Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
A nyomdaipar büszkesége lesz (Folytatás az 1. oldalról) Kin erben, addig az idei tervben már 8 ezer tonna doboz és 2400 tonna nyomtatvány szerepel. Az 1971. évi 350 millió forintos termelési terv ötszöröse a rekonstrukció előttinek. Úttörő volt a csabai nyomda abban is, hogy az Athenaeum és a Zrínyi Nyomdával társulva az országban elsőnek építette fél a trimetáll ofszet! emez-kés zí tő üzemet, s abba« is, hogy a sajáit erőből létesített nyomdaipari szakmunkásképző iskola évente 30 érettségizett szakmunkást ad az üzemnek. Ám a fejlődés nemcsak meny- nyiségi .hanem minőségi is. A Knerben most háromféle technológiával készülő csomagolóanyagot állítanak elő. Ezenkívül „a Kner a magyar nyomdaipar első olyan üzeme, amely mind építészeti, mind a központi klímaberendezésével, ablak nélküli géptermeivel újat hozott, igazodva a nyomdatechnika modem követelményedhez. A miniszterhelyettes avatóbeszédének befejező részébe» ezt mondta: — Jelképes az, hogy erre az egész magyar nyomdaipar szempontjából jelentős beruihá- ‘ zás átadására a munkásosztály nagy ünnepének, május 1-nek az előestéjén kerül sor. Ez az üzem a nyomdaipar büszkesége lesz és ezt éreznie kell mindenkinek ,aki itt dolgozik ebben az üzemben. De ezt kell éreznie azoknak is, akik a nyomdán túl itt élnek Békésben. Ezt követően Dorosenko Viktor Karpovics, a megyénkben tartózkodó szovjet delegáció vezetője, a Penza megyei tanács elnöke szólt az ünnepség részvevőihez. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Kner Nyomda dolgozói a 27. szabad májusi előestéjén nagy eredményt ün- j nepel. Majd arról szólt, hogy a békéscsabai Kner Nyomdát és termékeit jól ismerik a Szovjetunióban, s különösen testvérmegyénkben, Penzában. Amikor küldöttségük visszatér a Szovjetunióba, örömmel számol be erről a jelentős nyomdaipari beruházásról. A szónok a szovjet—magyar barátságot éltetve átadta a Penza megyeiek ajándékát Botyánszki Pál igazgatónak. A következő felszólaló Hans Joachim Mayer, a hallei VEB Gravo-Druck, az NDK-beli test- vómyomda képviselője volt Öt követte Szöllősi Ernő, a Nyomda, a Papír és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének elnökhelyettese. Az ünnepségen kitüntették és megjutalmazták azokat, akik részt vettek a Kner Nyomda rekonstrukciójának munkálataiban. A Munkaérdemrend ezüst fokozatát kapta Bállá Ferenc, a Könnyűipari Beruházási Vállalat főmérnöke, valamint Dobókői György és Sándor István, a Kner Nyomda dolgozód. A Munkaérdemrend bronz fokozatával tüntették ki Balogh Miklóst és Sztankó Károlyt. A Könnyűipar Kiváló Dolgozója címet huszonnégyen, köztük a könnyűipari tervező, szerelő, és beruházási vállalat, valamint az építőipari vállalat és a Kner Nyomda szakemberei kapták meg. Hárman miniszteri dicséretben, huszonnégyen pedig Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesültek. A kitüntetéséket és a jutalmakat Horváth Gyula miniszterhelyettes, Rónai Sándor, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium miniszteri tanácsadója és Botyánszki Pál, a Kner Nyomda igazgatója adta át. Az ünnepség kevésbé hivatalos, ám korántsem másodrendű részében az avatáson részt vevő vendégek megtekintették az üzemet és a reprezentatív irodaházat. A látogatók egyöntetű véleménye szerint a Kner valóban méltó arra, hogy Közép- Európa egyik legmodernebb nyomdájának nevezzék. Osztatlan elismerést aratott az ugyancsak most átadott s a nyomdához tartozó Tükör-étterem is, amely elsősorban az itt dolgozóknak biztosít modern; kulturált körülményeket az étkezésre és a szabad idő eltöltésre. A megyénkben tartózkodó Penza megyei küldöttség tegnap este a Szabadság téren koszorút helyezett el a nemrégiben felavatott Lenin-szobor- náL Az ünnepség részvevői megtekintették az üzemet. Képünkön a testvéri Penza megye küldöttei ismerkednek a Kner Nyomda termékeivel. (Fotó: Demény Gyula) Megalakult Békés új tanácsa Április 25-én túljutva a választások rendkívül fontos aktusán a helyi tanácsok egymás után teszik meg lépéseiket a dolgos hétköznapok kezdéséhez. Még az első összejövetelek ünnepélyesek, de már a figyelem a „hogyan tovább” felé fordul. Így volt ez áiprilis 30-án Békés nagyközségben is. Megyénkben elsőként ülték össze az újonnan megválasztott tanács tagjai, hogy kimondják megalakulásukat és megválasz- szák a tisztségviselőket, a végrehajtó bizottságot. Békés nagyközség több mint egymillióan élnek a Penza megyével szomszédos Mordvin SZSZK-ban. Egyik nemzetségük, a moksa — zömmel Penza megyében lakik, sajátos nyelvjárása irodalmilag is feldolgozott, a finn-ugor nyelvcsaládhoz tartozik. E terület népei sok szenvedésen, megpróbáltatáson mentek át történelmük során. Az itt élő őslakos mordvin, cseremisz és más népeket a mongol—tatár kánok seregei hajtották iga alá a XIII. század első felében. Batu kán hordád szállták meg e vidéket, s kezdetét vette a több mint 300 évig tartó mongol—tatár uralom. E három évszázad alatt a terület hódító háborúk országújává és színterévé vált. Gyakran vo- noltak itt keresztül a szomszédos oiosz fejedelemségek ellen a mongoi—tatár kánok seregei. A Szura folyó völgye, a dús legelők és hatalmas erdők sokszor voltak e seregek gyülkező-tóiborozó helyed. A XV. század végén lehanyatlott a kánok hatalma. Kialakult és megerősödött az egységes orosz állam, melynek határai keleten elérték a Szura-folyót A XVI. Század derekán a Kazányi Kánság meghódításával a Volga középső és alsó szakasza is az orosz állam része lett, határai az Uraiig terjedtek. Ekkor — (1552 —1558) került a mai Penza megye területe teljes egészében és véglegesen az orosz állam kebelébe. Az egységes orosz állam részeként kedvezőbb feltételek jöttek létre a Volga-vidék fejlődése számára. A gyéren lakott területre sok paraszt települt át, szökve a közép-oroszországi nemesek, bojárok hűbéri kizsákmányolása elől. Egymás után keletkeztek új települések, új városok a Volga mentén. A mordvin, mari, csuvas, tatár falvak mellett egyre több orosz falu jött létre. Sok szökött paraszt települt meg a Szura és mellékfolyói mentén. Felszántották az addig parlagon heverő foia&ket, elterjedt a gabonatermesztés, állattenyésztés. A terület beKapcsoló- dott az orosz állam gazdasági életébe. E vidék parasztjai, kereskedői gyakran jelentek meg áruikkal a közép-oroszországi városokban, még Moszkvában is. A mongoi, tatár hódítók kiűzése után megjelentek a Volga- vidéken az egyházi és nemesi földbirtokosok is. Adománylevelet szereztek a cártól, hatalmas területeket vettek birtokba. Az őslakos mordvinok, a letelepedett tatárok, orosz parasztok feudális függésbe kerültek. A földesurak az ország más részeiből egyre több jobbágyot telepítettek birtokaikra, s itt is kialakultak az ország ipás területein uralkodó hűbéri viszonyok. Súlyos kizsákmányolás nehezedett a Volga-menti népekre. Az elnyomással szemben nőtt az elégedetlenség. Az őslakos mordvin, csuvas, tatár, mari népek egy része a kizsákmányolás elől elvándorolt a Volgán túlra. Számarányuk 1760-ban már csak 30 százalék volt e terület népességében. A letelepedett, áttelepített orosz parasztok, a cári kormányzat elleni felkelésekben, mozgalmakban való részvételért a Volga-vidékre száműzöttek elégedetlensége párosult az itt maradt őslakosokéval. A XVII. század közepétől a Volga-vidék — s ezen belül a penzai kormányzóság az ország egyre lá- zongóbb részévé vált. Az 1660-as évektől az 1860-as évekig — 200 éven át a Volga- vidék szinte állandó felkelések, parasztháborúk színhelye lett. Tömegesen vettek részt a penzai kormányzóság parasztjai a Sztyepán Razin-féle paraszt- háborúban (1667—1671), a Puga- csov felkelésben (1773—1775). A Volga középső vidékén 1765 és 1771 között 15 felkelés tört ki. Nagy csapatok jöttek létre a Szura mentén felkelő parasztokból, a manufaktúrák munkásai^ bői, szökött katonákból. Felgyújtották, lerombolták a nemesi udvarházakat, leszámoltak a földesurakkal, szívósan ellenálltak az ellenük mozgósított katonaságnak. 1861-ben a jobbágy-rendszer eltörlését deklaráló, a parasztokat kisemmiző cári rendelet miatt az egész országban fellángolt a parasztmozgalom. Különösen kiéleződött a helyzet a penzai kormányzóságban. A rendelet végrehajtása során a földesurak elvették a parasztoktól az addig használatukban levő föld negyed részét. Felkelés tört ki a parasztok között. Kangyejevka faluban „Az egész föld a miénk” jelszóval kezdődött a felkelés. A faluban ezernyi jobbágy gyűlt össze a környékbeli falvakból. Vörös zászlók alatt vonultak fa- luról-falura, mindenütt kihirdették a szabadságot, csatlakozásra szólították fel a lakosságot. A mozgalom a penzai kormányzóság három kerületére kiterjedt, átcsapott a szomszédos tambovi kormányzóság területére és zászlóaljnyi katonasággal fojtották végül vérbe. Kangyejevka faluban a katonaság sortü- zei nyolc felkelőt megöltek, huszonhetet megsebesítettek. Csak ebből a faluból száznál több parasztot ítéltek kényszermunkára vagy száműzetésre a felkelés leverése után. Penza terület parasztjai, munkásai, aktív résztvevői voltak a XIX. század végén, a XX. század elején egyre szervezettebbé váló osztályharcnak. 1890-ben tört ki Penzában az első nagy sztrájk, amelyet a papírgyár munkásai szerveztek. A penzai munkások 1894. évi május elsejei felvonulása harcos politikai demonstráció volt. 1902-ben alakult meg a Szociáldemokrata Párt első Penza területi csoportja, amelynek jelentős szerepe volt az 1905—1907. évi politikai harcokban. folytatjuk) 15 ezer választópolgára maguk közül ezt a hetvenkettő, a községért felelősséget érző embert bízta meg ügyük képviselőinek. Úgy vélik, hogy várhatóan ők tudják képviselni majd legjobban szőkébb hazájuk érdekeit a kétéves ciklus alatt. Részt vett az alakuló tanácsülésen Badár János, a békési járási pártbizottság első titkára, Balogh László országgyűlési képviselő, Csatári Béla, a megyei tanács Vb elnökhelyettese. A Hazafias Népfront megyei bizottságát Vichnál Pál képviselte. a jelenlévők egyperces néma felállással emlékeztek meg a nemrég elhunyt tanácselnökükről, Pataki Istvánról. Az elnöklő Végh Lajos tanácstag javaslatára a tanácsülés elfogadta a napirendi pontokat. Elsőként a választási elnökség beszámolóját hallgatták meg. A megalakult tanács majd állandó jelleggel háromtagú ügyrendi bizottságot választott. Ezt követően a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést: „mind a hetvenkét tanácstag érvényes mandátummal rendelkezik”. Mint ismeretes, a korábbiakkal ellentétben ebben a választási ciklusban először, nem a végrehajtó bizottság választja meg a tanács elnökét, helyettesét és a végrehajtó bizottság titkárát. A Hazafias Népfront helyi bizottság javaslatára a tanácsülés joga a tisztségviselők megválasztása. E rendelkezésnek megfelelően dr. Varga Imrének, a helyi népfront elnökhelyettesének előterjesztésére a tanácsülés a végrehajtó bizottság tagjainak számát kilenc főben állapította meg. A nyílt szavazással elfogadott javaslat után nagy taps köszöntötte a népfront elnökhelyettesének előterjesztését .miszerint dr. Soós Sándor, a járási tanács volt elnökét ajánlotta Békés nagyközség tanácsának élére. Nem volt ellenvetés, hiszen a tanácstagok többsége két évtizede ismeri az államapparátusiban betöltött munkáját. Egyhangúlag elnökke választották. Nagy Gábor elnökhelyettessé történő választása hasonlóan zajlott le. Így volt ez a végrehajtó bizottság többi tágjánál: megválasztásakor is. A végrehajtó bizottságban tagként bizalmat kapott: Ballal Illés, a gépgyár igazgatója, dr. Bartha Gusztáv járási ügyész, KISZ- titkár, Halász Lajosné, az l~es számú általános iskola igazgatója, Hürkecz Jánosné, az Egyetértés Tsz tagja, Sztankó Mihály, az Október 6 Tsz elnöke, Vass József, a községi pártbizottság titkára. A tanácsülés végrehajtó bizottság titkárává Szabó Ferencet nevezte ki . Az új elnök, dr. Soós Sándor székfoglaló beszédében megköszönte a bizalmat és utalt a dolgos hétköznapokra. Arra, hogy a választók szavazataikkal a szocializmus építésének folytatását fogadták el. E program megvalósításán bőven van tennivalója a tanácsnak is. A tanács önállóságának növekedése megköveteli, hogy a terület egész gazdaságának, a község fejlődésének valóban gazdája legyen. Időről időre hasznosítani kell a felhasználható tartalékokat, biztosítani a vállalatok és a lakosság részvételét a község gazdaságának fejlesztésében. Ezt erősítették a felszólalók is. Szükségét látják, hogy a jelölőgyűléseken kapott feladatokat rangsorolják először, okosan és célszerűen. Ez jól beleillik a község IV. ötéves terv* feladataiba. A továbbiakban az új elnök vezetésével folytatódott a tanácskozás, a választási munka. Ideiglenes jelleggel hat tanácsi bizottságot választottak: szabálysértési, termelési, kulturális, egészségügyi és szociális, műszaki és kommunális, valamint igazgatási bizottságot. A tanácsülés munkáját köszöntötte Csatári Béla, a megyei tanács v-b-elnökheiyettese is. Ezután került sor a megyei tanácstagok megválasztására. Békést négy tanácstag képviseli majd a megyei tanácsban. Nagy megértésre talált, hogy most már a tanácsok küldik közvetlenül képviselőiket a megyei parlamentbe. A titkos szavazás egyöntetű eredménye igazolta, hogy a népfront jól javasolt és a tanácslagság jól jelölt. A négy személyre tett jelölést a tanácstagok valamennyien elfogadták. Szavazataikkal hitelesítették. így megyed tanácstagnak választották; Csatári Bélát, a megyei tanács vb elnökhelyettesét, dr. Oláh Lászlót, a megyei főügyészség vezetőjét, dr. Soós Sándort, a nagyközség tanácselnökét- és Jenei Sándomét, a kosáripari vállalat kiváló dolgozóját. •9¥ zajlott le egy ünnepi alakuló tanácsülés, amely minden figyelmet az előttük álló feladatok megvalósítására fordította. Talán azért történt ez így, mert valamennyien érzik, hogy a tanácstagi munka a választók bizalmán alapuló megtisztelő közéleti tevékenység. És ezzel a nép tüntette ki őket. Rocskár János Éljen és erősödjék népünk szocialista nemzeti egysége!
