Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
Kötött pulóverek testvéreknek A pulóvereket két színnel, de azonos vastagságú fonállal kötjük, a színén simán, bal oldalán fordítottan. (A két pulóver színe ne legyen azonos feltétlen). A belekötött mintához (ez is két változatot mntat), a fonalat a munka bal oldalán vezet* jfik és lazán, de nem tágan kezdjük a kötést a megfelelő fonállal. A minta 23 szemből áU. Szegedy Béláné *11 Ftf tfl f «I MM•lltf Ulf »IIV I a »■ | * : ► I : * Két nagy kérdés Ä hnln« menjen orvoshoz, llblGy vagy az orvost hív. iák el a fekvő beteghez? Gyakran vitatott kérdés ez: mikor kell orvost hívni a betegbe/? De fordítsuk meg a kérdést: Mikor előnyösebb, ha a beteg bemegy az orvosi rendelőbe ? Ha az állapota nem súlyos, akkor kötelessége a bemeneteli Közepes lázzal, ha egyébként járóképes, nyugodtan bemehet. Főleg, ha nincs komolyabb fájdalma, görcse, ha nem rázza a hideg, nem nagyon gyenge, vagy nem érte komolyabb' baleset, Ha szükséges, inkább kísérje be valaki. Az orvosnak rendszerint sok hívása van. Látogatására lehet, hogy hosszabb ideig kell várakozni Tehát, ha bemegy a beteg, biztos, hogy hamarabb kap segítséget. Az is a bemenetel mellett szól, hogy a jól felszerelt rendelőben sokoldalú, alaposabb vizsgálat végezhető. Ha szükséges, a legtöbb helyen kéznél vannak az általános vizsgálathoz szükséges eszközök és rendszerint még a röntgen, a laboratórium, az EKG. a szakorvosi segítség és a szükséges gyógyszer is könnyen elérhető. Rivnnunc esetékben azonban DleUliyUS az orvos házhoz hívása elengedhetetlen. Napközben, hirtelen fellépő, súlyos cosszullét, ájulás, eszméletvesztés, nagyfokú gyengeség és szívtáji fájdalom, légszomj, óntuda tzavar, kínzó görcs esetén soronkívül, azonnali segítséget kell kérni. Ha a rosszul - lét vérzéssel jár, az orvos riasztásakor ezt íe jelenteni kell. Az ilyen rendkívüli segítségkérés azonban csak halálos veszedelemnek látszó esetiben indokolható. Hidegrázás. láz, rosszullét, járóképtelenség, erős fájdalom, görcsök, szédülés, gyakori hasmenés;. gyengeségérzet, tartós köhögés, szívtáji szúrás és erős i fulladás az orvos betegágy- | hoz hívását indokolja. Az orvoshívás ideje a kora reggel, i Lehetőleg 8 óra elótl Ugyan- i akkor a beteg feküdjék tiszta ; ágyba, hőmérsékletét mérjék és i az orvos megérkezéséig lehető- ] leg még panasz esetén se ve- ■ gyen be semmiféle gyógyszert, j Ha magas láza van, akkor leg- j feljebb állott vizes borogatás- i sál tanácsos csillapítani. A be- I teghívó család már az orvos j megérkezéséig is gondoskodjék ! a beteg tökéletes nyugalmáról i és szigorú elkülönítéséről. Fon- j tos ez, mert .lehet, hogy fertőző ! betegségiben szenved. A kör- i byezet az orvos megérkezéséig j gondosan figyelje a beteget, j Mennyit alszik? Mit mond? 1 Nem beszél-e félre? Nem pa- í naszkodik-e a fájdalmakról, ; görcsökről, bénulásról, zsd'b- J badásokról? Az észrevételeket 1 és tapasztalatokat az orvosnak! jelentsék. Ha köp, hány, eset- ; leg vérzik, ha széklete szokat- j lan, félre kell tenni bemuta-! tás végett. A vizeletet még ak- j kor is tegyék félre, ha egész- | ségesnék látszik. A vizsgálathoz eszközöket ] elő kell készíteni: lázmérőt, ka. j nalat, kézi villanylámpát, kis í csomag vattát. És a kézmosás- j hoz szükséges mosdótálat, szap_ ] pant, törülközőt, körömkefét.! Az asztalra kell készíteni a be- j teg összes régebbi leleteit, | egészségügyi iratait, kórházi él- ] bocsátóit és az SZTK igényjo- ] gosultságát igazoló iratot Közben valaki álljon készen- j létben, hogy szükség esetén a j gyógyszertárba menjen, mert a j felírt gyógyszer azonnali elho- j zatáláért már nem az orvos, j hanem a család felelős. És ezek szerint mikor menjen orvoshoz valaki? Mindig, ha valamilyen panasza van, vagy ha valami baját érzi. Dr. Bugát László ■—■■■■■■■■■tTTTTTTTTlT-T• Krecsmdrí László: j Csibe-család | 5 Köti ó-mama kityeg-kotyog E • körülötte : Izeg-mozog : huszonöt kis •sibe-gyerek, — : sárga darát csipegetnek. ■ Csipognak, • csak ; isznak-esznek, ■ májusra már nagyok lesznek, < hegyesednek, tollasodnak, ; • szeptemberben a jércék már tojást tojnak..; ^miiMtHflHlNiitmiiKiiiniRinii»1 Az összetartás ereje Bit egyszer Bagdad városában egy nagyon gazdag, öreg kereskedő. Számtalan áruval megrakott hajója szelte a tengerek vizét. Az öreg kereskedő mégis azt mondta mindenkinek, hogy 6 a város legszegényebb, legszerencsétlenebb és legboldogtalanabb embere. Azért érezte magát szegénynek, szerencsét lennek és boldogtalannak, mert három fia soha nem tudott megegyezni egymással. Az öreg kereskedő jó szóval is, meg könyörgéssel is számtalanszor próbálta békességre és összetartásra bírni a békétlenkedőket, azonban mindig hiába. Történt egyszer, hogy éppen akkor lépett ki a kertjébe, amikor a három fiú azon civakodott, veszekedett, hogy melyikük öntözzön, melyikük nyírja a füvet és melyikük gereblyézze fel a kert útjait. Az öregember most már meg sem kísérelte, hogy szóval tegyen igazságot a három fiú között, hanem az egyik virágágyról felemelt egy vesszőt és oda- nyújtotta a fiainak. — Rajta fiúk, törjétek darabokra ezt a pálcát. A három fiú könnyedén, minden erőfeszítés nélkül, szinte szempilümtásnyi idő alatt törte darabokra a pálcát. Az öreg kereskedő összeszedte az apró vessző darabkákat és egy fahánccsal szorosan egy csomóba kötötte azokat. — Nos fiúk — nyújtotta azután a vesszőcsomót fiai felé — most ezt próbáljátok darabokra tömi. v A három fiú a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudta a vesz- szőcsomókat összetörni. — Látjátok — mondta az apa — egy pálcával milyen könnyű elbánni, de ha azok össze vannak kötve egymással, akkor nem birtok vele. Ebből láthatjátok, hogy milyen erő van az összetartásban. A három fiú elszégyellte magát és megértve apjuk példázatát, attól a naptól kezdve a legnagyobb egyetértésben éltek egymással. (Arab meséből feldolgozta: Pfeifer Vera) 12 Békés 1811. MÁJUS L — Nem szégyened magad? Más férfiak a Holdra repülnek, te meg el se tudsz mosogatni?! (A Wochenpresse-ből) *»k •■•■•■ ■■■■■«■•■* •«*«■■* ■■■fta***4PP«OS«l UPS S«*U SPSS IS ■■■■■■■■*■ ■■■■MIMIISSHIlCICIf Humor szolgálat Egy férfi késő éjjel betér egy bárba és egy nagy whiskyt rendel. A whiskyt megissza, majd megeszi a poharat. Nem marad más csak a pohár talpa. — Látta? — kérdezi méltatlankodva egy vendég a pincért. — Érti ezt? — Nem — hukk — mondja a pincér és a fejét csóválja. — A legjavát meghagyta! * * * Egy társaságban a férj halkan súgja felesége fülébe: — Ferde a harisnyád csíkja.,. Az asszony rögtön megigazítja a harisnyát és megkérdi: — Es a másik harisnyám rendben van? — Rendben, Az ugyanis csík nélküli... * » « »— Állítólag szép, intelligens és szorgos asszonyt vettél el. — Ki mondta ezt neked, kérlek? — O, maga. * • * / A rendező szemrehányóan a színészhez: < — Mi az uram, miért nem vett bundát? Hiszen egy olyan darabban szerepel, mely az Északi- sarkon játszódik! — Rendező úr, — magyarázkodik a színész —, bundát ugyan nem szereztem, de meleg alsót és inget vettem magamra! * * * Az orvos barátjával sétál, „Menjünk át a másik oldalra”, mondja hirtelen az orvos. „Itt jön az öreg Lammerhaber gyáros felesége, nem szeretnék vele találkozni.” „Miért nem? Talán rosszul kezelted a férjét?” „Ellenkezőleg! Meggyógyítottam!” • « • — Igazgató úr, a feleségem éppen most hívott fel. Bejön a városba, hogy ruhát vásároljon, és szeretné, ha én is jelen volnék, Eltávozhatok egy órára? — Nem, erről szó sem lehet! — Hálás köszönet, igazgató úr. * * * Miért állsz a tükör előtt becsukott szemmel? e Szeretném látni, hogy alvás közben is szép vagyok-e. * * n — önnek igen figyelemre méltó tenor hangja van. Azért még vannak hiányok, elsősorban az előadásában. Több érzés, kedves barátom. Több szenvedély! Nem volt sohasem szerelmes? — De igen. De közben sohasem énekeltem. Igényes feleség Nem énekel, kollégám? ;->y£ Nincs rá szükség, mert tv-t vettünk.:; (Kallus László rajza)
