Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-03 / 79. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1971. Április 3., szombat Ara: 1 forint XXVI. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM Világ proletárjoí, MA: MINI MAGAZIN (6. oldal) TAVASZ BÉKÉS. SÁMSONBAN (7. oldal) JÖVŐ HETI RADIO. ÉS TV-MÜSOB (10. oldal) Losonczi Pál: Az egység útja a jövőben is, hogy együtt vállaljuk a szocialista építés nemzeti programját Lenin-ssabor avató ünnepség Békéscsabán Választási nagygyűlés Tótkomlóson Előadó. Klaukó Mátyás, a 9. számú országgyűlési választókerület jelöltje Á jelöjőgyülések befejeztével a választási kampány második | intéséhez kérik a választópolgár rok segítségét. Megyénkben az első választási nagygyűlésre április 4-én, dél­után 2 órai kezdettel Tótkomló­son kerül sor. A választási nagygyűlésen Klaukó Mátyás, a 9. számú országgyűlési választó- kerület országgyűlési képviselő- jelöltje, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei tanács vb-elnöke tart beszámo­lót választói előtt. Nemzetiségi úttörőtalálkozó a megyeszékhelyen Pál, az MSZMP Városi Bizott­ságának első titkára nyitja meg, avató beszédet pedig Óvári Mik­lós, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára mond. Ezt követi a koszorúzás, majd mintegy 500 KISZ-fiatal fogadalomtétele. Felvonulnak a különböző fegy­veres testületek díszegységei is. Délelőtt fél 10-kor az eddigi hagyományoknak megfelelően, a felszabadulási emlékműnél és a szovjet hősök temetőjében is koszorúzás lesz. [A jelöltek és a választópolgá­rok találkozóinak nyitányaként a Hazafias Népfront Somogy megyei és a kaposvári városi bizottsága pénteken tartotta meg Kaposvárott az ország első választási nagygyűlését. Ebből az alkalomból Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke megtar­totta választási beszédét — Tisztelt Választási Nagy­gyűlés! Kedves Választópolgá­rok! Elvtársnők.! Elvtársak! — Alkotmányos rendünk sze­rint a szavazásra jogosult állam­polgárok április 25-én megvá­lasztják a legfelsőbb államhatal­mi testület, az országgyűlés tag­jait, s újjáválasztják a tanácso­kat, a népképviselet és az ön- kormányzat helyi szerveit. A je­lölőgyűlések nyílt és demokra­tikus eszmecseréin újra bebizo­nyosodott, hogy az állampolgá­rok milliói értik és magukévá teszik politikánk lényegét. En­nek megfelelően határozták meg, hogy kik legyenek azok a jelöltek, akiket a választott tes­tületekben meg akarnak bízni ennek a politikának a végrehaj­tásával, érdekeik képviseletevek Most választási gyűléseken foly­tatjuk az eszmecserét a Haza­fias Népfront programjáról. A közhangulat jó, a politikai felté­telek kedvezőek, joggal remél­hetjük tehát, hogy ezek a sereg­szemlék is őszinték és gyümöl­csözők lesznek. — Szabad életünk kiinduló­pontját jelzi a 26 esztendővel ezelőtti tavasz, amikor a Szov­jetunió felszabadította hazánkat. Akkor lépett a magyar nép a nemzeti függetlenség, a társa­dalmi haladás és a felemelkedés útjára. Ez az időszak nagyszerű \ eredményeket hozott, sok küz­delmet, munkát és áldozatot kö­vetelt. Közös erőfeszítéseink eredményeként, egyesítve min­den igaz hazafi erejét, befejez­tük új társadalmunk alapjainak a lerakását és hozzáláttunk a szocialista Magyarország teljes felépítéséhez. A 26 éves történelmi távlat megvilágítja építőmunkánk fo­lyamatosságát, és hozzásegít ha­zánk, társadalmunk fejlődési szakaszainak helyes értékelésé­hez. Ilyen szakasz volt a most véget ért országgyűlési és taná­csi ciklus. Jelenthetem, hogy né­pünk munkájának eredménye­képpen, kitűzött feladataink minden lényeges részét megva­lósítottuk. Társadalmi életünk kiegyensúlyozott a fejlődés egyenletes. — A demokratizmus ma már egyre érezhetőbben hatja át a munkhelyek és a közéleti fóru­mok légkörét. Mindenütt ural­kodóvá válik az a szemlélet, hogy szocialista céljaitokhoz csak szocialista eszközök és módsze­rek illenek. Ennek az alápelv- nek csupán három vonását sze­retném kiemelni. Az első a szo­cialista törvényesség, amely azt jelenti, hogy hazánk minden tör­vénytisztelő állampolgára egyen­lő jogokat törvényekben bizto­sított védelmet élvez. Jelenti to­vábbá szocialista rendünk vé­delmét mindazokkal szemben, akik rendszerünk ellen vétenek. A másik az állampolgári fegye­lem, a törvények betartása, amely mindenkire kötelező, füg­getlenül a társadalomban elfogd lalt helyétől, és tisztségétől. Harmadik vonása: a szocialista humanizmus. Nemcsak több ke­nyér és jobb ellátás kell az em­bereknek, hanem őszinte emberi szó is, munkájuk, problémáik jobb megértése. Losonczi Pál a továbbiakban beszámolt a harmadik ötéves terv előirányzatainak teljesíté­séről. Kiemelte: a nemzeti jö­vedelem az előirányzottnál lé­nyegesen nagyobb mértékben nőtt, a gazdaságirányítás re­formja előnyösen befolyásolta a gazdálkodást. A vállalatokat és a szövetkezeteket önállóbb és felelősebb munkára ösztönzik a tervgazdálkodás szabályozói, va­lamint az anyagi érdekeltség és a tényleges piaci igények köz­vetlenül jelentkező hatásai. Az Elnöki Tanács elnöke a mező- gazdaságról szólva, aláhúzta: kezdenek beérni a nagyüzemi gazdálkodás előnyei, kedvezően éreztetik hatásukat azok az erő­feszítések, amelyeket a mezőgaz­daság korszerűsítése érdekében fejtettünk ki. A szónok ezt követően a la­kosság életkörülményeinek ja­vulásáról beszélt, s leszögezte: közelebb jutottunk ahhoz a nagy célunkhoz, hogy a szövetkezeti parasztság jövedelme elérje a munkásokét. Ez valósággal új korszak kezdetét jelenti a falu életében és a munkás-paraszt szövetség fejlődésében. Losonczi Pál a továbbiakban részletesen szólt „Somogy-ország” fejlődé­séről, felvirágzásáról, majd így folytatta: — Mindabban, amit elértünk, milliók kezemunkája, gondolata és törődése testesül meg. Ez ma­ga felér egy népszavazással, mert a cselekedetek nyelvén bi­zonyítja, hogy az állampolgárok támogatják politikánkat A Ha­zafias Népfront jelöltjei jó lel­kiismerettel állhatnak a válasz­tók elé, jó lelkiismerettel kérhe­tik a bizalmat és a támogatást a népfront választási programjá­hoz. — Az egység, amely ma át­fogja a szocializmust építő tár­sadalmat, nem magától lett és nem önmagáért van. Ügy jött létre, hogy a különböző gondol­kodású és beállítottságú társa­dalmi csoportok megtanultak együtt cselekedni a hazáért és népünkért. Az együtt cselekvés gyümölcseként a lényeges kérdé­sekben együtt gondolkodnak és együtt is éreznek. Az egység út­ja a jövőben is az, hogy együtt vállaljuk a szocialista építés nemzeti programját. Ez a prog­ram a X. pártkongresszus fő irányvonalában, a negyedik öt­éves terv gazdasági és kulturá­lis céljaiban az egybehangolt cselekvés vezérfonalává lett. Folytatnunk kell az előző esz­tendők munkáját a gazdaságban, a kultúrában és a szocialista demokrácia kiterjesztésében. Mindezt magasabb szinten, vagyis még több hozzáértéssel, még nagyobb fegyelemmel és még mélyebb hazaszeretettel. Losonczi Pál kitért külpoliti­kánk alapelveire, majd a közel­gő választásokról szólott. — Az idei választások sok te­kintetben különböznek a koráb­biaktól. A mostani választások mindenekelőtt a módosított vá­lasztójogi törvény teszi tartal­masabbá, a választókhoz közel­álló bbá. A jelölés joga és meg­tisztelő kötelessége az eddigiek­nél is inkább illette a jelölőgyű­léseket, vagyis a választópol­gárokat. Mint ismeretes, sok vá­lasztókerületben állítottak több jelöltet, s a szavazás dönti majd el, hogy közülük ki lesz a kül­dött, ki fogja képviselni a vá­lasztókat a következő időszak­ban. Ez a szocialista demokra­tizmus újabb és jelentős meg­nyilvánulása. Ahol több jelölt van, ott sem egymás ellen har­colnak, hanem egymás mellett, a mi politikánk győzelméért Űj vonás az is, hogy a választások után életbelép az új tanácstör­vény, Sokkal nagyobb lesz a tanácsok hatásköre, tovább nő önállóságuk, így még nagyobb tisztesség és felelősség lesz ta- nácsagnak lenni. Népképvise­let, önkormányzat, jobb állam- igazgatási munka — ezt hozza az új tanácstörvény. Megalkotá­sakor az a felismerés vezette a törvényhozókat, hogy a tanácsok felnőttek, élni tudnak a rájuk ruházott demokratikus jogokkal, területük és a lakosság szolgá­latában. Az új tanácstörvény is azt mutatja tehát, hogy társa­dalmi és állami életünknek lé­nyege. valósággal létformája a szocialista demokrácia. — Van azonban még egy har­madik többlet is ezeken a vá­lasztásokon ;az, hogy 1971. ápri­lis 25-én egy olyan összetört, szi­lárd szocialista nemzeti egység­be tömörült, politikailag érett nép járul az urnák elé, amire eddig hazánkban még nem volt példa. Losonczi Pál végezetül megkö­szönte a somogyi választópolgá­rok bizalmát, amiért ismét or­szággyűlési képviselőnek jelöl­ték. Ivan Kapitonov, a mandátum­vizsgáló bizottság elnöke beje­lentette, az SZKP XXIV. kong­resszusának munkájában 4949 küldött vesz részt, akik több Hazánk felszabadulásának 26. évfordulóját megyeszerte meg- ünneplik, s az ünnepség-sorozat fénypontja a békéscsabai lesz, ahol április 4-én délelőtt 11 óra­kor, a Szabadság-téren avatják a Lenin-szobrot, Kalló Viktor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását. Az ünnepség előtt a tiszthe­lyettesképző iskola zenekara mozgalmi indulókat játszik, majd Szoboszlai Sándor, a Jókai Színház művésze szavalatot ad elő. Az ünnepséget Gyulavári szakaszához érkeztünk. Április 4-vel megyénkben is soron kö­vetkeznek a választási nagygyű­lések. A nagygyűlések előadói az országgyűlési képviselőjelöl­tek és közéletünk ismert szemé-1 lyiségei. Az előadók tájékozta- j tűst adnak a szocializmust épí-| tő munkánk megyei és helyi eredményeiről. Ismertetik köz­vetlen céljainkat, tennivalóinkat és a választási program kitelje-1 Április 3-án délelőtt 9 órakor az Ifjúsági és Üttörőházbari rendezik a III. Nemzetiségi Üt- törő Kulturális Találkozót, me­lyen Battonya, Békéscsaba, Elek, Gyula, Kótegyháza, Mező- megyer, Méhkerék, Szarvas ás Tótkomlós nemzetiségi iskolái, nak úttörői lépnek fel énekszá­mint 14 millió szovjet kommu­nistát képviselnek. Különösen széles körűen kép­viselt a kongresszuson a mun­kásosztály, amelynek 1195 de« mokkái, hangszeres produkciók, kai, kórusművekkel és nemzeti­ségi táncokkal A bemutató után a részvevők a megyeszékhellyel ismerkednek majd megtekintik a battonyai* békéscsabai és gyulai felnőtt legátusa foglal helyet az ülés­teremben. A küldöttek között 870-en a mezőgazdasági dolgo­zókat képviselik. Számos kong­resszusi küldött képviseli a tu­dósokat, a művészeket ás a kul­turális dolgozókat. A kongresz- szus munkájában a Szovjetunió 61 nemzetiségének és népcso­portjának képviselői vesznek részt. A küldöttek egyöntetűen jó­váhagyták a mandátum vizsgáló bizottság beszámolóját. ^ (Folytatás a 2, oldalon.) táncegyüttesek ajándékműsorát II kongresszus pénteki ülése Mi Pénteken délelőtt a moszkvai Kreml kongresszusi palotájá­ban kezdetét vette az SZKP XXIV. kongresszusának negyedik munkanapja. Arvid Pelse, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a pénteki ülés elnöke a délelőtti tanácskozás első szónokának Ivan Kapitonovnak, az SZKP KB titkárának adta meg a szót n mandátumvizsgáló bizottság jelentése

Next

/
Oldalképek
Tartalom