Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-03 / 79. szám
Hz SZKP XXIV. kongresszusa A tegnapi felszólalások A Szovjetunió honvédelmi mi* näsztere Andrej Greater marsall felszólalásában kijelentette: A szovjet hadsereg és flotta katonái hóén őrzik az országhatárokat, állandóan készen állnak arra, bőgj teljesítsék a párt és a ha» parancsát Andrej Grecsko rámutatott, hogy az amerikai imperialisták egy pillanatra sem szüntették be agresszió« előkészületeiket Az Egyesült Államok a világ- csendőr szerepét magára vállalva olyan hadsereget hozott létre, amely tízszeresen felülmúlja a háború előtti amerikai fegyve. rés erőket, stratégiája kipróbálására Vietnamot választotta ki, ahol már évek óta folytatja bűnös hódító háborúját. „Vietnam azonban ez Imperializmus katonai doktrínájának temetője lett” — mondotta a marsall. A Szovjetunió más raocte- Steta államokkal együtt az erőszakra erőfölénnyel képes válaszolni — mondotta a miniszter, — „A szovjet hadsereg fegyverzetében olyan eszközök vannak, amelyek nagy pusztító erejűek és a földkerekség bármely pontját elérik.” Grecsko az internacionalista kötelezettség hűséges teljesítésének példaképeként említette azt az önzetlen segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújt a hős vietnami népnek, az arab országok népeinek, a fejlődő fiatal ázsiai, afrikai országoknak, hogy az imperializmus támadásaitól megvédhessek szabadságukat és függetlenségüket — A XXIV. pártkongresszus a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásának példájaként kerül majd a be a történelembe — mondta felszólalásában AVekszandr Georgijev, az altáji határterületi pártbizottság első titkára. A szónok megállapította, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban a szovjet ember szellemiekben és anyagiakban egyaránt gyarapodott. A párt jelentős szociális intézkedései mindenkit kedvezően érintenek és mindenki igyekszik önfeláldozó munkával válaszolni rájuk. Georgijev a határterület kommunistáinak nevében lámou gáttá a Központi Bizottság beszámolójában elhangzott javaslatot, a Szervezeti Szabályzat részleges módosítására és a tagkönyvek cseréjére. Antanas Sznecskusz, a Litván Kommunista Párt Központi Bizottságának első, titkára kongresszusi felszólalásában kijelentette: „Litvánia kommunistái és dolgozód forrón helyeslik és egyhangúan támogatják az SZKP és lenini központi bizottsága tevékenységét, amely az ország gazdasági potenciáljának további fejlesztésére, védelmi képes ségének erősítésére, a szovjet nép anyagi éa kulturális színvonalának emelésére, a szocializmus és demokrácia erőinek világméretű összeforraaztására irányul. Az SZKP kongresszusának egész munkáját áthatja a gondoskodás az egyes szocialista országok és az egész szocialista rendszer további fejlődéséről ás megszilárdításáról, áthatja a törekvés A kommunista világmozgalom sarainak a marxizmus— leninizmus élvednek alapján történő erősítésére — Jelenítette U Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára. Cedenbal rámutatott asm hogy az SZKP KB beszámoló referátuma elemezte a szocialista világrendszerben végbemenő mélyreható folyamatokat A legjellemzőbb az, hogy jelenleg a szocialista országok gazdasági, politikai és kulturális élete nemzetközivé tételének objektív folyamat megy végbe. Ennek konkrét megnyilvánulása a szocialista gazdasági integráció, amelyet tudatosan közösen kidolgozott program alapján szabályoznak a KGST-ben résztvevő országok testvérpártjai és kormányai. Cedenbal a népgazdasági tervek összehangolását az integrációs folyamatok szabályozása fő módszereként nevezte meg. Jumzsagijn Cedenbal kijelentette, hogy a kínai vezetők bomlasztó tevékenysége, amely a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megbontására irányuló objektívan segítséget nyújt az imperializmus és a reakció erőinek. A szónok mélységes felháborodással beszélt arról az új kommunistaellenes és szovjetellenes kampányról, amelyet a kínai vezetők közvetlenül az SZKP kongresszusa előtt indítottak meg. Nguyen Van Hleu, a DNFF Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a kongresszuson résztvevő küldöttség vezetője beszédében leszögezte: „A vietnami és a szovjet népet a testvériség és a harci barátság egyre erősödő szálai fűzik egymáshoz, erőnktől telhetőén, mindent megteszünk, hogy barátságunk és egységünk napról napra növekedjék, szilárduljon”. Üdvözölte az SZKP XXIV. kongresszusának küldötteit a DNFF küldöttségének vezetője, mélységes köszönetét fejezte ki a Szovjetunió Kommunista Pártjának, kormányának és népének az együttérzésért és támogatásért, a hatalmas értékes és hatékony segítségért Nguyen Van Hieu, ezután rámutatott, hogy as amerikai Imperialisták fenn akarják tartani Vietnam megosztottságát katonai támaszponttá, újtípusú gyarmattá akarják változtatni Dél- Vietnamot Az amerikai imperialisták tervei azonban csúfos kudarcba fulladnak, a dél-vietnami nép nem riad vissza az áldozatoktól, a VDK, Kambodzsa és Laosz népével vállvetve egyik győzelmét aratja a másik után, kész arra, hogy megsemmisítse az amerikai agresszorokat és csatlósaikat és teljesítse szent nemzeti és magasrendű interna- dcmalísta. kötelezettségéit Ivan BogyuU a moldvai kommunisták nevében támogatta az SZKP Központi Bizottságának bel- és külpolitikáját azt a programot amelyek a beszámoló tűzött a szovjet nép elé. A moldvai pártvezető köztársaságáról szólva hangoztatta, hogy a szőlőskert ék országában a mezőgazdaság mellett az ipar is fejlődésnek indult A köztársaság nemzeti jövedelme a beszámolási időszakban 39 százalékkal emelkedett, s ebben jelentős része van a könnyűipari termelés növekedésének. A moszkvai pártvezető után Fjodor Kuraljonok, egy belorusz építőbrigád vezetője lépett a mikrofonhoz. A köztársaság egyik fiatal ipari központja, szűkebb hazája, Novopolock impozáns fejlődéséről beszélt Pártunk és népünk szíve mélyéből sikert kíván a szovjet munkásosztálynak, az egész szovjet népnek az új ötéves népgazdaságfejlesztési terv teljesítésében — jelentette ki Kim ír, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság .titkára, a miniszterelnök első helyettese. Kim ír a kommunista és. munkáspártok, az antlimpería- lista erők összefogását követelte és kijelentette, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság erélyesen elítéli az Egyesült Államok agresszív cselszövéseit Indokínában, a Közel-Keleten és a világ más térségében, „Népünk, amely mindig értékélte és most is. értékeli a testvéri szovjet néppel való barátságot és összeforrottságot — jelentette ki a szónok — továbbra is minden erejét latba veti, hogy a jövőben is fejlessze a két ország közötti baráti kapcsolatokat és együttműködést Mijdüco Todorovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége küldöttségének vezetője, «kongresszus péntek délelőtti ülésének utolsó felszólalója megállapította, hogy az SZKP 24, kongresszusának határozatai „elő fogják segíteni a szovjet dolgozók életszínvonalának lényeges emelését”. „Bennünket örömmel tölt el minden egyes siker, amelyet Önök gazdasági, tudományos, kulturális és egyéb területeken elérnek — mondotta Todorovics, a Jugoszláv Kommunistáik Szövetsége Elnöksége Végrehajtó Irodájának tagja. A kongresszus tegnapi ülésén felszólalt még Johannesz Kebin, az , Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Ivan Ma- zunov, a herszoni terület „SZKP XXII. kongresszusa” elnevezésű kolhozának elnöke, Jevgenyij Tyazselnyikov, a Lenini Kom- szomol Központi Bizottságának első titkára, Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt főtitkára, Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára. A kongresszus szombaton délelőtt folytatja munkáját. 2 srnjmm Üli. ÁFK1L1S s. űrhajósok az SZKP-kongresszm delegátusai között: Misre Jev és Sapajov aa ülésterembe^ (Teleíotó—TASZ5Z—MTI—KS) Törvényesen zajlottak le a képviselő-jelölések ülést tartott az Országos Választási Elnökség Pénteken ülést tartott az Országos Választási Elnökség: megvizsgálta, törvényességi szempontból megfelelőnek találta és elfogadta a képviselőjelöltek névsorát, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége nyújtott be. A választási elnökség megállapította, hogy a jelölőgyűlések a törvényes rendelkezések betartásával zajlottak le, a Jelöltek mindegyike választójogosult magyar állampolgár, megkapta a jelölőgyűlésen részvevők szavazatainak egyh&rmadáfc, jelöléséit éWs= gadta éa ezt aláírásával megerősítette. A választási elnökség értékelte a választások előkészítését, a összegezte a jelölőgyűlések tapasztalatait Nem végleges adatok szerint a jelölőgyűléséken több mint két és fél millió választópolgár, a választójogosul“ tak 35,2 százaléka vett részt A jelölőgyűlések akti vitására utal egyebek között az is, hogy több mint negyedmdllióan kértek és kaptak szót ezeken a fórumokon Amerikai akadály az NDK és az NSZK között Március utolsó napján tizedszer találkozott egymással Bahr, a bonni kancellári hivatal államtitkára és Kohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökségi államtitkára, ez a találkozó-sorozat csak egyike azoknak az egymással párhuzamosan, több szinten folyó megbeszéléseknek, amelyek a két német állam viszonyát, illetve Nyugat-Berlin helyzetét érintik. A két problémakör szoros kapcsolatban van egymással. Miután a Brandt-kormány megkötötte a szovjet—NSZK, majd a lengyel —NSZK szerződést, gyakorlatilag az úgynevezett nyugat-berlini kérdés megoldását tette függővé — nem kis mértékben amerikai nyomásra — ezeknek aa egyezményeknek a ratifikálását. (Ez önmagában sem veszélytelen álláspont: Brezsnyev, az SZKP XXIV. kongresszusán mondott beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a ratifikálás halogatása ismét bizalmatlanságot ébreszthet az NSZK politikai vonalvezetése iránt és csökkentheti a nemzetközi enyhülés kilátásait). Az NSZK említett nemzetközi megállapodásaival párhuzamosan mint ismeretes, miniszter- elnöki szintű érintkezés-felvétel is történt Erfurtban, majd Kas- selben a két német állam vezetői között; ez a folyamat Is megszakadt. Nyugat-Berlinnel kapcsolatban a nézeteltérések lényege as, hogy egyfelől a Szovjetunió és az NDK, másfelől a nyugati hatalmak és az NSZK teljesen eltérő jogi álláspontot képviselnek. A tárgyalások nemzetközi szintjét a négy nagyhatalom képviselőinek 1970. március 26 óta tartó tárgyalás-sorozata jelzi. A nyugati álláspont „egész Berlinre” akarná vonatkoztatni a négyhatalmi felelősséget és ennek megfelelően úgy véli, hogy bizonyos szuverenitási jogokat gyakorolhatnak a Nyugat-Né- metországból Nyugat-Berlinbe vezető összekötő utak forgalmában is. A Szovjetunió, miután az 1955-ös államszerződésben rögzítette az NDK szuverenitását, Berlint (nyugati szóhasználat szerint: Kelet-Bcrlint) az NDK integráns részének és fővárosának tekinti. Ennek megfelelően vitathatatlannak tartja az NDK felségjogát a Nyugat-Berlinbe vezető összekötő utak polgári forgalmának ellenőrzésében. A nagykőveti szinten tartott négyhatalmi megbeszélések titkosak. Annyi napvilágra került, hogy a nyugatiak február 8-án, a Szovjetunió pedig március 26- án szögezte le álláspontját és a kompromisszum lehetséges körvonalait. A tárgyalások eddigi menetéből arra lehet következtetni, hogy szovjet részről elsődlegesnek tekintik az NSZK nyugat-berlini politikai jelenlétének határozott csökkentését, ■ annak tudomásulvételét, hogy Nyugat-Berlin nem az NSZK egyik tartománya, hanem külön politikai egység. Nyugati részről a követelések középpontjában az áll, hogy a Nyugat-Németország- ból Nyugat-Berlinbe irányuló polgári forgalmat is „garantálja” a Szovjetunió — holott ez az NDK szuverenitásának korlátozását jelentené. A már idézett Bahr—Kohl megbeszéléseken az NDK a két német állam kölcsönös tranzit- forgalmára vonatkozó megállapodást kívánja elérni. Ez természetesen magába foglalná a Nyu- gat-Berlinbe vezető összekötő utak polgári forgalmának rendezését is. Az NSZK viszont — a nyugati nagyhatalmi állásponthoz csatlakozva —, azt a felemás álláspontot képviseli, hogy Bahr tárgyal ugyan Kohllal a két német állam közötti közlekedésről —, de kihagyja a napirendből a Berlinbe vezető utak polgári forgalmát, mondván, hogy ebben a kérdésben Bonn csak akkor hajlandó az NDK- val tárgyalni, ha a három nyugati megszálló hatalomtól erre engedélyt kap. Ez az álláspont azért kockázatos és veszélyes, mert a Brandt- kormány emel lényegében aláveti magát az ameriakaiak vétójogának. Ha a tárgyalások legmagasabb szintjén Washington megtagadja hozzájárulását, akkor a Brandt- kormány nem tárgyal a Nyugat- Berlinbe vezető összekötő utakról, A megegyezés hiánya viszont — bonni vélemény szerint — akadályozza a szovjet—■ NSZK és % lengyel—NSZKegyezmény ratifikálását. Így tehát a Brandt-kormány „keleti politikáját” voltaképpen alárendeli Washington vétójogának. Az említett, kettős tárgyalások korlátái természetszerűen határokat szabnak a harmadik, viszonylag legalacsonyabb szinten folyó megbeszéléseknek. Ennek részvevőit: Kohl, az NDK államtitkára, és Müller, a nyugatberlini szenátus iroda-igazgatója. Ezeknek a tárgyalásoknak a középpontjában az NDK, valamint Nyugat-Berlin, mint önálló politikai egység közötti problémák megoldása áll, így mindenekelőtt a nyugat-berlini lakosság NDK-bcli és berlini látogatási lehetőségét rendező átfogó szerződés. Mint látható, érdemi előrehaladást ebben az ügyben csak akkor lehet elérni, ha „a legfelső emeleten” létrejön a megegyezés. A háromszintű tárgyalások eredményessége tehát jelenleg attól függ, hogy az amerikaiak feladják-e ohstrukciós, akadályozó taktikájukat. >ll