Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-14 / 112. szám
fl Béke világtanács közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) eiai erőfeszítések önmagukban nem elegendőek az agressziók elhárításához, a béke fenntartásához és megerősítéséhez. Létez, nek ugyanis olyan erők a világon, amelyek magát a diplomáciát is agresszív cselekmények leplezésére, s a népek félrevezetésére használják feL A nemzetközi Qékemozgalom- ba tömörült száz- és százmilliók aktív, tudatos békeharca biztosítja a békéért folytatott diplomáciai harc átütő erejét is. — őszinte örömmel és büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy erőfeszítéseink, kezdemé. nyezéseink, felhívásaink nyomán kibontakozott a népek ha-j tárokat nem ismerő, társadalma,; politikai és faji elválasztó voma-1 lakon felülemelkedő, óceánokat áthidaló egységes fellépése. Napjainkban is azt tapasztaljuk, hogy a népek messzehangzó bé- kekövetelóse, legyőzhetetlen összefogása, az agresszorokkal szembeszegülő elszánt akarata egyre erőteljesebb hatást gyakorol a nemzetközi politikára. A Béke-világmozgaloannak hervadhatatlan érdemed vannak abban, hogy korunkban a világháború elkerülhetővé vált. Most ugyanilyen lankadatlan erőfeszítéssel kell küzdenünk a helyi háborúk, a reakciós katonai puccsok, s a nemzetközi feszültségek egyéb kórokozói ellen. Meggyőződésünk, hogy az emberiség társadalmi fejlődésé, nek történelmi folyamatát nem lehet feltartóztani. Nincs olyan erő, amely elnyomhatná az imperialista beavatkozókkal szembei hősiesen harcoló tömegek szabadság- és bákevágyát! A béke, a haladás erői világszerte diadalmaskodnak! Tiszteit Közgyűlés! Kedves Barátaink! Államunk, a Magyar Népköztársaság, egész népünk, a Hazafias Népfrontba tömörült rr.gr gyar dolgozók nevében szívből üdvözlöm a Béke-világiarvacs közgyűlésének minden részvevőjét! Az emberiség sorsáért felelős munkájukhoz gyümölcsöző eszmecseréket, eredményes ösz- szefogást, sok sikert kívánok, — Hangozzék fel e teremből messzecsendülően az öt föld' rész felé legfőbb közös követelésünk: Bókét a világnak! Az MSZMP KB távirata a CSXP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából Romes Csandra besséde Elöljáróban emlékeztetett a főtitkár arra, hogy 18 esztendővel ezelőtt, 1953-ban Budapesten ülésezett á Béke-világ- tanács, nem sokkal a nemzetközi békemozgalom számybon-! tása utáni időben. — Azért kértük meg magyar barátainkat, hogy legyenek vendéglátó házigazdái mostani közgyűlésünknek — mondta Romes Csandra, mert olyan helyet kerestünk tanácskozásunknak, ahol kedvező feltételek között, jó légkörben dolgozhatunk. Hálásak vagyunk a magyarországi békemozgalomnak, barátainknak, a velük együttműködő szervezeteknek, hogy lehetővé tették közgyűlésünk budapesti összehívását. A következőkben a főtitkár részletes áttekintést adott a nemzetközi békemozgalom te- rébélyesedéséről, szervezeti és tartalmi megerősödéséről, különösen az utóbbi években tapasztalt kiteljesedéséről. — Az imperialista agresszió! kiszélesedése, a világháború ve. I szélyének növekedése, az agressziónak kitett népek szenvedése mind hozzájárul újabb és j újabb mozgalmak, szervezetek létrejöttéhez. Ezek a tények elősegítik annak felismerését, hogy csakis akkor tudjuk hatékonyan visszaverni az imperialisták támadásait, ha összehangoljuk erőfeszítéseinket, együttműködünk, közös akciókat dolgozunk ki — hangsúlyozta Romes Csandra. A továbbiakban utalt arra, hogy különösen megerősödött a nemzetközi békemozgalom 1967- től, amikor az került előtérbe, hogy a béke erői vessenek vé- j get az USA vietnami agresszió- jának. Mint emlékezetes, Stockholmban konferenciák egész sorát rendezték, hogy gátat lehessen vetni az agresszió- [ nak, amit az Egyesült Államok követett el előbb Vietnam, végül egész Indo-Kína földjén, i