Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. Április 7„ szerda Ara 80 fillér XXVL ÉVFOLYAM, 83. SZÁM Koszigin beszámolója az SZKP XXIV. kongresszusán Moszkva Aiekszej Kosagtn, a Szovjet­A kongresszus küldötteinek egy csoportja. Balról jobbra: Koszigin, Podgornij és Brezsnyev, unió Minisztertanácsának elnö­ke kedden, az SZKP kongresz- szusán előterjesztette a Szovjet­unió új ötéves nópgazdaságfej- lesztési tervének irányelveiről szóló beszámolót. Koszigin ki­jelentette, hogy az új szovjet ötéves terv fő feladata: „Bizto­sítani a nép anyagi és kulturá­lis életszínvonalának lényeges emelését, a szocialista termelés fejlesztésének gyors üteme ha­tékonyságának növelése alap­ján, a tudományos és műszaki fejlesztésnek és a munkaterme­lékenység emelkedése meggyor­sításának alapján”. Gazdaságépítesi terveinket a nagy célnak — a kommunista társadalom létrehozásának ren­deltük alá — mondotta Koszi­gán és hangsúlyozta, hogy a kilencedik ötéves terv irányel­veinek megvitatásakor „kifeje­zésre jutott, hogy egyhangúlag helyeslik a partnak a kommu­nizmus anyagi és műszaki bá­zisa létrehozására, a gazdaság fejlesztésének meggyorsítására, a nép életszínvonalának emelé­sére irányuló politikáját. A szónok közölte, hogy az el­múlt ötéves terv évei alatt a nemzeti jövedelem 41 százalék­kal, az ipari termelés 50 száza­lékkal, a kiskereskedelmi áru­forgalom 48 százalékkal, az egy lakosra jutó reáljövedelem pe­dig 33 százalékkal emelkedett. Ami a gazdaságfejlesztést il­leti, a nyolcadik ötéves terv teljesítése magasabb szintre emelte a népgazdaságot — mon­dotta a szónok. Szociális téren: emelkedett a lakosság anyagi jóléte és kul­turális színvonala. Javult a munkások és kolhozparaszto'k szakmai-műszaki felkészültsége. Mint megelőzően is, biztosítot­tuk a munkaképes lakosság tel­jes foglalkoztatottságát. Biztosítani a nemzed jövede­lem emelkedésének magas üte­mét, az ország erősítésének és a dolgozók jóléte emelésének érdekében helyesen elosztani a nemzeti jövedelmet — ez a mi tervezésünk alapvető feladata. Koszigin közölte, hogy az utób­bi öt évben a nemzeti jövede­lem egésze óriási összeget. 1 bil­lió 166 milliárd rubelt tett ki. Annak illusztrálására, hoigy mi­lyen óriási ez a szám, emlékez­tetek arra — folytatta —, hogy a hetedik ötéves terv egesz időszakában (1961—1963) a nem­zeti jövedelem összege 810 mil­liárd rulbel volt és a háború előtti öt esztendőben (1936— 1910) csupán 154 milliárd rubel. Koszigin megállapította, hogy az iparban nagy minőségi válto­zások mentek végbe, amelyek­nek alapja a tudomány és a technika legújabb eredményei­nek meghonosítása volt. Közölte, hogy az eltelt öt évben jelenté­keny munkát végeztek el a kol­hozok és szovhozok anyagi-mű­szaki bázisának megszilárdításá­ban. Megemlítette, hogy nagy lé­pest tettek a falu villamosításá­ban. A mezőgazdaság gépekkel, műtrágyával és vegyszerekkel való ellátásában a növényter­mesztés és az állattenyésztés produktivitásában, állami felvá­lt WMgának növelésében. A párt Központi Bizottsága és a szovjet kormány — folytatta a szovjet miniszterelnök — ál­landó figyelmet fordít az ország védelmi képességének, a honvé­delmi iparnak a megerősítésére. Az ötéves terv idején 80 milli­árd rubelt fordítottunk védelmi célokra. Erre kötelez bennünket a jelenlegi nemzetközi helyzet, erre köteleznek hazánk biztonsá­gának érdekei. Számos, új fegy­verfajtát fejlesztettünk ki és kezdtünk gyártani. A szovjet fegyveres erők el vannak látva a legmagasabb színvonalú, leg­újabb haditechnikával. Kosziginrámutatott, hogy a kilencedik ötéves tervben — amelyet a kommunizmus útján való további előrehaladás terve­ként jellemzett — a nemzeti jö­vedelem évi, átlagos összege el­éri a 325 milliárd rubelt, a kilen­cedik ötéves terv egészét tekint­ve, pedig 1 billió 625 milliárd ru­belt tesz majd ki. Az új ötéves terv egymással szervesen össze­függő alapvető sajátosságait így jellemezte: Először: Az új ötéves tervre jellemző azoknak az erőforrások­nak a jelentős növelése, amelye­ket az áliám a népjólét emelésé­re fordít. A nyolcadik ötéves tervben ezeknek a forrásoknak a növekedése 57 milliárd rubelt tett ki, a kilencedik ötéves terv során pedig ugyancsak e növe­kedés eléri a 75—81 milliárd rubelt. Másodszor: Az egész társadal­mi termelés intenzívebbé válik és növekszik hatékonysága a tu­dományos-műszaki haladás lé­nyeges meggyorsítása alapján. Az előadó hangsúlyozta, hogy az új ötéves tervben fenntartják a népgazdaság magas fejlődési ütemét. A nemzeti jövedelem az ötéves időszak alatt 37—40 szá­zalékkal, az ipari termelés volu­mene 42—46 százalékkal (az a- szektoré 41—45. százalékkal, a b-szektoré 44—48 százalékkal), a mezőgazdasági termelés évi átlagos volumene 20—22 száza­lékkal emelkedik. Koszigin hangoztatta, hogy a mezőgazdaság és a közszükség­leti cikkeket termelő iparának fejlesztésére fordított nagy pénz­összegek, mint a mostani ötéves tervben — rövidesen meghozzák gyümölcsüket: a városi és falusi lakosság életszínvonalának to­vábbi emelkedésére. A 9. ötéves tervben nagy lé­pést fogunk tenni a társadalmi termelésre mind nagyobb befo­lyást gyakorló műszaki-tudomá­nyos forradalom vívmányainak realizálása felél vezető úton. ' Koszigin kijelentette: Csak a szocialista rendszer teremti meg a tudományos-műszaki haladás korlátlan lehetőségeit. Az irányelv-tervezet előírja a' műszaki haladásban meghatáro-’ zó szerepet játszó ágazatok ki­emelt ütemben való fejlesztését. A villamosenergetika, a vegy-1 ipar és a petrolkémia, a gép­gyártás, a műszeripar, az auto­matizálási eszközök, a számító­gépek és a munkaigényes folya­matok gépesítését szolgáló be­rendezések gyártása egészében az ötéves tervidőszak folyamán 67 százalékkal bővül. Koszigin hangsúlyozta az egy­séges állami műszaki politika kidolgozásának és következetes végrehajtásának szükségességét, és felsorolta ennek a politikának a fő feladatait. Egyeljek közt a munkaigényes folyamatok nagy­arányú gépesítését. Minden eszközzel növelni kell a népgazdaság kemizálásának méreteit, ez a társadalmi ter­A KGST-országok belkereske­delmi miniszteri tanácskozó tes­tületének közgazdasági és tudo­mányos munkacsoportja Buda­pesten tartja III. ülésszakát. A tanácskozást Keserű Jánosné belkereskedelmi miniszterhelyet­tes, a munkacsoport elnökének vezetésével kedden kezdődött a Budapest-szállóban. Az ülésen egyebek között né­melés hatékonyabbá tételének egyik fontos tényezője. Tudományunk akkor töltheti be sikerrel szerepét, ha biztosít­juk a tudományos munkálatok egész komplexumának gyors végrehajtását — a tudományos kutatásoktól és a műszaki meg­oldásoktól a kutatások eredmé­nyeinek a termelésben való al­kalmazásáig — hangsúlyozta Ko­szigin. A nyolcadik Ötéves tervévei­ben megtermelt nemzeti jöve­delemnek körülbelül háromne­gyedét a fogyasztásra használ­téit fel. A ■ párt irányvonala a terme­lés belterjesebbé tételére, meg­határozza • a munkatermelé­kenység jelentékeny növelésé­nek szükségességét. Koszigin hangsúlyozta, hogy a 'kilencedik ötéves terv az ipar­ban a munkatermelékenység 36 —40 százalékos növelését irá­nyozza elő, szemben áz előző ötéves tervben előirányzott 32 százalékkal. A kolhozokban és a szovhozokíban 37—40 száza­lékkal kell növelni a munka­termelékenységet, míg 1966— 1970-ben a növekedés 35 száza­lék volt. A munkatermelékeny­ség növelése révén kell bizto­sítanunk a kilencedik ötéves tervben a nemzeti jövedelem egész növekedésének 80—85 szá­zalékát. A termelés bővülése és haté- (Folytatás a 2. oldalon) hány szocialista ország tapasz­talatai alapján a kereskedelem ötnapos munkahetének hatásá­val foglalkoznak. Megvitatják a KGST-országok kereskedelmi káderképzésével kapcsalatos együttműködés tennivalóit, a tagországok fejlődését ismertető információs rendszer bevezetésé­nek feltételeit. Választók és jelöltek Lezárult a választási előké­születek első szakasza: lezajlot­tak a képviselői és tanácstagi jelolőgyűlések, amelyeken a szavazati joggal bírók több mint egy harmada, két és fél millió választópolgár vett részt. A vá­lasztók tekintélyes hányadának tehát már eddig is alkalma volt találkoznia, megismerkednie je­löltjével. A most következő napokban — ápr-ilis 20-ig — az állampol­gárok újabb százezrei találkoz­hatnak a jelöltekkel a választási gyűléseken. A Hazafias Nép­front helyi és megyei bizottsá­gai szervezik ezeket az össze­jöveteleket, amelyeken a kép­viselő. és tanácstagjelöltek rész­letesen szólhatnak tervéikről, elképzeléseikről a választási program megvalósításában. He­lyes és szükséges, ha a leendő képviselők és tanácstagok nem­csak általában beszélnek e programról, hanem szólnak a szűkebb pátriában, a választó- kerületben, tanácstagi körzet­ben, községben, városban a mai és holnapi tennivalókról. Mint a képviselőjelölteknek a sajtóban nyilvánosságra hozott listájából kitűnik, az ország minden vidékén több helyen jelöltek két személyt ország­gyűlési képviselőnek; hasonló a helyzet a tanácstag-jelöléseknél. S most felvetődik a kérdés: mi­lyen legyen a „korteskedés” —: a két (vagy több) jelölt közül melyiket pártoljuk inkább? M'áx a választási előkészüle­tek legelején foglalkozott ezzel a témával a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése. Egyértelműen megállapította: nem kívánatos föléleszteni a ré­gi világból ismert, rossz ízű és felelőtlen ígérgetésektől terhes korteshadjáratot. Be az is ter­mészetes, ha a jelölteknek meg­van a maguk tábora. A Haza­fias Népfront és a választási szervek számára minden jelölt egyforma. Éppen ezért a válasz­tód gyűléseket szervező nép­front-bizottságoknak törvényes kötelességüli, hogy két vagy több jelölt esetében mindegyik­nek ugyanannyi alkalmat te­remtsenek a választókkal való találkozásra — lehetőleg azonos feltételekkel és a választópolgá_ rok egyformán szorgos mozgósí­tásával. Csak ez lehet az igaz­ságos eljárás, amely nem sérti sem a jelölték, sem a választó­polgárok önérzetét. Szellemében és módszereiben egyaránt tiszta, becsületesen lel­kiismeretes magatartásit várha­tunk jelöltektől és választópol­gároktól. Joga és természetesen lehetősége a választópolgárok egyes csoportjának, hogy a két vagy több jó jelölt közűi az ál­tala jobbnak, aKkalmasabbnak vélt személy mellett kardoskod­jék. Helyénvaló és szükséges, ha például a fiatal jelölitek mögé felsorakozik a KISZ-ifjúság, a paraszti jelöltet támogatják a termélőszövatfcezeteáek, az üze­mi munkás mellett érvel a szak- szervezet és a női jelöltet erő­teljesen támogatja a nőíbizott- ság. Április 25-én minden válasz­tókerületben csak egy ország- gyűlési képviselőt és egy helyi tanácstagot választanak meg. Ahol tehát két vagy tölbb jelölt van, csak az lesz képviselő, il­letve tanácstag, aki az érvényes szavazatoknak több mint a fe­lét megkapja. Természetesen az sem „bukott ember”, aki nem kerül be az országgyűlésbe, a helyi tanácsba. Hiszen már az is nagy tisztesség, hogy a vá­lasztópolgárok felvették a jelöl­tek listájára; vagyis több száz, esetleg több ezer ember .alkal­masnak tartja választott köz­életi tisztség betöltésére. Nép­szerűségük, rátermettségük mindenképpen kívánatossá te­szi, hogy a jövőben aktív részt­vevői legyenek valamennyien a népfront-mozgalomnak, bekap­csolódjanak a helyi politikai, társadalmi élet vezető szervei­nek munkájába. Belkereskedelmi KGST-tanácskozás

Next

/
Oldalképek
Tartalom