Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-14 / 112. szám

Ünnepi közgyűlés a békéscsabai Lenin Tsz-ben Dr. Gergely látván, MÉM miniszterhelyettes látogatása Békéscsabán Az 1970. évi igen eredményes gazdálkodósért, a termelőszövetkezeteik országos versenyében el­ért helyezésért a Magyar Forradalmi Munkás— Paraszt Kormány Elismerő Oklevelet adományo­zott a békéscsabai Lenin Tsz-nek. A kormány megbízásából dr. Gergely István, a MÉM mi­niszterhelyettese tegnap, csütörtökön délután 17 órakor ünnepi közgyűlésen adta át a magas ki­tüntetést a békéscsabai közös gazdaság vezetői­nek, tagságának. Az elismerő oklevél átadásánál jelen volit Supala Pál, a párt megyei bizottságának titkára, Csatári Béla a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Balogh Sándor, a kamutd Béke Tsz elnöke, a Körösök Vidéke Tsz-dk Területi Szövetségének elnöke és Békéscsaba város több vezetője. A miniszterhelyettes tegnap, a déli ^órákban érkezett a megyeszékhelyre. Fogadta őt Frank. Ferenc, a párt megyei bizottságának első titkára, majd megyénk vezetőinék társaságában megte­kintette az üzemelő 1000 vagonos új hűtőházat, melyet Márton Pál igazgató mutatott be. Az itteni látogatás során kóstolónak feltálalták a hűtőház legújabb exporttermékét, az ízletes lek­város derelyét. Ezt osztrák rendelésre készítik. (Rövidesen Békéscsaba üzleteiben is kapható lesz az új hűtőházi termék.) Délután határjárással folytatódott a program. Dr. Gergely István az ünnepi közgyűlés előtt megtekintette a kitünte­tett Lenin Tsz gondosan művelt határát. Vándorzászló a legjobbaknak - Több a véradó megyénkben - Készülődés a 111. országos konferenciára Ma fél évszázada, hogy a csehszlovák szociáldemokrata munkásmozgalom baloldala, amely már korábban szervezeti­leg is elvált a tőke szolgálatába szegődött jobboldali szociálde­mokrata vezetéstől, elhatározta: felveszi a Csehszlovák Kommu­nista Párt nevet és csatlako­zik a III. Intemacionáléhoz. Történelmi tett volt ez. A mun­kásosztály a CSKP megalakulá­sával hivatott vezetőt kapott az első világháborút követő idők gyorsan kiéleződött osztályhar­cában. A burzsoá Csehszlovákia ál­lamapparátusa az első perctől kíméletlen hajszát folytatott a kommunista párt ellen. Feldúl­ta helyiségeit, akadályozta ki­adványainak terjesztését, ül­dözte, perbe fogta tagjait és ve­zetőit. A munkástömegek azon­ban ugyancsak kezdettől fogva felismerték, hogy a burzsoá ál­lamban egyetlen szervezett erő van, amely ténylegesen képviseli és védelmezi a dolgozók érde­keit: a CSKP. Ezért tömegestül léptek soraiba, és a hatósági ön­kénnyel szemben sztrájkokkal, utcai tüntetésekkel és más esz­közökkel mindannyiszor meg­védtek a pártot. Különösen emlékezetes a CSKP tevékenysége a gazdasá­gi válság időszakában, 1929—32- ben. A munkanélküliségtől és kenyérteleriségtől sújtott mun­kások és szegényparasztok or­szágszerte elkeseredése minden korábbinál hevesebb tiltakozó mozgalmakban robbant ki. A Masaryk és Benes nevével fém­jelzett polgári kormányzat tu­catnyi városban és faluban be- lelöyetett a tömegekbe, a vér­ontás azonban nem csökkentet­te, hanem fokozta a kommunis­ták vezette mozgalom elszánt­ságát. A mostani iparvidék sztrájkja 1932-ben nemcsak Csehszlovákia, hanem egész Európa akkori legnagyobb ará­nyú munkásmegmozdulása volt. A kormány a párt betiltását szerette volna elérni, a tömegek azonban válaszul harminc kommunista képviselőt küldtek a parlamentbe. A hitleri fasiz­mus hatalomrajutása és a cseh­szlovák közélet egyre veszélye­sebb fasizálódása nyomán a párt kiadta a jelszót: a Szovjet­unióval való együttműködésben kell megtalálni Csehszlovákia függetlenségének biztosítékát. A még a fegyverzet és technikai ellátás vonatkozásában is. Mind­ez együtt, nekünk — a hazát építőknek és fegyveres szolgála­tot teljesítőknek egyaránt — biztonságot, erőt nyújtó érzés. Olyan szövetség részesei va­gyunk, amelyben az egyetemes társadalmi haladás ügye és a biztonságához szükséges erő együtt van. A hadügyben végbemenő for­radalmi változások megkövete­lik hogy védelmj szervezetünk állandóan korszerűsödjék. Ezen belül kiemelkedő szerepe van a vezetés színvonala további eme­lésének, hogy megjeleljen a „gyorsuló idő” hadügyben is je­lentkező követelményeinek. Ezt a célt szolgálta a Po­litikai Tanácskozó Testület 1969. március 17-én Budapesten ho­zott határozata az Egyesített Fegyveres Erők vezető szervei­nek továbbfejlesztéséről Meg­alakult a tagállamok honvédel­mi minisztereiből álló bizottság, mint a szövetség legmagasabb katonai szerve. A vezetés szín­vonalának emelését, a koordiná­ció hatékonyságának fokozását szolgálja a nemzetj parancsnok, ságok képviselőit is magába foglaló — új szervezetű — Egye­sített Főparancsnokság. A tagállamok egyesített vé­delmi erejének fejlődése, az ütőképesség növekedése azon­ban nemcsak elméleti, szerve­zési, vezetési és kiképzési kér­déseket vet fel. Szüntelenül nö­vekednek a követelmények a harc megvívásához szükséges haditechnikai eszközök tekinte­kormány a tömegek nyomására 1935-ben megkötötte a szovjet— csehszlovák barátság; szerző­dést. Ezt követően a párt száz­ezerrel növelte parlamenti vá­lasztóinak számát^ ami a CSKP népszerűségének ugrásszerű nö­vekedését fejezte ki. A hitleri megszállás évei a Csehszlovák Kommunista Párt történetének legsúlyosabb, egy­ben a legdicsőbb időszakát hoz­ták. Mind a protektorátussá süllyesztett cseh és morva terü­leteken, mind az „önállósított” és fasizált Szlovákiában a kom­munisták vezették az antifasisz­ta nemzeti ellenállást. Ebben aZ időben hozták létre a Szlovák Kommunista pártot amely a CSKP szerves részeként ma is működik. Az antifasiszta harc különböző frontjain a CSKP 25 ezer tagja áldozta életét, köztük az olyan kiváló személyiségek, mint Julius Fucik és Jan Sver- ma, a legendás hírű partizánve. zér. A felszabadulás után a kom­munista párt meghirdette a né­pi demokratikus államrend fel­építésének programját. A párt népszerűségére és hatalmas tö­megbefolyására jellemző, hogy az 1948 februári válságos na­pokban a párt felhívására szin­te az egész ország munkássága és parasztsága az utcára vonult, hogy megakadályozza a bur­zsoá restaurációt. 1948 nyarán egyesült a két munkáspárt, és ettől kezdve a CSKP minden erejét az új tár­sadalom felépítésére fordíthatta. Közismertek azok a nagyszerű eredmények, amelyeket a cseh­szlovák nép a CSKP vezetésé­vel elért. Ismertek azok a hi­bák, és torzulások is, amelyek a fejlődést kísérték. A CSKP a közeljövőben rendezi meg XIV. kongresszusát, amely hivatott lesz értékelni a pártban 1968— 69-ben végbement válság okait. A CSKP jelenlegi vezetése, an­nak határozott, marxista—leni­nista irányvonala a biztosíték arra, hogy az ország új fellen­dülés előtt áll. A fél évszázados jubileum al­kalmából a magyar kommunis­ták forró elvtársi üdvözletüket küldik a csehszlovák kommunis­táknak és szívből kívánják, hogy a nagy forradalmi hagyo­mányokkal rendelkező CSKP vezesse új győzelmekre a test­véri Csehszlovákia népeit. tőben is. Á tagországok e köve­telmények kielégítése érdekében eddig is nagy erőfeszítéseket tettek. Kutatták, keresték, hogy a rendelkezésükre álló lehetősé­geket miinél ésszerűbben, gazda, ságosabban és egymással szoros együttműködésben hasznosítsák. E téren is további lehetőségeket teremt a Varsó; Szerződés szer­vezetén belül létrehozott hadi­technikai koordináló szerv. En­nek segítségével összehangol­tabb, jobb elgondolásokat és ja­vaslatokat tudunk kialakítani a haditechniki eszközök és fegy­verrendszerek további tökélete­sítésére és egységesítésére. Alapvető törekvésünk, hogy a katonai célszerűség a gazdaságossággal párosuljon. Szocialista államban elengedhe­tetlen követelmény — és meg is van minden feltétele annak —, hogy az össztársadalmi ter­melésből a védelemre fordítha­tó eszközöket a lehető legna­gyobb hatásfokkal, minél ész­szerűbben hasznosítsuk. Ezért egyesített védelmi szervezetünk­ben maximálisan arra törek­szünk, hogy mind a kutatásiban és fejlesztésben, mind a gyár­tásban minél kisebb ráfordítás­sal minél nagyobb hatékonysá­got érjünk el. Nem szükséges bővebben magyarázni, hogy a kollektvitásban rejlő lehetősé­gék jobb kihasználása milyen előnyöket jelent hazánk nép­gazdasága szempontjából is. Az elmúlt tizenhat esztendő­ben a Varsói Szerződés orszá­gai többször is kezdeményezően léptek fel az államok közötti vi­„Megmentette az éle­temet. Köszönöm.” A legtöbbször ezzel kezdődik a levél, vagy személyes találko­záskor a beszélgetés. Egyszerű | szavak, mégis milyen sokat I mondanák. Ezeket követik a tör­ténetek: „Súlyos baleset ért, sok vért vesztettem, azonnali segít- j ségre volt szükség Ha nincs ! kéznél az a palack, a maga vé­rével, akkor hiába lett volna orvosok minden fáradozása.” „Gyermeket szültem, kompli­káció lépett fel, vért adtak. A maga vérét. Ha az nincs, akkor ón ma már nem élek”. Sok-sok ilyen és ehhez hason­ló történet a folytatása az előbb említett bevezető szavaknak, és akinek szólnak, csak hallgat sze­rényen. Mit is mondana, hiszen tulajdonképpen „csali” annyit tett, hogy amikor a Vöröskereszt meghirdette a véradónapot, je­lentkezett A megyében sok ezer ilyen életmentő van, a statisztika sze­rint a lakosság 4,5 százaléka. Az elmúlt évben pedig újabb ez­rekkel nőtt a véradók száma. Dr. Ruez László, a megyei vér­ellátó alközpont igazgató főor­vosa szerint az 1970-es esztendő tás kérdések békés rendezéséért. ; A népek reménnyel és elisme- ; réssel tekintenek a bukaresti, a ! Karlovy Vary-d és a budapesti £ felhívások aláíróira. A Varsói £ Szerződés tagállamai hazánk ; fővárosában, Budapesten fogai- jj mázták meg „Az európai orszá- £ gokhoz” című felhívást, amely ; az európai biztonság és együtt- ; működés kérdéseivel foglalkozó jj összeurópai értekezlet előkészí- jj tésére és megtartására szólítja £ fel földrészünk országainak kor- * mányadt és népeit. Megelégedés, j sei szemlélhetjük a dolgok olyan ! alakulását, amelyben a buda- 5 pesti felhívásban foglaltak — ha : lassan, sok zökkenőn keresztül jj is — mégis közelednek a meg- ! valósuláshoz. Az európai bizton- £ sági értekezlet szükségességét a jj népek megértették s a nyugati ■ országok kormányai sem térhet- jj nek ki sokáig előle. Természetes, hogy mindaddig, ■ amíg a Varsói Szerződés javas- S latai nem valósulnak meg, tag- £ államai kénytelenek katonai szer. * vezetük további erősítésére is • megfelelő intézkedéseket termi. • Gondoskodniuk kell n.rról, hogy £ a Varsód Szerződés védelmi ere- jj jenek színvonala és készenléti ■ foka mindig olyan legyen, amely ! az agresszort visszariasztja £ szándékától. Pártunk X. kongresszu- | sának állásfoglalása a Varsói : Szerződést illetően, a népfront- * politikának legutóbb; nagy győ- ■ zelme méltóan fejezi ki, hogy : népünk és fegyveres erői a jő- ! vőben is készek békénk, bizton- £ Ságunk, a Varsói Szerződés erő- £ sítésére. 5 a korábbi évekhez viszonyítva kimagasló eredményeket hozott Pedig éppen az elmúlt év több nem várt eseménye — árvíz, influenzajárvány stíb. — igen. komoly nehézségeket okozott, hiszen, több helyen emiatt nem tudták megtartani a véradást, s a szervezés is nehézségekbe üt­között. Mégis újabb és újabb he­lyeken, üzemekben, termelőszö­vetkezetekben és községekben is egyre többen határozzák el, hogy belépnek az életmentők tá. borába. Vannak szocialista munkabrigádok, amelyek a meg­tisztelő cím elérésének feltételei közé. bevették a véradáson való részvételt. Mindez