Nem korlátozódott nemzetközi szintre a „stockholmi szellem”: különböző országokban alakultak igen széles alapokra helyezkedő, a legkülönbözőbb szervezeteket egyesítő békebizottsá- gok. — A tapasztalat világossá tét. te a békeszervezetek, a békemozgalom előtt, hogy nem korlátozhatják akcióikat és tevékenységüket egv adott időpontban egyetlen problémára. A béke védelmében ezért minden égető kérdésben össze kell fogni az erőket a háború ellen. Romes Csandra hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a békeszervezetek munkásai rend. szeresen találkozzanak egymással, kicseréljék nézeteiket a békeharcról, közös álláspontot alakítsanak ki a különböző problémákról és egységes akciókkal szánjanak síkra céljaik valóra- váltásáért. Kitért beszámolójában arra, hogy az amerikai imperializmus indo-kínai gaztettei kísértetiesen hasonlítanak a hitleri fasizmus szörnyű tetteire. Hozzátette, hogy az imperializmus világuralma törekvései fajgyűlölettel és elnyomással párosulnak. A háború, a hidegháború és a válság az amerikai politikai rendszert tovább sodorta a asarnokság útján — legalább-1 is ami a külpolitikai kapcsolatok és a háború kezdeményezésében játszott szerepét illeti. Nixon elnök szemmel láthatóan. azon fáradozik, hogy meggyőzze az amerikai és a világközvéleményt arról: elhatárolta az indo-kínábói való visszavonulást. Kijelentései azonban sorra-rendre hazugságoknak, puszta manővereknek bizonyulnak, a „vietnamizálás” teljes kudarcot palástol, amint az a laoszi vereség esetében is bebizonyosodott. A közel-keleti kérdés (kapcsán. Romes Csandra emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban az Egyesült Arab Köztársaság elismerésre méltó kezdeményezései új reményeket nyüj. tanak a politikai, a békés megoldásra. Az EAK kormánya békeszerető politikájának köszönhető, hogy e térségben már jó néhány hónapja lényegében hallgatnak a fegyverek. — Európa biztonsága életfontosságú az egész világ számára — folytatta beszédét Romes Csandra. Utalt arra, hogy az j 1970-es év nagy terveket hozott| az e kontinensen levő feszültség enyhítésére. A nemzetközi közvélemény örömmel üdvözölte az enyhülés konkrét jeleit, amelyek az előrehaladás új reményeit támasztották a béke útján. Mindenekelőtt az NSZK és a Szovjetunió, valamint az NSZK és Lengyel- ország között aláírt egyezményeket említette. Majd hangsúlyozta e szerződések ratifikálásának szükségességét. Az euró- j pai biztonsági értekezlet meg-£ tartásával kapcsolatban emlé- 5 keztetett arra: a Varsói Szerző- i dés országai hozzájárultak ah-: hoz, hogy a tervezett konferen- ■ cián — az eredetileg javasolt S napirend szerint — vitassanak; meg olyan széles problémakört, ; amely kiterjed a kontinens ál- £ lámái közötti kapcsolatokban az ! erőszak alkalmazásának élve- : tésére, a kereskedelem kitér- j jesztésére, gazdasági-tudomá- « nyos és kulturális kapcsolatok : kiépítésére. ) — Az európai biztonsági ér-£ tekezlet összehívását nehezítő £ akadályok elhárítása nem kép- j zelhető el a kontinensen élő£ népek nagy tömegeinek aktív £ részvétele nélkül. Minden olyan £ tendencia, amely azt szolgálná, ! hogy az európai biztonsági ér- £ tekezlet munkáját csakis kor- £ mányszinten kifejtett törekvé- ■ sekkel vigyék sikerre, az euró- • pai enyhülés és együttműködés 5 ellenségeinek malmára hajtja a • vizet. Az a bizonyos fokú ön- ■ elégültség, amely a békeharco- ■ sok között tapasztalható volt a j moszkvai és a varsói egyezmé-£ nyék parafálása után, arra ve- £ zetett, hogy csökkent a törne- ! geknek az európai kormányok-: ra az értekezlet érdekében gya- £ korolt politikai nyomása. Tér- ■ mészétesen nem lehet eléggé ! hangsúlyozni, milyen fontos a£ kormányok közötti két- és több. i oldalú kapcsolat. Ám, ha az S ilyen kapcsolatok nem párosul- ! nak a népek szoros együttmű- £ ködésével, nem segíthetik ha- £ tásosan az enyhülés útjában ál-! !ó akadályok elhárítását. : Foglalkozott a referátum a £ fajgyűlölet és a fajüldözés, a! gyarmatosítás elleni küzdelemmel is — azzal a harccal, amelynek az esztendeje 1971. A felszabad! tási harcok részvevődnek bátorsága és hősiessége napról napra növekszik, de erőteljesek a fajgyűlölő gyarmatosító rézsűnek agresszív lépései is. A faji megkülönböztetés és a gyarmatosítás nemcsak Afrikára korlátozódik, faji megkülönböztetés van — annak legkíméletlenebb formáiban — az Egyesült Államokban is. A ko- lomializmus több mint 30 millió embert sújt Ázsiában és Latin-Amerikában, Afrikát nem is számítva. A nemzetközi békemozgalom kezdeményezéseinek nemcsak azt kell szolgálniuk, hogy a faj- üldözés ég a gyarmatosítás problémája a közvélemény figyelmének homlokterébe kerül, jön szerte a világon, hanem minden eddiginél erőteljesebben kell segíteniük a nemzeti felszabadító mozgalmakat Is. Beszéde befejező részében Romes Csandra hangsúlyozta, hogy a Békevilágtanács mostani közgyűlése nagy feladatokat tűzött maga elé; a béke és a háború minden kulcsfontosságú kérdéséről tárgyal. A közgyűlés bizottságai és munkacsoportjai élé terjesztett témákban meg kell találni annak útját és módját, hogy megerősödjék az akcióegység a békéért. •e» A közgyűlés lapzártakor folytatta munkáját. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK PRÁGA Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, valamennyi magyar kommunista és egész népünk nevében szívélyes, elvtársi üdvözletünket (küldjük Önöknék nagy ünnepük, Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. Az új típusú, marxista-leninista munkáspárt létrejötte félévszázaddal ezelőtt új forradalmi szakaszt nyitott meg a csehszlovák munkásmozgalom történetében. Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette a dolgozó nép harcát a burzsoázia elnyomó, nemzetáruló politikája ellen, s szervezte a népi ellenállást a német fasiszta megszállás és terror éveiben — hangoztatja a távirat, majd a munkáshatalomnak a párt irányításával történt kivívását méltatja. Pártjainkat és népeinket a közös harcok ezernyi szála köti össze. Kapcsolataink a szocializmus építése során a proletár- internacionalizmus szellemében kiszélesedtek és elmélyültek. Meggyőződésünk, hogy együttműködésünk még tovább erősödik népeink, pártjaink és az egész nemzetközi kommunista mozgalom javára. Nagy ünnepük alkalmából a magyar kommunisták nevében szívből jövő jókívánságainkat fejezzük ki Gsehszlovákai Kommunista Pártjának, Központi Bizottságuknak, Csehszlovákia dolgozóinak s kívánjuk, hogy további nagy eredményeket érjenek el hazájuk szocialista felvirágzásáért vívott harcukban Budapest, 1971. május 13. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Megkezdődött az SZLKP kongresszusa Flesck István, az MTI tudó-, sítója jelenti: Csütörtökön a pozsonyi kong-! resszusi palotában megkezdő- j dött a Szlovák Kommunista j Párt kongresszusa. A modem í épület egyszerűen feldíszített | nagytermében, amelynek bejá-; rátával szemben „Szocialista ha- ! zárik felvirágoztatásáért a le- j nini úton” jelmondat olvasható. A küldöttek nagy tapssal köszöntötték a Szlovák Kommunista Párt vezetőinek, valamint a CSKP Gustáv Husák első titkár által vezetett küldöttségének megjelenését. Először Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára köszön-) tötte a kongresszusi delegátu- i sokat. Hangsúlyozta, hogy az ] SZLKP kongresszusának jelen- j tőségét különösképpen emeli az i a körülmény, hogy éppen a szlovák kommunisták tanácskozásának idején ezekben a napokban emlékeznek meg a CSKP megalakításának 50. évfordulójáról. A kongresszus napirendjén a íkövetkező (kérdések szerepeinek: 1; Jelentés az SZLKP tevékenységéről, a társadalomnak