Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-01 / 102. szám

A nyomdaipar büszkesége lesz (Folytatás az 1. oldalról) Kin erben, addig az idei tervben már 8 ezer tonna doboz és 2400 tonna nyomtatvány szerepel. Az 1971. évi 350 millió forintos ter­melési terv ötszöröse a rekonst­rukció előttinek. Úttörő volt a csabai nyomda abban is, hogy az Athenaeum és a Zrínyi Nyom­dával társulva az országban el­sőnek építette fél a trimetáll ofszet! emez-kés zí tő üzemet, s abba« is, hogy a sajáit erőből létesített nyomdaipari szakmun­kásképző iskola évente 30 érett­ségizett szakmunkást ad az üzemnek. Ám a fejlődés nemcsak meny- nyiségi .hanem minőségi is. A Knerben most háromféle tech­nológiával készülő csomagoló­anyagot állítanak elő. Ezenkívül „a Kner a magyar nyomdaipar első olyan üzeme, amely mind építészeti, mind a központi klí­maberendezésével, ablak nélküli géptermeivel újat hozott, iga­zodva a nyomdatechnika mo­dem követelményedhez. A miniszterhelyettes avatóbe­szédének befejező részébe» ezt mondta: — Jelképes az, hogy erre az egész magyar nyomdaipar szempontjából jelentős beruihá- ‘ zás átadására a munkásosztály nagy ünnepének, május 1-nek az előestéjén kerül sor. Ez az üzem a nyomdaipar büszkesége lesz és ezt éreznie kell min­denkinek ,aki itt dolgozik eb­ben az üzemben. De ezt kell éreznie azoknak is, akik a nyomdán túl itt élnek Békés­ben. Ezt követően Dorosenko Vik­tor Karpovics, a megyénkben tartózkodó szovjet delegáció vezetője, a Penza megyei ta­nács elnöke szólt az ünnepség részvevőihez. Beszédében hang­súlyozta, hogy a Kner Nyomda dolgozói a 27. szabad májusi előestéjén nagy eredményt ün- j nepel. Majd arról szólt, hogy a békéscsabai Kner Nyomdát és termékeit jól ismerik a Szov­jetunióban, s különösen test­vérmegyénkben, Penzában. Ami­kor küldöttségük visszatér a Szovjetunióba, örömmel számol be erről a jelentős nyomdaipari beruházásról. A szónok a szov­jet—magyar barátságot éltetve átadta a Penza megyeiek aján­dékát Botyánszki Pál igazgató­nak. A következő felszólaló Hans Joachim Mayer, a hallei VEB Gravo-Druck, az NDK-beli test- vómyomda képviselője volt Öt követte Szöllősi Ernő, a Nyom­da, a Papír és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének elnökhelyet­tese. Az ünnepségen kitüntették és megjutalmazták azokat, akik részt vettek a Kner Nyomda rekonstrukciójának munkálatai­ban. A Munkaérdemrend ezüst fokozatát kapta Bállá Ferenc, a Könnyűipari Beruházási Válla­lat főmérnöke, valamint Do­bókői György és Sándor István, a Kner Nyomda dolgozód. A Munkaérdemrend bronz foko­zatával tüntették ki Balogh Miklóst és Sztankó Károlyt. A Könnyűipar Kiváló Dolgozója címet huszonnégyen, köztük a könnyűipari tervező, szerelő, és beruházási vállalat, valamint az építőipari vállalat és a Kner Nyomda szakemberei kapták meg. Hárman miniszteri dicsé­retben, huszonnégyen pedig Ki­váló Dolgozó kitüntetésben ré­szesültek. A kitüntetéséket és a jutalmakat Horváth Gyula mi­niszterhelyettes, Rónai Sándor, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium miniszteri tanács­adója és Botyánszki Pál, a Kner Nyomda igazgatója adta át. Az ünnepség kevésbé hivata­los, ám korántsem másodrendű részében az avatáson részt ve­vő vendégek megtekintették az üzemet és a reprezentatív iro­daházat. A látogatók egyöntetű véleménye szerint a Kner va­lóban méltó arra, hogy Közép- Európa egyik legmodernebb nyomdájának nevezzék. Osztat­lan elismerést aratott az ugyancsak most átadott s a nyomdához tartozó Tükör-étte­rem is, amely elsősorban az itt dolgozóknak