Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-14 / 112. szám

fl Béke világtanács közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) eiai erőfeszítések önmagukban nem elegendőek az agressziók elhárításához, a béke fenntartá­sához és megerősítéséhez. Létez, nek ugyanis olyan erők a vilá­gon, amelyek magát a diplomá­ciát is agresszív cselekmények leplezésére, s a népek félreve­zetésére használják feL A nemzetközi Qékemozgalom- ba tömörült száz- és százmilliók aktív, tudatos békeharca bizto­sítja a békéért folytatott diplo­máciai harc átütő erejét is. — őszinte örömmel és büsz­keséggel állapíthatjuk meg, hogy erőfeszítéseink, kezdemé. nyezéseink, felhívásaink nyo­mán kibontakozott a népek ha-j tárokat nem ismerő, társadalma,; politikai és faji elválasztó voma-1 lakon felülemelkedő, óceánokat áthidaló egységes fellépése. Napjainkban is azt tapasztaljuk, hogy a népek messzehangzó bé- kekövetelóse, legyőzhetetlen összefogása, az agresszorokkal szembeszegülő elszánt akarata egyre erőteljesebb hatást gya­korol a nemzetközi politikára. A Béke-világmozgaloannak hervadhatatlan érdemed vannak abban, hogy korunkban a vi­lágháború elkerülhetővé vált. Most ugyanilyen lankadatlan erőfeszítéssel kell küzdenünk a helyi háborúk, a reakciós kato­nai puccsok, s a nemzetközi fe­szültségek egyéb kórokozói el­len. Meggyőződésünk, hogy az emberiség társadalmi fejlődésé, nek történelmi folyamatát nem lehet feltartóztani. Nincs olyan erő, amely elnyomhatná az im­perialista beavatkozókkal szem­bei hősiesen harcoló tömegek szabadság- és bákevágyát! A bé­ke, a haladás erői világszerte diadalmaskodnak! Tiszteit Közgyűlés! Kedves Barátaink! Államunk, a Magyar Népköz­társaság, egész népünk, a Ha­zafias Népfrontba tömörült rr.gr gyar dolgozók nevében szívből üdvözlöm a Béke-világiarvacs közgyűlésének minden részve­vőjét! Az emberiség sorsáért fe­lelős munkájukhoz gyümölcsöző eszmecseréket, eredményes ösz- szefogást, sok sikert kívánok, — Hangozzék fel e teremből messzecsendülően az öt föld' rész felé legfőbb közös követe­lésünk: Bókét a világnak! Az MSZMP KB távirata a CSXP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából Romes Csandra besséde Elöljáróban emlékeztetett a főtitkár arra, hogy 18 eszten­dővel ezelőtt, 1953-ban Buda­pesten ülésezett á Béke-világ- tanács, nem sokkal a nemzet­közi békemozgalom számybon-! tása utáni időben. — Azért kér­tük meg magyar barátainkat, hogy legyenek vendéglátó házi­gazdái mostani közgyűlésünk­nek — mondta Romes Csandra, mert olyan helyet kerestünk ta­nácskozásunknak, ahol kedve­ző feltételek között, jó légkör­ben dolgozhatunk. Hálásak va­gyunk a magyarországi béke­mozgalomnak, barátainknak, a velük együttműködő szerveze­teknek, hogy lehetővé tették közgyűlésünk budapesti össze­hívását. A következőkben a főtitkár részletes áttekintést adott a nemzetközi békemozgalom te- rébélyesedéséről, szervezeti és tartalmi megerősödéséről, kü­lönösen az utóbbi években ta­pasztalt kiteljesedéséről. — Az imperialista agresszió! kiszélesedése, a világháború ve. I szélyének növekedése, az ag­ressziónak kitett népek szenve­dése mind hozzájárul újabb és j újabb mozgalmak, szervezetek létrejöttéhez. Ezek a tények elő­segítik annak felismerését, hogy csakis akkor tudjuk hatéko­nyan visszaverni az imperia­listák támadásait, ha összehan­goljuk erőfeszítéseinket, együtt­működünk, közös akciókat dol­gozunk ki — hangsúlyozta Ro­mes Csandra. A továbbiakban utalt arra, hogy különösen megerősödött a nemzetközi békemozgalom 1967- től, amikor az került előtérbe, hogy a béke erői vessenek vé- j get az USA vietnami agresszió- jának. Mint emlékezetes, Stockholmban konferenciák egész sorát rendezték, hogy gá­tat lehessen vetni az agresszió- [ nak, amit az Egyesült Államok követett el előbb Vietnam, vé­gül egész Indo-Kína földjén, i Nem korlátozódott nemzetközi szintre a „stockholmi szellem”: különböző országokban alakul­tak igen széles alapokra helyez­kedő, a legkülönbözőbb szerve­zeteket egyesítő békebizottsá- gok. — A tapasztalat világossá tét. te a békeszervezetek, a béke­mozgalom előtt, hogy nem kor­látozhatják akcióikat és tevé­kenységüket egv adott időpont­ban egyetlen problémára. A bé­ke védelmében ezért minden égető kérdésben össze kell fog­ni az erőket a háború ellen. Romes Csandra hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a békeszervezetek munkásai rend. szeresen találkozzanak egymás­sal, kicseréljék nézeteiket a bé­keharcról, közös álláspontot ala­kítsanak ki a különböző prob­lémákról és egységes akciókkal szánjanak síkra céljaik valóra- váltásáért. Kitért beszámolójában arra, hogy az amerikai imperializmus indo-kínai gaztettei kísértetie­sen hasonlítanak a hitleri fa­sizmus szörnyű tetteire. Hozzá­tette, hogy az imperializmus vi­láguralma törekvései fajgyűlö­lettel és elnyomással párosul­nak. A háború, a hidegháború és a válság az amerikai poli­tikai rendszert tovább sodorta a asarnokság útján — legalább-1 is ami a külpolitikai kapcsola­tok és a háború kezdeményezé­sében játszott szerepét illeti. Nixon elnök szemmel látható­an. azon fáradozik, hogy meg­győzze az amerikai és a világ­közvéleményt arról: elhatárol­ta az indo-kínábói való vissza­vonulást. Kijelentései azonban sorra-rendre hazugságoknak, puszta manővereknek bizonyul­nak, a „vietnamizálás” teljes kudarcot palástol, amint az a laoszi vereség esetében is be­bizonyosodott. A közel-keleti kérdés (kapcsán. Romes Csandra emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapok­ban az Egyesült Arab Köztár­saság elismerésre méltó kezde­ményezései új reményeket nyüj. tanak a politikai, a békés meg­oldásra. Az EAK kormánya békesze­rető politikájának köszönhető, hogy e térségben már jó né­hány hónapja lényegében hall­gatnak a fegyverek. — Európa biztonsága életfon­tosságú az egész világ számára — folytatta beszédét Romes Csandra. Utalt arra, hogy az j 1970-es év nagy terveket hozott| az e kontinensen levő feszültség enyhítésére. A nemzetközi közvélemény örömmel üdvözölte az enyhülés konkrét jeleit, amelyek az elő­rehaladás új reményeit támasz­tották a béke útján. Mindenek­előtt az NSZK és a Szovjetunió, valamint az NSZK és Lengyel- ország között aláírt egyezmé­nyeket említette. Majd hangsú­lyozta e szerződések ratifikálá­sának szükségességét. Az euró- j pai biztonsági értekezlet meg-£ tartásával kapcsolatban emlé- 5 keztetett arra: a Varsói Szerző- i dés országai hozzájárultak ah-: hoz, hogy a tervezett konferen- ■ cián — az eredetileg javasolt S napirend szerint — vitassanak; meg olyan széles problémakört, ; amely kiterjed a kontinens ál- £ lámái közötti kapcsolatokban az ! erőszak alkalmazásának élve- : tésére, a kereskedelem kitér- j jesztésére, gazdasági-tudomá- « nyos és kulturális kapcsolatok : kiépítésére. ) — Az európai biztonsági ér-£ tekezlet összehívását nehezítő £ akadályok elhárítása nem kép- j zelhető el a kontinensen élő£ népek nagy tömegeinek aktív £ részvétele nélkül. Minden olyan £ tendencia, amely azt szolgálná, ! hogy az európai biztonsági ér- £ tekezlet munkáját csakis kor- £ mányszinten kifejtett törekvé- ■ sekkel vigyék sikerre, az euró- • pai enyhülés és együttműködés 5 ellenségeinek malmára hajtja a • vizet. Az a bizonyos fokú ön- ■ elégültség, amely a békeharco- ■ sok között tapasztalható volt a j moszkvai és a varsói egyezmé-£ nyék parafálása után, arra ve- £ zetett, hogy csökkent a törne- ! geknek az európai kormányok-: ra az értekezlet érdekében gya- £ korolt politikai nyomása. Tér- ■ mészétesen nem lehet eléggé ! hangsúlyozni, milyen fontos a£ kormányok közötti két- és több. i oldalú kapcsolat. Ám, ha az S ilyen kapcsolatok nem párosul- ! nak a népek szoros együttmű- £ ködésével, nem segíthetik ha- £ tásosan az enyhülés útjában ál-! !ó akadályok elhárítását. : Foglalkozott a referátum a £ fajgyűlölet és a fajüldözés, a! gyarmatosítás elleni küzdelem­mel is — azzal a harccal, amelynek az esztendeje 1971. A felszabad! tási harcok részvevőd­nek bátorsága és hősiessége napról napra növekszik, de erő­teljesek a fajgyűlölő gyarmato­sító rézsűnek agresszív lépései is. A faji megkülönböztetés és a gyarmatosítás nemcsak Afri­kára korlátozódik, faji megkü­lönböztetés van — annak leg­kíméletlenebb formáiban — az Egyesült Államokban is. A ko- lomializmus több mint 30 mil­lió embert sújt Ázsiában és Latin-Amerikában, Afrikát nem is számítva. A nemzetközi békemozgalom kezdeményezéseinek nemcsak azt kell szolgálniuk, hogy a faj- üldözés ég a gyarmatosítás problémája a közvélemény fi­gyelmének homlokterébe kerül, jön szerte a világon, hanem minden eddiginél erőteljeseb­ben kell segíteniük a nemzeti felszabadító mozgalmakat Is. Beszéde befejező részében Romes Csandra hangsúlyozta, hogy a Békevilágtanács mosta­ni közgyűlése nagy feladatokat tűzött maga elé; a béke és a háború minden kulcsfontosságú kérdéséről tárgyal. A közgyű­lés bizottságai és munkacso­portjai élé terjesztett témák­ban meg kell találni annak út­ját és módját, hogy megerősöd­jék az akcióegység a békéért. •e» A közgyűlés lapzártakor foly­tatta munkáját. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK PRÁGA Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, valamennyi magyar kommunis­ta és egész népünk nevében szí­vélyes, elvtársi üdvözletünket (küldjük Önöknék nagy ünne­pük, Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. Az új típusú, marxista-leni­nista munkáspárt létrejötte fél­évszázaddal ezelőtt új forradal­mi szakaszt nyitott meg a csehszlovák munkásmozgalom történetében. Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette a dolgozó nép harcát a burzsoázia elnyomó, nemzetáruló politikája ellen, s szervezte a népi ellenállást a német fasiszta megszállás és terror éveiben — hangoztatja a távirat, majd a munkáshata­lomnak a párt irányításával történt kivívását méltatja. Pártjainkat és népeinket a közös harcok ezernyi szála köti össze. Kapcsolataink a szocia­lizmus építése során a proletár- internacionalizmus szellemében kiszélesedtek és elmélyültek. Meggyőződésünk, hogy együtt­működésünk még tovább erősö­dik népeink, pártjaink és az egész nemzetközi kommunista mozgalom javára. Nagy ünnepük alkalmából a magyar kommunisták nevében szívből jövő jókívánságainkat fejezzük ki Gsehszlovákai Kom­munista Pártjának, Központi Bizottságuknak, Csehszlovákia dolgozóinak s kívánjuk, hogy további nagy eredményeket ér­jenek el hazájuk szocialista fel­virágzásáért vívott harcukban Budapest, 1971. május 13. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Megkezdődött az SZLKP kongresszusa Flesck István, az MTI tudó-, sítója jelenti: Csütörtökön a pozsonyi kong-! resszusi palotában megkezdő- j dött a Szlovák Kommunista j Párt kongresszusa. A modem í épület egyszerűen feldíszített | nagytermében, amelynek bejá-; rátával szemben „Szocialista ha- ! zárik felvirágoztatásáért a le- j nini úton” jelmondat olvasha­tó. A küldöttek nagy tapssal köszöntötték a Szlovák Kom­munista Párt vezetőinek, vala­mint a CSKP Gustáv Husák első titkár által vezetett kül­döttségének megjelenését. Először Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára köszön-) tötte a kongresszusi delegátu- i sokat. Hangsúlyozta, hogy az ] SZLKP kongresszusának jelen- j tőségét különösképpen emeli az i a körülmény, hogy éppen a szlovák kommunisták tanácsko­zásának idején ezekben a na­pokban emlékeznek meg a CSKP megalakításának 50. év­fordulójáról. A kongresszus napirendjén a íkövetkező (kérdések szerepei­nek: 1; Jelentés az SZLKP tevé­kenységéről, a társadalomnak a CSKP 13. kongresszusa óta vég­bement