a CSKP 13. kongresszusa óta végbement fejlődéséről, valamint a párt jövőbeni feladatairól Szlovákiában; 2. Az Ellenőrző Bizottság jelentése; 3. A párt szerveinek megválasztása. A Központi Bizottság beszámolóját Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára terjesztette elő. (MTI) iiiiiimmitiiniiifiiiiiiiimimiiiiinHHiiHHiHsiutMi: 16 éves a Varsói Szerződés A szocializmus védőpajzsa Irta dr. Lantod! József vezérőrnc gy 16 esztendővel ezelőtt írták alá az európai szocialista országok azt az egyezményt amelyet azóta Varsói Szerződésnek ismer a világi. Korunkban, a két világrendszer kiélezett, mindenoldalú küzdelmének korszakában, a békés egymás mellett élés sajátos körülményei között az imperialista törekvések megfékezése, a világrendszerré vált szocializmus védelme, a béke és biztonság fenntartása szempontjából világtörténelmi jelentőségű szerepe van a szocialista országok együttes védelmi rendszerének, a Varsói Szerződésnek és a szövetségben tömörült katonai erőnek. A Varsói Szerződést éppen azért kellett létrehozniuk a földrajzilag leginkább érintett szocialista országok kormányainak 1955-ben, vagyis hat évvel a NATO megalakulása után, mert az ötvenes évek elején mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a történelemből mit sem tanuló imperialista körök a hidegháborút tényleges fegyveres konfliktussá akarták fejleszt», ni. A béke a szocialista világ- rendszer veszélyeztetettsége ma sem csökkent. Napjainkban a NATO-hoz tartozó fegyveres erők létszáma — adataik szerint — több mint 6 millió, azaz háromszorosa a megalakuló NATO állománynak. A NATO nyugat-európai területén több mint 7000 különböző rendeltetésű atomrobbanóféjet halmoztak fel. A NATO erők katonai vezetői nem kevésszer nyilatkoztak arról, hogy bármilyen időpontban készek a háborúra, hagyományos és atomeszközökkel egyaránt. EZ a helyzet magyarázza, hogy korunkban az új társadalmi rend építése és védelme egymást feltételező objektív követelmény. A feladat két oldalát, — az építést és az ahhoz szükséges békés feltételek biztosítását azonban csak szoros szövetségben, lehetőségeink és erőink egyeztetésével valósíthatjuk meg. A történelemben voltak és most is varrnak különféle szövetségek, koalíciók. A Var. sói Szerződés azonban ezek egyikéhez sem hasonlítható, mert új típusú szövetség. Ez az első olyan, államok közötti kölcsönös együttműködési és segítségnyújtási szerződés, amelyet a benne részt vevő, egyenlő jogokkal rendelkező országok szilárd eszmei alapokon nyugvó, testvéri egyetértése hozott létre; a társadalmi haladás védelmezője és nem irányul egyetlen más állam vagy áUamcsoport ellen sem. Tizenhat év tapasztalatai mutatják: a Varsói Szerződés eredményesen szolgálta a szocialista országok, s ezzel együtt egész Európa biztonságát és századunkban a leghosszabb — negyed évszázados — béke fenntartását. Erejének legfőbb bizonyítéka, hogy az imperialista köröket — szándékuk ellenére — mind ez ideig vissza tudta tartani egy beláthatatlan következményekkel járó európai fegyveres összecsapástól. A Varsói Szerződésben a közös védelmi feladat megvalósításához a tagállamok kölcsönösen összehangolják fegyveres erőik fejlesztését és felkészítését. Ehhez az elméleti alapot a szocialista hadtudomány adja. A hadművészetben, hadseregszervezésben, a katonai vezetésben és a kiképzésben, — a nemzeti sajátosságok és hagyományok figyelembevételével — egységes elvek érvényesülnek. Nagy politikai és katonai jelentősége van annak, hogy az alapvetően egységes elvek mellett az egyesített fegyveres erők a főbb fegyvereket és technikai eszközöket tekintve is egységesek. Ez azt jelenti, hogy az azonos célokért, azonos elvek alapján, hasonló szervezetben tevékenykedő katonák a legszorosabb együttműködésre, egymás mindenkori segítésére képesek
