Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-04 / 80. szám
Fontosabb cikkek termelése megyénkben. A rajé sorrendje: kolbászfélék — vágottbaromfi — mélyhűtött áru. A jelölőgyűlések sorozata alkalmat adott arra, hogy a választópolgárok áttekintsék a legutóbbi választások óta elért helyi eredményeket. Erre a dk-' tusra esett a népgazdaságunk harmadik ötéves tervének teljesítése. Az emberek tervezték és az emberék valósították azt meg. Noha ez a számvetés még majd ezután, a választási gyűléseken bővüj ki, már most bizonyság, hogy társadalmunk pozitívnak tekinti fejlődésünk mérlegét. Igenli és továbbra is kész cselekvőén támogatni politikánkat, melynek lényegé: a szodalista építőmunka magasabb szinten történő folytatása a dolgozó tömegek részvételével. Jelen írásunkban szemelvényeket adunk: hogyan lett a megyei harmadik ötéves tervből valóság. A harmadik ötéves terv teljesítéséről szóló statisztikai jelentés alapján megyénk iparának termelésnövekedése megduplázódott: az előírt 6 százalék helyett 13 százalékos volt Az élet- és munkakörülmények javulását sok tényező befolyásolta: a pénzjövedelmek növekedése, a foglalkoztatottság bővülése — ami a terv végére 17 Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom élelmiszerben: 1965—1970—1975 ezer 500 fővel nőtt — a 13 ezer lakás felépítése, a vállalati gazdálkodás a dolgozók munka, és egészségvédelméről. De nem kis szerepe van az életszínvonal fejlődésében a gazdasági reformnak, amely már kezdettől fogva éreztette hatását a szükségletekhez jobban alkalmazkodó termelésben. Mindezek együttes hatására értük el, hogy tervtel- jesitésről beszélünk. Új üzemek kezdték meg a termelési A harmadik ötéves terv során megkezdte termelését a békési mezőgazdasági gépgyár. Államunk anyagi támogatásával kezdődött meg a Kner Nyomda rekonstrukciója, valamint az Orosházi üveggyárnak síküveggyárral való bővítése, a Békéscsabai Hűtőház kapacitásának növelése. Üj üzemmel bővült a Szerszám- és Gépelemgyárak békéscsabai forgácsoló szerszámgyára, továbbá jelentős rekonstrukcióra került sor a bé- j késcsabai téglagyárban. Az állami ipar mellett erőteljesen! fejlődött a szövetkezeti ipar äs. I A megye szocialista iparában aí termelés növekedése számottevően létszámnövekedéssel valósult meg. A tervidőszak végére a foglalkoztatottak száma 17 ezer 500-za! nőtt. Az építőanyag-szükségletet téglából, cserépből és közép téglablokkból a megye építőipara szolgáltatta. A termelést növelték a korszerű földgázfűtés bevezetésével, gépesítéssel, műszárító kapacitás növelésével, valamint vázkeráznia-elamek gyártásával. Üvegiparunk termelése a csomagolóanyag iránti keresletnek megfelelően fejlődött. Jelenleg zöld palackból az országos termelés 78 százalékát megyénkben állítják elő. A földgáztermelés a tervidőszak folyamán ugrásszerűen emelkedett; 1970-re a növekedés mértéke négy és félszerese volt az előzőnek. Így az ország összes földgáztermelésének 25 százaléka megyénkből származik. Az elmúlt öt év alatt iparfejlesztésre 2330 millió forintot fordítottunk. A megye építőipara a tervidőszakban 40 százalékkal növelte magas- és mélyépítési tevékenységét Az állami építőipari vállalat bevezette a korszerű kerámia nagypanelos lakásépítést, továbbá közreműködött több könnyű- szerkezetes építési beruházás megvalósításában. Az építőipar fejlődése azonban nem követte a beruházási források növekedését, így nagyobb építési igények kielégítése további feladatot képez. Kisegítő üzemágak — tsz-gazdaságok A megye mezőgazdasága az 1970. évi rendkívüli ár- és belvízkárok ellenére a III. ötéves terv célkitűzéseit teljesítette, illetve néhány vonatkozásban azt túl is haladta. A mezőgazdaság két fő ágazatának bruttó termelése mintegy 17, ezen belül a növénytermelés 13, az állattenyésztés 24 százalékkal haladta meg a második ötéves terv átlagát. Kiemelkedő eredményt mutart: a búza termesztése, melynek mennyisége 1965 élvhez képest 1970-ben elérte a 138 százalékot. A 15 mázsás kataszteri hold átlag terméshozam előirányzatot már 1968-ban teljesítette a megye és 1969-ben 17,1 mázsa átlagterméssel túlszárnyalta azt. A kukoricatermés 15 százalékkal emelkedett Az eredmény elérésében közrehatott az egyszeres és kétszeres hibridek elterjesztése. A korszerű technológia térhódításának eredményeként 1969-ben a kukorica átlagtermése elérte a 26 mázsát kát. holdanként. Ez rekordtermelés. Sainos az ipari növények és zöldségféleségek termelése területén az igényeknek megfelelően további erőfeszítéseket kell tenni a lakosság ellátásának javítására. Az állattenyésztés területén a kocaállomány 8450-nel (21 százalékkal), a hízóállomány 27 ezerrel (18 százalékkal) nőtt az ötéves terv utolsó évére, 1970- re. A tervidőszakra előirányzott felvásárlási célkitűzések is megvalósultak A IH. ötéves tervben jelentősen fejlődtek a kisegítő üzemágak a tsz-gazdaságokban. Ezek ipari, saját feladataikhoz építőipari és szolgáltató jellegű tevékenységet folytatnak. Tervidőszak végére mintegy 1153Szemelvények megyénk harmadik ötéves tervének eredményeiből ra tehető a kiegészítő üzem-1 ágak száma. A foglalkoztatottak i aránya az összes dolgozókhoz í számítva 9,3 százalék. A mezőgazdasági üzemeink az elmúlt tervidőszakban több mint 2,6 milliárd forintot ru* Az egy lakosra Jutó kiskereskedelmi forgalom ruházatban: 1965—1979—1975 háztak be. Ezek főként építkezésekre irányultak. Ebből megépült 23 ezer 608 szarvasmarha-, 31 ezer 893 sertés- és 22 ezer 400 juhférőhely. A mező- gazdasági nagyüzemek a korszerű agrotechnika bevezetése és a fizikai munka további csökkentése érdekében beszereztek mintegy 1300 traktort, 550 kombájnt, és számos ki- sebb-nagyobb munkagépet. Az új gazdaságirányítási rendszer megteremtette az önálló, vállalatszerű gazdálkodás feltételeit, melynek eredményeként a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek kivételével a tez-ek bevételeikből fedezők ráfordításaikat, lehetővé vált a garantált munkadíjazás bevezetése. Ez kellő ösztönzést gyakorol a termelésre. Az egy főnek jutó jövedelem a mező- gazdaságban átlagosan elérte az iparban foglalkoztatottakét. A mezőgazdaság fejlesztésében jelentős szerepe van a kutatómunkának. Figyelemre méltó eredményt ért el a szarvasi és Mezőhegy esi Állami Gazdaság laboratóriuma a rizstermelés és öntözéékutatás területén, valamint az állattenyésztésben. Az elért eredmények döntő forrása volt, hogy a nagyüzemek gazdaságilag és szervezetileg jelentősen fejlődtek. Számos tevékenységben társulást hoztak létre. Javuld árukínálat — Lakásépítés A jövedelmek alakulásának megfelelően a kiskereskedelmi forgalom az előirányzatnál jobban fejlődött. Folyóáron számítva a kereskedelem összforgalma a tervidőszakban 64,8 százalékkal nőtt. Ezen belül az élelmiszercikkeké 59,8, a ruházaté 34,7, a vegyes-iparcikkeké 94.5, a vendéglátásé 55 százalékkal növekedett. A tervidőszak gazdasági fejlődését 1968-tól az egyensúlyi helyzet erősödése jellemezte. Ez kifejezésre jutott a fogyasztási cikkek belső piacán is, ahol a korábbi éveknél magasabb színvonalú kínálat alakult ki. A javuló kínálat a jövedelmek gyors növekedésével párosulva lehetővé tette a forgalom fejlődését és előmozdította a lakosság — az életkörülmények javulásával egyidejűleg változó — igényeinek fokozottabb kielégítését. Néhány számadat a tartós fogyasztási cikkek forgalmáról: centrifuga 256, hűtőszekrény 635, villanytűzhely 389, gáztűzhely 556, magnetofon 294, bútor 65, varrógép pedig 150 százalékkal növekedett. A bolti kiskereskedelmi hálózat 25.6, a kereskedelmi vendéglátás hálózata pedig 31 százalék-1 kai nőtt. A kereskedelmi háló- ' zat a városokban és a járási székhelyeken dinamikusabban és nagyobb mértékben fejlődött mint a községekben. A tervidőszak folyamán megyénk lakásállománya 6,4 százalékka] növekedett. A többszintes lakások építése lakótelep- szerűen történt. E modem építési forma lehetővé teszi a közművek és a kapcsolódó létesítmények gazdaságosabb kihasználását. 1966—70. években építettünk megyénkben: 1214 állami lakást, 1649 OTP-társasház- lakást és 8567 családi házat. A szocialista követelményeknek nem megfelelő lakótelepek felszámolása érdekében 214 lakás épült fel. OTP építési kölcsönt a magánépíttetők 71,5 százaléka vette igénybe. A tervidőszak során családi ház, társasház, öröklakás, pedagóguslakás valamint bel. és árvizes lakásokhoz az OTP összesen 875 millió forint kölcsönt biztosított az építtetőknek. Az 1970. évi ár- és belvízkár 1576 lakás újjáépítését és 847 lakás helyreállítását tette szükségessé. A tanácsok ezen felül biztosították a negyedik ötéves terv lakásépítésének előfeltételeit is. Megtörtént az építési területek kijelölése, folyamatban vannak a műszaki előkészítési munkák. •** Az országos közlekedéspolitikai célkitűzések értelmében változott megyénk közlekedési helyzete. A közutak szerepe a megye forgalmának lebonyolításában növekedett. A vasúthá lózat mennyiségi csökkentése, az állomásrekonstrukció (Békéscsaba, Gyula. Orosháza) és a vágányok alépítmény-cseréje hatékonyabbá tette a vasúti szállításokat. A korszerűtlen, gazdaságtalan, kisforgalmú vasútvonalak felszámolása megkezdődött és ezzel egy időben gondoskodás történt a helyettesítő közúti «-közlekedés fejlesztéséről. Minden település autóbuszforgalom útján közvetlenül bekapcsolódott a megye közLékedési rendszerébe. Víz és gáz A harmadik ötéves tervben megyénkben 9 új vízmű létesült a lakosság és az ipar igényeinek kielégítésére. A lakos* sági vízfogyasztás napi értéke használása is. A kezdeti nehéz- ségek ellenére a felhasznált gázmennyiség Békés megyében évente mintegy 20 ezer vagon szén megtakarítását teszi lehetővé. A propán-butánigáz-fo- gyasztók száma 66 ezer 470-re emelkedett •*» A harmadik ötéves terv során iskolahálózatunk a szocialista társadalom igényei szerint tovább korszerűsödött. Ezzel együtt emelkedett az oktató, nevelő munka tartalmi színvonala, A feladatok maradéktalan teljesítéséhez szükséges tárgyi, feltételek között elsősorban a tanulóifjúság elhelyezését szolgáló intézmények befogadóképességének növelésére volt szükség. Az óvodai ellátottságot javította 915 óvodai férőhely megépítése. Az általános iskolai tantermek száma 48-cal gyarapodott. Megszűnt tanyai iskolákban 46 tanterem, s mintegy 552 gyermek jobb oktatási feltételekkel rendelkező körzeti iskolákba került. Növekedett a középiskolai tantermi ellátottság is, 29 gimnáziumi és 31 szakközépiskolai tanterem belépésével. M* Számottevően javult a fekvőbeteg-ellátás, üzemibe helyezésre került az orosházi 402 ágyas kórház, a mezőhegyesi kórházban 24 ágyas részleg rekonstrukciója elkészült. Elkészült Békéscsabán egy nyolcágyas intenzív részleg. A tízezer lakosra jutó általános kórházi ágyszám 38,3, ez jóval kisebb, mint az országos átlag (46,3). A járó- betegellátást 14 új rendelőintézeti munkahely létesítése javította. Két községben a megkezdett 10—10 munkahelyes rendelőintézet megvalósítása 1971. évben fejeződik be. A községekben öt körzeti orvosi rendelő épült lakással együtt, továbbá egy egészségház és két gyógyszertár. Ezek csupán kiragadott példák abból a nagy munkából, melyek megyénk lakosságának életkörülményeit, kulturáltságát segítette az elmúlt öt év alatt Mind a munkások és a parasztok életszínvonalának kiegyenlítődésében, mind az alacsony keresetűek helyzetépek javításában szerepet játszottak az utóbbi öt évben megvalósult szociálpolitikai intézmények. Életbe lépett a 600 forintos gyermékFontosabb cikkek termelése. A rajz sorrendje: égetett tégla *■* égetett cserép — öntött síküveg. 105 liter fogyasztóként. A tervidőszakban 24 ezer lakást kapcsoltak be közvetlenül a vízszolgáltatásba. A közműves szennyvízcsatornázással megteremtődött az egységes szennyvízkezelés és elvezetés lehetősége. Városaink szennyvíz-csatornázásának első ütemei megépülték, így a többszintes lakások, közintézmények és ipari üzemék szennyvíz-elvezetésére lehetőség nyílt A megye lakosságának 5,6 százaléka csatornázott területen él. A bekapcsolt lakások aránya pedig 3 százalék. A vezetékes földgázellátásba Battonya, Békéscsaba, Gyula és Orosháza kapcsolódott be. A tervidőszak alatt 4320 lakás gázellátása épült meg. Jelentékeny az ipari üzemek gázíelgondozási segély, amelyet az anyák gyermekük hároméves koráig vehetnék igénybe. Nőtt a családi pótlék összege. Több ízben került sor az alacsony nyugdíjak emelésére, a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendszerének módosítására. A társadalombiztosítás szolgáltatásai csaknem az egész lakosságra kiterjedtek. Megvalósult a kéthetenkéni, illetve az építőiparban a hetenkénti szabad szombat. Mindezek mellett a harmadik ötéves terv nemcsak kedvező eredményeket hozott, hanem megszívlelendő tanulságokat is, ami meghatározta IV. ötéves tervünk irányát, mélynek hű kifejezője választási programúik. Összeállította: Kecskár Maos i