biztosít modern; kulturált körülményeket az ét­kezésre és a szabad idő eltöl­tésre. A megyénkben tartózkodó Penza megyei küldöttség teg­nap este a Szabadság téren ko­szorút helyezett el a nemrégi­ben felavatott Lenin-szobor- náL Az ünnepség részvevői megtekintették az üzemet. Képünkön a testvéri Penza megye küldöttei ismerkednek a Kner Nyomda termékeivel. (Fotó: Demény Gyula) Megalakult Békés új tanácsa Április 25-én túljutva a választások rendkívül fontos aktusán a helyi tanácsok egy­más után teszik meg lépéseiket a dolgos hétköznapok kezdésé­hez. Még az első összejövetelek ünnepélyesek, de már a figye­lem a „hogyan tovább” felé for­dul. Így volt ez áiprilis 30-án Békés nagyközségben is. Me­gyénkben elsőként ülték össze az újonnan megválasztott ta­nács tagjai, hogy kimondják megalakulásukat és megválasz- szák a tisztségviselőket, a vég­rehajtó bizottságot. Békés nagyközség több mint egymillióan élnek a Penza me­gyével szomszédos Mordvin SZSZK-ban. Egyik nemzetségük, a moksa — zömmel Penza me­gyében lakik, sajátos nyelvjárása irodalmilag is feldolgozott, a finn-ugor nyelvcsaládhoz tarto­zik. E terület népei sok szenvedé­sen, megpróbáltatáson mentek át történelmük során. Az itt élő őslakos mordvin, cseremisz és más népeket a mongol—tatár kánok seregei hajtották iga alá a XIII. század első felében. Batu kán hordád szállták meg e vidé­ket, s kezdetét vette a több mint 300 évig tartó mongol—tatár uralom. E három évszázad alatt a terü­let hódító háborúk országújává és színterévé vált. Gyakran vo- noltak itt keresztül a szomszé­dos oiosz fejedelemségek ellen a mongoi—tatár kánok seregei. A Szura folyó völgye, a dús legelők és hatalmas erdők sokszor vol­tak e seregek gyülkező-tóiborozó helyed. A XV. század végén lehanyat­lott a kánok hatalma. Kialakult és megerősödött az egységes orosz állam, melynek határai ke­leten elérték a Szura-folyót A XVI. Század derekán a Kazányi Kánság meghódításával a Volga középső és alsó szakasza is az orosz állam része lett, határai az Uraiig terjedtek. Ekkor — (1552 —1558) került a mai Penza me­gye területe teljes egészében és véglegesen az orosz állam kebe­lébe. Az egységes orosz állam része­ként kedvezőbb feltételek jöttek létre a Volga-vidék fejlődése számára. A gyéren lakott terü­letre sok paraszt települt át, szökve a közép-oroszországi ne­mesek, bojárok hűbéri kizsák­mányolása elől. Egymás után ke­letkeztek új települések, új vá­rosok a Volga mentén. A mord­vin, mari, csuvas, tatár falvak mellett egyre több orosz falu jött létre. Sok szökött paraszt tele­pült meg a Szura és mellékfolyói mentén. Felszántották az addig parlagon heverő foia&ket, elter­jedt a gabonatermesztés, állatte­nyésztés. A terület beKapcsoló- dott az orosz állam gazdasági életébe. E vidék parasztjai, ke­reskedői gyakran jelentek meg áruikkal a közép-oroszországi városokban, még Moszkvában is. A mongoi, tatár hódítók ki­űzése után megjelentek a Volga- vidéken az egyházi és nemesi földbirtokosok is. Adományleve­let szereztek a cártól, hatalmas területeket vettek birtokba. Az őslakos mordvinok, a letelepe­dett tatárok, orosz parasztok feudális függésbe kerültek. A földesurak az ország más ré­szeiből egyre több jobbágyot te­lepítettek birtokaikra, s itt is ki­alakultak az ország ipás terüle­tein uralkodó hűbéri viszonyok. Súlyos kizsákmányolás neheze­dett a Volga-menti népekre. Az elnyomással szemben nőtt az elégedetlenség. Az őslakos mordvin, csuvas, tatár, mari né­pek egy része a kizsákmányolás elől elvándorolt a Volgán túlra. Számarányuk 1760-ban már csak 30 százalék volt e terület népes­ségében. A letelepedett, áttelepí­tett orosz parasztok, a cári kor­mányzat elleni felkelésekben, mozgalmakban való részvételért a Volga-vidékre száműzöttek elégedetlensége párosult az itt maradt őslakosokéval. A XVII. század közepétől a Volga-vidék — s ezen belül a penzai kor­mányzóság az ország egyre lá- zongóbb részévé vált. Az 1660-as évektől az 1860-as évekig — 200 éven át a Volga- vidék szinte állandó felkelések, parasztháborúk színhelye lett. Tömegesen vettek részt a penzai kormányzóság parasztjai a Sztyepán Razin-féle paraszt- háborúban (1667—1671), a Puga- csov felkelésben (1773—1775). A Volga középső vidékén 1765 és 1771 között 15 felkelés tört ki. Nagy csapatok jöttek létre a Szura mentén felkelő parasztok­ból, a manufaktúrák munkásai^ bői, szökött katonákból. Felgyúj­tották, lerombolták a nemesi ud­varházakat, leszámoltak a föl­desurakkal, szívósan ellenálltak az ellenük mozgósított katona­ságnak. 1861-ben a jobbágy-rendszer el­törlését deklaráló, a parasztokat kisemmiző cári rendelet miatt az egész országban fellángolt a pa­rasztmozgalom. Különösen ki­éleződött a helyzet a penzai kor­mányzóságban. A rendelet vég­rehajtása során a földesurak el­vették a parasztoktól az addig használatukban levő föld ne­gyed részét. Felkelés tört ki a parasztok között. Kangyejevka faluban „Az egész föld a miénk” jelszóval kezdődött a felkelés. A faluban ezernyi jobbágy gyűlt össze a környékbeli falvakból. Vörös zászlók alatt vonultak fa- luról-falura, mindenütt kihir­dették a szabadságot, csatlako­zásra szólították fel a lakosságot. A mozgalom a penzai kormány­zóság három kerületére kiter­jedt, átcsapott a szomszédos tambovi kormányzóság területé­re és zászlóaljnyi katonasággal fojtották végül vérbe. Kangye­jevka faluban a katonaság sortü- zei nyolc felkelőt megöltek, hu­szonhetet megsebesítettek. Csak ebből a faluból száznál több pa­rasztot ítéltek kényszermunkára vagy száműzetésre a felkelés le­verése után. Penza terület parasztjai, mun­kásai, aktív résztvevői voltak a XIX. század végén, a XX. szá­zad elején egyre szervezettebbé váló osztályharcnak. 1890-ben tört ki Penzában az első nagy sztrájk, amelyet a papírgyár munkásai szerveztek. A penzai munkások 1894. évi május else­jei felvonulása harcos politikai demonstráció volt. 1902-ben ala­kult meg a Szociáldemokrata Párt első Penza területi csoport­ja, amelynek jelentős szerepe volt az 1905—1907. évi politikai harcokban. folytatjuk) 15 ezer választópolgára maguk közül ezt a hetvenkettő, a köz­ségért felelősséget érző embert bízta meg ügyük képviselőinek. Úgy vélik, hogy várhatóan ők tudják képviselni majd legjob­ban szőkébb hazájuk érdekeit a kétéves ciklus alatt. Részt vett az alakuló tanácsülésen Badár János, a békési járási pártbizottság első titkára, Ba­logh László országgyűlési kép­viselő, Csatári Béla, a megyei tanács Vb elnökhelyettese. A Hazafias Népfront megyei bi­zottságát Vichnál Pál képvisel­te. a jelenlévők egyperces né­ma felállással emlékeztek meg a nemrég elhunyt tanácselnö­kükről, Pataki Istvánról. Az elnöklő Végh Lajos ta­nácstag javaslatára a tanácsülés elfogadta a napirendi ponto­kat. Elsőként a választási el­nökség beszámolóját hallgatták meg. A megalakult tanács majd állandó jelleggel háromtagú ügyrendi bizottságot választott. Ezt követően a mandátumvizs­gáló bizottság elnöke tett je­lentést: „mind a hetvenkét ta­nácstag érvényes mandátummal rendelkezik”. Mint ismeretes, a korábbiak­kal ellentétben ebben a válasz­tási ciklusban először, nem a végrehajtó bizottság választja meg a tanács elnökét, helyette­sét és a végrehajtó bizottság titkárát. A Hazafias Népfront helyi bizottság javaslatára a tanácsülés joga a tisztségvise­lők megválasztása. E rendelke­zésnek megfelelően dr. Varga Imrének, a helyi népfront el­nökhelyettesének előterjesztésé­re a tanácsülés a végrehajtó bizottság tagjainak számát ki­lenc főben állapította meg. A nyílt szavazással elfogadott ja­vaslat után nagy taps köszön­tötte a népfront elnökhelyette­sének előterjesztését .miszerint dr. Soós Sándor, a járási ta­nács volt elnökét ajánlotta Bé­kés nagyközség tanácsának élé­re. Nem volt ellenvetés, hiszen a tanácstagok többsége két év­tizede ismeri az államappará­tusiban betöltött munkáját. Egy­hangúlag elnökke választották. Nagy Gábor elnökhelyettessé történő választása hasonlóan zajlott le. Így volt ez a végre­hajtó bizottság többi tágjánál: megválasztásakor is. A végre­hajtó bizottságban tagként bi­zalmat kapott: Ballal Illés, a gépgyár igazgatója, dr. Bartha Gusztáv járási ügyész, KISZ- titkár, Halász Lajosné, az l~es számú általános iskola igazga­tója, Hürkecz Jánosné, az Egyetértés Tsz tagja, Sztankó Mihály, az Október 6 Tsz el­nöke, Vass József, a községi pártbizottság titkára. A tanács­ülés végrehajtó bizottság titká­rává Szabó Ferencet nevezte ki . Az új elnök, dr. Soós Sán­dor székfoglaló beszédében megköszönte a bizalmat és utalt a dolgos hétköznapokra. Arra, hogy a választók szavazataikkal a szocializmus építésének foly­tatását fogadták el. E program megvalósításán bőven van ten­nivalója a tanácsnak is. A ta­nács önállóságának növekedése megköveteli, hogy a terület egész gazdaságának, a község fejlődésének valóban gazdája legyen. Időről időre hasznosíta­ni kell a felhasználható tartalé­kokat, biztosítani a vállalatok és a lakosság részvételét a község gazdaságának fejleszté­sében. Ezt erősítették a felszólalók is. Szükségét látják, hogy a jelölőgyűléseken kapott felada­tokat rangsorolják először, oko­san és célszerűen. Ez jól bele­illik a község IV. ötéves terv* feladataiba. A továbbiakban az új elnök vezetésével folytató­dott a tanácskozás, a választási munka. Ideiglenes jelleggel hat tanácsi bizottságot választottak: szabálysértési, termelési, kultu­rális, egészségügyi és szociális, műszaki és kommunális, vala­mint igazgatási bizottságot. A tanácsülés munkáját kö­szöntötte Csatári Béla, a me­gyei tanács v-b-elnökheiyettese is. Ezután került sor a megyei tanácstagok megválasztására. Békést négy tanácstag képvise­li majd a megyei tanácsban. Nagy megértésre talált, hogy most már a tanácsok küldik közvetlenül képviselőiket a me­gyei parlamentbe. A titkos sza­vazás egyöntetű eredménye iga­zolta, hogy a népfront jól ja­vasolt és a tanácslagság jól jelölt. A négy személyre tett jelölést a tanácstagok vala­mennyien elfogadták. Szavaza­taikkal hitelesítették. így me­gyed tanácstagnak választották; Csatári Bélát, a megyei tanács vb elnökhelyettesét, dr. Oláh Lászlót, a megyei főügyészség vezetőjét, dr. Soós Sándort, a nagyközség tanácselnökét- és Jenei Sándomét, a kosáripari vállalat kiváló dolgozóját. •9¥ zajlott le egy ünnepi alakuló tanácsülés, amely min­den figyelmet az előttük álló feladatok megvalósítására for­dította. Talán azért történt ez így, mert valamennyien érzik, hogy a tanácstagi munka a vá­lasztók bizalmán alapuló meg­tisztelő közéleti tevékenység. És ezzel a nép tüntette ki őket. Rocskár János Éljen és erősödjék népünk szocialista nemzeti egysége!

Next

/
Oldalképek
Tartalom