bizonyítja: az emberek nagy része megérti en­nek jelentőségét, és megteszi azt a csekélynek mondható — a be­tegek gyógyításában mégis dön­tő fontosságú — áldozatot, amely ezzel jár. Szükség is van ejre a lét­számnövekedésre, hiszen a vér gyógyító hatása ma még szinte felmérhetetlen. Alkatrészeire bontva egyre sokoldalúbban al­kalmazzák a gyógyításban, s egyre több intézmény, kórház igényli. A fejlődés megyénkben, az új kórházi osztályok belépése, a balesetek számának növekedé­se is megköveteli, hogy a szer­vezés, az agitációs tevékenység fokozódjon, s ennek hatására mind többen jelentkezzenek yór- adásraj Békés megyében az elmúlt év­ben 3000 liternél több vért hasz­náltak fel gyógyításira, életmen­tésre egészségügyi intézmé­nyeink. Ezenkívül a szegedi kli­nikákra és más kórházakba is juttattak innen vért, hiszen ezekben is sok Békés megyei dolgozót gyógyítanak, kezelnek. Nagyon sok olyan példát lehet­ne felsorolni, amikor egy-egy kórházi osztály felhíváséra, dol­gozójuk mentésiére, üzemek kollektívái szinte egy ember­ként jelentkeztek. Természete­sen sok azoknak a helyeknek a száma is, ahol rendszeresen megtartják a véradónapokat. A megyében az elmúlt évben ösz- szesen 232 kiszállásos véradás volt a városokban, községeikben. Az üzemek, termelőszövetkeze­tek többsége önállóan vállalja egy-egy ilyen nap megszervezé­sét. Ebben természetesen a Vö­röskereszt járt a7 élen, aktívái áldozatkészen vettek részt az el­múlt évben, is a szervezésben minden alkalommal. A körzeti, orvosok, egészségügyi dolgozók pedig együttműködtek velük és sok segítséget nyújtották. A községek egy részében ma már szinte ünneppé nyilvánít­ják e napot, az egész község, vagy munkahely ügyévé teszik. Példát mutat ebben Végegyhá­za, ahol mindig ott vannak a párt, a tanács, a tsz vezetői, a véradáson. Méltán nyerte el te­hát Végegyháza elmúlt évi eredményeiért is a Vöröskereszt által felajánlott vándorzászlót. A jók között van Kamut, Kis- dombegyház. Kertészsziget, Al­máskamarás, Bélmegyer, a nagy­községek közül pedig elsősor­ban Szeghalam, ahol az elmúlt évben is 700-nál többen adtak vért. Mezőhegyes, Nagyszénás szintén a legjobbak közé tarto­zik. A termelőszövetkezetek közül a szeghalmi Petőfi Tsz volt az első a megyében, amelynek ve­zetői javasolták a7 önálló vér­adónap szervezését és vállalták az ezzel járó munkát. Azóta minden évben az elsők között van ez a termelőszövetkezet és tavalyi munkájáért szintén el­nyerte a vándorzászlót. Hason­lóképpen jó eredményeket ért él a szeghalmi Rákóczi Tsz is, s a példát követték megyénk más termelőszövetkezeteiben. Az üzemek közül a Sar- kadi Cukorgyár vezet, s a ván- dorzásZló tulajdonosa. Jó ered­ményeket ért el a Kétegyházi Gépjavító Állomás, viszont el­szomorító, hogy a városok nagy­üzemeiben — Békéscsaba, Gyu­la, Orosháza — kevésbé tapasz­talható olyan hozzáállás, mint az előbb említett termelőszö­vetkezetekben és üzemekben. Békéscsabán, csupán a Kötött­árugyárat lehetne megemlíteni, bár ha az itt dolgozók létszá­mát vesszük figyelembe, az arány nem kielégítő. Jó lenne, ha más városokban tapasztalt gyakorlathoz hasonlóan az üze­mek szocialista szerződést köt­nének egyes kórházakkal, s an­nak igényei szerint szervezné­nek véradónapokat. Különösen fontos lenne ez, hi­szen a Vöröskereszt és a vérel­látó központ azt vállalta, hogy a konferencia tiszteletére az idén 400 literrel több vért ad a kór­házaknak, intézményeknek, mint tavaly. Kasnyik Judit FELVESZÜNK közgazdasági technikumi végzettséggel rendelkező ANYAGKÖNYVELŐT és középiskolai végzettséggel rendelkező KEZDŐT, adminisztrátori munkakörbe. Jelentkezés személyesen kizárólag május 18-án 9 12 óra között a 31. sz. ÁÉV Építésvezetőségén, Orosháza, Síküveggyár építkezés. 217298 Ötvenéves a CSKP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom