Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-01 / 102. szám

A fürdő vendégeit impozáns bejárat fogadja, a bejárat előtt a tulipánerdő nagyszerű látvány. Gyógyfürdő a Gyulai Várfürdő! Az egészségügyi miniszter 130/1971.(111.31.) sz. határozata a Gyulai Várfürdőt gyógyfürdővé nyilvánította 1971= május 1-én 11.30 órákor ünnepélyes kereteik között kerül ^jelentésére, hogy a Várfurdo-komplexum gyógyfür- d?\J^~1fZ>enkét év °Sy ember életében is jelentős idő, jelentős olyan intézmény életében is, yrc’fr egy kisváros társadalmi’ összefogása erejéből alakult ki es amely százezrek pihenését, szórakozását, egészségük helyre­állítását, vagy fenntartását szol­gálja. A gyógyfürdővé nyilvánítás nemcsak státuszt, de rangot is jelent, hiszen hazánkban mint­egy 555 fürdő üzemel és ezek közül csupán hat nyerte el ezt a rangot. Érdemes és szükséges visszapillantani, érdemes né­hány ma meglévő körülményt rögzíteni, és egyben rá kell mu­tatni arra, hogy ez csak a kez- det, a fejlődés lehetősége adott, tehát élni kell és élni akarunk a lehetősegekkel, amelyeket tárl sadalmi összefogással, szorgal­mas munkával teremtettünk, nemcsak e város lakóinak — el­sősorban v£lük — hanem me­gyénk és hazánk, továbbá az ide szívesen eljáró külföldiek részé, re. A Várfürdő — fürdő-komp­lexum. Ez a meghatározás nem­csak a fogalmazás kérdése: va­lóban az, hiszen magában fog­lalja fürdőnk a tisztasági, a strand- és a gyógyfürdő tulaj­donságokat. Lássuk, honnan és hogyan in­dultunk ,hol tartunk? Köztudott, hogy a Gyulai Vár- fürdő hazánk egyik legszebb természeti környezetével rendel­keztek. Szerencsésen találkoznak és ötvöződnek egységbe a törté­nelmi múlt értékes maradvá­nyai, emlékei, az Alföldön szin­te egyedülálló természeti szép­ségek és a gyógyhatású víz. A történelmd levegőt árasztó vár és környéke, hatalmas őspark értékes arborétum jellegű fa- és növényállományával, a buján zöldellő pázsit, az elismert park- és virágkultúra, ennek tu­datos felhasználása és a fürdő­egységek ezekben való elhelye­zése, kiegészítve az ilyen létesít­ményeknél feltétlen szükséges egyéb kiszolgáló egységekkel, jó elosztásával, tudatos munka eredménye. Maga a gyógyfürdő kialakítá­sa nem új gondolat, évtizedeken keresztül foglalkoztatta a város lakosságát és előzményei is van­nak. Már a gyógykutak feltárá­sa előtt is voltak Gyulán fürdők — például a Monori féle fürdő, amelynek gyógyhatását elismer­ték. Elsősorban mégis a felsza­badulásunkat követően érett be ez a gondolat és 1959. május 1- én vált igazán valóra, amikor a régi strandfürdőt leválasztottuk az Élővíz-csatornából, medence épült és ezt, valamint a park­ban épülő uszodá/t termálvízzel láttuk el és átadtuk a közönség­nek. Ez csak a kezdet volt. Szinte ezzel egyidőben kezd­ték tervezni a Vár fürdő ma is­mert létesítményeit is megszüle­tett az az elhatározás is, hogy az anyagi eszközök hiánya mi­att szakaszokban tudjuk csak »71. MÁJUS 1. megépíteni. Ritka eset, de a für­dőfejlesztés 10 éves terve 1968. augusztus 1-re megvalósult, ak­kor került sor ugyanis a gyógy- rész átadására. A fürdő-komp­lexum tehát elkészült és végre a mai napon sor kerülhet a gyógyhelyi státusz nyilvános kimondására is. Mivel is rendelkezünk ma? Elöljáróban szeretnénk néhány minket vezérlő elvet leszögezni! Célunk, hogy a rendelkezésünk­re álló lehetőségeket maximáli­san kihasználjuk, de úgy, hogy ennek