Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-04 / 80. szám

Huszonöt éves a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat A Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat jogelődje: a Bé­késcsabai Építőmunkásak Tér- mdőszövetikezete 25 esztendő­vel ezelőtt, 1945 május 3-án alakult meg. A jubileum alkal­mából már eddig is több ün­nepséget rendeztek. A záróünnepséget április S- am, délelőtt 9 órai kezdettel — mintegy 300 részvevővel — Bé­késcsabán, az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Otthonában tartottak meg. Az ünnepségen ott volt Supala Pál, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Keresztúri Sándor, a7 Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium Vállalatfelügyeleti Főosztályának vezetője, Gyula­vári Pál, a Békéscsabai Vá­rosi Pártbizottság első titkára, dr. Romvári László, a megyei tanács tervosztályának vezető­je, Kneif el Antal, az Építők Szakszervezete megyei bizott­ságának titkára, valamint a megyeszékhely párt-,' állami, társadalmi életének és vállala­tának több vezetője s a vállalat nyugdíjasai. Iga István, az építőipari vál­lalat pártbizottságának titkára köszöntötte a vállalat dolgozóit és az ünnepségen megjelent vendégeket. Szólt hazánk fel­szabadulása 26. évfordulójának és a most ülésező SZKP XXIV. kongresszusának jelentőségéről Elmondta, hogy az 1945-ben megalakított szövetkezet jog­utódjának, az építőipari válla­latnak ma már csaknem há­romezer dolgozója van, s közü­lük mintegy 1100-an a törzsgár­da tagjai. Megnyitó beszéde után Andó György személyzeti osztályvezető, a vállalat párt­bizottságának tagja emlékezett meg ünnepi beszédében a ne­gyedszázados jubileum kiemel­kedő dátumairól. Mint mondot­ta: az 1945 május 3-án megala­kított szövetkezetnek mindösz- sze 57 tagja volt. Azóta sokat fejlődött az 1948-ban államosí­tott szövetkezet Kitűnik ez többek között abból is, hogy a IV. ötéves terv időszakában hárommilliárd forintnyi mun­ka és építés hárul a vállalatra. Az elmúlt negyed évszázadban a viharsarki építőmunkások mindig ott voltak, ahol tenni és dolgozni kellett Bőszt vettek a II. világháború okozta sebek „gyógyításában”, majd az új­— Azt hittem elveszik. — Mi jogon? Az a magáé. Mi csak azt szerenéhk tudni, mi indította arra, hogy három szel­vényen is Ugyanazt az öt szá­mot játssza meg. Anita csak mosolyog. — Nem tudtam volna elvisel­ni, hogy Zöldiné többet nyer­jen. — Zöldiné? Ki az a Zöldiné? A választ most az egyik nyo­mozó adja meg Anita helyett — A késdobáló felesége. Anita most nem várja meg, hogy a főnyomozó rákérdezzen, felszólítás nélkül vall, illetve cseveg tovább. — Véletlenül megláttam, hogy Zöldiné két szelvényen játszik, na, gondoltam, ha kettőt dobsz be, én bedobok hármat. Mert tetszik tudni, ez a Zöldiné egy undok béka, azért dobott be két szelvényt, hogy az egyik nyere­ményt a kis Darnógyöngyeinek adja... Igen, hát ha te egy nye­reményt adsz neki, akkor én ket­tőt, mert tetszik tudni, az az igazság, hogy nem tudja elvi­selni, hogy a kis Darnógyöngyei nem áll vele szóba. A nyomozók arca fokról fokra elsötétedik, ahogy ezt a körmön­font vallomást hallgatják, s ezt látva, Anita szükségét érzi an­nak, hogy valamit komolyan is mondjon: — Mert tetszik tudni, ha ez ember nagyon szeret valakit, ak­kor semmi sem drága. A főnyomozó most már ismét dühös: — Maga megint nem a kér­désre felel, művésznő. Anita megérzi, hogy most baj vaij, s hogy itt már csak a ha­tározottság segít Megkeményed­jászerveződő termelési feltéte­lek megteremtésében, ök épí­tették fel Békéscsabán a Fel- szabadulási Emlékművet, a Hármas-Körösön a közúti hidat Azóta középületek, ipari és! mezőgazdasági létesítmények,1 lakások ezrei őrzik ma is alko- 1 tóvágyuk múlhatatlan, emlékeit í Megemlékezésében részletesen szólt a pórt- és a szakszervezet munkájáról, mindarról az erő­feszítésről és törekvésről, amellyel a viharsarki építő­munkások ország és világ előtt bebizonyították, hogy méltó tu­lajdonosai vállalatuiknaik. Az ünnepi megemlékezés után dr. Keresztúri Sándor fő­osztályvezető az építésügyi és városfejlesztési miniszter névé- j ben köszöntötte a* ünneplőket. Elmondta, hogy erre a vállalat- j ra mindenkor a megbízhatóság volt a jellemző. Törekedték az új építési módszerek, mint pél­dául a téglapanel és a könnyű- szerkezetek alkalmazására, s közben féltőén ügyeltek a vi­harsarki építőmunkások szak­mában szerzett hírnevére. Ez­után a miniszter megbízásából átadta a* Építőipar Kiváló Dol­gozója kitüntetést, amit tizen­kilencen kaptak meg. Mégpe­dig: Gulyás Ilona adminisztrá­tor, Kiszely Judit műköves szakmunkás, Pusztai Ferenc segédmunkás, Hajkó György villanyszerelő, Apáti Gábor ku­bikos, Hunyecz Tamás aszta­los, Szabó János vasbetonszere­lő, Juhász Pál kőműves, Sztan- kó András osztályvezető, Kere­kes István főosztályvezető, Tóth Sándor művezető, Opauszki Mihály telepvezető, Komoczi Imre művezető, Svecz Mihály részlegvezető, Monon Ferenc termelésirányító, Korek Ferenc műszaki igazgatóhelyettes, Győri János gazdasági igazga­tóhelyettes, Iga István pártbi­zottsági titkára és Galovicz György szb-titkár. (Rajtuk kí­vül a negyed évszázados jubile­um alkalmából öten részesülték kormánykitüntetésben, amit la­punk más helyén közlünk.) Ezután Korek Ferenc műszaki igazgatóhelyettes adta át a ki­tüntetéseket és jutalmakat. A vállalat törzsgárda tagjai közül 156-a® kapták meg a Kiváló Dolgozó jelvényt és 146-an ré­szesültek — köztük a vállalat­tól nyugdíjba ment dolgozók — pénzjutalomban, összesen több mint négyszázezer forint jutal­mat osztottak ki a negyed év­százados jubileumi záróünnep­ségen. Valamennyi részvevő megkapta a Békés megyei Álla­mi Építőipari Vállalat Törté­nete című könyvet, amely szö­vegben és képekkel pásztázza át a 25 év eredményekben, gon­dokban és új törekvésekben gazdag történelmét, A kitüntetések és jutalmak át­adása után Galovicz György szb-titkár mondta él a zárszót, amelyben kifejezte: az elmúlt negyed évszázad alatt a hajdani békéscsabai szövetkezetből olyan szocialista vállalat ala­kult ki, melyre mindenkor szá­míthat a megye az építőmunká­ban. Ezzel véget ért a jubileumi emlék-ünnepség, majd a válla­lat vezetősége a munkásszálló­ban fogadást adott a részvevők tisztéletére. Podlna Péter Hogy több tégla legyen A Békés megyei Tégla- és Cserép ipari Vállalat az idén terv szerint a tavalyihoz képest — túlórák nélkül — téglából 8, cserépből pedig 3 millióval töb­bet gyárt Ami a terv keretében készül, annak központilag előre meghatározott helye van, a vál­lalat tehát nem rendelkezik fe­lette. A többlet azonban a me­gyében maradhat Hogyan képezhető többlet? ■ nek a vonásai, s megmutatja, S hogy elszánt is tud lenni. A főnyomozó folytatja: — Azt mondja meg, miért ép- : pen ezt az öt számot játszotta; meg három szelvényen? Anita zárt, szigorú arccal vá- jj laszol: — Csak. Aztán hirtelen felemelkedik, S és nagyon keményen, határozót- : tan mondja: — Szabad állam szabad pol- j gára vagyok. Azt az öt számot : játszom meg, és annyiszor, ■ ahányszor akarom, a saját pén- • zemen, és ehhez senkinek semmi : köze. Aztán még mielőtt kimenne, 5 hozzáteszi: — Egyébként pedig a kis Dar- j nógyöngyei, akár elhiszik, akár ! nem, akár dajkamesének tart- : ják, akár nem, egy zseni. Ha ■ maguk nem hisznek benne, az ! a maguk baja. Mi hál, istennek : hittünk benne, s meg is van az ■ eredménye. • A nyomozók eléggé csügged- : ten egymásra néznek. A főnyo- • mozó véget vet a kihallgatás- ■ nak. — Köszönjük. ; Anita kimegy a söntésbe, és • tekintetével először Damógyön- : gyeit, aztán az egész társula- • tot is megnyugtatia, hogy min- • 'ndben, mehet tovább a i meseszekér. Már majdnem az ; ajtóig ér, amikor még eszébe ■ jut valami, hirtelen sarkonfor- i dúl, és visszamegy a különte- • rembe .illetve csak az ajtót nyit- ■ ja ki, és beszól a főnyomozónak: g — Remélem tudják, hogy bor- g zasztóan akadályoznak bennün- S két művészi munkánk kifeitésé- 5 ben. A megye néhány téglagyárában a gépeik, berendezések kapacitá­sa lehetőséget ad arra, hogy két műszakot vezessenek be, éhhez azonban több munkaerőre van szükség. így például a békés­csabai, a gyulai és a két Oros­háza téglagyárban máris meg­kezdődhetne egy-egy második műszak, ha 25—25-tel több , lenne a létszám, de más gyá­rakban is növelhető a terme­lés. A kunágotai Bercsényi- Tsz már februárban megállapodott a vállalattal: a mezőgazdaság­ban átmenetileg nélkülözhető 60 személynek lehetőséget biz­tosít, hogy a békéscsabai tégla­gyárban dolgozzon. Kedvező a tsz-nek is, mert — több más előny mellett — a felmerülő terhek kompenzálásá­ra a vállalat az érintett dolgo­zók bruttó keresetének 15 szá­zalékát havonta a tsz számlá­jára utalja át. Az SZTK-járu- lék és a munkabért terhelő adó lerovása ugyancsak a vállalat feladatát képezi. Az idén belvízkárok keletkeze tek Kunágotán. Csaknem 150 ház rongálódott meg. A vállalat a községi tanács és a tsz ve­zetősége kérésére gyors segít­ségként máris 70 ezer téglát a lakosság rendelkezésére bocsá­tott és a meg szükséges mintegy 700—800 ezer téglát is folyama­tosan átadja. A kunágotaiak tehát gyorsan hasznát látták annak, hogy a tsz 60 dolgozója elősegíti a tég­lagyártást. Ám most a mező­kovácsházi járásban más köz­ségekben is károkat okoz a belvíz. Soron kívül téglára van szükség. Elő is lehet teremteni a többletet, amit a vállalat visszajuttat a lakosságnak. De nemcsak az árvízkárok helyreállításához, hanem csa­ládi házak, sőt tsz-sertéstelcpek építéséhez is lehet ilyen módon több téglát előállítani. Munka­lehetőség van a vállalat tégla­gyáraiban. A tsz-en vezetőségén a sor, hogy a kunágotai Ber­csényi Tsz kezdeményezéséihez hasonlóan a nélkülözhető mun­kaerőt a vállalat rendelkezésére bocsássák Pásztor IBÄ» A Munka Érdemrend új tulajdonosai megyénkben A Népköztársaság Elnöki Ta-! nácsa hazánk felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából, ered. | ményes munkájuk elismeréséül; Drienyovszky Jánosnak, a Békés megyei Állami Építőipari Válla- lalat igazgatójának; dr. Hegedűs Pálnak, a szarvasi járási tanács nyugalmazott vb-elnökénak; MUNKA ÉRDEMREND ARANY FOKOZATA. Balogh Sándornak, a kamut! Béke Tsz elnökének; dr. Berccz- ki Lajosnak, a Békéscsabai Ügy. védi Kamara elnökének; Csányi Bélának, a 635. sz. Szakmunkás- képző Intézet tanárának; Deme­ter Jánosnak, az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet személyzeti vezetőjének; Hagy­más! Sándornak, a Békés megyei Tanács V. B. csoportvezetőjé­nek; Haraszti Gyulának, a Me- zőhegyesi Cukorgyár igazgatójá­nak; dr. Jakucs Tamásnak, a Gyulai Megyei Bíróság elnöké­nek; Kiss Jánosnak, a gádorosi Dózsa Tsz főagronómusának, dr. Krattinger Mártonnak, a Ma­gyar Nemzeti Bank Békés me­gyei Igazgatósága vezetőjének; Kutyik Mátyásnak, a Békési Já­rási Tanács V. B. elnökhelyette­sének Nagy Józsefnek, a déva- ványai Aranykalász Tsz elnöké­nek; Nagy Lajosnak, a Férfi Fe- hémeműgyár békéscsabai gyára igazgatójának; Nagy Mihálynak, a Körösök Vidéke Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsége titkárának; dr. Prokopovitsch Ottónak, a Békéscsabai Állat­egészségügyi Intézet igazgatójá­nak; Steigerwald Györgynek, a Békés megyei tanács osztályve­zetőjének; Szlszák Mátyásnak, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat ács szakmunkásának; Varga Jánosnak, a Békés me­gyei Állami Építőipari Vállalat osztályvezetőjének; dr. Várnai Péternek, a Békés megyei Gaz­dasági Döntőbizottság elnöké­nek; dr. Mlinarics Józsefnek, az Orosházi Városi Tanács Kórhá­za nyugalmazott osztályvezető főorvosának MUNKA ÉRDEMREND EZÜST FOKOZATA. Bagyinka Györgynek, a békés­csabai Szabadság Tsz elnökének;! Balázs Istvánnak, az endrődi Lenin Tsz elnökének; Barabás Józsefnek, a MÁV Békéscsabai Vontatási Főnökség mozdony« vezetőjének; Bond ár Istvánnak, a Sarkadi Cukorgyár mérlegsze­relő csoportvezetőjének; Csáky Kálmánnénak, a Medgyesbodzási Községi Tanács V. B. titkárá­nak; Fazekas Bélának, az oká- nyi Petőfi Tsz elnökének; Fodor Bálintnak, az orosházi Dózsa Tsz bognárénak; Frankó Mátyásnak, a Békés megyei Kéményseprő Vállalat szakmunkásának; Gu­lyás Ellának, a Magyar Nemzeti Bank Békés megyei Igazgatósá­ga osztályvezetőjének; Hajkó Já­nosnak, a Békés megyei Állama Építőipari Vállalat kőműves bri­gád vezetőjének; Horváth István- nénak, a Békés megye Tégla.. Cserépipari Vállalat cseréposz- tályozój ának; Kiss Sándornak, az Orosházi Üveggyár osztály- vezetőjének; Kollár Lászlónak, a Magyar Hűtőipar békéscsabai gyára géplakatosának, Kacséra Jánosnak, a Bélmegyeri Községi Tanács V. B. titkárának; Mézes Falnának, a Férfi Fehérnemű- gyár békéscsabai gyára vasaló­nőjének: Pataki Istvánnak, a Békési Nagyközségi Tanács V. B. elnökének; Perdi Bélának, a Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet elnökénél«. Regős Jánosnak, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat ter­melésirányítójának; Roszik Györgynek, a Tiszántúli Talaj­javító és Talajvédelmi Vállalat ágazatvezetőjének; Vascsicsáh. Máriának, a Békéscsabai Ba­romfifeldolgozó Vállalat műve. zetőjének; Vrbovszki György­nek, a Nagy bánhegy esi Községi; Tanács V. B. elnökének; Zsótér Zoltánnak, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz elnökhelyet­tesének, Szeli Mihálynénak, a Gyulai Járási Tanács V. B. nyu. galmazott főelőadójának; Fás­kerti Imrének, a Gyulai Járási Tanács V. B. nyugalmazott cso­portvezetőjének a MUNKA ÉRDEMREND BRONZ FOKOZATA kitüntetést adományozza. Szocialista biigádok és lörzsgárdatagok jutalmazása a fiizesgyarmali ^ Vörös Csillag Isz-ben Hazánk felszabadulásának év-! fordulóján házi ünnepséget ren- j deztek Füzesgyarmaton, a Vö- j rös Csillag Termd!ószövetkezet­ben. A tsz vezetősége áttekintet­te az 1970. évi szocialista mun- kavenseny eredményeit és a közgyűlés elé terjesztette a szo­cialista brigád cím odaítéléséről készített javaslatát. Ezek szerint tegnap, április 3-án 17 szocialis­ta brigádnak ítélték oda a meg­tisztelő cím első fokozatát. Négy brigád másodjára nyerte el a szocialista címet A szocialista címmel kitünte­tett brigádok közül talán a leg­jelentősebb az a komplex bri­gád, amely 7500 hold összes me­zőgazdasági munkáját — a cu­korrépa és a mák egyelés ki­vételével — sikerrel elvégezte. Az ötven traktoros és a munka­géphez értő kollektíva a szövet, kezeti termelés gerincét képezi. Hasonlóan kimagasló munkát végeztek az építő szocialistái brigádok is. Főként a szakosított sertéstelep építésében tűntek ki. de résszt vállaltak családi házak építésében, felújításában is. Évi termelési értékük elérte a 37 j millió forintot! Az állattenyész­tő brigádok közül, a 27 dolgozó-1 ból álló tehenészetit emelték ki. A gondjaikra bízott 360 tehéntől éves átlagban 3417 liter tejet) fejtek. Igen jónak mondották al növendékmarha nevelő- éss fel- zómarha-gondo?ó brigádot is. A tavalyi nagy természeti csapás anyagi gondjainak áthidalására terven felül 3,5 millió forint bruttó bevételt értek "él A tegnapi házi ünnepségen Cslrik Imre, a Vörös Csillag Tsz elnöke azoknak a brigádoknak, amelyek először nyerték ei a megtisztelő címet bronzkoszorús jelvényt és személyenként 300 forintot nyújtott át. A kétszere­sen kitüntetett brigádok ezüst- koszorús jelvényt és 350 forintot kaptak személyenként A 21 bri­gád 412 dolgozója kereken 150 ezer forint jutalmat vett át Ugyancsak tegnap a 10—15 és 20 éves tsz-tagság is köszöntöt­ték Füzesgyarmaton. A törzs­gárdához tartozókat jutalmazták meg összesen 146 tsz-tag 10 éves tagságát jubilálta. Szemé­lyenként 500, a harmincnégy 15 éves tsz-tag 750, a huszonnégy 20 éves tsz-tag pedig személyen­ként 1000 forint jutalmat kapott A törzsgárda jutalmazására 136 ezer forintot fordított a füzes- gyarmati Vörös Csillag Tsz. (Dupsi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom