Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-15 / 88. szám

A doboziak négyéves programja: vízmű, művelődési otthon, út Kovács István a választók kozott AníSof mSrdüs I5-én a sar­kad! művelődési házban ország- gyűlési képviselőnek jelölték Kovács Istvánt, a MEDOSZ fótit, kárát, Tóth Józseöié, a dobozi­ak nevében mondta el a község lakosságának véleményét az or­szággyűlési képviselő elmúlt négyéves munkájáról és meg­hívta a község vezetőinek nevé­ben egy dobozi látogatásra. Ko­vács divtára április 13-án eleget tett a kérésnek* Kedden gazdag programi várta a képviselőjelöltet Sokminden változott itt az \rtóbbi években A Gyulai Harisnyagyár telepeit épített A következő években újabb 130 munkahellyel bővítik az üzemet. Eddig évente három­millió forint bevételt hozott a községnek a harisnyagyár. A bővítés után az eddigi bevétel tovább növekszik, s ami a leg­fontosabb, odahaza dolgozhatnak a dobozi lányok, asszonyok­Az ipar fejlesztése mellett a termelőszövetkezet is erősödött Bár a múlt esztendőben nagy veszteségek érték ezt a tsz-t is. A belvíz nagyon megtépázta az árbevételhez fűzött reményeket. Az életet azonban a nagy vesz­teség sem tudta megállítani. A doboziak összefogtak és jövőjük alapozására a megyében elsők között láttak hozzá egy korsze­rű szakosított sertéstelep építé­séhez, A község és a szövetkezet ve­zetői a dobozi ember furfangos- ságával háromszor is végigvit- ték a képviselőjelöltet azon az útszakaszon, amely a Kettős- Körös hiújától a község köz­pontjába vezet Hogy miért, an­nak magyarázata van. Gidresr- gödrös ez az útszakasz, úgyany- nyira, hogy a VOLÁN buszve­zetői már csak csiga-lassúsággal hajthatnak rajta. Félnek a fél- tengely és a féder lap- töréstől, mester, egy évvé!, ezelőtti makói lakos kért engedélyt gyűlés tar­tására. A hatósági engedély meg lön adva, ez a kis ember a Kossuth Lajos téren állott ki a pódiumra. Nem támadott ő sen­kit, még kevésbé sértegetett.va­lakit, hanem szépen, csendesen elmondta, hogy mi az ő nézetük és elvük, hogy a függetlenségi és 48-as párt feladta elveit, az egyenlőség és szabadság jelsza­vát, a kormány meg semmit sem tesz a munkásosztály jogo­sult érdekeinek előmozdítása ér­dekében. Ez irányban igen oko­sam és ügyesen érvelt a válasz­tása jogosultság mai kis száma miatt, az egybesereglett közön­ség csendben hallgatta végig. Ekkor váratlanul ott termett Verhovay Gyula, volt ország­gyűlési képviselő, s a szószékbe lépve kijelentette, hogy az ál­talános választójog behozatalá­nak ő volt az első szószólója az országban, politikai működése miatt meg is sebesítették, ami­nek fájdalmát ma is érzi. A ré­gebben kiváló népszónok ezen beszéde a nagyközönségre ha­tással nem volt. Végül Csillag Károly battonyai asztalossegéd tartott még szociáldemokrata ízű rövid beszédet, amelynek befejeztével a gyűles a legszebb rendben oszlott szét Társadalmi szempontból olyan okos, csen­des, de nyűt hangon kell beszél­ni, amilyen hangon az egyszerű kézműves is beszélt.” Végezetül tanulságos lehet a Bfuttonya és Környéke 1905. ja­nuár 29-i számában megjelent „Választás után” című cikkből néhány fejezetet idézni: A lap arról tudósított, hogy a Szabadelvű Párt jelöltje Bábó Lajos visszalépett, és így a bat­tonyai választókerület ifj. Návay Lajost választotta meg ország- gyűlési képviselőnek. Figyelem­reméltó a tudósítás enyhe rezig­Komlósd Lajos Vb-elnöfc fel sem említette az út állapotát, amikor rajta először hajtottak. Amikor másodszor jártak arra, biztatta a gépkocsivezetőt, hogy egy kicsit gyorsabban hajtson. rőL Ha á saíkadi átkelőszakasz- szal elkészülnek, mert az az út­rész is nagyon rossz, akkor na­pirendre tűzik ennek a javítá­sát is. A váiasatópoügárokkal jől si­Tegnap délelőtt az ÉDOSZ- székházban megkezdte tanács­kozását az egészségügy dolgo­zóinak másfél százezres tá­borát tömörítő Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerve' zetének 6. kongresszusa, A központi vezetőség beszámoló­ját előterjesztő dr. Darabos Pál főtitkár hangoztatta: ■— A legutóbbi kongresszus óta eltelt idő — amely megfe­lel az országgyűlés ciklusának —, tükrözi a legutóbbi válasz­tások óta hazánkban végbe­ment fejlődést és nehézsége­ket is. Az új gazdaságirányí­tási rendszer az egészségügy fejlesztésében is új lehetősé­geket nyitott, sok energiát, kezdeményezést szabadított fel, de gondok is jelentkeztek, főleg a beruházások megvaló­sításában és a munkaerőhely­zetben. Mindkét irányban eredményes erőfeszítések tör­téntek a helyzet javítására. Az egészségügyi dolgozók száma 1966 óta 126 000-ről 153 000-re növekedett. A múlt évben végrehajtott bérintézkedések = a betegágy mellett foglal­koztatott ápolónők, gondozó­nők és takarítónők munkaköri pótlékának bevezetése, az ala­csony keresetű dolgozók béré­nek javítása — kedvezően be­folyásolták a' korábbi elván­dorlási tendenciát. Mindezek ellenére az egészségügyi dol­gozók bérszínvonala elmarad az általános bérszínvonal mö­gött. A kormány elnöke által nemrég bejelentett újabb je­lentős bérintézkedés máris kedvező hatást tett, a dolgozók megbecsülését látják a párt és a kormány határozatában. Nagy lépés történt az egész­ségügyi beruházások jelentő­ségének megfelelő szemlélet kialakításában a párt, az álla­mi és társadalmi szervek együttműködésében is javul a tervező, előkészítő munka, Ennek köszönhető a váci és a ceglédi kórház határidő előtti, az egészségügyben rekordot jelentő gyors felépítése. (MTI) memmm 3 1971. ÁPRILIS 15. Kovács István képviselójdSlt dobozi és gerlai választókkal beszélget. (Fotó: Béla Ottó) Amikor harmadszor fordultak az útra, a képviselőjelölt meg­jegyezte. „Hát ez tényleg rossz út”. Ennyi kellett csak a doboziak­nak. Máris indítványozták, jó lenne megjavíttatni. Este a nagygyűlésen meg is jegyezte valaki: meg kellene hívni a községbe Csanádi elvtársat, a posta, és közlekedésügyi minisz­tert is. öt is meg kellene kocsi - kázitani ugyanúgy, máét Ko­vács elvtársat, hátha hamarabb elkészülne az új út Erre azon­ban nem valószínű, hogy sor kerül, mert Kovács elvtára beje­lentette, tájékoztatja Csanádi elvtársat a dobozi útviszonyok­náltsága a jövőt illetően, vala­mint a választás gyors lebonyo­lítására vonatkozó néhány meg­jegyzés: ,,Viss zapillantást vetve az el­múlt időkbe is látjuk, hogy a battonyai választókerületet mintegy állandóan üldözte a végzet, hogy megválasztottjai­ban; sohasem -találta meg remé­nyednek beteljesedését. Az időn­ként megválasztott követ Buda­pestre kerülve itthoni választó közösségével többé nem törő­dött.” — olvashatjuk a cikkből. A választás megkezdése után alig fiél órával (!) az elnök ki­nyitotta a városiháza emeleti termének ablakait, és alig né­hány ember füle hallatára hir­dette ki, hogy 1905-ben a bat­tonyai országgyűlési kerületNá- vayt egyhangúlag országgyűlési képviselőnek választotta meg. A cikk így fejeződik be: „A nép először nem akarta elhinni, de rövidesen felvilágosítva öröm­mel vette tudomásul, hogy rö­vid 35 perc alatt is leíhet ám or­szággyűlési képviselőt választa­ni Battonyán!” Egy község országgyűlési vá­lasztókerületi választásainak ki­ragadott története természete­sen nem ad alkalmat általános politikai következtetések levo­nására -» a gondolkozásra azonban igen. A századforduló tájáról vett alkalomszerű idéze­tek is meg kell győzzenek ben­nünket arról-, hogy csaknem het­ven év múltán megtisztult kor­ban, emberibb társadalmi és po­litikai körülménvek között ké­szülünk a választásokra. A múlt árnyai ma is figyelmeztetnek: Ügy adjuk szavazatunkat a mi korunk és társadalmunk politi­kájára, a Hazafias Népfront je­löltjeire, hogy felemelő távla­taink elsődlegessége mellett olykor vissza is tekintsünk. Takács László került a találkozási A gond csupán az volt, hogy a tanács- s háza nagytermébe 95—100 em­bernél több nem fiért be. Dobo­zon ugyanis nincsen művelődési ház. Az időjárás sem volt olyan, hogy a szabadban tarthatták volna meg a nagygyűlést. A község vez tői tulajdonképpen ezt a szűkre méretezett nagy­gyűlést is a képviselőjelölt fi­gyelmébe ajánlották. Segítsen egy művelődési otthon építésé­nek szervezésében, hogy égy-egy alkalommal, ha megválasztása után Dobozon jár, ne csak száz emberrel találkozhasson, hanem 400—500-zal az új művelődési otthonban. És még egy igen fi­gyelemre méltó indítvány hang- t zott el. Nem megnyugtató Doboz ; nagyközség ivóvíz ellátása. A 5 községi tanács már elkészítette 5 a kiviteli tervet A tervező S mérnök 14 millió forint költeég­■ vetést irányzott elő a dobozi • vízműre. Ez az igen nagy beru­■ házás azonban csak akkor való. S sulhat meg, ha a község lakos­■ sága széleskörű társadalmi ösz- : szefogással segít, \ Sok egyéb megoldásra váró S gond is napirendre került A £ Kettős-Körös jobb- és balparti ; töltésének erősítése, a Petőfi 5 Tsz üzemi vízrendezése, a Do- £ bozt Sarkaddal összekötő földút 5 nyolc kilométeres szakaszának £ kövesúttá „varázsolása” is szó- ! ba jött. A lakosság egészségügyi 5 ellátásának tovább javítására 5 fogorvost szeretnének Dobozra ; telepíteni. Ezért egy fogorvosi | lakást alakítanak ki Hátha ; megtetszik ez a jó iramban fej- ! lcdö nagyközség valamelyik £ frissdiplomásnak. ; A nagygyűlés után egy 22 év- S vei ezelőtti történet elevenedett “ fel. Komlóéi János tsz-nyugdíjas S nagy barátsággal ölelte magához 1 Kovács István képviselőjelöltet, ; akivel 1949-ben hat héten át az £ első magyar parasztküldöttség 5 tagjaként járta a Szovjetunió £ kolhozait, szovhozait. Komiősi £ bácsi most 70 évest Legjobban j azt sajnálja, hogy megöregedett, £ bár ezt tagadta. Korát meeha­■ zudtoló fürgeséggel mozgott, s 5 pontosan emlékezett a 22 évvel 5 ezelőtt történtekre. : Doboz választópolgárai a kö­; vetkező négy esztendőben lénye- | gében három területen szeretné- : nek előbbre lépni: vízmű, út és £ művelődési otthon. Ez hiányzik S leginkább, s hogy ez megvalö- : süljön, támogatást, segítséget : kértek a képviselőjelölttől. i D. K. Korszerűsítés újabb retúrjegyre Évekkel ezelőtt a Ludas Ma­tyi című szatirikus hetilapunk hasábjairól egy retúrjegyet vál­tó szarvasmarha vetett bárgyú pillantást a kedves olvasóra. Rosszallóan fejezte ki, hogy mi­ért kell neki Békéscsabán át Gyulára utaznia .amikor levág­va, felnégyelve ismét visszahoz­zák Békéscsabára a hűtőházba. Akkor még volt a megyeszékhe­lyen egy ldsebb kapacitású vá­góhíd, amit azóta az élet a földdel tett egyenlővé, mert he­lyére épült az új hűtőház. Tulaj­donképpen a vágóhídi rekonst­rukciónak kellett volna megva­lósulnia ott 1969-tól 1965-ig, a II. ötéves terv időszakában. A hűtőháznak más irányban kel­lett volna terjeszkednie. Be hát akkor a vágóhídi rekonstrukció nem valósulhatott meg, bár minden megvolt hozzá, még a beruházási engedély is a pénz­zel együtt. Azóta csaknem tíz esztendő telt el vágóhíd építése nélkül. Békés megye az ország egyik legnagyobb hústermelő tája — korszerű vágóhíd nélkül. Mert a gyulai vágóhídra sem lehet elmondani, hogy korszerű és a megye igényének teljesen megfelel. De most talán nem is lényeges a vágóhídi história fej­tegetése, hiszen ez a IV. ötéves terv előkészítése során lezárult. A rekonstrukció Gyulán valósul meg. Korszerű vágóhidat és húsfeldolgozót építenek, ami­nek szívből örülünk. Csupán azt tennénk szóvá, hogy amikor át­adják rendeltetésének, kapaci­tása nem fedezi az igényeket. Éppen ezért újabb vágóhidakra és húsfeldolgozó üzemekre lenne szükség az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a hús­ipari vállalat kooperációjában. Körülbelül az előző gondola­tokra alapozva jelent meg a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1971. évi 1-es szá­mú Értesítőjének 12. oldalán: Szervezeti korszerűsítések az élelmiszergazdaságban cím alatt, többek között a húsiparra vo­natkozó bekezdés is, melyben ez olvasható a 15. oldalon: A tröszt keretében az alábbi vállalatok működnek. Itt felsorolják a kü­lönböző megyék húsipari válla­latait. vállalati központjaikkal együtt. Ebben az áll, hogy a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat békéscsabai székhellyel működik. Annak idején, amikor a mi­niszter aláírta a közlemények rovatban megjelent szervezeti korszerűsítéseket, bizonyára a megoldásnak ígérkező vállalati központok közül a közgazdasá­gilag legeliogadhatőbbat jelöl­te meg a megye vezetőivel egyetértésben. De hol vagyunk már ettől? Az általánosan elfogadott kon­cepciót, már ami a Békés me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat békéscsabai központját illeti, egyesek megtépázták, A központi akarattal ellentétben most már nemcsak a vágóra el­adott jószágokat utaztatják re­túrjeggyel Békéscsabáról Gyu­lára, hanem a vállalat békés­csabai központjának több dolgozóját is, akik nem adták fel 10—15 éves munkaviszonyu­kat. Többen ugyanis felmond­tak, mert nem értettek egyet ez­zel az Intézkedéssel. De utaz­tatják a termelőket is, akiknek elszámolását ezentúl a miniszte­ri rendelettől eltérően nem Bé­késcsabán intézik, hanem Gyu­lán. A korszerűsítés bonyodalma miatt több állami gazdasági és szövetkezeti vezető nem tud na­pirendre térni afölött, hogy amit a miniszter Békéscsabára ren­delt el — a vállalat irányítását —, azt most miért Gyulán csi­nálják. A vállalati központ egy részének „illegális” Gyulára te­lepítéséből olyan következtetést vontak le, hogy nincsen egyetér­tés a Békés megyei Allatforgal- mi és Húsipari Vállalat, vala­mint a működését megítélő me­gyei és minisztériumi szervek között. A tények sajnos azt mu­tatják, hogy ez így van. Éppen ezért érdemes lenne megvizsgál­ni, hogy miért volt szükséges a vállalat korszerűsítésnek tovább bonyolítása? De azt is meg kel­lene állapítani, hogy ki a fele­lős a szervezeti korszerűsítés ki­játszásáért? A miniszteri rendeletnek vég­ső soron érvényt kellene sze­rezni. Ezt abból az aspektusból fogalmazták meg, hogy a kor­szerűsített Békés megyei Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat % megyeszékhelyről irányítva újabb retúrjegy nélkül hatéko­nyabban tudjon közreműködni a hústermelési program szervezé­sében és megvalósításában. Dupsi Károly Tanácskozik az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének 6. kongresszusa

Next

/
Oldalképek
Tartalom