Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-01 / 102. szám

Ip látüi a hetei konmentótomik, Pállj József; Világesemények - Bécsből tekintve Egr ke»#*sé flyußati 9861ft1 üvegen át láttam a világot a hát első napjaiban, úgy láttatta ve» lem as osztrák sajtó és a tele­vízió.« As ausztriai köztársasági elnökválasztás idejére átréndúL tam a szomszéd fővárosba, de természetesen nemcsak azért, hogy szám tanúja legyek as újra megválasztását kérő szocialista párti elnökjelölt, Frans Jonas és jobboldali ellenfele, a néppárti dr. Kurt Waldhelm párharcá­nak. Becs belpolitikád helyzetet a belső erőviszonyok változása természetesen nem érdektelen, ha nyilvánvalóan nem is jelent világszenzációt egy osztrák el­nökválasztás kimenetele. Az egykori császárváros ugyanak­kor más politikai érdekességet nyújt: ftt folyik mindenekelőtt a SALT — a Szovjetunió éa az Egyesült Államok közti hosszú tárgyalás a hadászati fegyverek korlátozásáról. Ott tartózkodá­som napjaiban pedig — ugyan­csak Bécs kongresszusváros jel» legéből folyóan — rendezték meg a világ kereskedelmi kama­ráinak kongresszusát, amelyen fontos gazdasági kérdéseket vi­tattak meg. S végül, da nem utolsósorban említhetem, hogy Bécs katolikus érseke, König bí­boros éppen ezekben a napok­ban indult lengyelországi látoga­tásra, nem csupán a saját elhat­ározásából ,hanem nyilvánvaló, an vatikáni ösztönzésre és fel­hatalmazásra. Az utazás azért is jelentős, mivel az osztrák főpap Wroclawban, Szczecinben és Gdanskban járt .elismerve e vá­rosok és környékük lengyel mi­voltát... Bécsben sok találgatást hallot­tam az utóbbi hetekben annyit emlegetett „amerikai pingpong. diplomáciával” kapcsolatban, azaz az amerikai—kínai viszony további alakulásáról és — ami ettől teljesen el nem választha­tó: — a szovjet—amerikai vi­szonyról. Mivel Bécs a SALT színhelye, az osztrák főváros diplomáciai megfigyelői árgus szemekkel le­sik e tárgyalások menetét Ab­ban persze még nem lehet döntő érvet találni a megítéléshez, hogy a tárgyalások ütemét heti egy találkozásra csökkentették. A heti két plenáris ülés helyett «márciusban még kedden éa pénteken találkoztak a dele­gációk) most már csak minden szerdán ülnek össze a két nagy­hatalom képviselői, felváltva, hol a szovjet, hol az amerikai nagykövetség épületében. Szak­értői szinten — a kulisszák mö­gött! — A bennfentesek szerint gyakorlatilag ezután is annyi külön megbeszélésre kerülhet sor egy héten, amennyit a szemben­álló felek éppen jónak látnak. A plenáris ülésekről ugyanolyan szűkszavú tájékoztatást adnak, mint akkor tették, amikor álta­lában mindenki mindenütt derű­látóan nyilatkozott a tárgyalá­sok lehetséges eredményeiről! Ha akikor ezt a lakonikus stílust, a diszkréciót az eredményes munka feltételének mondották, ez ma is megállhatja a helyét. Mindenesetre Bécsben még az delegáció sem nyilat­Tímár Mátyást fogadta a francia miniszterelnök Tímár Mátyást, a Miniszter- tanács elnökhelyettesét pénte­ken délelőtt fogadta Chaban- Delmas francia miniszterelnök. A megbeszélésen Tímár Mátyás tájékoztatta a miniszterelnököt gazdasági, társadalmi életünk helyzetéről, fejlődésétől. Cha- ban-Delmas miniszterelnök a francia hatodik ötéves terv cél­kitűzéseit, problémáit ismertet­te. Tanácskoztak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének szük­ségességéről is. Tímár Mátyás megerősítette Chaban-Delmas miniszterelnök magyarországi meghívását. A francai miniszterelnök közölte, hogy megfelelő időpontban Ma­gyarországra látogat. kori* úgy, mint Washingtonban Laird hadügyminiszter a minap, amikor ázom sopánkodott, hogy a szovjet rakéta-haderő tovább fejlődik. Az osztrákok fővárosában nagy figyelemmel tekintenek Washingtonra éa Pekingre. Köz­ben saját kínai politikájukat is felülvizsgálják: a kiszivárgott hírek szerint küszöbön áll Ausztria és a Népi Kín® között a diplomáciai kapcsolatok meg. teremtése. Az osztrák bulvársaj­tó nyelvére lefordítva ez annyi, minthogy „a kínaiak Pekingben már építik az osztrák nagykö­vetség leendő épületét”. Az osztrák polgári sajtó igyekszik előrevetíteni, hogy a kínai—amerikai tárgyalási kí­sérletek talán az indokínai há­borúra is befolyással lehetnek. Ugyanakkor például az osztrák televízió sem térhetett ki az elől, hogy be ne mutassa az amerikai földön valaha is volt legnagyobb szabású háborúetlle- nes tüntetés képsorait. A földön heverő tüntetőket rugdosó, a védteleneket fegyverrel támadó rendőrök és katonák látványa J felháborította a békés bécsi pol­gárt is— Az indokínai helyzettel kapcsolatban a hadi jelentések szintén rácáfolnak a kínai—ame­rikai „pingpong-diplomácia” nyomán a háború gyors befeje­zését jósolgató nyugati propa­gandistákra, Itt.kell megemlíte­ni, hogy a saigomi katonai szó­vivők állításai szerint az ameri­kai légierő ezen a héten hajtot­ta végre az év legsúlyosabb lé­gitámadásait Dél-V etnamban és Kambodzsában, ugyanakkor a VDK területe ellen is intéztek támadásokat az amerikai bom­bázók. Az amerikai diplomácia a Közel-Kelet vonatkozásában is aktivizálódott: Rogers külügy­miniszter londoni, párizsi vil­lámlátogatásai és megbeszélései után a Közel-Kelet válságában érdekelt országok fővárosait jár­ja végig. (Tizennyolc esztendeje nem fordult meg amerikai kül­ügyminiszter ezekben a főváro­sokban!) Rogers — az amerikai propoganda íratlan törvényed szerint — rendkívül derűlátóan nyilatkozott Azt mondta, hogy soha ilyen kedvező helyzet nem volt a Közel-Keleten a válság megoldása szempontjából. Ter­mészetesen korai lenne elébe­vágni mindannak, aifiit Rogers- től várnak s amit Rogers vár, de az amerikai külügyminiszter op­timizmusát inkább kincstári jel­legűnek minősíthetjük. Az iz­raeli vezetők legutolsó nyilatko­zatai csak árnyalati eltérést mu­tatnak a korábbiaktól: felvetik ugyan a lehetőséget, hogy né­hány kilométernyire visszavo­nuljanak majd a Szuezi-csator­nától, de utána ismét elzárkóz­nak a Biztonsági Tanács határo­zatának végrehajtása elől. Visszatérve az európai problé. ' mákhoz és azok bécsi szemléle­téhez: az olasz sztrájkok láttán az itáliai belpolitikai válság el­mélyülésére számítanak. Becs­ben felhívják a figyelmet a déli szomszédnál fellépő gondok sok­rétűségére. Milliók sztrájkolnak azért, mert a kormány a mun­kásság terheit megnövelő adóre­formot akar elfogadtatni. Érdekes ♦olt látnom szom­szédaink gondjait .helyzetét, és megfigyelnem a világ esemé­nyeit az ő szemükkel is. Összehívták az országgyűlés alakuló ülését A Népköztársaság Elnök; Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen a választások utáni feladatokkal és egyéb Időszerű kér­désekkel foglalkozott. Az Elnöki Tanács az Alkotmány 18. paragrafusa (5) bekezdése alapján az országggyűlés alakuló ülését 1971. május 12-én (szer­dán) délelőtt 11 órára összehívta. Az alkotmányos államrendünk gyakorlatinak megfelelőm Fock Jenő, a kormány elnöke — mivel a kormány megbízatását a korábbi országgyűléstől kapta — kérte az Elnöki Tanácstól a kormány felmentését. Az Elnöki Tanács a kérést elfogadta, * fel­mentést megadta és egyben megbízta a kormányt, hogy az űjjá- választásálg — a jelenlegi összetételben — intézze ® kormányzati ügyeket. Rogers Ankarában Csou En-laj fogadta Bíró Józsefe! A magyar küldöttség Koreába utazott Csou En-laj, a Kínai Állam­tanács eilnöke csütörtökön este fogadta Bíró József külkeres­kedelmi minisztert és megbe­szélést folytatott vele. A meg­beszélésen, amely baráti han­gulatú volt, jelen volt Gódor Ferenc, a Magyar Népköztársa­ság pekingi nagykövete, Paj Hsziang-kuo külkereskedelmi miniszter és az illetékes kínai hivatalok vezető munkatársai. Bíró József kínai látogatásá­nak befejeztével kíséretével együtt pénteken tovább utazott Koreába ' William Rogers, az Egyesült Államok külügyminisztere Anka­rába érkezett, ahol részt vesz a CENTO-országok miniszterei­nek értekezletén. Képünkön: Rogers a különlegesen biztosított ankarai repülőtéren nyilatkozik a sajtónak. V (Telefotó—AP—MTI—KS1 iniaNMnniiiiiiiNinnMM i ZALAI GYÖRGY: Testvér megyénk Pensa í. A Gorkij városától keletre tartó Volga vagy négyszáz kilo­méter után délre fordul. Mintha a távoli Ural-hegység elől térne ki, hatalmas ívben kanyarodik a Káspi-tenger felé. Óriási kar­ként ölel északról és keletről Magyarországnál jóval nagyobb területet. Itt kezdődik a középső Volga-vidék, melynek egy ré­sze testvérmegyénk — Penza. A mi méreteinkhez viszonyítva ha. talmas terület, nyolcszor akkora mint Békés megye, 43 000 négy­zetkilométer, közel akkora, mint fél M agyarország. Testvérmegyénk nagy részére a Volga menti magaslatok jel­lemzők. Felszíne változatos, ki- sebb-nagyobb dombok, völgyek váltják egymást A megye keleti határán emelkedik a Szurszkaja. Háromszáz méter feletti magas­ságával kelet—nyugati vízválasz­tó, a Szura folyó forrásvidéke. Északon a 209 méter magas Szurszka—Moksinszkaja domb áll a Szura és Moksa folyók kö­zé, megosztva közöttük e vidék kisebb fodyóit. Északról délnyu­gatnak húzódik a Kerenszko— Csembár magaslat, a Volga és Don vízválasztója, a Hoper és sok más kisebb folyó forrás­vidéke. Nyugat felé a dombok alacsonyabbak, s a terület nyu­gati része már a nagy , Doni- Alföldibe simul. Penza-terület sok kis- és kö­zepes folyó forrásvidéke. Legna. gyobb folyója a Szura, amely a keletről szomszédos Uljanovszk megyében ered. Mint kis patak lép Penza területére, előbb nyu­gatnak tart, majd északra for­dulva kanyarog keresztül a me­gyén. Útjában számos kisebb- nagyobb folyó vizével nő egyre nagyobbá Jobbról az Ajva, Inza — balról a Kadada, Uza, Suksa. Paletyma vize táplálja. Amikor közel 300 kilométer után észa­kon elhagyta Penza megyét, már hajózható, összesen 864 kilomé­tert tesz meg és 67 840 négyzet­kilométernyi terület vizeit gyűj­ti össze, mire a Mordvin Szövet, séges Szocialista Köztársaság te. rü létén Vaszilszurs zka városánál a Volga menti magaslatok jel- szében csendes, lassú Szura a tavaszi olvadások idején gyor­san árad. 1970. április elején a partján épült Pénzét —a megye székhelyét is árvízzel fenyegette. A megye észak-nyugati részén folyik a Moksa, amelynek mint­egy 150 kilométernyi felső sza­kasza e terület folyóinak vizét gyűjti össze. Az Atmisz, Vad és számos kisebb folyóval növeked­ve már a megye területén. Ka- doma városnál hajózhatóvá vá­lik. Útját a Mordvin SZSZK te­rületén folytatva 698 kilométer út végén ömlik az Oka. folyóba. Útjában 50 900 négyzetkilométer terület vizét gyűjti össze. Penza megye déli-délnyugati területé­nek folyói többségükben a Don vízgyűjtői. Az Arcsada, Vorona, Csembár, Kalislej, Szerdoba és sok más kisebb folyó vizét a Hoper szállítja a Donhoz. Ezer­kilométeres útjából 180 kilomé­ter hosszan kanyarog Penza me­gyében. Testvérmegyénk az 52—54 fok északi szélesség és a 42—47 fok keleti hosszúság között, fekszik, mélyeit a kontinens belsejében. Éghajlatát már enyhén befolyá­soljak az Atlanti-óceán légáram, tatai, nagy hőmérsékleti különb, ségek a jellemzők. A januári átlagos hőmérséklet — 11,6—13,2 Celsius fok, de az északról be­áramló hideg légtömegek hatá­sára eléri a — 40 Celsius fokot is. A nyár meleg, a júliusi átlag 19 C fok mellett gyakran emel­kedik a hőmérséklet 30 C fok fölé, olykor 3b—38 C fokig. Az áprilisban kezdődő tavaszra jel­lemző a hideg és meleg gyakori váltása, az őszre pedig a korán — már szeptemberben beköszön­tő fagyok. Az évi átlagos csapa­dék a terület nyugati részén 560, keleten 430 milliméter. Gyako­riak az aszályos évek, amikor a csapadék alig haladja meg a 330 milliméter. A hótakaró novem­ber végétől 140—150 napig tart. Évente átlagosan 144—151 a fagymentes és 274 a napsütéses napok szama. A terület északi része az erdős zónához tartozik. Északkeleten a terület 45 százaléka erdő. A dombok nagy részét hatalmas bükk. és fenyveserdők borítják. Szép tölgyesek, nyír- és nyárfa- erdők teszik változatossá a tá­jat A Szura, Ada, Visa folyók árterületén sok a jegenye. A me­gye összterületének 22,7 százalé­ka erdő A terület déli részén egyre több a sztyepp, itt már a szántóföld a jellemző. Jó termő fekete föld — csemozjom — a terület 65 százaléka. Az erdős részeken, a Szura és Moksa fo­lyók partvidékén foltokban szi­kes talaj található. Az erdős- sztyeppés területre jellemzó ál­latvilág sok örömet szerez a va­dászat kedvelőinek. Penza megye területén 1536 000 ember él. A lakosság zöme, 86,2 százaléka orosz, 6,9 százaléka mordvin, 4,9 százaléka tatár nemzetiségű. Rajtuk kívül ukránok, csuvasok, beloruszok élnek a megyében. A magyar éa finn után a mordvin a legna­gyobb finn-ugor nép. Több mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom