Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-04 / 80. szám

Háromszínű zászló alatt Arad megyei küldöttség érkezett Békés megyébe Pénteken, április 2-ám, Aradi megyéből küldöttség érkezett Békés megyébe, hazánk felsza- badulásának 26. évfordulójának ünnepségére, az MSZMP megyei pártbizottságának meghívására, j A küldöttséget Constantán Ni-] kolae, az Arad megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai titkára vezeti. Tagjai: Furán Martián, Arad város pártbizottságának első titkára, Glavan Petri, az Arad megyei Néptanács alelnö- toe, valamint Tóth Adalbert, az Arad megyei UTC megyei titkár. A vendégeket a határon dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés! megyei bizottságának titkára és Csatári Béla a megyei tanács el., nökhelyettese fogadta. A foglár ] dáson jelen voltak a gyulai vá-j rosi párt- és tanácsi vezetők | Este 7 órakor a küldöttséget a | megyei pártbizottságon Frank Ferenc, az MSZMP Békés me­gyei bizottságának első titkára fogadta. Tájékoztatta őket rrae-j gyéihk politikai és gazdasági helyzetéről. A vendégek április 3-án, szombaton Orosházára, az Uj, Élet Termelőszövetkezetbe és az] üveggyárba, valamint a BAR- NEVÁL orosházi gyáregységé­be látogattak. Április 4-én a küldöttség részt vesz Békéscsa­bán a Lendn-szoboravatói ün­nepségén. Hétfőn, április 5-én Szeghalomra és Füzesgyarmatra látogatnak el, megtekintik a fü­zesgyarmati Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetet, majd a gép­javítóba és hűtőházba látogat­nak eL Kedden, április 6-án is­mét Békéscsaba fogadja a ven­dégeket, ahol a Békéscsabai Hű­tőházba és a Centrum Áruház­ba látogatnak el. Íj gyár bölcsőjénél Sárréten fi Megérkeztek az első gépek Csepelről. Amikor Szeghalomba, a volt Szarvasi Vas-, Fémipari Ktsz telepére értünk, ahogy mondani szokás, minden a feje tetején állt Az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy „a feje tetején” erős túlzás, az azonban igaz, hogy a telephelyen nagy átalakulás van. Több alkalommal beszámol­tunk lapunkban Szeghalom ipa­ri fejlődéséről. S ennek egyik ál_ lornása az a vállalkozás, amely ezen a telephelyen fogadott ben­nünket Április elsején ugyanis megszűnt a Szarvasi Vas- Fém. ipari Ktsz részlege és helyébe lépett a Csepeli Autógyár szeg­halmi gyárrészlege. Nem csupán névváltozásról van szó. Ennél sakkal többről. S hogy mi ez a több, arról. Dékány Gábor, a gyárrészleg vezetője és Petri Er­zsébet a gyári pártszervezet tit­kára tájékoztatott Elmondták, hogy az üzem át« szervezése sok gonddal jár ára, ezt a gondot szívesen vállalják a gyár vezetői és munkásai egy­aránt Nem mindegy ugyanis Sárrét központjában, hogy egy üzem 230 dolgozót tud-e foglal­koztatni, vagy pedig ennél sok­kal többet 1971. végére a Cse­peli Autógyár szeghalmi gyár- részlegében 500—550 ember talál munkalehetőséget. Érthető, ha a mostani kis kollektíva szívesen birkózik az átállással járó gon­dokkal. Arról is számot adtak, hogy a negyedik ötéves terv végére en­nek az üzemnek a fejlesztésére 95 millió forintot fordítanak; Április 6-tól 19-ig már 35 for­gácsológép érkezik Csepelről Szeghalomba. Megkérdeztük a gyárrészleg vezetőit, hogyan fogadták a munkások ezt a változást, je­lent-e nagyobb kereseti lehető­séget az embereknek; — A régi munkásokkal sze­mélyenként beszélgettünk. El­mondtuk mit várhatnak az át­szervezés után, hogy az üzem profil változása új szakma meg­tanulását kívánja tőlük. Azt is elmondtuk, hogy lehetőség van nagyobb keresetre, hiszen a gépkocsi gyártás állandó és fo­lyamatos foglalkoztatottságot je­lent a szeghalmiaknak, illetve a környékbelieknek. Munkásaink megértették, hogy szükséges ez a változás és örömmel segítenek bennünket abban, hogy miha­marabb átállhassunk — mondta kis megszakításokkal Dékány Gábor. Mert beszélgetésünket nagyon sokszor megzavarták. Hol a telefonhoz hívták, hol pedig azért, jelölje ki egy-egy újabb gép helyét. A ma még kis gyárrészleget járva azt is láthattuk, hogy dömperek, markológépek dol­goznak, új falak emelkednek. Az a szín pedig, amely valaha áru­raktározásra szolgált szerelő­csarnok lett. Igaz egyelőre még gépek nélkül, de néhány nap múlva emberek népesítik be, akik az autógyártási program­ban alkatrészeket készítenek. 1975 végére pedig csaknem ez­ren válnak ipari munkássá azok közül, akik ma gyengeföldű sárréti termelőszövetkezetben nem jutnak állandó keresethez, B. J, •• Ünnepség a Vám- és Pénzügyőrségen és a Tűzrendészen Parancsnokságon Tegnap, április 3-án, hazánk felszabadulásának 26. évforduló­ja tiszteletére ünnepséget ren­deztek a Békés megyei Tűzren­dészen Parancsnokságon. Vár­hegyi Ferenc tűzoltó-alezredes a megemlékezés után kitüntetése­ket adott át. A Haza Szolgálatá­ért érdemérem arany, ezüst és bronz fokozatát egy-egy tűzoltó kapta meg. A Tűzrendészen érem arany, ezüst és bronz foko­zatát négyen, míg a Szolgálati Érdemérem különböző fokozatait 13-an vették át. A Békés megyei Vám- és Pénz­ügyőrség beosztottjai közül a Szolgálati Érdemérem aranyfo­kozatát Simon László alhad­nagy, ezüst fokozatát Baur Pé­ter százados és Székely Sándor törzsőrmester, bronz fokozatát Czilli Tibor és Pavelka Béla őr­mester vette át. Az orosházi vám- és pénzügyőri szakasz be­osztottjai közül Tokai Pál al­hadnagy és Voska István őrmes­ter ugyancsak a Szolgálati Ér­demérem ezüst fokozatát érde­melte ki. imitcuuiaiiiiaiiiiiiumiiiiiMiniHHiiHiiiiammiuiauNN«ainimMiuH>a*ni> munkásmozgalom s a nemzett felszabadítás erőinek gyarapo­dó és izmosodó akrá óegysége; Az a tény, hogy több, korábban, távolmaradó szervezet — pél­dául a Japán Kommunista Párt — ezúttal képviseltette magáit, a viták pozitív megoldásának le­hetőségére céloz. A szovjet pártkongresszus messze túlmutat tehát egyetlen hét időbeni keretein — évek mérlegére kívánkozó esemény. Amint népünk és pártunk nevé­ben Kádár János olyan találóan fogalmazta meg moszkvai fel­szólalásában: bármit tesz a nemzetközi reakció, a Szovjet­unió csillaga tovább emelkedik. Ennek a vörös csillagnak emel­kedése pedig jótékonyan befo­lyásolja az általános erőviszo­nyokat, visszahat mindannyiunk munkájára és harcára. Mi történt még a hét folyamán? Pakisztániból annyi­ra ellentmondó hírek érkeztek, hogy a polgárháborúról , vajmi kevés hiteltérdemlő tényt mondhatunk. (Az olvasót .is nyilván megkavarta: Rahman sejket kivégezték-e vagy élet­ben van, szabadlábon szervezi az ellenállást, illetve börtönbe- vetették-e...) Annyi bizonyos, hogy Pakisztánban alapos vizs­gálat alá kell venni a két or­szágrész viszonyát, a jelenlegi helyzet ugyanis valóban tartha­tatlannak tűnik. Kérdés azon- bNh> hogy vajon a polgárháború ■ í m m (tízezres nagyságrendű áldoza- : tokkal) módja-e a megoldásnak? : A helyzet annyira bonyolult, 5 hogy láthatóan mindenki óvatos;; elegendő végigolvasni U Thant: felhívását, a diplomáciai fogai- ; mazás egyik mestermunkáját... E fl Közel-Keleten már akti-; vabb a közvetítés: Szadat egyip- [ törni elnök arab csúcsértekezlet ; összehívásán fáradozik a jardár- ; mai krízis megoldására. Ismét; megmutatkozik, milyen fontos: az arab erők egységes fellépése. : Hiszen, ha Jordániában az am- ■ mani udvar és a palesztin geril- jj Iák folytatnak egymás ellen há- • borút, nem lehet politikai és ka- : tonai nyomást gyakorolni az iz- E rael—amerikai oldalra. Indokínában megint „az az E újság, hogy nincs újság”: A hét: közepén újabb saigomi behatolás ■ történt Laoszba, ismét kudarc- ; cal. Ami korábban nem sikerült j negyvenöt nap alatt — nem si- ‘ került most huszonhat óra alatt: sem... Végül, de nem utolsósor- 5 ban Latin—Amerika: a zöld ■ kontinens továbbra sem csendes. E Ecuadorban operettízű katonai! lázadás bukott el, Argentínában ■ az új tábornok-elnök polgári! demokratikus ígéreteket tesz, ■ Chilében pedig meredek ívben j emelkedik a politikai lázgörbe. • Az izgalomra minden ok meg- ! van: ma, vasárnap fontos helyi j választásokat tartanak az or- S szagban. ; A búcsú Magdi mint tolmács kitünően betöltötte a szerepét Hibátlanul fordított, emellett árgus szemek­kel őrködött, nehogy valami sé­relem vagy hátrány érje a zászlóaljat. Ha vita támadt, a magyarok pártjára állt A szov­jet katonák élcedődve kérdezték tőle: — Mi az, te talán magyar vagy? Jól pörgött a nyelve, meg­mondta a magáét. Azt meg ke­reken kijelentette, hogy ő igen­is magyar. — No, nézd csak, miféle orosz katona! — heccelődtek vele, bár soha sem bántották meg Tisz­telték az erélyességéért, határo­zottságáért, no meg azért a két kitüntetéséért is, amit a har­cokban érdemelt ki. A május kellemesen telt el. A katonák kipihenték a három hónap fáradalmait. A szovjet] parancsnokság igen jó ellátásról gondoskodott és lehetővé tette aj magyarok számára a helyi be­szerzést is. Június elején már hazafelé készült a zászlóalj. Közben olyan hír érkezett, hogy a szov­jet zászlóaljjal együtt Mandzsú­riába irányítják a magyarokat, ahol a japánok elleni hadműve­letekben vesznek majd részt. Nemsokára azonban Svedov al­ezredes és Kuklin őrnagy, a törzsparancsnok sajnálattal kö­zölte, hogy a magyar kormány ehhez nem járult hozzá. Június 9-én volt a búcsúest. Ki hitte, hogy az utolsó találko­zás lesz a legszomorúbb ese­mény? A nehéz küzdelemben barátokra találtak a szovjetek és a magyarok is. Amikor pedig 10-én Laaból elindult a fellobogózott és virá­gokkal díszített vasúti szerel­vény, sokáig integettek egymás­nak a katonák. A szovjet vasúti őrség puskával teljesített tisz­teletadást, néhány lovas kozák pedig a bravúros vágtában kö­vette még egy darabig a vona­tot. Két napig tartott az út Buda­pestig. A katonák újra láthatták a hidakat, pályaszakaszokat, amelyeknek az építésében, hely­reállításában részt vettek. Szi­lárdak voltak a hidak, amelye­ken azóta ezerszámra haladtak át a szerelvények. A Budapest— Szob —Érsekújvár —Pozsony — Bmo-i vasútvonalon óriási for­galom bonyolódott le még ké­sőbb is. A Nyugati-pályaudvarra fu­tott be a szerelvény. Döbbene­tes látványt nyújtott a szinte romokban heverő Budapest Va­jon mikor lesz Magyarország­nak újra fővárosa? Az ünnepélyes fogadtatás után a pihenő nem sokáig tartott. Megérkezett a parancs: a zász­lóalj feladata a szolnoki pálya­udvar és a Szolnok—Budapest közötti vasútvonal helyreállítá­sa. Akkor ez volt a jelszó: „Arccal a vasút felé!” Magdi a zászlóaljjal maradt még egy ideig. Sehogy sem ta­lálta a helyét. És egy nap kö­zölté, hogy elindul haza, Mára- marosszigetre. Előzőleg azonban még utoljára kimegy a temető­be, hogy búcsút vegyen a kis­fiától. A zászlóaljparancsnok kísérte el. Magdi fájdalmas zokogással borult a sírra. Kétségbeesetten, simogatta a földet' és hívta magá­hoz a kisfiát. Szinte elvesztette az eszméletót. Kocsin vitték haza. Napokig alig volt benne élet Amikor jobban lett, felkészült a nagy útra. A pályaudvarra többen is ki­mentek vele. Vigasztalták és ő mosolygott. Csak amikor a vo­nat elindult, akkor telt meg könnyel a szeme. Akik búcsúztatták, sokáig in- tegetwc neki. Közben lopva tö­rölhették szemükből a könny­cseppeket. Mert ugyebár, kato­nához nem illik a sírás. (Vége) Pásztor Béta „Dunának, Oltnak egy a hangja* Nemzetiségi úttörőcsapatok kulturális találkozója Békéscsabán Fanfárok hangja, zászlók, négy nyelvű üdvözlések, vörös szeg­fűk — és zsúfolt nézőtér. így kezdődött szombaton délelőtt a békéscsabai Ifjúsági és Üttörő- házban a megye kilenc nemzeti­ségi úttörőcsapatának III. kul­turális találkozója. A megnyitóban Babák György, a városi tanács elnökhelyettese Ady Endre internacionalizmust hirdető versét idézte s ennek je­gyében kezdődött a délszláv, ro­mán és szlovák tannyelvű isko­lákba járó pajtások ének- és táncbemutatója. Sokszor és jo­gosan harsant fel a műsorszá­mok után a közönség tapsa — a kis előadók szívet vidító örömet szereztek tehetségükkel, ügyes- / ségükkel, igyekezetükkel min­denkinek. A vándorserleget a bemutatón nyújtott teljesítményükért a tótkomlós! pajtások nyerték eL Vörös vándorzászlé és magas KlSZ-lcitüntetések Tegnap, április 3-án 11 órakor Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában rendezte meg a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Békés megye Bizottsága hazánk felszabadulása 26. évfor­dulója tiszteletére a kitüntetési és jutalmazási ünnepséget. Az ünnepségen Fabulya Ba­lázs, a KISZ megyei bizottságá­nak titkára beszélt az elmúlt 26 év eredményeiről, hazánk szocialista építésében a fiatalok munkájáról. Ünnepi beszédében méltatta a felszabadító szovjet hadsereg áldozatos harcát, majd a fiatalok feladatairól szólt. Zár­szavában a soha el nem múló szovjet—magyar barátságot él­tette. Ezután György Sándor, a KISZ KB munkatársa átadta a KISZ Központi Bizottság vörös vándorzászlaját a megye legjobb KISZ-alapszervezetének, a Bé­kés megyei UNIVERZÁL Kiske­reskedelmi Vállalat KlSZ-íiatal- jainak. A zászlót Galovicz Lajos KISZ-titkár vette át, majd Szabó Miklós, a KISZ megyei titkára kitüntetéseket és jutalmakat adott át. KISZ érdemrendet kapott Oláh Józsefné, és Deák Ferenc bé­késcsabai, Nagy Lajos dévavá- nyai, Vagyon Ferenc orosházi fiatal. Kiváló úttörővezető ki­tüntetést tízen, aranykoszorús KISZ-jelvényt kilencen, kiváló ifjú vezető kitüntetést húszán, harminchétén tárgyjutalmat kaptak. Az ünnepségen jelen volt dr. Rusznák János, az MSZMP me­gyei bizottságának osztályveze­tője, Noel Sirit, a Venezuelai Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának agitá- ciós és propaganda titkára, vala­mint Jodok Simma, az Osztrák Ifjúsági Szövetség titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom