Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-24 / 96. szám

Betakarító gépek pótalkatrészeit gyártja megyénk MEZŐGÉP vállalata Országosan hónapod óta tart az előkészület a pótalkatrész­hiány enyhítésére. A Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­térium az alkatrészgond meg­szüntetéséire olyan feladatot adott a megyékben működő MB- ZÖGÉP-vállalatoknak, közöttük a Békés megyeinek is, hogy ha­tékonyan működjenek közre új alkatrészek gyártásában, a me­zőgazdaságban használt gépek javításában. A Békéscsabai ME­ZŐGÉP Vállalat elsősorban * betakarító gépek pótalkatrészeit gyártja — tájékoztatta szerkesz­tőségünket Kiss Sándor vállalat- igazgató —, de emellett még több olyan fontos szerszámot és pótalkatrészt is készít, amit traktorokba és munkagépekbe építhetnek. A pótalkatrész gyártásának szervezése egyáltalán nem könnyű feladat. A szükséges tervdokumentáció még a hazai alkatrésztípusok esetében sem mindenkor áll a vállalat rendel­kezésére. Ezek külföldről — hi­szen a magyar mezőgazdaságban főként külföldön gyártott gépe­ket használunk — nagyon körül­ményesen vagy egyáltalán be sem szerezhetők. Ezért teljesen új, eredeti gyári alkatrészéket kellett felkutatni a MEGEV- nék. Ezekből e«vet-kettőt labo­ratóriumi vizsgálatra átadtak többek között Békéscsabára is. A vállalat műszaki szakemberei az így kapott pótalkatrészről pontos műszaki rajzot készítet­tek, majd a laboratóriumban — ezt csaknem kétmillió forint be. ruházassál hozták létre — kü­lönböző próbának és anyagvizs­gálatnak vetették alá. Egy-egy pótalkatrész esetében ugyanis meg kell határozni az anyag összetételét, szilárdságát, a ke­zelés módját (hőkezelés) és még sok mindent, ho-- olyan alkat­részt gyárthassanak, amely gép­be szerelve jói bírja a* igénybe­vételt. Amikor a laboratóriumból ki­kerül az anyag, akkor a szer­számkészítő lakatosok vizsgál­ják meg. hogy megszerkeszthes­sék azokat a befogó készüléke­ket, melyekkel a sorozatgyártás könnyebbé válik. Ezeket a befő­gó készülékeket gépre szerelik. Ahány munkafolyamat, annyi ilyen készülék szükséges, tgy most a MEZŐGÉP Békéscsabai Vállalatánál akár ötszáz szer­számkészítő lakatos is munkát kaphatna. Sajnos kevés az ilyen felkészültségű szakmunkásuk. A megyében három üzemre építjük a pótalkatrészgyártást: a békéscsabaira, az orosházira és a kétegyházira. A többi üzem majd ide dolgozik be. A szemé­lyi feltételeket is úgy teremtet­ték meg, hogy erről a három helyről a pótalkatrész gyártását jól irányíthassák és szervezhes­sék. A MEZŐGÉP Vállalatnál te­hát megtették az első lépéseket pótalkatrészek gyártására. De hátra van még több nagyon fon­tos intézkedés. Az alapanyag beszerzésére egyelőre még nem kaptak választ a főhatóságtól. Megoldásra váró gond az acél­öntődé létrehozása és kovács­üzemi kapacitás biztosítása is. Az anyag megmunkálásánál, formálásánál öntöde nélkül és kovácsüzem nélkül nem tudnak boldogulni. Ahhoz azonban, hogy ezeket az új üzemrészeket létrehozzák és felszerszámozzák a sorozatgyártást, forgóeszkö­zeik növelését is napirendre kell tűzniük. Ebben az esztendőben 100 millió forint körüli terme­lési értéket állítanak elő pótal­katrészből Ennek ma még nincsen meg a forgóeszköz-alap­ja. Szerszámgépeik is öregek, termelékenyebbekre kellene ki­cserélni nagyobb részét, hogy a velük szemben támasztott pót­alkatrész-gyártási igényt kielé­gíthessék. Valamennyi pótalkatrész gyár­tására a Budapesti MEG ÉV ad rendelést. A megyei vállalat nem fogad el közvetlen üzemi Igényléseket. A gyártott pótal­katrészeket a MEG EV a megyei AGROKER-vállalatok útján hoz­za forgalomba. Remélhető, hogy a betakarításnál használatos gé­pek pótalkatrész-ellátása me­gyénkben jobb lesz, mint más­hol, mert az AGROKER átveszi a rendelésen felül gyártott sze­rény mennyiséget is. 0» laa'iSSssBasaasEísaiíSíéíB*««*««« re, s ennek keretében a békés egymás mellett élés Lenin által megfogalmazott élvének gyakor­lati elfogadására, Gromiko külügyminiszter fogalmazta meg kongresszusi felszólalásában az általánosan érzékelhető igazságot, hogy a Szovjetunió szerte a világon a bizalom légkörét teremtette meg maga körül S hogy ez így van, az a szovjet külpolitika lenini ' következtességének, a Szovjetunió magabiztosságából fakadó higgadtságának és meg­fontoltságának is köszönhető, Érdemes idézni Gromikó szép megfogalmazását: „Gyakran fel­teszik a kérdést: mi adja meg a szovjet külpolitika vonzerejét? A válasz leegyszerűsítése lenne, ha erre csupán erőnkben keres­nénk a megoldást Köztudott, hogy kívülünk más erős államok is léteznek, amelyek külpoliti­kája nem olyan vonzó, mint a mienk. A mi külpolitikánk ha­tékonysága nemcsak erőnkben, hanem Igazságunkban is rejlik.’’ Igen, az elvi szovjet külpoli­tikában szerves egységet altot az igazság, az intenadonalizmus és az erő, a forradalmiság és a béke védelme. Aki pedig netán kétségbe próbálja vonni, hogy ez így van, annak érdemes em­lékezetbe idézni, hogy éppen az imperializmus elleni küzdelem legelső vonalában harcolók a XXIV. kongresszus szószékéről ; is milyen meleg szavakkal; mondtak köszönetét az SZKP- jj nak, a szovjet kormánynak és : a Szovjetunió népeinek cselekvő, : proletár internacionalista, érté- : kés támogatásukért A szovjet jj külpolitikának éppen az a tisz- jj teletet parancsoló jellemző vo- • nása, hogy éppoly távol áll tőle : a meghátrálás az imperialisták j fenyegetéseivel szemben, mint : az öncélú, s épenséggel kishitű- : Bégre vagy gyenge idegzetre jj valló „ultraforradalmiság”. Ál- jj lásfoglalása világos és egy értei- : mű: mi tiszteletben tartjuk má_ • sok törvényes jogait, de megkö- : veteljük, hogy mások is így vi- j selkedjenek velünk szemben. Az : ezzel ellentétes próbálkozásokat | visszautasítjuk, de aki komoly : szándékkal közeledik, s érdem- : leges megállapodásra törekszik, : az a Szovjetunióban felelősség- ; teljes partnerre talál A huszadik század második : felének embere — mint mond- j tűk — megszokta, hogy a vi- j lágpolitika minden fordulatánál ] mérlegre tegye: mit lép a két : szuperhatalom, a Szovjetunió és ; az Egyesült Államok. S minden _• fordulattal nyilvánvalóbb lesz, j hogy az emberiség rokonszenvé- : nek mérlege a szocialista sara- ! perhatalom békepolitikája 'ícié • billen. E. T. i A hetes választókerület gondja Keszthelyi Zoltán, a battonyai Petőfi Tsz elnöke négy éven át tevékenyen részt vett az ország- gyűlés és mezőgazdasági bizott­ságának munkájában. Feljegy­zései arról tanúskodnak, hogy az országgyűlésen egy alkalommal, a munkabizottságban pedig nyolcszor szólalt fel. Amikor a i III. törvényt vitatták a termelő- szövetkezetek kérését, választó- kerületének óhaját tolmácsolta a ! több csatornás és a közvetlen áruértékesítésen alapuló keres­kedelem létrehozására. Ezt meg­előzően a mezőgazdasági termék­forgalmazás monopólhelyzetben volt. A trösztök és vállalataik nyereségük biztosítására úgy uralták az üzemeket, ahogyan éppen nekik tetszett Nem tekin­tették a tsz-eket egyenlő part-, nemek. Ezek a gondolatok na­gyon jól kifejezésre jutottak a ! termeltetési szerződésekben, ahol kizárólagosan a vállalatok elő­írásai érvényesültek. Ha visszalapozunk a ITT. tör­vény gyakorlati átültetésére, ak­kor nagyon sok helyen tapasz­talhatjuk, hogy a termelőszövet­kezet és a termeltető vállalat mind jobban az egyenlő partner elvére építi együttműködését. A több csatornás kereskedelem és a termelőszövetkezetek közvetlen áruértékesítési lehetősége olyan hatást tett a korábbi monopol- helyzetre, ami az akkori kapcso­lat teljes korszerűsítésével járt. : És ez jó dolog. Öröm ebben a j nagy fordulóban, hogy Keszthe­lyi Zoltán országgyűlési képvi­selő felszólalásával hozzájárult A SzatarvezíTek négy éve, 1967—1970 (Eredmények, tények, érvek) A Táncsics Könyvkiadó gon­dozásában megjelent a Szak- •szervezetek négy é\> 1967—1970 című kiadvány, amely az akti­visták számc® kérdésére ad vá­laszt. Ismérteti'lpbbek között a szakszewezetel^ közreműködé­sét a termeléíes a gazdálkodás elősegí taséber>< "Ytájék orHa ttot ad a bér- és to^hlMügyi helyzet alakulásáról, gmjuiüíáfiellátási tevékenységről, a éolgctffoir ked­vezményes üdültetéseiül a munkavédelmi helyzetről -Meg­tudhatja a? olvasó, hdgy' mit tesznek a szákszervezsnfflt k dol­gozók politikai, kuiyfráŐ$_ás ál­talános műveltségének fejleszté­séért, a dolgozó nők helyzeté­nek javításáért A kiadvány számadatai a szakszervezetek XXII. kongresz- szusa elé kerülő számításokat tükrözik. ehhez a változáshoz. Ma már olyan értékesítési lehetőségek bontakoztak ki a TASZI-n ke­resztül, a MÉK korszerűsítésé­vel és a tsz-ek közvetlen export- jogával, amit érdemes tisztelet­ben tartani a többi vállalatnak is. Az országgyűlés mezőgazda- sági bizottságának munkájába j nyolc alkalommal vonták be j Keszthelyi Zoltánt. Mint meg­hívott, nem ült ölbetett kézzel, hanem asztalra tette a hetes or­szággyűlési választókerület gond­ját, amely egy kicsit az ország ; gondja is. A felszólalások témája nagyon változatos volt. Egy alkalommal azt javasolta képviselőtársainak, hogy a termelőszövetkezetekben egyes munkakörök betöltését a minisztérium és a TÓT kösse szakképzettséghez. Ez csak in­dítvány volt, de visszhangra ta­lált. Rövidesen megjelent a TOT és a MÉM állásfoglalása, Irány­elve, amelyben helyet kapott Keszthelyi Zoltán jól megalapo­zott véleménye. A képviselő azonban nemcsak a kupolacsarnokban fejtette ki véleményét, hanem azt Batto- nyán valóra váltotta, gyakorlattá tette. A battonyai Petőfi Tsz- ben agrármérnök képzettsége mellett ellátja az elnöki teendő­ket. A főagronómus és a főál­lattenyésztő agrármérnök. A szö­vetkezet két kerületben gazdál­kodik. Mindkettő élén agrármér­nök áll. A brigádvezetők tech­nikusi képzettségűek. A növény- védelmi munkálatokat növény- védelmi szakmérnök irányítja. A körzet termelőszövetkezetei­ben hasonló folyamat figyelhe­tő meg. Mondhatjuk azonban azt is, hogy ehhez a battonyai kon­cepcióhoz ma már szinte társult az egész ország szövetkezeti moz­galma. Egyre több jól képzett szakember szolgálja a magyar mezőgazdaságot! A belvízrendezés létkérdés Battonya, Dombegyház, Kever- mes, Dombiratos és Mezőhegyes környékén. A battonyai szövet­kezetek évek óta rendkívül so­kat szenvednek a tél végi, a ko­FIGYELEM! Nagy feHődés efőtt álló vállalat a Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, Békéscsaba, Kétegyházi u. 1921/2. FELVÉTELRE KERES: kőműves, ács, fűtésszerelő, gázszerelő, burkoló, műköves, bádogos, lakatos szakmunkásokat, továbbá 1971/72. évre beiskoláz építőipari tanulókat a megye egész területén. MAGAS KERESETI LEHETŐSÉG mellett 1972. évben építésre kerülő szövetkezeti lakásjuttatást biztosit. Bővebb felvilágosítást a vállalat munkaügyi osztálya nyújt. ____________________ 272335 M ÁV VILLAMOS FELSÖVEZETÉK ÉPÍTÉSI FŐNÖKSÉG Dunakanyar, Budapest—Szob vasútvonal villamosítási munkáihoz vasipari szakmunkásokat, férfi és női segédmunkásokat keres felvételre Jó kereseti lehetőség, ingyenes munkásszállás. Díjmentes utazás bel- és külföldre. 44 órás munkahét, minden szombat szabad. JELENTKEZÉS levélben: MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség Személyzeti Csoport BUDAPEST, X., Kőbánya-felső pu. x | ratavaszi és a tavaszi belvizek­től. Dombegyházán, Kevermesen és Dombiratoson is hasonló a helyzet. Amikor ez a téma szere­pelt az országgyűlés mezőgazda- sági bizottsága előtt, akkor Keszthelyi Zoltán elmondta, hogy a Száraz-ér és vízrendsze­re eliszaposodott. Rendbe kelle­ne tenni ahhoz, hogy a hozzá csatlakozó csatornahálózat és erek levezethessék a vizet. Ké­rését az Országos Vízügyi Hiva­tal vezetői megvizsgálták és a negyedik ötéves terv idejére programozták a Száraz-ér víz­rendszerének rendbetételét. Köz­ben a Mezőkovácsházi Vízgaz­dálkodási Társulat csatornázta a Cigányka-eret. Sőt, már készül a Kisperegi-csatorna Is, melynek hatását ebben az esztendőben már érzik. A Cigányka-érben nem gyűlt össze annyi víz, mint egy esztendővel korábban, így a nagy táblákat jól meg tudták művelni, be tudták vetni. Re­ménykedhetnek a jó tei més- ben. A belvíz tavaly 30 millió fo­rintnál Is több kárt tett a he­tes országgyűlési választókerü­letben. Ez a szám is mutatja: érdemes volt napirendre tűzni a belvízrendezést, méghozzá olyan fórumon, mint az országgyűlés munkabizottsága. Itt ugyanis nem mennek el szó nélkül a fel­vetett gondolatok mellett Végső soron Keszthelyi Zoltán a kupo­lacsarnokba vitte a hetes or­szággyűlési választókerület leg­égetőbb gondját És ez meghall­gatásra talált De nemcsak ezek a gondola­tok szerepeltek felszólalásaiban. Szorgalmazta a battonya-menti kishatár forgalmát Is, amivel szintén foglalkoznak országot szerveink. Ez hosszadalmas ügy. Előkészítése, megvalósítása nem­zetközi tárgyalásokat eszmecse­réket igényel. A gondolat Jó helyen hangzott eL Ez íj ered­mény. Ha valaki járja a hetes Válasz­tókerületet akkor érezheti, mennyire rosszak az utak. Az egyik országgyűlési tanácsko­zás szünetében meg is kérdez­te Csanádi Györgyöt a közle­kedés- és postaügyi minisztert: mikorra tervezi a Mezőhegyes— Battonya, a Battonya—Mezőko- vácsháza és a Battonya—Lökös- háza közötti út korszerűsítését? ^A miniszter ekkor nem adott vá­laszt, miután azonban megvizs­gáltatta a lehetőséget levelet váltott Keszthelyi Zoltánnal és elsőnek a Mezőhegyes—Battonya közötti út korszerűsítését jelölte meg 1972-es dátummal A hetes választókerület az el­múlt négy esztendőben magas­rangú vendégeket fogadott. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Vályi Péter pénzügyminiszter látoga­tott Battonyára, tett eleget a ke­rület kérésének, Keszthelyi Zol­tán meghívásának. Mindkét mi­niszternek volt mit néznie, hi­szen a Petőfi Tsz tésztaüzeme az elmúlt években gyártmányaival országos hírnévre tett szert. Vá­lyi elvtársat a segédüzemág gaz­daságossága érdekelte. Dr. Di- mély Imre akkor járt a község­ben, amikor a belvízzel viaskod­tak az emberek. A miniszteri lá­togatás eredményes volt. A he­tes országgyűlési választókerü­letben olyan intézkedések kap­tak támogatást, melyek a terme­lés további biztonságát szolgál­ják. Keszthelyi Zoltánt a hetes vá­lasztókerület most ismét jelölte országgyűlési képviselőnek. Rá­szolgált erre a bizalomra. A jö­vőben, megválasztása után a községek, a termélőszövetkeze- tek és az állami gazdaságok ve­zetőivel, dolgozóival tovább folytatja négy évvel ezelőtt el­kezdett munkáját Dupsi Károly smjm&s 3 1971. ABKlUfi ü. 1 i 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom