Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-04 / 80. szám
Merész célok az állami gazdaságok közép- és hosszútávé (elveiben Beszélgetés Horváth Sándorral, az állami gazdaságok területi főosztályának osztályvezetőjével Rendelet írja el®, hogy me-f tógazdasági üzemeinkben is középtávú fejlesztési tervet kell: készíteni. A termelőszövetkeze, i tekben június vége a tervkészítés határideje. Megyénk állama: gazdaságainak vezetői már teljesítették a rendeletben előírt tervkészítő feladatokat, összeállították az 1971—1975. közötti; időre szóló termelési, műszaki fejlesztési célokat; Sőt, ezzel | egyidőben perspektivikus tervet dolgoztak ki az ötödik és a hani tjodik ötéves terv idejére is, égé- j szén 1985-ig. A tervezés módszereiről, a termelésfej lesztés irányáról, a biztonságos termeié® lehetőségeiről beszélgettünk1 Horváth Sándorral, az állami : gazdaságok területi főosztályának osztályvezetőjével. Az állami gazdaságokban, szerzett termelési tapasztalatokat szeretnénk megismerni, közkinccsé tenni. — Megyénk állami gazdaságai önállóan, saját helyzetük Ismeretében láttak hozzá a fejlesztési és a perspektivikus tervek összeállításához. Milyen forrásmunka állt rendelkezésükre és ezt milyen módszerrel hasznosították? —* Az MSZMP X. kongresszusa így fogalmazta meg az állami gazdaságok előtt álló feladatokat: „A mezőgazdaság fejlesztésében élenjáró szerepük volt és van az állami gazdaságoknak. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy az állami gazdaságok szerepe tovább erősödjön és fokozottabban járuljanak hozzá az egész mezőgazdaság intenzív fejlődéséhez.”- . A kongresszusom az állami gazdaságok irányába megfogalmazott feladatokat md a Békés—Csongrád megyei főosztály dolgozód úgy szeretnénk állami gazdaságainkkal karöltve megvalósítani, hogy gazdálkodásunkat tervszerűbbé, szervezettebbé, előrelátóvá tesszük. Ezért elkészítettük a középtávú és a távlati fejlesztési terveinket Ez a tervezés újszerű volt mert a központtól semmiféle direktívákat nem kaptunk. Az üzemek adottságaira, lehetőségeire rámolva, a közvetlen vezetők határozták meg az elérendő célokat Állami gazdaságaink terv- készítésében ez egy olyan változás volt amire az utóbbi évtizedekben még nem volt példa. A közép, és hosszútávú terv ugyanis azon a szinten készült ahol a gazdaságfejlesztésre és a napi feladatokra a döntést meghozzák. A tervkészítés idején azt tapasztaltuk, hogy az állami gazdaságok vezetői nagy igyekezettel és szorgalommal teljesítették küldetésüket Ahhoz, hogy átfogó koncepció születhessen, mélyrehatóan tanulmányozniuk kellett saját üzemük helyzetét a környezetet, a szomszédos mező- gazdasági és élelmiszeripari üzemek és vállalatok mainkáját Így a mind jobban kibontakozó lehetőségeket bátrabban vethették papírra; De gazdaságon* helül is új feladatot. jelentett a tervkészítés, A területi főosztály azt javasolta az állami gazdaságok vezetőinek, hogy a szocialista demokratizmus elvére bátran építsenek. A pártszervezeteket, a j szakszervezeti bizottságokat, a dolgozókat, akik majd megváló-: sítják a korszerű elképzeléseket, , vonják be ebbe a nagyon fontos j munkába. A Békés megyei álla-, md gazdaságok közép- és hosszútávú terveit áttekintve arra a következtetésre jutottunk, hogy ezt a feladatot jól Oldották meg. Sőt, szeretném megemlíteni, hogy egyes gazdaságokban, így az orosháziban és a vizesfásiban a tervezés egyik legfejlettebb módszerét, a matematikait is Jgénybevefctffle. így fejlesztési terveik nem papírravetett ötletekből állnak, hanem jól megalapozott, közgazdasági értelemben is kimunkált számításokra épülnek. Több üzem vezetője a fejlesztési elképzelések összeállításánál a lehetőségek 4—5 variációját is figyelembe vette. Közülük azt választotta, amelyik legelőnyösebbnek ígérkezett. — A termőhelyi specializádó adta lehetőségek az állami gazdaságok, továbbá az állami gazdaságok és tsz-ek együttműködésének, szervezésében, a gazdaságok terveiben hogyan jutnak kifejezésre? — Békés megye állami gazdaságaiban az utóbbi évtizedben; bizonyos specializáló figyelhető] meg. Szarvason a rizstermesztés, Gyoma környékén a juhá-j szat, Szeghalom térségében szánté® a juhászat, Orosháza kcmyé-1 kén a sertés tenyésztése, Mező-] hegyesen, a sertés- és a szarvas-, marha tenyésztése, Felsőnyomáson a Békéscsabai Hűtőház közelsége folytán a hűtőipari növények termesztése alakult ki.! Ezeket a környezetei tényeket valamennyi gazdaság figyelembe! vette közép- és hosszútávú tér-] veinek készítésénél De felhasználták a negyedik ötéves terv irányszámait is. Vógsősoron 'ezekre építették fejlesztési elképzeléseiket Több gazdaságban, különösen a gyenge termőhelyiek esetében, figyelembe vette a vezetőség a komplex meliorációs beruházások tervezését is. Ezt nagyon fontosnak és jelentősnek tartom, ugyanis Vizesfáson, Szeghalmon és Gyomán belvízrendezés és talajjavítás nélkül a termelést nem tudják előbbre vinni. A békési löszháton: Pelsőnyomá- son és Hidasháton a Tisza II. vízlépcső öntöző vize szolgálja majd a többtermelés érdekét. Itt is feltétlen figyelembe kellett venni a természet új erőforrásainak igénybevételét egy korszerű meliorációs terv alapjaként. Az elkészült tervekből azt a következtetést vontunk le, hogy az állami gazdaságok, valamint az állami gazdaságok és a tsz-ek együttműködése nem kapott e témának illő helyet Érdemes tenne újólag megfontolni, különösen az állami gazdaságok és a tsz-ek termelési együttműködésének. kooperációjának eddig ki nem használt lehetőségét. Békéscsaba körzetében tervezünk egy 3000 férőhelyes szarvasmar. ha-tenyésztőteiep és egy 3000 koca férőhelyes sertés szakosított telep építését A Körösi Állami Gazdaságban és Szeghalmon a juhászat fejlesztésére hozunk létre szakosított telepeket. Hasznos lenne, ha ezekbe a váL lalkozásokha a termelőszövetkezetek js bekapcsolódnának. Hasonlóan nagy lehetőséget kínál a takarmánytermesztés korszerű szervezése is. Szárító, lucema- lisz-készítő és brikettáló üzemek építése már nem is annyira a távoli jövő, mint inkább a közeljövő feladatai közé tartozik. Érdemes lenne az együttműködés feltételeit megvizsgálni. — A hozamtervek középpontjában a műszaki fejlesztés hatékonysága áll. Az ágazatok komplex géprendszerének kialakítása hogyan tőr magának utat a közeljövőben? — Az élőbb már említettem, hogy a meliorációs munkákban, az öntözésfejlesztésben, takarmányszárító és takarmánytároló építésében a korszerű, valójában nagyüzemi méretű beruházásokra törekszünk. A szarvasmarha, tenyésztő és hizlaló telepek, továbbá a sertéstenyésztő szakosított telepek jelenleg 300—450 férőhelyre épülnek. A jövőben a gazdaságok 3000 férőhelyes telepek kialakítását irányozták elő. Ez a jövő útja. az iparszerű állattenyésztésé, ahol az emberek váltott műszakban, napi nyolcói’ás munka mellett az ipari üzemekben biztosított szociális és kommunális ellátás közepette dolgozhatnak. — A tervezés időszakában milyen aktivitást tapasztaltak s gazdaságvezetők körében? Ez az aktivitás hasznos volt-e, s hogyan hat a további munkára? A területi főosztály milyen szerepkört vállal magára a közép- és a hosszútávú tervek megvalósításában? — Amikor napirendre tűztük a közép, és hosszútávú tervek ké_ szítésének szükségességét, több gazdasági vezető azzal fogadott bennünket, hogy minek egy ilyen terv, majdcsak eldöcög valahogy a gazdaság. Ilyen aspektusból érthető, hogy csak nehezen vállalkoztak a terv készítésére. Főosztályunkon több alkalommal konzultációkat szervez, tünk, hogy gazdasági vezetőinket olyan terv összeállítására serkentsük, amelyben a céltudatosság érvényesül. Feltétlenül hasznosak voltak ezek a konzultációk és egyéni beszélgetések, mert a tervekben, a mai helyzetet alapul véve, merész célokat tűztek ki. Ezek eléréséhez, a műszaki és a szellemi erők valamennyi üzemben már ma is ren. delkezésre állnak. így hozzá kell fogni a negyedik ötéves tervben előirányzott feladatok megvalósításához, A területi főosztály a fejlesztési tervek megvalósításéban a koordinátor szerepét vállalja magára. Felettes szerveink áttekintették, jóváhagyták terveinket. Állami gazdaságaink tehát helyesen választották meg a fejlesztés irányát így most már valójában rajtunk, állami gazdasági dolgozókon a sor, hogy a népgazdaság és a lakosság igényeinek megfelelően úgy szervezzük meg a termesztést és a termelést, hogy azok a társadalmi szükségleteket jobb kielégítését szolgáljuk — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Horváth éLvtáis. Dupsi Károly Vida Györgyné átveszi a főnyereményt A Békés megyei Népújság Kert. és háztáji rovatának közvéleménykutatása, a lap olvasótáborának növelése eredménnyel járt. A múlt héten tartott sorsoláson Vida Györgyné szarvasi lakos nyerte a főnyereményt, a megyei tanács vb 5 ezer forintos takarékbetétkönyvét. Képünkön Csatári Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese átadja Vida Györgynének a takarékbetétkönyvet. (Fotó: Demétty) Mezőhegyes két megye cukorrépatermesztésének szaktanácsadója A Mezőhegyes! Állami Gazdaságban többször történt már prafilváltozás. A legutóbbi a cukorrépa-termesztés javára Annál inkább kívánatos ez, mivel az utóbbi években jelentősein csökkent e növény termőterülete. Az eümúTt esztendőben Mezőhegyesen 600 holdon díszlett ez a növény. Az idén 1700 holdról takarítják majd be a termést. Nem véletlen, nem ötletszerű ez a nagyarányú terület- növekedés. A MÉM és az ÁGK serkentésére a mezőhegyesnek Amerikából vásároltak egy nagyméretű, igen hasznos Joan- Deere komplett gépsort. Ezzel minden munkát elvégeznék. Tavaly jugoszláv kapcsolatokat építettek ki, így többek között az eszéki kombináttal. Kétszáz hektárra szaktanácsadást Is „vásároltak”. Napjainkra a szellemi tőkét, szellemi energiát összpontosítva és a nagyüzemi tapasztalatokat, egy példa nélküli szaktanácsadó bázissá nőtte ki. magát ez a kezdeményezés. Mezőhegyes két megye nagy gazdaságainak ad szakmai tanácsokat Ahol 300 holdnál nagyobb területen termesztik a cukorrépát, ott lényegében teljes technológiával segítenek, kezdve a talajelőlkészátéstői a vetésig, a vegyszeres gyomirtásban, a kártevők és a betegségek elleni védekezésben, sőt 500 holdról bérmunkában a cukorrépa betakarítását is elvállalják. Ezekben a napokban szakmai megbeszélések sorát tartották és a gyakorlati tennivalóikat tisztázták. S*. & f. «MHisinMnflgmratisainenMimnitiiiiuMinfi TONNA 'IjfrOLLfiSb »» >vv<«t*:t-.wAvSS5»95 13. — Szántód! elvtárs máskor is szervez ilyen találkozókat? — Itt nálunk még nem szervezett. •— És a növendékek látták a cirkusz műsorát? —1 Szántód! elvtárs kötelezővé tette egy előadás megtekintését Zima egy kicsit gondolkozik. — Ez az ő stílusa? Ö általában minden előadás megtekintő, sét kötelezővé szokta tenni? — Nem. Egyáltalán nem. Ezt most valahogy nagyon a szívén viselte. — És legalább jó volt az előadás? — Hát őszinte legyek, nem mondhatnám. Zima még egy pillanatig maga elé mered, aztán amikor úgy véli, hogy neki ennyi elég, feláll. Az igazgatónő rémülten néz rá, fogalma sincs róla, hogy kivel tárgyalt A falu csárdájának bejáratára egy idegen férfi egy nagy táblát akasztott ki: „Leltározás miatt zárva”. Bent a söntésben azonban egyáltalán nem leltározás folyik, illetve nagyon különös leltározás: oda terelik be a cirkuszi öttalálatosokat. Tehát úgyszólván az egész társulat, és arra várnak, hogy egy dnyomoző felszólítására egyenként beléphessenek a kihallgató szobává átalakított különterembe. A máskor oly eleven izgő- mozgó emberek most mereven és szorongva ülnek, még egymásra se nagyon néznek, a légyzúgást is meg lehet hallani. így aztán szinte természetes, hogy valamennyien összerezzennek, amikor odabent az egyik nyomozó indulatosan az asztalra csap és azt kiáltja: — Elég! Pillanatnyi szünet után kinyílik az ajtó és rémült arccal kiszédeleg rajta Viktor, az állatidomár, nyomában pedig a nyomozás vezetője. Igen szigorú tekintettel áll meg az ajtóban, végigméri a társulatot — Uraim! Nagyon világosan megmondtam, hogy önök egyelőre nem vádlottak. De nagyon könnyen azok lehetnek, ha továbbra is ezzel a dajkamesével etetnek bennünket Még egyszer nagyon szigorúan körülnéz s aztán azt mondja: — Jöjjön be a következő nyertes Ö maga máris bemegy, odakint pedig a társulat összenéz, mindenki Damógyöngyeit figyeli, hogy ezek után kit jelöl ki. . , Darnőgyöngye! némi gondolkozás után keményen ránéz Anitára, és int neki, hogy menjen be. Anitán létszák, hogy 6 most: nagyon összeszedi magát, és mindent bedob. Átmegy a különterembe, de már idekiret nagyon. riszálja magát Az ajtó túlsó oldalán a lehető legcsábosabb mosolyával jelenik meg a tíz nyomozó előtt A nyomozók közül három, köztük a főnyomozó, az asztalnál ül, az ajtóval szemben, a többiek szanaszét helyezkednek el egy- egy fi gyelőáll áában. Anitára szinte rá sem lehet ismerni. Magabiztos, és abszolút kacér. — Parancsoljanak velem az urak. A nyomozók között Ids élénkség támad «re, az eddigi szigorúság még a főnyomozó arcáról is olvadozik. Most már ő is sokkal engedékenyebb. — Mi nem parancsolunk, nú csak arra kérjük, mondja d nekünk, miért éppen ezt az öt számot játszotta meg, és miért kétszer ugyanezt az öt számot? A főnyomozó ekkor, hogy kontrollálja magát, ránéz a mellette ülő nyomozóra és meg is kérdezi tőle: — Ugye neki is két ötöse van? A választ azonban Anita adja meg: — Nem, nekem három. A főnyomozó mellett ülő nyomozó az aktákba tekint, és onnan csodálkozva olvassa feli — Itt kettő szerepel. Anita ismét: — Egyet nem vallottam he. — Miért? — kérdezi a főnyomozó, „
