Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-24 / 96. szám

Kovács András új filmje és eg\f amerikai szatíra a hét moziműsorában A Staféta főszereplői: Bencze Ilona és Bálint András A Staféta — mint az elmúlt; nőnapokban bemutatott Kitörés, Horizont és Sárika, drágám, —, az ifjúság életéről szól. Leg­alábbis közvetlenül. Mert köz­vetve ez a mű is — az említett többihez hasonlóan — korunk általános jelenségeit vizsgálja, elemzi. Egy harmadéves egyete­mista lány és szerelme, Zoltán sorsa a történet magja — őszin­te érzéseik, majd elhidegülésük, vitáik révén tárul fel Zsuzsa jellemének fejlődése, mutatko­zik meg emberré, felnőtté válá­sa. Kovács András vitathatatla­nul egyik legjelentősebb rende­ző-egyéniségünk. Ezt a filmjét is legutóbbi műveinek eszmei­ségével és formai eszközeivel al­kotta. Tehát: élesen veti fel a kor nagy kérdéseit és legtöbb esetben a nézőre bízza a válasz­tást — de közben maga is a he-' lyes választ sugallja; a megje­lenítés módját illetően pedig ezúttal is látható kedvvel és szeretettel fordul a játékfilm­képsorok közé kevert dokumen­tumjelenetek és az amatőr sze­replők felé. Fenséges, embert-nyom asz tó magasságú sziklák közé, a jugo­szláv partizánok és a fasiszták 1944-es harcaiba visz a Rekviem] című színes filmdráma. Nem! hiányzik belőle a hasonló fii-1 mek humanista izgalma, roman­tikája, a hősiesség dicsérete s szerepel a műben egy remek gyermekszínész, aki Tisát, a bá. tor partizánfiút alakítja A gyönyörű tájak s az izgal­mas jelenetek a Ne búsulj! című színes szovjet film legfőbb érté­kei is. S ezek mellett a különös hangulatú grúz népzene, a ki­tűnő karakteralakítások sora, valamint az egész filmen végig­vonuló anekdotikus derű. Jóval harsányabb a Ha kedd van, akkor ez Belgium címűi színes amerikai szatíra humora.1 Miért kevés az élő baromfi a piacon? Milyen kínálat várható az év második felében és jövőre? Egy amerikai turistacsoport eu­rópai körutazásáról szól, bemu­tatja — és alaposan megfrics­kázza — a társaság jellegzetes tagjait: a házsártos feleséget, egy kedves nászutaspárt, a nyugdíjas tábornokát, egy vi­dám öreg hölgyet s Charlie-t, fiatal idegenvezetőjüket, aki a vígjáték szabályai szerint alapo. sem megperzselődik az utasok egyikének pillantásaitól. Közben pedig megismerhetjük Nyugat- Európa szinte valamennyi fon­tos idegenforgalmi nevezetessé­gét. A film alkotói nem kímél­ték az amerikai turisták érzé­kenységét, alaposan felnagyítják hibáikat — nem véletlenül írta egy francia kritikus: ez a film mindenkinek tetszeni fog — ki­véve az amerikai utazási irodák vezetőit. Magyarországon tehát mindenkinek ajánlható. Aki járja a piacokat, láthat­ja, hogy élő baromfiból egyre csökken a felhozatal. A múlt hét szombatján mindössze né­hány pár tyúkot árusítottak Bé­késcsabán, pecsenyecsirkéből is csak a kereslet volt nagy, a kí­nálat jóformán semmi. A városi ember mindjobban a hűtőpult­ban tárolt vágott baromfira van utalva, pedig az élő baromfit jobban szeretik Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, mint a mi­relit-csirkét. A baromfipiacon kialakult helyzet egyáltalán nem meg­nyugtató a jövőt illetően sem. Azért mondjuk ezt, mert a törzstenyésztő Felsőnyomási Ál­lami Gazdaság, a kondorosi Dolgozók Tsz, az endrődi Lenin Tsz és a vésztői Aranykalász Tsz néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy felszámolja a Hamph- sáere törzsét. Nem kifizetődő a tenyésztojás termelése, az áru­tojás előállítása. A jelenleg ki­alakított felvásárlásj árakon nem találják meg számításukat a tyúktartáson és a pecsenye- baromfi előállításon. A baromfikeltetőkben az el­múlt hetekben több tízezer na­poscsibe visszamaradt. A kelte- tógépek közötti folyosón két- három héten át etették az apró jószágokat. Előnevelték őket kényszerből, de így sem kelle­nek senkinek. A Békés megyei Keltető Vállalat békéscsabai te­lepén tavaly sorban álltak a naposcsibéért. Az igényeket nem tudták kielégíteni. Most viszont nem áll sorba senki, sőt egy-egy Békés megyei traktorosok az ország legjobbjai között A Vörös Csillag Traktorgyár minden esztendőben meghirdeti a Dutra márkájú gépiek kezelőd­nek munkaversenyét. Tavaly 89 gazdaság küldte el nevezését 475 traktorossal. Ök valameny- nyie-n részt vettek az igen kor“ szerű és nagy teljesítményre ké­pes Dutra gépcsalád versenyé­ben. A Vörös Csillag Traktor­gyárban néhány nappal ezelőtt értékelték a helyezéseket és a D4K—B és D 4400 típusú trak­torokkal dolgozó gépkezelők tíz legjobbját választották ki. Kö­töttük van a 7. helyen Péter András, a békéscsabai Lenin Tsz és Pólyák Mihály, ugyancsak a békéscsabai Lenin Tsz traktoro­Esztergályosokat, maróst vesz fel két műszakos üzembe, a MEDGYESEGYHÄZI VAS- ÉS FAIPARI KTSZ. Kereset teljesitmény szerint. Jelentkezés a személyzeti előadónál. B Békéscsabai Épitö- és Épiiletkarbantarté Ktsz (Békéscsaba, Kétegyházi út) azonnali belépéssel felvesz: könnyúgepkezelőket, villanyszerelőket, szobafestőket, szegezőlakatosokat, férfi asztalos szak- és segédmunkásokat, kőműves segédmunkásokat. IFA bili. tgk.-ra rakodókat 44 órás munkahét (minden szombat szabad). 272307 sa 4151, illetve 4047 normálhold teljesítménnyel. A verseny leg­jobbja Szabadkai János, a Kun­bajai Állami Gazdaság trakto­rosa, aki 5094,4 normálhold gépi munkát teljesített. A 10. helyen Furkó Mihály, a Lajta-Hansági Állami Gazdaság traktorosa 3984 normálholddal került az ország tíz legjobb traktorosa kö­zé. A Vörös Csillag Traktorgyár értékes jutalmat adott a ver­seny legjobb részvevődnek. A mezőgazdasági termelőüze­mek közötti helyezések és ered­mények listáján szintén olvasha­tó Békés megyei termelőszövet­kezet Országosan hat üzem eredményét értékelte a verseny- bizottság. Ebben a versenyben ötödik helyre került a tótkam- lósi Viharsarok Tsz. Az üzemel­tetett három D4K—B géppel 3178,1 normálhold átlagot és a hat D—4400-as traktorral 1784 normálhold átlagot értek el. A Vörös Csillag Traktorgyár 1971-re is meghirdette a Dutra gépcsalád traktorosainak orszá­gos versenyét. A HVTÖHÁZ felvesz érettségizett férfi munkaerőt hűlőraktárnoki munkakörbe Jelentkezés a személyzeti vezetőnél. ; csirkevásárlás alkalmából mind­össze csak négyen-öten várakoz­nak. A Békéscsabán visszama­radt naposcsibéket Szeghalom­ra szállították. A vállalat itt rendezkedett be csibeelőnevelés, re. Tízezernél is többet gondoz­nak a szeghalmi előnevelőben. Mostmár eladásra kínálták a 25 dekás csirkéket, de nincsen rá­juk vevő. A gyulai szövetkezeti keltető­ben hasonló a helyzet. A taná­csi és a szövetkezeti keltető vál­lalatok megyén kívül értékesítik a naposbaromfi jelentős részét. Eddig Szabolcs megye bizonyult igen jó piacnak, de lassan ide sem kell több baromfi. Érdemes összehasonlítani a Békés megyei Baromfikeltető Vállalat 1970. és 1971. első ne­gyedév} termelési adatát. Ebből megállapítható, hogy tavaly 140 ezer naposbaromfit vettek át a nagyüzemek az idei 170 ezerrel szemben. Ugyanakkor a háztáji és kisegítő gazdaságok 38 ez­ret vásároltak, idegen megyében 139 ezret értékesítettek. Most pedig a háztáji gazdaságók 260 ezret vettek át, idegen megyébe pedig 266 ezret szállítottak. Áp­rilisban tovább csökkent az ér­deklődés. A békéscsabai kelte­tőállomáson hetenként általában 60 ezer naposcsibét „hoztak a világra” tavaly, az idén viszont mostmár csak 30—35 ezret. Ha a termelés adatait összevet­jük a keltető kapacitás kihasz­nálásával és a naposbaromfi iránti kereslettel, akkor arra a ikövetkeztetósre juthatunk, hogy a termelésben és a keres­letben felborult az egyensúly. Tavaly augusztus óta fokozato­san csökkent a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok igénye na- posbaromfi vásárlására. Ezen írás keretében kizárólagosan a tyúkfélékre gondolunk. Bár e fajból országosan néhány mil­lióval több csibét keltettek és értékesítettek az év első ne­gyedévében, mint a korábbi esz­tendőben, a megyében azonban csökkenés tapasztalható. Ez a csökkenés nem áll meg abban az esetben, ha a tenyész- törzset a nagyüzemek értékesí­tik. Sőt tovább fokozódik, mert ha kevés a tenyésztojás. akkor naposcsibéből is kisebb kínálat várható. A következmény: to­vább csökken a piaci felhoza­tal. Mit lehetne tenni, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok­ban a korábbi színvonalon tart­sák a baromfit az állami gaz­daságokban, termelőszövetkeze, tekben, pedig a baromfitörzs felszámolása helyett a fejlesz­tést tűzzék célul? Baromfitenyésztő szakembe­reink véleménye szerint a múlt év második felében nem lett volna szabad olyan mértékben hozzányúlni a jól bevált árpo­litikához, mint azt tették. A ter­melői kedv csökkenését ezzel nagyban befolyásolták. Sőt, ami­kor februárban 70—80 fillért adtak a tojás darabjáért, több kistenyésztő a sertésekkel etette fel. Ugyanakkor az is elgondol­koztató, hogy a falun felvásá­rolt 70—80 filléres tojást miért 1,40—1,50-ért árusítják a váro­sok üzleteiben? A korábbi esztendőkben a zöldségtermesztésben tapasztal­tunk hasonló helyzetet. Amikor jó kedvvel termelték a zöldsé­get, akkor jó volt az árpolitika. Azután rontottak az árakon, ez­zel elvették a termelők kedvét. A baromfinál is ilyesmi történt. Ha a felsőbb szervek nem fi­gyelnek fel a termelőd kedv megtorpanására, csökkenésére, akkor könnyen lehet, hogy az év második felében és jövőre még kevesebb lesz a felhozatal élő baromfiból a városok pia­cára, mint ebben az esztendő­ben. Következésképpen: a ház­táji gazdaságokban tartott élő­baromfinak a jövőben még jobb piaca lesz, mint eddig volt. így az a termelő jár majd jól, aki továbbra is nagy tömegben ne­vel közvetlen piaci eladásra pe­csenyebaromfit. O. K. 4 i97i. Április zí. elég II cukorrépa-termesztés gépesítése A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS FOKOZÁSA KÖZPONTI KÉRDÉSSÉ VÁLT. A termőterület csökkenése következtében valutáért nagy mennyiségben cukrot kellett importálni. A Gazdasági Bizottság határozata alapján intézkedéseket kellett tenni a termelés fokozására, és ebből az AGROTRÖSZT-re és vál­lalataira az a feladat hárul, hogy elősegítse a cukorrépa-termesztés gépesítését, valamint tegyen intézkedéseket a korszerű technológia megismertetésére. A cukorrépa-termesztés fejlesztésének érdekében az AGROTRÖSZT 1971-ben az NTHC-ból E—733 típusú fejezőgépből 300 darabot és az E—766 típusú kiszedőgépből 200 darabot importál* melyeknek szállítása szeptember 15-ig befejeződik Nedves éghajlati viszonyok között, felázott talajokon jobban hasz­nálható a cseh 30CZ és a 3VCZ fejező-kiszedőgép, melyekből 20— 20 darab kerül behozatalra. Hazai gyártás a Szekszárdi Gépjavító Vállalatnál folyik. Itt a 3 menetes 6 soros gépsorok gyártására és beszerzésére van lehető­ség. Ez évben 50 darab kiszedő- és rakodógér készül el, de ezek­hez fejezőgépet a gyártómű nem gyárt. Az utóbbit a fennmaradt 100 darab NDK E—733 típusú fejezőgép pótolja. Az AGROTRÖSZT Franciaországban is végzett piackutatást, mely­nek eredményeképpen: az igen korszerű Barrault Leplne 6 soros, 3 menetes gépsorból 120—120—120 darab fejező-klszedő-rakodógép érkezik augusztus hó folyamán. Az ugyancsak 6 soros francia Moreau fejezőgébből 30 darab ér­kezik, mely alkalmas a répalevél összegyűjtésére és kocsiba -a- kására te. A teljesség kedvéért említjük meg, hogy az NSZK-ból 30 darab RAU vetőgépsor került beszerzésre. E gépek permetező, kultivátor és talajporhanyító felszereléssel te el vannak látva. A korszerű technológia megismerésének és alkalmazásának kérdé­sében már kijelölésre került mintegy 30 báztegazdaság, amelyeknél korszerű technológiát kell alkalmazni és az ott nyert tapasztala­tokat egyéb termelő gazdaságokban is elterjeszteni. A cukorrepa-termesztós fokozását államunk azzal Is elősegíti, hogy a cukorrépa-gépsorok beszerzésére jelentős kedvezményeket biz­tosít, így azok megvásárlása a termelő gazdaságokat csak kisebb részben terheli. Az új gépek használatba vételét megelőzően Az AGROTRÖSZT szakmai oktatásokat szervez hogy biztosítani lehessen a gépek minél jobb kihasználásét. A cukorrépa-termesztéssel foglalkozó mezőgazdasági üzemeik ezekkel a gépekkel nagy lépést tesznek előre egy újabb növény komplex, korszerű gépesítésére. A gépekre vonatkozó további kérdésekre, azok beszerzésére a me­gyei AGROKER Vállalat az érdeklődőknek megadja a további tájékoztatást. 1971. Április sl

Next

/
Oldalképek
Tartalom