a fürdőnek eddig megte­remtett vonzó tulajdonságait megőrizzük. Ilyenek: a „fűre lépni szabad", a kü­lönböző célokat szolgáló medencék, az egyéb létesítmé­nyek olyan lehatárolása, hogy a strandoló gondtalan szórakozása ne zavarja a gyógyulni vágyó­kat, hogy a sportolási lehetősé­gek fejlesztése segítse elő me­gyénk és hazánk úszósportjának fellendítését. A tisztasági fürdőben is von­zó, kényelmes lehetőségeket biz­tosítottunk. Lényeges az ellátás kérdése is és nekünk nem kö­zömbös, hogy milyen fokon. A fürdő területén eddig is arra törekedtünk, hogy a Békés me­gyei Vendéglátóipari Vállalat, a Békés megyei Élelmászerkiske- reskcdelmi Vállalat, a Gyulai ÁFÉSZ, a MÉK, a Köröstáj Tsz olyan ellátást biztosítson, ami a vendégeink igényét * kielégíti. Kevés olyan fürdő van az or­szágban, ahol az egésznapos el­látás biztosított. A fürdő kü­lönböző pontjain kilenc eláru­sító hely és hatalmas méretű ét­terem biztosítja a vendégek el­látását és kényelmét. Ez évben az étterem jelentős hányada már fedett lesz és megkezdődik az iparcikk-, illetve ajándék-árusí­tás is. Űj, gyors kiszolgálást és a választál bővítését szolgáló automatákat állítanak üzembe, az áruellátást, még sörben is, igyekszünk az igényeknek meg­felelően biztosítani. „ A fürdő területe összesen több mint 145 000 négyzetméter, az összes vízfelület 3208 négyzet­méter, ez világviszonylatban is előkelő arány, de hazánkban egyedülálló. A köztisztasági fürdő funkcióit 39 beépített kád szolgálja. A strandolási igénye­ket a volt fedett lovarda épüle­téből kialakított úszómedence, a 33,3-es medence, a közkedvelt „csúszdás”, a gyerekek részére a két pancsoló elégíti ki. A gyógyszolgáltatásokat első­sorban az e célra épített fürdő­rész biztosítja: a fizikotherápiás, illetve hydrotherápiás egységek és két szabadtéri gyógyvízzel töltött medence. A fizikotherá­piás egységben — amely egyben rheumatodógiai szakrendelés, elektrotherápiás (galván, rövid­hullám, ultrahang, selektiv in- geáram), fénytherápiás (sollux, kvarc), mechanotherápiás (orvo­si masszázs, gyógytorna) kezelés, a hydrotherápiás szektorban bal- neotherápiás kezelés (szénsavas-, súlyfürdő, iszappakolás, víz alatti, úgynevezett tangentoros masszázs, járatófürdő) vehető igénybe. Ez évben beindul a fogíny-massizázs is. A fürdőben, önálló postahiva­tal működik, ez gondoskodik a bel- és külföldi sajtótermékek­kel, újságokkal, képeslapokkal való ellátásról. Férfi-, női fod­rászat is működik a fürdő terü­letén állandó jelleggel. A Várfürdő iránti érdeklődést bizonyítják az elmúlt évek for­galmi adatai. Az összes vendég- szám: 1968-ban 409 000, 1969­ben 428 000, 1970-ben 526 000. A növekedés szembetűnő. Egyre nagyobb az érdeklődés a külföldi turisták részéről is. Közel 250 szállodai és mintegy 100 camping férőhellyel rendel­kezünk, ezek jelentős részét hu­zamos és állandó használatra leköti a SZOT — szervezett üdültetés céljára, ami bizonyos elismerést is jelent. A fizetőven- dégszolgálati helyek száma is jelentős. Az üdülőhelyi rang elismeré­sét jelenti, hogy a SZOT—ME- DOSZ-szal közösen 9 szintes, 1400 ágyas gyógyüdülőt épített városunkban ,ami egyben azt is eredményezi, hogy nemcsak a fő­szezonban, de az év minden napján legalább ennyi állandó vendég tartózkodik városunkban és ezek elsősorban a fürdőt ve­szik igénybe. Tárgyalásokat folytatunk vállalati üdülők épí­tésére. Ezek az egyre növekvő érdeklődés jelei. A fürdőn belül az ellátottság igen jó, mert 5, egyenként 1000 személyes vállfás öltöző mellett a fedett férfi-, női öltöző, a kö­zel 400 férőhelyes kabinsor ké­nyelmes. lehetőségeket biztosít. A nagyszámú hideg-meleg vi­zes tusoló, az öltözőkben levő folyóvizes lábmosóik, a folyosó­kon elhelyezett dekoratív zöld növényzet minden igényt kielé­gít. A fürdő területén mutatós és kényelmes utak szinte veze­tik a vendégeket Ma már egyre javul a város megközelítési le­hetősége, a rendszeres távolsági autóbuszjáratok, a városon be­lüli közlekedés kialakítása elő­nyös. A gyógyhelyi státusz le­hetőséget biztosít arra is, hogy vonattal, 33 százalékos kedvez­ménnyel utazzanak az ide igyek­vők. Hogyan tovább? 1970-ben elfő. gadásra került a város általános rendezési terve. Ezt és a fürdőn belül és a fürdő körül jelentkező igényeket számba véve készül a középtávú fejlesztési terv. Nagy gondot fordítunk az utak feljavítására, sok parkoló- férőhely és megőrző készül. A belső fejlesztés három fő téma körül csoportosul: növelni a víz­felületet, a zöldterületet és to­vább javítani — mennyiségileg és minőségileg — az ellátást. Még ez évben átadásra kerül’ az új 50 méteres, nemzetközi versenyek megrendezésére is al­kalmas versenyuszoda, amely az ország második ilyen célú léte­sítménye lesz, két vízszint­tartással, strandolásra és ver­senyre. Kivitelézésére is nagy gondot fordítunk, burkolását er­re a célra rendelt és erre a cél­ra gyártott porceláncsempével oldják meg. Újszerű vízforgató és víztisztító-berendezéseket gyártatunk, ezeket a gépeket fo­lyamatosan a többi medence vízcseréjénél is hasznosítjuk. A közeli jövőben a jelenlegi sportuszodát hullámfürdővé ala­kítjuk át és elkészült a szabad­téri pezsgőfürdő kiviteli terve is>. Ezek megépítésére ebben az öt­éves tervben sor kerül. A fürdő középtávú fejlesztési terve komplex terv lesz, mert a fedett részek bővítése mellett tartal­mazza a szolgáltató egységek bő­vítését is. A terv gondoskodik a zöldterületek növelésiéről az ar­borétum-jelleg kiemelésével, új közlekedési utak nyitásáról és a fürdőhöz szervesen kapcsolódó, a gyógyhelyi jelleget szolgáló egyéb létesítmények elhelyezésé­ről. A terv figyelemmel lesz a fürdő hármas feladatának ellá­tására, de nem „kerítéssel”, ha­nem belső kialakítással kíván­juk ezeket megoldani. Mi az, amit még többletként adni tudunk? Gyula ma már a fürdő mellett színvonalas ren­dezvényeiről is ismert. Különö­sen a nyári programunk kiemel­kedő, középpontban a Várszín­házzal, de ezeket a rendezvénye­ket szaporítjuk, a színvonal emelése mellett. Kedves Olvasó! Ezek után csak az lehet a ké­résünk: keresse fel városunkat, látogassa a Gyulai Vérfürdőt, ahol a kulturált pihenés, a gondtalan szórakozás, a gyógyu­lás lehetőségei biztosítottak és ahol a fürdő dolgozóinak, a für­dő területéin működő különböző kiszolgáló, szolgáltató egységeik dolgozóinak az a törekvése, hogy a vendégek pihenését, szórako­zását, gyógyulását egyre maga­sabb szinten biztosítsák. Gyula: üdülőhely, Gyula: für. dőváros, Gyula: gyógyhely! 1971. május 1-től nem álom: valóság! (x) Örvendetesen jó hírnevet vívott ki magának már eddig js a gyógyászati rész, ahol sokféle kezelésben részesülnek a be­tegek. Az immár országos hírű SZÓI'—MEDOSZ üdülőt fedett folyosó köti össze a fürdővel, a ven­dégek kényelmére;

Next

/
Oldalképek
Tartalom