­teni, majd felszedni és ügy csa­tornázni. Ilyen ,,'luxuopéflze” nincs a községnek. Ám a közö- seh létesített vízmű példázza í a lakosság és a tanács összehan­golt munkája itt Is megtalálja majd a közös cél elérésének módját. És ehhez tegyük hozzá, hogy a helyi vízműtársulat sem akar mást. Helyesen nyugtázta a végrehajtó bizottság, amikor jegyzőkönyvileg elismerését fe­jezte ki a társulat tagjainak, ddlgozóinak és vezetőinek a tíz­év alatt végzett munkájukért A másik napirendi pont sem volt érdektelenebb. Ebben az új végrehajtó bizottság kereste a testületi munka „hogyantüVáfeb- jait”, vagy éppen a „hogyan kezdjükét”. Nagyon is indokolt volt ez, hiszen a kilenctagú vég­rehajtó bizottságból hatan az első ciklusként kezdik munká­jukat, mint a békési tanács vég­rehajtó bizottságának tagjai. A napirendi ponF előadója df. Soós Sándor is most lett a községi tanács új elnöke. Amiről sző volt, az azt célozta, hogy vala­mennyien mielőbb gyakorlati­lag is közélett vezetővé válja­nak. Az új tanácstörvény növeli a tanácsok jogait, kötelességeit. És ahogy ott kifejezték: az ön­állóság több gondot, de nagy lelkesedést is igényel. Szüksé­ges, hogy a tanács Ülései közötti időszakban is gyorsan és szak­szerűen intézzék az ügyet. Ez idő alatt a vb hatásköre a dön­tés. E meggondolás alapján ügy határoztak, hogy nem havonta, hanem háromhetenként tarta­nak végrehajtó bizottsági ülést. Hozzátartozik i vb további munkájához az is. amit dr. O. Kovács István, a békési járási hivatal képviseletében így ösz- szegezett: „Nagyobb gondot kell fordítani a tanácsi igazgatás tö­kéletesítésére, ä büröktatikus jelenségek csökkentésére, a tisztviselők személyes felelőssé­gének fokozására.” A bejelentésekkel véget ért testületi ülés minden részvevő­jének aktivitása ázt tükrözte: jogos a lakosság bizakodása —- jól választott. A végrehajtó bi­zottság minden tagja békési pat­rióta. egyet akar: figyelembe venni a lakosság kívánságát és fejleszteni a nagyközséget úgy, hogy levethesse régi ruháját és felvehesse az újat, a városit. Érte ösztönzi őket a község je­lene. lüktető, pfezsgő élete. Itoeskár János Harminchét tanácstag közül’ nyolc tartózkodott a szavazástól, amikor Zöld Lajos nét megvá­lasztották Végegyháza tanácsel­nökének. Később akadtak a köz­ségben egyes kétkedők, akik azti kérdezték: — Hát hogy lesz képes egy nő | ilyen feladatra? A személye ellen persze nem! merül fel kifogás. Olyan eze- ■ gényparaszt családból szárma- j zik, mint a község lakosságának legtöbbje. A férje vasúti pálya­munkás volt. A felszabadulás titán Zöldéknek is juttattak né­hány hold földet. Felesleges lenne valamiféle önéletrajzzal folytatni. Annyit mégis érdemes megemlíteni, hogy az asszony a felszabadulás óta vesz részt a közéletben. Je­lenleg is a járási pártbizottság és a községi pártalapszervezet vezetőségének tagja, s a nőmoz­galom vezetője. Megválasztása után sokah szeretettel köszöntötték. De el­kezdődtek a gondok is. Munká­jához azonban segítséget nyújt Varali István, a Szabadság Tsz párttitkára, aki az elődje volt. A tanácsházán most már csu­pa nő dolgozik. Bajusz Lászlóné a titkár, nő a szakigazgatás há­rom dolgozója, sőt a hivatalse­géd is. És ha egyelőre más nem, de az máris észrevehető, hogy tisztábbak, 'csinosabbak az iro­dák, barátságosabb a légkör. Hiába, ilyesminek az asszonyok a tnesterei. Az egykori „puszták népe” Talán sehol az országban nincs annyi —„egyháza” végző­désű község, mint a mezőkö- vácsházi járásban. Hogy miből ered a Vég előnév, arról Hu- nyecz Károly pedagógus tájé­koztat. ö úgy tudja, hogy valá-i mikor Tótkovácshézáhak hívták I a települést, amely tulajdorikép-1 pen a három kilométerre levő) Mezőkovácshárához tartozott. A! fnúlt szazad végén Vég!h Aurél földbirtokos kijárta, hogy önálló legyen a község, amely róla kapta a Végh-Egyháza elneve­zést, s ebből lett végül Is Vég­egyháza. Ám a névcsere mit sem Vál­toztatott a lakosság helyzetén,. A „pusztáit népét” a kétségbeejtő szegénység sorvasztotta, aminek egyik szenvedő tanúja, özvegy, F&ragó "Jáhosné ma is csak a ! könnyeivel küszködve tud visz- saaemlékeznl. — Mi annyi kását és görhét (kukoricakásából sütött pogá­csát) ettünk, hogy abból egy utat lehetett volna építeni Budapes­tig Néha hetekig sós vízben főtt babot adtam a hét gyerek­nek, hogy éhen ne háljanak. Nyolcvan fillérért jártam nap­számba az állami birtokra; A férjem nem kellett, mert neki egy pengő járt volna. Fel sefn tudom fogni, hogy maradtunk Ineg. Egyszer táviratot kapott: aZ egyik fia elesett a fronton. Zo­kogva ment haza a postáról. Az Utcán a pap megállította és így Vigasztalta: — Édes lelkem, legyen büsz­ke, hogy a fia a hazáért hősi halált halt Majd fhisét tartok a lelkiüdvéért. Az asszony nem tárgyalt vele, ésak ennyit mondott: — Hogy menjek misére, hi­szen cipőm Sincs! Otthon, amit azelőtt soha sem tett, megivott egy deci pálinkáit és az csak úgy lángolt benne. Az égési világot legszívesebben felgyújtotta volna. És templom­ba többé be nem tette a lábát. Mindig szépen, türelmesen özv. Faragó Jánosáéról senki Sem gondolná, hogy 72 éves. A tsz Kiváló dolgozó jelvénnyel kitüntetett nyugdíjasa. Maga fnűveli a kertjét, a háztáji föld­jét és eteti az állatokat. Fürgén dolgozik, hogy maradion ideje másra is. Már 12 éve tanácstag ős most újra megválasztották. A jelölőgyűlésen azt mondták ne­— Csinálja, Annus néni, amíg Csak bírta FELVESZÜNK közgazdasági technikumi végzettséggel rendelkező ANYAGKÖNYVELŐT él középiskolai végzettséggel rendelkező KEZDŐT, adminisztrátori munkakörbe. Jelentkezés személyesen kizárólag május 18-án ■ 9—Iá óra között a 3L sz. AÉV Építésvezetőségén, Orosháza« Síküveggyár építkezés 217298 Ilyen az élet Végegyházán 6 pedig elintézi választói ügyes-bajos dolgait. A tanács­üléseken nem szegyelli megrhon-1 dani azt, ami a szívét nyomja. De mindig szépen, türelmesen, hiszen hozzá hasonló, azonos cé­lokért dolgozó emberekkel tár­gyal Mivel pedig Zöld Lajoenéval kerestem fel az otthonában, felé fordul* — Még egyszer gratulálok ttozi — és szeretettel megcsókol. Ja. Aztán árról beszélgetnek, hogy a felszabadulás óta egészen át­alakult a község. Épült iskola, orvosi rendelő, kultúrház, posta és minden, amire csak szüksé­gük van az embereknek. Később gépkocsiba ülünk és ellátogatunk a községhez tartó-j zó Árpád-telepre, ami valamikor j az állami gazdaság 88-as számú majorja volt. Itt az egykori cse­lédek a felszabadulás után nem­csak földet foglaltak, hanem ki­osztották a gépeket is. Nehezen ment a gazdálkodás és az új gazdák hamar rájöttek, hogy összefogással többre jutnak. És 1949-ben megalakították az első tftz-t Nézzük a zöldelló vetéseket, á szinte egyetlen hatalmas táblá­nak tűnő tájat, amikor Annus néni a láthatáron levő kis erdő felé mutat: — Arra a részre jártam vala-i mikor répát egyelni. Vagy tíz kilométert gyalogoltam odáig,1 este meg vissza. Hajnaltól va­kolásig dolgoztam 80 fillérért. Bár soha ne érte volna meg senki azt a világöt. • Az átlagkereset 25 ezer forint A járás jó hírű kffeös gazda­ságaihoz tartozik a 4200 holdas Szabadság Tsz, amely növény- termesztésben az átlagot felül­múlja. Tavaly a Termelőszövet­kezetek Dél-Békés megyei Terü­leti Szövetsége által meghirde­tett ágazati versenyben cukorré­pából az első díjat érdemelte ki.J Több minit 220 holdon 241 mázsa! átlagtermést ért eL A kukorica- termesztésben harmadik lett. Az! 1969. évi Országos Mezőgazdasá- | gi és Élelmiszeripari Kiállításon a kendertermesztés alapján tel­jesítménydíjat kapott. Az állattenyésztéssel nem le-' hét büszkélkedni, de az istái-1 lók fejlesztését már megkezdték.! Épül majd egy szakosított ser­téstelep is, amelynek költsége meghaladja a 24 millió forintot A juhállományt megduplázták. Hegedűs István tsz-elnök a leg­nagyobb gondnak a munakerő-, pontosabban a fiatal munkaerő­hiányt tartja. Ennek ellensúlyo­zására égetően szükséges a gé­pesítés fokozása. A fez-tagok egyébként dere­kasan dolgoznak. Jó munkájuk­nak köszönhető, hógy a tevélyi egy főre jutó éVes át.lagkoreeet csaknem elérte a 25 ezer forin­tot, Akt is érdemes megemlíte­ni, hogy áprilisban Kovács Sán­dor növényápolót és Bognár István traktorost a Mezőgazda­ság Kiváló Dolgozója jelvénnyel tüntették ki. És nemrég Klam- peczki Lajos traktoros, valamint Pasek Sándor szerelőműhely- brigádja célul tűzte ä szocialista cím elnyerését. A szocialista bri­gádmozgalomnak ez a nyitánya. A tsz-bőL egyébként a 2500 la­kosú községnek csaknem a fele HL Reggel mennek, este jönnek Sokan eljárnak dolgozni, még­pedig legtöbben Mezőhegyesre és Mezőkóvácsházára. Az embe­rek reggei indulnak, este érkez­nék nagy csoportokban a vasút­állomásira, egyes vállalatok pe­dig autóbuszokon szállítják a dolgozókat. Krtasovszki József és Kafpiák István vonaton érkezik. Egyikük is, másikuk is ács a Mezőhegye- si Cukorgyárban. Mindketten évek óta róják az utót, Dohát, mi mást tehetnének? Szülőfalu­jukhoz« házukhoz, kertjükhöz ragaszkodnak, mégha Végegyhá­za nem is teremt számukra meg­élhetést. De a fiatalok már nent szívesen vállalnak ilyen szerepet és ha módjuk van rá, búcsút mondanak Végegyházának. Ezért égyre csökken a község lélek— száff.a. Az otthotirtiaradók azohbafi igyekeznek szebbé formálni ä maguk kis világát. Annál is in­kább követelmény ez, mert mind több a közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező fiata­lok száma. Találkozóhelyük a művelődési ház. Ezen belül Is á pinceklub, amelyet a szémtáro- lóból alakították ki szorgos munkával. Kiképzésé, berende­zése az alkotók igen jó ízléséről tanúskodik. A klubnak 60 tágja van, a vezetőségbe tartozik ifJ-. Király István, Stafira Sándor. Sarus Judit és In gier Zsuzsa. A patronáló természetesen a közi ségi K TSZ.- szervezet. A művelődési házfal seem,ben van az iskola. Délután már csak néhány pedagógussal találko­zom. Nehéz őket szóra bírhi ak kor, amikoi* a problémáktól ér­deklődöm. Azt mondják: — Az újságíró elmegy, mi ma­radunk. Hát, ez is kritika. De azt jó­nak tartják, hogy minden peda- gagusnak van lakása. Azt is, hogy a napközi otthonban étkez­hetnek. mert vendéglő nincs a községiben. Prima Sarolta kérdés sere viszont nem tudok válaszolj ni. így szól: — Mit tegyen nyugdíjazás után az a pedagógus, akinek szolgálati lakása van? Bizonyára senki sem fogja há­borgatni. Törpevízmii, út, járda De térjünk vissza isimét a ta­nácselnöknőhöz. A kérdés az: milyen fejlődésre számíthat a lakosság a közel jövőben ? Zöld Lajosné elsőként a tör- pevízművet említi, amelynek a tervei már készülnek. Építésé 1973-ban kezdődik és 1975-ben fejeződik be. Telkenként ,ötezer forinttal kell hozzájárulni, aa udvari bevezetés külön kétezer forint, tíz évi részletfizetéssel. Már javítják a tonácsihézáhoa vezető utat és hamarosan he is fejezik. A járdákat az idén négy, kilométeren kiszélesítik, jövőre pedig a többi utcákban folytat-, ják. — Mi a legnagyobb gond? — A fürdő, a Beregi határré­szen. ahol 1966-ban a szomszéd községek és tsz-ek összefogásá­val 350 ezer forint költséggel medence épült. Nemrég az Alsó_ Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a Száraz-érbe folyó víz miatt vízszennyezés címén jelentőé1 összegű pénzbüntetést írt elő. — Mit lehet tenni? — Lezárni á kutat. De akikor majd azt fogják mondani az em­berek: „Az új tanácselnök máris így kezdi.” Nagyon sokan j ám all a fürdőbe, mert gyógyulást ta­lálnak. Gond az la, hogy nincs még öfegfek napközi otthona, A tsd 70 ezer forinttal hozzájárulna, a tanács többet is vállal. De ed még mindig kevés új építkezés­hez. A megyei tanács segítségé kellene! A legnagyobb gond: az orvos, dr. Füredi Lajos rnég télen itt­hagyta Végegyházát. A kaszape­rt dfvog Jáf át hetenként két­szer. Ha azonban közben valaki rosszul lesz, akkor bizony azt sem tudják az emberek, hogy mihez kapjanak. AZ asszonyok útón-útfélen megállítják Zöld Lajosnét és mondják: — Rozikám, az legyen a leg** főbb gondód. Iinpv orvost ho-' Zass! És még valami Búcsúzunk Végegyházától. Es­teledik, kigyulladnak a villany* lámpák, melyek távolról apró csillogó pontoknak látszanak, Dé ezek együtt égig magasodé fénysávot vonnak a község fölé, És valamerről modern tánczené hangjait hozza felénk 6 lágyan fújdögáló tavaszi szél. Az erőbe, rekmek nem az a gondjuk, hógf az éjszaka elől menekülve meg* takarítsanak egy kevéske fágy> gyut vágy petróleumot. Pásztor Béla I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom