Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-04 / 80. szám
áram év múlva les* százesztendős a békés» csabai iparitanuló-kép. zés. Igen, 1974-ben. De a centenáriumtól függetlenül épült ez a pompás tanintézet és kollégium, amit érdemes alaposabban, megismerni. Tóth Pál, a békéscsabai 611. számú Ipart Szakmunkásképző Intézet igaz. gatója, ha most interjút adna, így kezdené. Mivel azonban tényleg nem interjúról van szó, hanem sokkal inkább arról, hogy lássuk, mi épült itt 19 millióból, az invitáló szó már a folyosón hangzik eh AZ étteremben kisebb csoportok ebédelnek, egyszerre nem érkezik meg ide mindenki, helye sem lenne, pedig 150 személyes ez a — mondani sem kell — hetvenes évek igénye szerint épített és berendezett ebédlő. A konyha is a legmodernebb, egyszerre 600 adagot készíthetnek itt. Az ebéd: rántotthús. A leves nem is lényeges, a bús fuagyadag. A Körös Étteremben minimum egy húszas. Itt? Sokkal olcsóbb, és — mondják — Van olyan jó. Sőt: finom! De a jó étvágyú szakmunkásjelölt fiúk nemcsak ebédelnek ebben, a T9 milliós iskolában, hanem tanulnak is. Az igazgató és a tanárok szerint: nagyon komolyan. És erről érdemes többet írni... — 1969-ben kezdtük megfogalmazni a szakmunkásképzés korszerűsítését. Tavaly, szeptember elsején a megvalósítást. A lényeg: az ipar igényeit a régi módon már nem lehetett kielégíteni. A reform összevonta a szakmákat, 283 helyett ma már csak 186 van. Egyszerűsödött a képzés, azt hiszem ez kézenfekvő... Békéscsabán 65 szakmát oktattunk, most mindössze 25-öt. Feltétlen minőségi javulást hoz az is, hogy ezzel az új épülettel lehetőség nyílt arra, hogy két önálló iskolát szervezzünk. Így A második emeleten szakmai kiállítás építkezés, családi ünnep miatt — gyakrabban is kaphat valaki eltávozást. Ugyanúgy, ha jól végzi munkáját. — Sokan kapnak ilyen jutalmat? Válaszul elém teszik a Diosö- ségkönyvet. Benne fényképek sora. És nevek. A tanulóké, mellette nevelőtanáruké, szakoktatójuké, osztályfőnöküké. Az (Demény Gyula totoij egyik legutóbbi bejegyzés: Nagy Sándor harmadéves szobafestő ebben az esztendőben bejutott a Szakma Kivájó Tanulója országos verseny döntőjébe. S ezért ő a többieknél gyakrabban vásárolhat vonatjegyet... A kollégium folyosóin beépített szekrények fehéren fénylő som. Ahol szabad falfelület van, méteres táblák. Keretben, keret nélkül, fából, színes papírból. Képek az iskola múltjából, a battonyai társadalmi munkáról, a bulgáriai kirándulásról. A második emeleten szakmai kiállítás. Néha órákat is tartanak itt. A hálótermekben csaknem katonás rend. A betegszoba — hiába a változatos időjárás, az influenza-veszély — üres. A nevelői szobában íróasztalon könyvek, óriási vázában rügyező gesztenyeág. A tanulóhelyiség előtt — az épület minden szintjén van egy, este hét után klubszobává, tanácsteremmé, pingpong-csarnokká alakulnak — szorgalmas készülődés folyik. — Aki velünk jön, öltözzön fel emberesen — mondja az idősebb testvér hangján a nevelőtanár. — Igyekszünk — felélik szóval vagy szemük villanásával a fiúk. Érthető a buzgalom. A test. vérintézetbe járó fodrász-tanuló lányok klubdélutánjára ’teszülnek... Sass Ervin — Danisa Győző Munkásgyerekekkel ismerkedtünk példa: újabban autószerelőnek lenni, ez a fiúk vágyainak netovábbja. Harmincat, esetleg harmincötöt vehetnek fel. Viszont 139-en jelentkeztek!'Ugyanakkor — és ez az a bizonyos másik oldal — bádogos szakmára nincs jelentkező, villanyszerelő alig akar lenni valaki és a lakatosság sem éppen divatos. Pedig mindből hiány van. Csak éppen nem „menő” szakma. Pedig az is kell, hogy bádogos, villanyszerelő vagy lakatos legyen néhány tucat gyerek. Lesz is! Majd megmagyarázzák, meg, szerettetik velük. A szakmunkásképző tanárainak ez is feladatuk. Különben ahogy beköltöztek az új iskolába, már ki is nőtték. Még vagy két tanterem kellene. Hamarosan tornaterem és tanműhely is épül. Ez újabb 15 millió... Jó helyre jön, hiszen ebben az intézetben azokból faragnak embert és szakmunkást akik ha felnőnek, a munkásosztály sorait erősítik. Aztán, ahogy telik az idő, ők lesznek a munkásosztály gerinchada. És nem mindegy, hogy ez a gerínchad mit tud a szakmájában és milyen ember, ha abból vizsga elé állítja az élet... Mit tehet a riporter, ha szerelmese a számoknak, de tudja, hogy ezúttal elsősorban nem azokról kell írnia. Megpróbál kiegyezni magával: féltucatnál többször üti le az írógép felső sorának billentyűit! Tehát: a 20 világos, frissen festett hálószobában 187 kollégista lakik. Az 5 nevelőtanár 3 elsős és 1—1 másodikos-harmadikos közösségnek igyekszik hótközben, pótolni a szüleit. — De inkább bátyjai, minit szülei vagyunk a fiúknak — mondja a nevelők közül a talán legfiatalabb, nem sok esztendővel ezelőtt maga is valamelyik iskola padjait koptathatta még. Minden gondjukkal, problémáikkal hozzánk fordulnak. Ha az iskolában vagy a munkahelyen nem úgy szerepeltek, ahogy szerették volna, ha jó hírt kaptak hazulról, ha előző este minden sakkpartijukat megnyerték, ha mogorva arccal köszönt nekik az a lány, aki tetszik nekik. — Havonta egyszer utazik haza mindenki. Ha azonban a szülők kérik — például betegség, fi atsKtmsa 1971. ÁPiULlS 4, Hallottad? Tréía-ötperc ebéd után Ezek a fiúk maguknak tanulnak egy-egy Iskolára már csak 10— 12 szakma oktatása jut. Újabb egyszerű viszonyítás: kevesebb szakma nagyobb eümélyültség. És az ipar, a szövetkezeti műhely alaposan képzett új szakembereket vár. Még ehhez a korszerű iskola, ezek együtt, remélem, meghozzák a kívánt eredményt. Érdekes és ezreket érdeklő probléma a szakmunkás-képzés: Az igazgató, míg bemutatja iskoláját, elmond néhány titkot Beszél az oktatás tagozódásáról, a hagyományos és az emelt szintű képzés jellemzőiről, a beiskolázás gondjairól. Külön a munkaerőgazdálkodásról. Ezt nagyon fontosnak tartja. A divatos szakmákkal állandóan birkózni kell. Egy
