Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-15 / 88. szám
A doboziak négyéves programja: vízmű, művelődési otthon, út Kovács István a választók kozott AníSof mSrdüs I5-én a sarkad! művelődési házban ország- gyűlési képviselőnek jelölték Kovács Istvánt, a MEDOSZ fótit, kárát, Tóth Józseöié, a doboziak nevében mondta el a község lakosságának véleményét az országgyűlési képviselő elmúlt négyéves munkájáról és meghívta a község vezetőinek nevében egy dobozi látogatásra. Kovács divtára április 13-án eleget tett a kérésnek* Kedden gazdag programi várta a képviselőjelöltet Sokminden változott itt az \rtóbbi években A Gyulai Harisnyagyár telepeit épített A következő években újabb 130 munkahellyel bővítik az üzemet. Eddig évente hárommillió forint bevételt hozott a községnek a harisnyagyár. A bővítés után az eddigi bevétel tovább növekszik, s ami a legfontosabb, odahaza dolgozhatnak a dobozi lányok, asszonyokAz ipar fejlesztése mellett a termelőszövetkezet is erősödött Bár a múlt esztendőben nagy veszteségek érték ezt a tsz-t is. A belvíz nagyon megtépázta az árbevételhez fűzött reményeket. Az életet azonban a nagy veszteség sem tudta megállítani. A doboziak összefogtak és jövőjük alapozására a megyében elsők között láttak hozzá egy korszerű szakosított sertéstelep építéséhez, A község és a szövetkezet vezetői a dobozi ember furfangos- ságával háromszor is végigvit- ték a képviselőjelöltet azon az útszakaszon, amely a Kettős- Körös hiújától a község központjába vezet Hogy miért, annak magyarázata van. Gidresr- gödrös ez az útszakasz, úgyany- nyira, hogy a VOLÁN buszvezetői már csak csiga-lassúsággal hajthatnak rajta. Félnek a fél- tengely és a féder lap- töréstől, mester, egy évvé!, ezelőtti makói lakos kért engedélyt gyűlés tartására. A hatósági engedély meg lön adva, ez a kis ember a Kossuth Lajos téren állott ki a pódiumra. Nem támadott ő senkit, még kevésbé sértegetett.valakit, hanem szépen, csendesen elmondta, hogy mi az ő nézetük és elvük, hogy a függetlenségi és 48-as párt feladta elveit, az egyenlőség és szabadság jelszavát, a kormány meg semmit sem tesz a munkásosztály jogosult érdekeinek előmozdítása érdekében. Ez irányban igen okosam és ügyesen érvelt a választása jogosultság mai kis száma miatt, az egybesereglett közönség csendben hallgatta végig. Ekkor váratlanul ott termett Verhovay Gyula, volt országgyűlési képviselő, s a szószékbe lépve kijelentette, hogy az általános választójog behozatalának ő volt az első szószólója az országban, politikai működése miatt meg is sebesítették, aminek fájdalmát ma is érzi. A régebben kiváló népszónok ezen beszéde a nagyközönségre hatással nem volt. Végül Csillag Károly battonyai asztalossegéd tartott még szociáldemokrata ízű rövid beszédet, amelynek befejeztével a gyűles a legszebb rendben oszlott szét Társadalmi szempontból olyan okos, csendes, de nyűt hangon kell beszélni, amilyen hangon az egyszerű kézműves is beszélt.” Végezetül tanulságos lehet a Bfuttonya és Környéke 1905. január 29-i számában megjelent „Választás után” című cikkből néhány fejezetet idézni: A lap arról tudósított, hogy a Szabadelvű Párt jelöltje Bábó Lajos visszalépett, és így a battonyai választókerület ifj. Návay Lajost választotta meg ország- gyűlési képviselőnek. Figyelemreméltó a tudósítás enyhe rezigKomlósd Lajos Vb-elnöfc fel sem említette az út állapotát, amikor rajta először hajtottak. Amikor másodszor jártak arra, biztatta a gépkocsivezetőt, hogy egy kicsit gyorsabban hajtson. rőL Ha á saíkadi átkelőszakasz- szal elkészülnek, mert az az útrész is nagyon rossz, akkor napirendre tűzik ennek a javítását is. A váiasatópoügárokkal jől siTegnap délelőtt az ÉDOSZ- székházban megkezdte tanácskozását az egészségügy dolgozóinak másfél százezres táborát tömörítő Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszerve' zetének 6. kongresszusa, A központi vezetőség beszámolóját előterjesztő dr. Darabos Pál főtitkár hangoztatta: ■— A legutóbbi kongresszus óta eltelt idő — amely megfelel az országgyűlés ciklusának —, tükrözi a legutóbbi választások óta hazánkban végbement fejlődést és nehézségeket is. Az új gazdaságirányítási rendszer az egészségügy fejlesztésében is új lehetőségeket nyitott, sok energiát, kezdeményezést szabadított fel, de gondok is jelentkeztek, főleg a beruházások megvalósításában és a munkaerőhelyzetben. Mindkét irányban eredményes erőfeszítések történtek a helyzet javítására. Az egészségügyi dolgozók száma 1966 óta 126 000-ről 153 000-re növekedett. A múlt évben végrehajtott bérintézkedések = a betegágy mellett foglalkoztatott ápolónők, gondozónők és takarítónők munkaköri pótlékának bevezetése, az alacsony keresetű dolgozók bérének javítása — kedvezően befolyásolták a' korábbi elvándorlási tendenciát. Mindezek ellenére az egészségügyi dolgozók bérszínvonala elmarad az általános bérszínvonal mögött. A kormány elnöke által nemrég bejelentett újabb jelentős bérintézkedés máris kedvező hatást tett, a dolgozók megbecsülését látják a párt és a kormány határozatában. Nagy lépés történt az egészségügyi beruházások jelentőségének megfelelő szemlélet kialakításában a párt, az állami és társadalmi szervek együttműködésében is javul a tervező, előkészítő munka, Ennek köszönhető a váci és a ceglédi kórház határidő előtti, az egészségügyben rekordot jelentő gyors felépítése. (MTI) memmm 3 1971. ÁPRILIS 15. Kovács István képviselójdSlt dobozi és gerlai választókkal beszélget. (Fotó: Béla Ottó) Amikor harmadszor fordultak az útra, a képviselőjelölt megjegyezte. „Hát ez tényleg rossz út”. Ennyi kellett csak a doboziaknak. Máris indítványozták, jó lenne megjavíttatni. Este a nagygyűlésen meg is jegyezte valaki: meg kellene hívni a községbe Csanádi elvtársat, a posta, és közlekedésügyi minisztert is. öt is meg kellene kocsi - kázitani ugyanúgy, máét Kovács elvtársat, hátha hamarabb elkészülne az új út Erre azonban nem valószínű, hogy sor kerül, mert Kovács elvtára bejelentette, tájékoztatja Csanádi elvtársat a dobozi útviszonyoknáltsága a jövőt illetően, valamint a választás gyors lebonyolítására vonatkozó néhány megjegyzés: ,,Viss zapillantást vetve az elmúlt időkbe is látjuk, hogy a battonyai választókerületet mintegy állandóan üldözte a végzet, hogy megválasztottjaiban; sohasem -találta meg reményednek beteljesedését. Az időnként megválasztott követ Budapestre kerülve itthoni választó közösségével többé nem törődött.” — olvashatjuk a cikkből. A választás megkezdése után alig fiél órával (!) az elnök kinyitotta a városiháza emeleti termének ablakait, és alig néhány ember füle hallatára hirdette ki, hogy 1905-ben a battonyai országgyűlési kerületNá- vayt egyhangúlag országgyűlési képviselőnek választotta meg. A cikk így fejeződik be: „A nép először nem akarta elhinni, de rövidesen felvilágosítva örömmel vette tudomásul, hogy rövid 35 perc alatt is leíhet ám országgyűlési képviselőt választani Battonyán!” Egy község országgyűlési választókerületi választásainak kiragadott története természetesen nem ad alkalmat általános politikai következtetések levonására -» a gondolkozásra azonban igen. A századforduló tájáról vett alkalomszerű idézetek is meg kell győzzenek bennünket arról-, hogy csaknem hetven év múltán megtisztult korban, emberibb társadalmi és politikai körülménvek között készülünk a választásokra. A múlt árnyai ma is figyelmeztetnek: Ügy adjuk szavazatunkat a mi korunk és társadalmunk politikájára, a Hazafias Népfront jelöltjeire, hogy felemelő távlataink elsődlegessége mellett olykor vissza is tekintsünk. Takács László került a találkozási A gond csupán az volt, hogy a tanács- s háza nagytermébe 95—100 embernél több nem fiért be. Dobozon ugyanis nincsen művelődési ház. Az időjárás sem volt olyan, hogy a szabadban tarthatták volna meg a nagygyűlést. A község vez tői tulajdonképpen ezt a szűkre méretezett nagygyűlést is a képviselőjelölt figyelmébe ajánlották. Segítsen egy művelődési otthon építésének szervezésében, hogy égy-egy alkalommal, ha megválasztása után Dobozon jár, ne csak száz emberrel találkozhasson, hanem 400—500-zal az új művelődési otthonban. És még egy igen figyelemre méltó indítvány hang- t zott el. Nem megnyugtató Doboz ; nagyközség ivóvíz ellátása. A 5 községi tanács már elkészítette 5 a kiviteli tervet A tervező S mérnök 14 millió forint költeég■ vetést irányzott elő a dobozi • vízműre. Ez az igen nagy beru■ házás azonban csak akkor való. S sulhat meg, ha a község lakos■ sága széleskörű társadalmi ösz- : szefogással segít, \ Sok egyéb megoldásra váró S gond is napirendre került A £ Kettős-Körös jobb- és balparti ; töltésének erősítése, a Petőfi 5 Tsz üzemi vízrendezése, a Do- £ bozt Sarkaddal összekötő földút 5 nyolc kilométeres szakaszának £ kövesúttá „varázsolása” is szó- ! ba jött. A lakosság egészségügyi 5 ellátásának tovább javítására 5 fogorvost szeretnének Dobozra ; telepíteni. Ezért egy fogorvosi | lakást alakítanak ki Hátha ; megtetszik ez a jó iramban fej- ! lcdö nagyközség valamelyik £ frissdiplomásnak. ; A nagygyűlés után egy 22 év- S vei ezelőtti történet elevenedett “ fel. Komlóéi János tsz-nyugdíjas S nagy barátsággal ölelte magához 1 Kovács István képviselőjelöltet, ; akivel 1949-ben hat héten át az £ első magyar parasztküldöttség 5 tagjaként járta a Szovjetunió £ kolhozait, szovhozait. Komiősi £ bácsi most 70 évest Legjobban j azt sajnálja, hogy megöregedett, £ bár ezt tagadta. Korát meeha■ zudtoló fürgeséggel mozgott, s 5 pontosan emlékezett a 22 évvel 5 ezelőtt történtekre. : Doboz választópolgárai a kö; vetkező négy esztendőben lénye- | gében három területen szeretné- : nek előbbre lépni: vízmű, út és £ művelődési otthon. Ez hiányzik S leginkább, s hogy ez megvalö- : süljön, támogatást, segítséget : kértek a képviselőjelölttől. i D. K. Korszerűsítés újabb retúrjegyre Évekkel ezelőtt a Ludas Matyi című szatirikus hetilapunk hasábjairól egy retúrjegyet váltó szarvasmarha vetett bárgyú pillantást a kedves olvasóra. Rosszallóan fejezte ki, hogy miért kell neki Békéscsabán át Gyulára utaznia .amikor levágva, felnégyelve ismét visszahozzák Békéscsabára a hűtőházba. Akkor még volt a megyeszékhelyen egy ldsebb kapacitású vágóhíd, amit azóta az élet a földdel tett egyenlővé, mert helyére épült az új hűtőház. Tulajdonképpen a vágóhídi rekonstrukciónak kellett volna megvalósulnia ott 1969-tól 1965-ig, a II. ötéves terv időszakában. A hűtőháznak más irányban kellett volna terjeszkednie. Be hát akkor a vágóhídi rekonstrukció nem valósulhatott meg, bár minden megvolt hozzá, még a beruházási engedély is a pénzzel együtt. Azóta csaknem tíz esztendő telt el vágóhíd építése nélkül. Békés megye az ország egyik legnagyobb hústermelő tája — korszerű vágóhíd nélkül. Mert a gyulai vágóhídra sem lehet elmondani, hogy korszerű és a megye igényének teljesen megfelel. De most talán nem is lényeges a vágóhídi história fejtegetése, hiszen ez a IV. ötéves terv előkészítése során lezárult. A rekonstrukció Gyulán valósul meg. Korszerű vágóhidat és húsfeldolgozót építenek, aminek szívből örülünk. Csupán azt tennénk szóvá, hogy amikor átadják rendeltetésének, kapacitása nem fedezi az igényeket. Éppen ezért újabb vágóhidakra és húsfeldolgozó üzemekre lenne szükség az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a húsipari vállalat kooperációjában. Körülbelül az előző gondolatokra alapozva jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1971. évi 1-es számú Értesítőjének 12. oldalán: Szervezeti korszerűsítések az élelmiszergazdaságban cím alatt, többek között a húsiparra vonatkozó bekezdés is, melyben ez olvasható a 15. oldalon: A tröszt keretében az alábbi vállalatok működnek. Itt felsorolják a különböző megyék húsipari vállalatait. vállalati központjaikkal együtt. Ebben az áll, hogy a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat békéscsabai székhellyel működik. Annak idején, amikor a miniszter aláírta a közlemények rovatban megjelent szervezeti korszerűsítéseket, bizonyára a megoldásnak ígérkező vállalati központok közül a közgazdaságilag legeliogadhatőbbat jelölte meg a megye vezetőivel egyetértésben. De hol vagyunk már ettől? Az általánosan elfogadott koncepciót, már ami a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat békéscsabai központját illeti, egyesek megtépázták, A központi akarattal ellentétben most már nemcsak a vágóra eladott jószágokat utaztatják retúrjeggyel Békéscsabáról Gyulára, hanem a vállalat békéscsabai központjának több dolgozóját is, akik nem adták fel 10—15 éves munkaviszonyukat. Többen ugyanis felmondtak, mert nem értettek egyet ezzel az Intézkedéssel. De utaztatják a termelőket is, akiknek elszámolását ezentúl a miniszteri rendelettől eltérően nem Békéscsabán intézik, hanem Gyulán. A korszerűsítés bonyodalma miatt több állami gazdasági és szövetkezeti vezető nem tud napirendre térni afölött, hogy amit a miniszter Békéscsabára rendelt el — a vállalat irányítását —, azt most miért Gyulán csinálják. A vállalati központ egy részének „illegális” Gyulára telepítéséből olyan következtetést vontak le, hogy nincsen egyetértés a Békés megyei Allatforgal- mi és Húsipari Vállalat, valamint a működését megítélő megyei és minisztériumi szervek között. A tények sajnos azt mutatják, hogy ez így van. Éppen ezért érdemes lenne megvizsgálni, hogy miért volt szükséges a vállalat korszerűsítésnek tovább bonyolítása? De azt is meg kellene állapítani, hogy ki a felelős a szervezeti korszerűsítés kijátszásáért? A miniszteri rendeletnek végső soron érvényt kellene szerezni. Ezt abból az aspektusból fogalmazták meg, hogy a korszerűsített Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat % megyeszékhelyről irányítva újabb retúrjegy nélkül hatékonyabban tudjon közreműködni a hústermelési program szervezésében és megvalósításában. Dupsi Károly Tanácskozik az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének 6. kongresszusa