fejlődéséről, valamint a párt jövőbeni feladatairól Szlo­vákiában; 2. Az Ellenőrző Bizottság je­lentése; 3. A párt szerveinek megvá­lasztása. A Központi Bizottság beszá­molóját Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára terjesztette elő. (MTI) iiiiiimmitiiniiifiiiiiiiimimiiiiinHHiiHHiHsiutMi: 16 éves a Varsói Szerződés A szocializmus védőpajzsa Irta dr. Lantod! József vezérőrnc gy 16 esztendővel ezelőtt ír­ták alá az európai szocialista országok azt az egyezményt amelyet azóta Varsói Szerződés­nek ismer a világi. Korunkban, a két világrend­szer kiélezett, mindenoldalú küzdelmének korszakában, a békés egymás mellett élés sa­játos körülményei között az im­perialista törekvések megféke­zése, a világrendszerré vált szo­cializmus védelme, a béke és biztonság fenntartása szempont­jából világtörténelmi jelentősé­gű szerepe van a szocialista or­szágok együttes védelmi rend­szerének, a Varsói Szerződésnek és a szövetségben tömörült ka­tonai erőnek. A Varsói Szerző­dést éppen azért kellett létre­hozniuk a földrajzilag leginkább érintett szocialista országok kor­mányainak 1955-ben, vagyis hat évvel a NATO megalakulása után, mert az ötvenes évek ele­jén mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a történelemből mit sem tanuló imperialista körök a hi­degháborút tényleges fegyveres konfliktussá akarták fejleszt», ni. A béke a szocialista világ- rendszer veszélyeztetettsége ma sem csökkent. Napjainkban a NATO-hoz tartozó fegyveres erők létszáma — adataik sze­rint — több mint 6 millió, azaz háromszorosa a megalakuló NATO állománynak. A NATO nyugat-európai területén több mint 7000 különböző rendelteté­sű atomrobbanóféjet halmoztak fel. A NATO erők katonai veze­tői nem kevésszer nyilatkoztak arról, hogy bármilyen időpont­ban készek a háborúra, hagyo­mányos és atomeszközökkel egyaránt. EZ a helyzet magya­rázza, hogy korunkban az új társadalmi rend építése és vé­delme egymást feltételező ob­jektív követelmény. A feladat két oldalát, — az építést és az ahhoz szükséges békés feltételek biztosítását azonban csak szoros szövetségben, lehetőségeink és erőink egyeztetésével valósíthat­juk meg. A történelemben vol­tak és most is varrnak különfé­le szövetségek, koalíciók. A Var. sói Szerződés azonban ezek egyikéhez sem hasonlítható, mert új típusú szövetség. Ez az első olyan, államok közötti köl­csönös együttműködési és segít­ségnyújtási szerződés, amelyet a benne részt vevő, egyenlő jo­gokkal rendelkező országok szi­lárd eszmei alapokon nyugvó, testvéri egyetértése hozott létre; a társadalmi haladás védelme­zője és nem irányul egyetlen más állam vagy áUamcsoport ellen sem. Tizenhat év tapasztalatai mu­tatják: a Varsói Szerződés ered­ményesen szolgálta a szocialista országok, s ezzel együtt egész Európa biztonságát és száza­dunkban a leghosszabb — ne­gyed évszázados — béke fenn­tartását. Erejének legfőbb bi­zonyítéka, hogy az imperialista köröket — szándékuk ellenére — mind ez ideig vissza tudta tar­tani egy beláthatatlan következ­ményekkel járó európai fegyve­res összecsapástól. A Varsói Szerződésben a kö­zös védelmi feladat megvalósí­tásához a tagállamok kölcsönö­sen összehangolják fegyveres erőik fejlesztését és felkészíté­sét. Ehhez az elméleti alapot a szocialista hadtudomány adja. A hadművészetben, hadseregszer­vezésben, a katonai vezetésben és a kiképzésben, — a nemzeti sajátosságok és hagyományok figyelembevételével — egységes elvek érvényesülnek. Nagy politikai és katonai je­lentősége van annak, hogy az alapvetően egységes elvek mel­lett az egyesített fegyveres erők a főbb fegyvereket és technikai eszközöket tekintve is egysége­sek. Ez azt jelenti, hogy az azo­nos célokért, azonos elvek alap­ján, hasonló szervezetben tevé­kenykedő katonák a legszoro­sabb együttműködésre, egymás mindenkori segítésére képesek

Next

/
Oldalképek
Tartalom